Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-28 / 72. (4218.) szám

1937 március 28, vasárnap. 27 . SPORT . Tízéves a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség Érdemei: megállította a pusztulást, megindította a fejlődést, megteremtette a szakszövetségeket és a teljes kisebbségi magyar sportegységet ■■ ■■ ■■ ■■ Jubiláns serleget alapítanak a tO.-ik évfordulón Az államifordiuliait utáni éviekben résziben a régi egyesületeik fioliytaittáik működésűket, rész­ben újaik pnóbáilitaík s zenemesét tiöbb-fceveisebb sikernél A saeirvezeitilensóg bátr árnyalt mindenki érzi és anár 1921-ben a,z előbb rövid ideig mű­ködő SzíloverS'Zkóii Laibdiairugó Szövetség után megalakul a C-sAF-Maigyair Labdarugó Szövet­ség. Már ugyanebben aiz időben f elmerült a te- nisziélet tőin őri ideérnek a gondolata, ameilymek első zászlóvivői Leibóczky Tibor, az UAC főtit­kára, Felkelte Béla, a Kassai Sport Ciliuib elnöke, Hegedűs Milklós, az UTK főtitkiáira és a Nagy- szol! ősi SE voltak. E mozgalom Írásos emlékeit a Csehszlovákia! Magyair Tenisz Szövetség irat­tára őrzi. Általánosain érezhető vollit e.gy irányító szerv­nek a szükségesség'e, aimety az egyesületeket és a sportélet minden ágát egységbe tömörítse. Fekete Bella volt az a férfin, aki 1926-ban meg­indította a megbesizé lésekéit-. Sport- és vadász- trófeáikkal díszített kassai otthonában, a tátrai téli snoirthétem és temaiszy emse ínyeiken számos megbeszélést tairtotitunlk, amíg megalakult a „Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségi. A megboildoguilt Beülte Ist/vánon és Várnay Eir- nőnkivül a kassai Richter János, a KAC elinöike, dr. Littmann János KSC, dr. Kissóczy József Eperjesi TVE, az ungvári Gulovics Tiviadar és Székely Gy. Levente, Moravek Gyula, a PTE 'el­nöke és Wieland Alibin voltak aiz elöikésziitő meig- besziéliéeeik rendes résztvevőd, akikhez az ala­kuló közgyűlésig dr. Holota János, dr. Tánczos József, Herzog György LAFC, Hokky Károly, dr. Rauch Károly UÁC. Oelschláger Lajos KSC, Neményi János KAC, dr. Siménfalvy Árpád, dr. Toraesz András és Minkusz Artúr LAFC, Boross Béla és Schulcz Gyula Lévai TE, a kassai Vil- kovszky Armand és dr. Nógrádi, a tátraifüireid'i dr. Reichart és a rimaszombati Jellinek Ernő stib. csatlaíkoiztak. Az Ótátrafüreden megtartott közgyűlés a fiatal Révai István személyében szerencsés kéz­zel, minden alkalmas képeséggel megáldott el­nököt választott. Fekete Béla lett az ügyvezető igazgató; Gulovics Tivadarral és Székely Gy. Leventével alkotta meg a CsMTSz alapszabá­lyait, amelyeket a minisztérium már 1928 áprili­sában jóváhagyott. Júniusiban elnökségi ülés volt Pozsonyban és az igazgatótanács is meg­tartotta első alkotmányos ülését Ótátrafüreden. Hatalmas lendülettel indult meg a. sportegye- sülieitieik és a magyar sporttársadaloim megsizier- vezése, mindenütt ünneipszáraiba ment Révay el­nök és Fekete igazgató megjelenésié, a bizalom és lelkesedés szinte korlátlan megnyilvánulása adott erőt aiz első éveik hatalmas, szinte ember­feletti munkájához. A már működő CsAF-Magyar Labdarugó Szö­vetség örömmel csatlakozott. A többi sportág­ban szakbizottságokat alakítottak aiz egységes működés biztosítására és az illetékes magyar szakszövetségek megalakításának előkészítésé­re. 1930-ban megalakították a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetséget, a következő évben kimondta megalakulását a Csehszlovákiai Ma­gyar Atlétikai Szövetség, a Csehszlovákiai Ma­gyar Úszó Szövetség és a Csehszlovákiai Ma­f yar Kanadai Hokki Szövetség. 1933-ban ala- ult meg a Csehszlovákiai Magyar Birkózó Szö­vetség és a Csehszlovákiai Magyar Asztali Te­nisz Szöteség, majd a Csehszlovákiai Magyar Kerékpáros Szövetség. így eddig nyolc szak- szövetség van, amelyek mindegyike a legtelje­sebb egyetértésben működik az országos szövet­ségével, csupán a jégkorong liga által való el­ismertetés húzódik. A CsMTSz keretében létesültek a következő szakbizottságok: evezős, ítélispoirt, torna, vívás, turisztika, vaiiamint a mumíkáissport és a sport­orvosi szakbizottság. Valamennyi sportágban megrendezik a cseh­szlovákiai magyarok egyéni és csapatbajnoksá- gaít, amelyeknek győzteseit és helyezettjeiit a CsMTSz arany, ezüst, illetőleg bronz érmével jutalmazza. A csapatbajnokságok győzteseinek jutalmazására szolgálnak a nagy értékű, művé­szi vándordijak: teniszben a Révay-senleg, (Rárczy-eedeg, Nyugati-kupa, Czibur- és Ano­nymus-se ideg). atlétikában a PáillEfy Amdor-ser- ieg, jégkorongban ia Szenti ványd-Farlkas vámdor- senleg, birkózásban a Fekete Béla-vándoirdíj,, asztaliteniszben a Deimény Gyula dr. vándorseir- leg. Labdarúgásban k.ánpá bajjal egyesületek ré- ftzéro alapított egy vándorserleget Révay Is'bván. A legeredményesebben működő munkáöe^yesil­let jutalmazására szolgál a CsMTSz munkás- vándordija, amelyet az igazgatótanács javasla­tára a rendes évi közgyűlésen szoktak kiadni. Már az 1934. évben joggal irhát igy a köz­gyűlési beszámoló jelentés: „A testkuitura ha­talmas egységben összefogta az egymáist nem Í6 ismerő — földrajzi fekvéséinél fogva is széthul­latott — magyar sporttá rsadalmat, nemes tö­rekvéseihez megadta aiz egységet, szervezetei- b'pn összehozta a polgárt a munkással, társadal­mi különbség nélkül egy olyan baráti összhang­ban és bizalomban,, amely egyik legnagyobb ér­téke és ereje szövetségünknek1'. A módosabb rétegek áldozatkészsége és a ki­eszközölt országos, tartományi és járási segé­lyeik tették lehetővé, hogy az erkölcsi támoga­táson kívül hatalmas anyagi segítségben is ré­szesíti évente egyesületeit és a szakszövetsége­ket a legfelső magyar sportifáruim, amelynek ma 150 tagegyesiijete van közel húszezer sportolóval. Sajnos,, a sportrendezéseiket terhelő adók eltör­lése, vagy legalább leszállítása iránit- indított országos mozgalom — dr. H-olota alelinök, mint képviselő, törvényjavaslatot is nyújtott be — mindeddig nem járt eredménnyel. A szövetség működésének eredménye és ve­zetőinek diplomáciai sikere, hogy úgy az or­szágos főszövetségek, miint a legfelső sport- tanács (Váesportovny Vybor), valamint a ha­tóságok és az egészségügyi minisztérium il­letékes tényezői teljes elismeréssel, bizalom­mal kísérik és támogatják a CsMTSz-t becsü­letes sportmunkájában. Támogatja a Testnevelő Szövetség a főiskolá­sokat és a legközelebbi teendői között szerepel a középiskolai sport megszervezése. Az alsó- fokú népoktatás sportbeli kiegészítése céljából 1936d>an Pozsonyban a Szlovenszkól Általános Magyar Tanító Egyesület tagjai részére tanfo­lyamot rendezett Stahl Lajosnak, az ismert ki­váló pozsonyi sporté z-akeimibernek vezetése alatt. Ezádén ugyancsak Pozsonyban 'lesz továbbkép­ző tanfolyam és Ungvárott a kárpátaljai magyar tanítók részére. Versenyzőink különböző sportágaikban érteik el országos bajnoki és sok más kiváló ered­ményt, különösen az úszásban, viziipólióban, asztali teniszben, teniszben és atlétikáiban. E sportágak szép nemzetközi sikereikkel! is dicse­kedhetnek. A csehszlovákiai testnevelési ügyek legfelső közigazgatási hatósága, az egészségügyi mimisiz- tériiurn, méltányolva a CsMTSz eredményes -mun­káját 'és súlyát a tanácsadó testületben, — amely mindössze 28 tagból áll, — 1934-ben meghívta I Bárczy Oszkárt, aki a CsMTSz képviseletében a „poraidra eíbor" kinevezett tagja. A kiváló sport vezéreket évenként arany, ezüst, illetőleg bronzéremmel és a szövetség diszoklevelévei tünteti ki a rendes évi közgyű­lés. A rendkívüli érdemek elismerésére alapí­tott nagy plakettet eddig mindössze öten kap­ták meg: Gulovics Tivadar UAC, Moraveik Gyu­la PTE, Révay István, Fekete Béla és Bárczy Oszkár. Fekete Béla betegsége miatt 1935-ben visszavonult. 1934-ben Bárczy Oszkárt választották ügy­vezető elnökké, aiki 1935-ben a CsMTSz elnöke lett, mivel Révay István bejelentette megmásít­hatatlan lemondási szándékát. Azóta mint ala­pitó elnök az örökös elnök; tisztséget tölti be és mindenkor megtalálja a módját, hogy a ki­sebbségi testnevelés ügyét támogassa. Az ő tol­lából jelent meg 1934-ben „A csehszlovákiai magyar kisebbségi sport szervezete és tevé­kenysége" címmel egv alapos tájékoztató köny­vecske. A sziövetséigeik hivatalos lapja hosszú éveken át volt a Pozsonyban megjelent ..Képes Sportláp", amelynek megszűnése óta a Prágai Magyar Hirlap közli az összes magyar szövet­ségek hivatalos híreit. Általában a sajtó, kü­lönbség nélkül, az első perctől felismerte és föl­karolta a CsMTSz tevékenységét és a végzett eredményes munkában hatalmas része van. Az elmullt évben a CsMTSz, -mint a kisebbségi magyar 'testi kulimra munkása bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetségének 'előkészítő munkájába. A Testnevelő Szövetség nem ül jubileumot-, uem ünnepel, az itt felvázolt évtizedes megfe­szített munkában eltöltött működését csak kör­vonalaknak tekinti, amelyeknek teljes tartalom- mail való kitöltése a cél. E cél szolgálatára van hivatva a „Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség jubileumi serlege", amelynek alapí­tását e sorok Írójának indítványára kimondotta a pozsonyi közgyűlés. Eiz örökös vándordíj a tagegyesütetek valamennyi sportágban éléit ösz- szeis teljesítményeinek megjutalmazására szol­gál. Az egyéni és csapaitbajnolki győzelmek és helyezések meghatározott 6 zárain pontot kapnak, a pontok összesítése alapján a legtöbb pontot elérő egyesület lesz a CsMTSz bajnokegyesülete és a jubileumi vándorserleg védője. Ez az alapítás méltóképpen zárja le az első tiz év verejtékes, de eredményes munkáját és a csehszlovákiai magyar sponttánsadalom minden­kor tapasztalt testvéri szivekből fakadó kitartó támogatásával elő fogja segíteni a második év­tized céljait. SZÉKELY GY. LEVENTE. Amalörizmus és sporfadminiszfráció Irta: Kohut Pál Amikor a futball hivatásossá is vált, az egyesü­letek nagyrésze anélkül, hogy anyagi tehetségét és helyzetét meggondolta volna, csak egyetlen célra törekedett: áldozatok és Ígéretek árán jó játékoso­kat szerezni és erős csapatot szervezni. Az első sportbeli eredmények, győzelmiek meg­örvendeztették az egyesületek vezetőségét és a híveket egyaránt. A kezdet örömeit azonban csak­hamar felváltották az anyagi bajok okozta gondok. A játékosokat fizetni kellett, de nem volt miből s mivel ingyen senkisem dolgozik, ezek elhagyták az egyesületet. A klubok nagyrésze viszont nem akarja belátni és bevallani gazdaságii romlásuknak igazi okait s kifelé takarják pénzügyi politikájuk helytelenségét, az adminisztratív költségekkel akarták megmagyarázni az anyagi hiányt. A játéko­sok fizetéséhez viszonyítva elenyészően csekély szö­vetségi, kerületi és bírói dijakat kifogásolták, ho­lott ezek olyan egyesületnél, ahol havonta ezreket fizetnek a játékosoknak, nem játszanak szerepet. Ezért már egy korábbi cikkemben hangsúlyoz­tam, hogy tisztán amatőr egyesületnél, ahol a já­tékosokat nem fizetik, súlyos anyagi bajok nem lehetnek. Hiszen a futballhoz nem kell egyéb, mint egyszeri beruházás a felszerelésre és ez elég, hogy tisztán amatőr szellemben futballozhassunk. Ebben az esetben természetesen nem lehet máról-hol­napra nagy csapatról álmodozni, mert az ilyesmi­hez pénz és megint csak pénz kell. A proficsapa­tok ma vállalkozások és az egyesületek nagy része, legyen az akár kis vidéki — vagy nagy ligacsapat — abba a hibába esett, hogy a siportegyesületből vállalatot csináltak, amit nem tudtak fenntartani. Állítom tehát, hogy amig egy egyesület tiszta amatőrszellemben működik, nem ismerhet anyagi válságot. Annak az egyesületnek, amely fizeti a játékosait, nincs joga anyagi nehézségek miatt pa­naszkodni, mert senkisem kötelezte, hogy amatőr- ségét feladja. Fizetett csapatot csak az az egyesület tartson, amelynek a pénztára birja, a többi marad­jon meg a tiszta amatőrizmusnál és ne hajszoljon rekordifutballt. A szövetségi és kerületi járulékok még egyetlen egyesületet sem fenyegette!!: megszűnéssel és a tapasztalatból tudjuk, hogy azoknak az egyesüle­teknek, amelyek önhibájukon kívül kerültek anya­gi nehézségek közé, a szövetség elengedi a tag­díjakat. Egyes elméleti sportemberek szívesen törnek lándzsát amellett az álláspont mellett, hogy ma­gában a szövetségben és a kerületekben is vezes­sék be a tiszta amatőrizmust és legfeljebb egyetlen fizetett alkalmazottat tartsanak. Ez a beállítás tel­jesen helytelen. A szövetség vezetői amugyis díj­talanul látják el tisztségeiket és ceupán az admi­nisztratív munkát végző munkatársaik kainak QUITT ZSIGMOND BUTORSZÁLLITÓ NITRA Telefon 180 Nehéz tél után (jf,) A korán jött húsvéti ünnepek idején még csak lassan ébredezik a természet hosz- szu és mély téli álmából és vele együtt a sportélet is csak fokozatosan kezdi vissza­nyerni cselekvő erejét. Az elmúlt télen sok alkalom adódott arra, Hogy számot vessünk a szlovenszkói és kárpátaljai kisebbségi magyar sportéletünkben fennálló problé­mákkal. Számtalan klub- és a kötelező ke­rületi, szövetségi közgyűlésen felszínre ke­rültek ezek a kérdések, melyeknek legna­gyobb része szomorú képet nyújt. Vala­mennyi egyesület és szövetség hősies küz­delmet folytat azzal az árral, amely ma egész életfolyamatunkon válságokat oko- zóan terül szét. S ebből a nehéz küzdelem­ből számos egyesület kénytelen visszavo­nulni, mert részben nem birja a harcot em­beranyaggal, vagy pedig nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel. Éppen az utolsó hetekben folyt le a szlovenszkói ma­gyar sporttársadalom egyik éltagjának küz­delme a kicsinyes sportadminisztrációs- szervezet ellen, melyben ha az utóbbi győ­zelmet arat, úgy kisebbségi sportéletünk egyik legtevékenyebb és sikerekben gazdag tényezőjének sírját ásta volna meg. Az ÉSE küzdelme a sporíbürokrácia ellen mu­tatja azt, hogy a futballsportba bekapcsolt iiviziós rendszernek alapvető hibái vannak, amiket most a csehszlovákiai serlegmérkő­zések megrendezésével fokozni óhajtanak. Nem irigyeljük a csehszlovákiai magyar labdarúgás vezéreinek helyzetét, hisszük azonban, hogy meggyőző érvekkel és az igazság erejével hatni tudnak azokon a he­lyeken, ahol futballsportunk létét irányítják. De nemcsak a labdarúgás, hanem a sport többi ága is küzdelemben áll1 a bürokráciá­val. Utalunk arra, hogy a magyar jégko­rongegyesületeknek milyen kálváriát kell járniok, amig engedélyt kapnak arra, hogy önállóan megszervezkedjenek és nemzet­közi mérkőzéseket játszanak. Tudjuk azon­ban, hogy ez az ügy is jó kezekben van a CsMTSz vezetőinél, akik minden tőlük tel­hetőt megtesznek arra, hogy jogainkat ér­vényesítsék, Számtalan ilyen esetet tudnánk ez alkalommal felsorolni, amelyek sport­életünkben „húsvéti" megoldásra vár. A tél folyamán sokszor megvitattuk ezeket a kérdéseket. Ünnepi számunkban is hel'yet adtunk éppen azoknak a közleményeknek, amelyek sportéletünk mindennapi kérdései­vel foglalkoznak, remélve, hogy ezzel is közelebb juttatjuk azokat a mihamarabb szükséges megoldáshoz. Reméljük, hogv a kisebbségi magyar sporttársadalom legfőbb őrei: a tízesztendős jubileumát ünneplő Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövet­ség és a vele szorosan együttműködő Cseh­szlovákiai Magyar Labdarugó Szövetség alapszabályaikban és később szerzett jo­gaikban biztosított erejük és összekötteté­seik révén minden lehetőt megtesznek arra nézve, hogy a kisebbségi magyar sport ha­sonló elbánásban részesüljön, mint a köz­társaság bármely más nemzetiségi sport­élete. Ebben a nagy munkában azonban se­gítségükre kell lennie az egész sporttársada­lomnak, legyen az nézője vagy művelője a sportnak. 1937 husvétján fogadalmat kell tennünk, hogy minden erőnkkel és tehetsé­günkkel azon leszünk, hogy sportéletünk elkövetkezendő tavasza és nyara derült ég alatt napsugaras és gondtalan menetű le­gyen, hozzon minél több sikert, megértést és megelégedést. elenyészően csekély honoráriumot. A* 'egész összeg, amit a szövetség tiszteletűijakra fordít, nem elég arra, hogy belőle egyetlen rendesen fize­tett alkalmazottat tarthassanak. Ezek a tények megdöntik azt a helytelen állás­pontot, hogy az adminisztrációban is be kell vezet­ni a tiszta amatörizmust. Lehet, hogy egyik-másik kerületben lehetne csökkenteni a ti sztélét dijakat, de tény az, hogy a mai gazdasági viszonyok között nem akad ember, aki naponta több órai irodai munkát végezne teljesen díjtalanul. Azok, akik ma a szövetségnél tiszteletdijakat élveznek, maguk is szegény emberek és nem kívánhatja tőlük sen­ki, hogy a szaJbad idejüket tisztán epoteidealizmus- ból feláldozzák.

Next

/
Thumbnails
Contents