Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-28 / 72. (4218.) szám
1937 március 28, vasárnap. 27 . SPORT . Tízéves a Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség Érdemei: megállította a pusztulást, megindította a fejlődést, megteremtette a szakszövetségeket és a teljes kisebbségi magyar sportegységet ■■ ■■ ■■ ■■ Jubiláns serleget alapítanak a tO.-ik évfordulón Az államifordiuliait utáni éviekben résziben a régi egyesületeik fioliytaittáik működésűket, részben újaik pnóbáilitaík s zenemesét tiöbb-fceveisebb sikernél A saeirvezeitilensóg bátr árnyalt mindenki érzi és anár 1921-ben a,z előbb rövid ideig működő SzíloverS'Zkóii Laibdiairugó Szövetség után megalakul a C-sAF-Maigyair Labdarugó Szövetség. Már ugyanebben aiz időben f elmerült a te- nisziélet tőin őri ideérnek a gondolata, ameilymek első zászlóvivői Leibóczky Tibor, az UAC főtitkára, Felkelte Béla, a Kassai Sport Ciliuib elnöke, Hegedűs Milklós, az UTK főtitkiáira és a Nagy- szol! ősi SE voltak. E mozgalom Írásos emlékeit a Csehszlovákia! Magyair Tenisz Szövetség irattára őrzi. Általánosain érezhető vollit e.gy irányító szervnek a szükségesség'e, aimety az egyesületeket és a sportélet minden ágát egységbe tömörítse. Fekete Bella volt az a férfin, aki 1926-ban megindította a megbesizé lésekéit-. Sport- és vadász- trófeáikkal díszített kassai otthonában, a tátrai téli snoirthétem és temaiszy emse ínyeiken számos megbeszélést tairtotitunlk, amíg megalakult a „Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetségi. A megboildoguilt Beülte Ist/vánon és Várnay Eir- nőnkivül a kassai Richter János, a KAC elinöike, dr. Littmann János KSC, dr. Kissóczy József Eperjesi TVE, az ungvári Gulovics Tiviadar és Székely Gy. Levente, Moravek Gyula, a PTE 'elnöke és Wieland Alibin voltak aiz elöikésziitő meig- besziéliéeeik rendes résztvevőd, akikhez az alakuló közgyűlésig dr. Holota János, dr. Tánczos József, Herzog György LAFC, Hokky Károly, dr. Rauch Károly UÁC. Oelschláger Lajos KSC, Neményi János KAC, dr. Siménfalvy Árpád, dr. Toraesz András és Minkusz Artúr LAFC, Boross Béla és Schulcz Gyula Lévai TE, a kassai Vil- kovszky Armand és dr. Nógrádi, a tátraifüireid'i dr. Reichart és a rimaszombati Jellinek Ernő stib. csatlaíkoiztak. Az Ótátrafüreden megtartott közgyűlés a fiatal Révai István személyében szerencsés kézzel, minden alkalmas képeséggel megáldott elnököt választott. Fekete Béla lett az ügyvezető igazgató; Gulovics Tivadarral és Székely Gy. Leventével alkotta meg a CsMTSz alapszabályait, amelyeket a minisztérium már 1928 áprilisában jóváhagyott. Júniusiban elnökségi ülés volt Pozsonyban és az igazgatótanács is megtartotta első alkotmányos ülését Ótátrafüreden. Hatalmas lendülettel indult meg a. sportegye- sülieitieik és a magyar sporttársadaloim megsizier- vezése, mindenütt ünneipszáraiba ment Révay elnök és Fekete igazgató megjelenésié, a bizalom és lelkesedés szinte korlátlan megnyilvánulása adott erőt aiz első éveik hatalmas, szinte emberfeletti munkájához. A már működő CsAF-Magyar Labdarugó Szövetség örömmel csatlakozott. A többi sportágban szakbizottságokat alakítottak aiz egységes működés biztosítására és az illetékes magyar szakszövetségek megalakításának előkészítésére. 1930-ban megalakították a Csehszlovákiai Magyar Tenisz Szövetséget, a következő évben kimondta megalakulását a Csehszlovákiai Magyar Atlétikai Szövetség, a Csehszlovákiai Magyar Úszó Szövetség és a Csehszlovákiai Maf yar Kanadai Hokki Szövetség. 1933-ban ala- ult meg a Csehszlovákiai Magyar Birkózó Szövetség és a Csehszlovákiai Magyar Asztali Tenisz Szöteség, majd a Csehszlovákiai Magyar Kerékpáros Szövetség. így eddig nyolc szak- szövetség van, amelyek mindegyike a legteljesebb egyetértésben működik az országos szövetségével, csupán a jégkorong liga által való elismertetés húzódik. A CsMTSz keretében létesültek a következő szakbizottságok: evezős, ítélispoirt, torna, vívás, turisztika, vaiiamint a mumíkáissport és a sportorvosi szakbizottság. Valamennyi sportágban megrendezik a csehszlovákiai magyarok egyéni és csapatbajnoksá- gaít, amelyeknek győzteseit és helyezettjeiit a CsMTSz arany, ezüst, illetőleg bronz érmével jutalmazza. A csapatbajnokságok győzteseinek jutalmazására szolgálnak a nagy értékű, művészi vándordijak: teniszben a Révay-senleg, (Rárczy-eedeg, Nyugati-kupa, Czibur- és Anonymus-se ideg). atlétikában a PáillEfy Amdor-ser- ieg, jégkorongban ia Szenti ványd-Farlkas vámdor- senleg, birkózásban a Fekete Béla-vándoirdíj,, asztaliteniszben a Deimény Gyula dr. vándorseir- leg. Labdarúgásban k.ánpá bajjal egyesületek ré- ftzéro alapított egy vándorserleget Révay Is'bván. A legeredményesebben működő munkáöe^yesillet jutalmazására szolgál a CsMTSz munkás- vándordija, amelyet az igazgatótanács javaslatára a rendes évi közgyűlésen szoktak kiadni. Már az 1934. évben joggal irhát igy a közgyűlési beszámoló jelentés: „A testkuitura hatalmas egységben összefogta az egymáist nem Í6 ismerő — földrajzi fekvéséinél fogva is széthullatott — magyar sporttá rsadalmat, nemes törekvéseihez megadta aiz egységet, szervezetei- b'pn összehozta a polgárt a munkással, társadalmi különbség nélkül egy olyan baráti összhangban és bizalomban,, amely egyik legnagyobb értéke és ereje szövetségünknek1'. A módosabb rétegek áldozatkészsége és a kieszközölt országos, tartományi és járási segélyeik tették lehetővé, hogy az erkölcsi támogatáson kívül hatalmas anyagi segítségben is részesíti évente egyesületeit és a szakszövetségeket a legfelső magyar sportifáruim, amelynek ma 150 tagegyesiijete van közel húszezer sportolóval. Sajnos,, a sportrendezéseiket terhelő adók eltörlése, vagy legalább leszállítása iránit- indított országos mozgalom — dr. H-olota alelinök, mint képviselő, törvényjavaslatot is nyújtott be — mindeddig nem járt eredménnyel. A szövetség működésének eredménye és vezetőinek diplomáciai sikere, hogy úgy az országos főszövetségek, miint a legfelső sport- tanács (Váesportovny Vybor), valamint a hatóságok és az egészségügyi minisztérium illetékes tényezői teljes elismeréssel, bizalommal kísérik és támogatják a CsMTSz-t becsületes sportmunkájában. Támogatja a Testnevelő Szövetség a főiskolásokat és a legközelebbi teendői között szerepel a középiskolai sport megszervezése. Az alsó- fokú népoktatás sportbeli kiegészítése céljából 1936d>an Pozsonyban a Szlovenszkól Általános Magyar Tanító Egyesület tagjai részére tanfolyamot rendezett Stahl Lajosnak, az ismert kiváló pozsonyi sporté z-akeimibernek vezetése alatt. Ezádén ugyancsak Pozsonyban 'lesz továbbképző tanfolyam és Ungvárott a kárpátaljai magyar tanítók részére. Versenyzőink különböző sportágaikban érteik el országos bajnoki és sok más kiváló eredményt, különösen az úszásban, viziipólióban, asztali teniszben, teniszben és atlétikáiban. E sportágak szép nemzetközi sikereikkel! is dicsekedhetnek. A csehszlovákiai testnevelési ügyek legfelső közigazgatási hatósága, az egészségügyi mimisiz- tériiurn, méltányolva a CsMTSz eredményes -munkáját 'és súlyát a tanácsadó testületben, — amely mindössze 28 tagból áll, — 1934-ben meghívta I Bárczy Oszkárt, aki a CsMTSz képviseletében a „poraidra eíbor" kinevezett tagja. A kiváló sport vezéreket évenként arany, ezüst, illetőleg bronzéremmel és a szövetség diszoklevelévei tünteti ki a rendes évi közgyűlés. A rendkívüli érdemek elismerésére alapított nagy plakettet eddig mindössze öten kapták meg: Gulovics Tivadar UAC, Moraveik Gyula PTE, Révay István, Fekete Béla és Bárczy Oszkár. Fekete Béla betegsége miatt 1935-ben visszavonult. 1934-ben Bárczy Oszkárt választották ügyvezető elnökké, aiki 1935-ben a CsMTSz elnöke lett, mivel Révay István bejelentette megmásíthatatlan lemondási szándékát. Azóta mint alapitó elnök az örökös elnök; tisztséget tölti be és mindenkor megtalálja a módját, hogy a kisebbségi testnevelés ügyét támogassa. Az ő tollából jelent meg 1934-ben „A csehszlovákiai magyar kisebbségi sport szervezete és tevékenysége" címmel egv alapos tájékoztató könyvecske. A sziövetséigeik hivatalos lapja hosszú éveken át volt a Pozsonyban megjelent ..Képes Sportláp", amelynek megszűnése óta a Prágai Magyar Hirlap közli az összes magyar szövetségek hivatalos híreit. Általában a sajtó, különbség nélkül, az első perctől felismerte és fölkarolta a CsMTSz tevékenységét és a végzett eredményes munkában hatalmas része van. Az elmullt évben a CsMTSz, -mint a kisebbségi magyar 'testi kulimra munkása bekapcsolódott a Csehszlovákiai Magyar Társadalmi Egyesületek Szövetségének 'előkészítő munkájába. A Testnevelő Szövetség nem ül jubileumot-, uem ünnepel, az itt felvázolt évtizedes megfeszített munkában eltöltött működését csak körvonalaknak tekinti, amelyeknek teljes tartalom- mail való kitöltése a cél. E cél szolgálatára van hivatva a „Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség jubileumi serlege", amelynek alapítását e sorok Írójának indítványára kimondotta a pozsonyi közgyűlés. Eiz örökös vándordíj a tagegyesütetek valamennyi sportágban éléit ösz- szeis teljesítményeinek megjutalmazására szolgál. Az egyéni és csapaitbajnolki győzelmek és helyezések meghatározott 6 zárain pontot kapnak, a pontok összesítése alapján a legtöbb pontot elérő egyesület lesz a CsMTSz bajnokegyesülete és a jubileumi vándorserleg védője. Ez az alapítás méltóképpen zárja le az első tiz év verejtékes, de eredményes munkáját és a csehszlovákiai magyar sponttánsadalom mindenkor tapasztalt testvéri szivekből fakadó kitartó támogatásával elő fogja segíteni a második évtized céljait. SZÉKELY GY. LEVENTE. Amalörizmus és sporfadminiszfráció Irta: Kohut Pál Amikor a futball hivatásossá is vált, az egyesületek nagyrésze anélkül, hogy anyagi tehetségét és helyzetét meggondolta volna, csak egyetlen célra törekedett: áldozatok és Ígéretek árán jó játékosokat szerezni és erős csapatot szervezni. Az első sportbeli eredmények, győzelmiek megörvendeztették az egyesületek vezetőségét és a híveket egyaránt. A kezdet örömeit azonban csakhamar felváltották az anyagi bajok okozta gondok. A játékosokat fizetni kellett, de nem volt miből s mivel ingyen senkisem dolgozik, ezek elhagyták az egyesületet. A klubok nagyrésze viszont nem akarja belátni és bevallani gazdaságii romlásuknak igazi okait s kifelé takarják pénzügyi politikájuk helytelenségét, az adminisztratív költségekkel akarták megmagyarázni az anyagi hiányt. A játékosok fizetéséhez viszonyítva elenyészően csekély szövetségi, kerületi és bírói dijakat kifogásolták, holott ezek olyan egyesületnél, ahol havonta ezreket fizetnek a játékosoknak, nem játszanak szerepet. Ezért már egy korábbi cikkemben hangsúlyoztam, hogy tisztán amatőr egyesületnél, ahol a játékosokat nem fizetik, súlyos anyagi bajok nem lehetnek. Hiszen a futballhoz nem kell egyéb, mint egyszeri beruházás a felszerelésre és ez elég, hogy tisztán amatőr szellemben futballozhassunk. Ebben az esetben természetesen nem lehet máról-holnapra nagy csapatról álmodozni, mert az ilyesmihez pénz és megint csak pénz kell. A proficsapatok ma vállalkozások és az egyesületek nagy része, legyen az akár kis vidéki — vagy nagy ligacsapat — abba a hibába esett, hogy a siportegyesületből vállalatot csináltak, amit nem tudtak fenntartani. Állítom tehát, hogy amig egy egyesület tiszta amatőrszellemben működik, nem ismerhet anyagi válságot. Annak az egyesületnek, amely fizeti a játékosait, nincs joga anyagi nehézségek miatt panaszkodni, mert senkisem kötelezte, hogy amatőr- ségét feladja. Fizetett csapatot csak az az egyesület tartson, amelynek a pénztára birja, a többi maradjon meg a tiszta amatőrizmusnál és ne hajszoljon rekordifutballt. A szövetségi és kerületi járulékok még egyetlen egyesületet sem fenyegette!!: megszűnéssel és a tapasztalatból tudjuk, hogy azoknak az egyesületeknek, amelyek önhibájukon kívül kerültek anyagi nehézségek közé, a szövetség elengedi a tagdíjakat. Egyes elméleti sportemberek szívesen törnek lándzsát amellett az álláspont mellett, hogy magában a szövetségben és a kerületekben is vezessék be a tiszta amatőrizmust és legfeljebb egyetlen fizetett alkalmazottat tartsanak. Ez a beállítás teljesen helytelen. A szövetség vezetői amugyis díjtalanul látják el tisztségeiket és ceupán az adminisztratív munkát végző munkatársaik kainak QUITT ZSIGMOND BUTORSZÁLLITÓ NITRA Telefon 180 Nehéz tél után (jf,) A korán jött húsvéti ünnepek idején még csak lassan ébredezik a természet hosz- szu és mély téli álmából és vele együtt a sportélet is csak fokozatosan kezdi visszanyerni cselekvő erejét. Az elmúlt télen sok alkalom adódott arra, Hogy számot vessünk a szlovenszkói és kárpátaljai kisebbségi magyar sportéletünkben fennálló problémákkal. Számtalan klub- és a kötelező kerületi, szövetségi közgyűlésen felszínre kerültek ezek a kérdések, melyeknek legnagyobb része szomorú képet nyújt. Valamennyi egyesület és szövetség hősies küzdelmet folytat azzal az árral, amely ma egész életfolyamatunkon válságokat oko- zóan terül szét. S ebből a nehéz küzdelemből számos egyesület kénytelen visszavonulni, mert részben nem birja a harcot emberanyaggal, vagy pedig nem rendelkezik a szükséges anyagi eszközökkel. Éppen az utolsó hetekben folyt le a szlovenszkói magyar sporttársadalom egyik éltagjának küzdelme a kicsinyes sportadminisztrációs- szervezet ellen, melyben ha az utóbbi győzelmet arat, úgy kisebbségi sportéletünk egyik legtevékenyebb és sikerekben gazdag tényezőjének sírját ásta volna meg. Az ÉSE küzdelme a sporíbürokrácia ellen mutatja azt, hogy a futballsportba bekapcsolt iiviziós rendszernek alapvető hibái vannak, amiket most a csehszlovákiai serlegmérkőzések megrendezésével fokozni óhajtanak. Nem irigyeljük a csehszlovákiai magyar labdarúgás vezéreinek helyzetét, hisszük azonban, hogy meggyőző érvekkel és az igazság erejével hatni tudnak azokon a helyeken, ahol futballsportunk létét irányítják. De nemcsak a labdarúgás, hanem a sport többi ága is küzdelemben áll1 a bürokráciával. Utalunk arra, hogy a magyar jégkorongegyesületeknek milyen kálváriát kell járniok, amig engedélyt kapnak arra, hogy önállóan megszervezkedjenek és nemzetközi mérkőzéseket játszanak. Tudjuk azonban, hogy ez az ügy is jó kezekben van a CsMTSz vezetőinél, akik minden tőlük telhetőt megtesznek arra, hogy jogainkat érvényesítsék, Számtalan ilyen esetet tudnánk ez alkalommal felsorolni, amelyek sportéletünkben „húsvéti" megoldásra vár. A tél folyamán sokszor megvitattuk ezeket a kérdéseket. Ünnepi számunkban is hel'yet adtunk éppen azoknak a közleményeknek, amelyek sportéletünk mindennapi kérdéseivel foglalkoznak, remélve, hogy ezzel is közelebb juttatjuk azokat a mihamarabb szükséges megoldáshoz. Reméljük, hogv a kisebbségi magyar sporttársadalom legfőbb őrei: a tízesztendős jubileumát ünneplő Csehszlovákiai Magyar Testnevelő Szövetség és a vele szorosan együttműködő Csehszlovákiai Magyar Labdarugó Szövetség alapszabályaikban és később szerzett jogaikban biztosított erejük és összeköttetéseik révén minden lehetőt megtesznek arra nézve, hogy a kisebbségi magyar sport hasonló elbánásban részesüljön, mint a köztársaság bármely más nemzetiségi sportélete. Ebben a nagy munkában azonban segítségükre kell lennie az egész sporttársadalomnak, legyen az nézője vagy művelője a sportnak. 1937 husvétján fogadalmat kell tennünk, hogy minden erőnkkel és tehetségünkkel azon leszünk, hogy sportéletünk elkövetkezendő tavasza és nyara derült ég alatt napsugaras és gondtalan menetű legyen, hozzon minél több sikert, megértést és megelégedést. elenyészően csekély honoráriumot. A* 'egész összeg, amit a szövetség tiszteletűijakra fordít, nem elég arra, hogy belőle egyetlen rendesen fizetett alkalmazottat tarthassanak. Ezek a tények megdöntik azt a helytelen álláspontot, hogy az adminisztrációban is be kell vezetni a tiszta amatörizmust. Lehet, hogy egyik-másik kerületben lehetne csökkenteni a ti sztélét dijakat, de tény az, hogy a mai gazdasági viszonyok között nem akad ember, aki naponta több órai irodai munkát végezne teljesen díjtalanul. Azok, akik ma a szövetségnél tiszteletdijakat élveznek, maguk is szegény emberek és nem kívánhatja tőlük senki, hogy a szaJbad idejüket tisztán epoteidealizmus- ból feláldozzák.
