Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-28 / 72. (4218.) szám

\

1937 március 28, vasárnap.

raWGAI-TVW^AR-HlRLAP

L3

SmHÁz-RönVv>KaLimA\

Kassa dőnfó szerepe a magyar Nemzeti Színház megteremtésében

Nemzetépitő cselekedet volt a magyar színjátszás fellendítése ■ A német világban Kolozsvárott és Kassán kapott menedéket a magyar szó ■ ■ Mit mesélnek a kassai annálesek?

lozsvár nem tudott nyújtani a magyar játékszínnek.

mok, hogy majd csaknem minden népesebb városban vannak effélék,

melyek által a német nyelv hathatósan terjed és a nemzettel kedveltetik. A magyar nyelv ellenben miveletlen, és megvetve marad, úgy, hogy végtére a nemzeti karakter is elváltozik s mikor észre sem vesszük, a Magyar a Magyarban föl nem találtatik. Képtelen dolog, hogy a magyar a saját hazájában, tulajdon pnézével nem vehet részt efajta gyönyörködésben, hacsak németül nem tud.“

Magyar főurak, mint a Koháryak és Pálffyak, a bécsi német színházat támogatták, mások, mint az Erdödyek, Csákyak, idehaza költötték a pénzüket német drámára és operára. Gróf Erdődy János Pozsonyban tartott német színházat a saját palotájában, pedig ott más német társulat is játszott, mert

a főurakon kívül a városok német polgársága is szivén hordozta a német játékszín ügyét. Budának és Pestnek német színháza volt s német színjátszás vert gyökeret nemcsak Kassán és Temesvárott, Sopronban és Nagyszebenben, hanem még Szegeden és Kolozsvárott is.

Félszázados eszme valóraválása

Nem frázis tehát, ha az úttörő magyar színjátszás küzdelmét úgy fogjuk fel, mint hódítást, nemzetmentést. Ennek a sokévtizedes makacs nemzeti küzdelemnek igen jellemző vonása, hogy

a magyar színjátszás a német Pestet nem tudta közvetlenül megvívni.

Az első magyar színjátszó társulatnak minden ingóságát el kellett kótyavetyélnie az 1797-iki jó- zsefnapd vásáron: ez volt az első nagyakaratu próbálkozás lesújtó eredménye és 18 évvel később a második magyar színtársulat „illendő hely fogyatkozása miatt" kénytelen volt elkölKassa a magyar S2injáiszók menedéke

Először tehát Pest mondotta fel a szolgálatot, azután Kolozsvár és igy következett el Kassa döntő szerepe. A különös az, hogy 1816-ban. amikor az első magyar szó elhangzott a kassai színpadon, a város nagyon vegyesnyelvü volt. Mária Terézia és II. József kora nagyon is rányomta bélyegét Kassára. A magyar színjátszó- társaság, amely Pestet odahagyta és Miskolcra ment, nem is szándékozott Kassát felkeresni. De azért 1816-ban mégis megtették az első kirándulást. És nem bánták meg. A magyar szinészeÁpriíis első leiében:

Reprezentatív magyar képzőművészeti kiállítás Pozsonyban

a SzMKE és a Képzőművészeti Egyesület rendezésében

BUDAPEST. — A magyar kultúrának ünnepi esztendeje van:

a budapesti Nemzeti Színház alapításának századik évfordulóját ünnepli az egyetemes magyarság.

Ez a dátum egyúttal a magyar nemzeti színjátszás kezdetét is jelenti. A magyar „játékszín" ugyanis, amint azt régebben nevezték, igazi értelmében és mivoltában alig másfélszáz esztendős és végső kifejtése nem is európai mustra szerint bonyolódott le. Magyar földre nem plántálod ta-k át a régi római pogány világ száz rongy- gyal cifrálkodó, meszelt képű bohócai és tréfa- csinálói, a magyar igricekből sohasem váltak komédiások, a magyar színjátszás csak mint. műkedvelő próbálkozás jelent meg az iskola falai között.

A tulajdonképpeni igazi játékszín Magyar- országon német volt.

De mikor Mária Terézia bársonyos és II; József acélos keze nyomán az egész magyar szellemi világnak mindenestől németté kellett volna átvedlenie: egyszerre olyasmi történt, aminek párja nincs a világon. Amikor mindennek meg kellett volna halnia, minden újjászületett, magyarrá született, kitermett az ősi földön, látható előkészület, lassú fejlődés nélkül, mint valami csodavirág.

A magyar úri osztály apostolkodása

A ►nemzeti játékszínt mindenütt sok évszázados fejlődés előzte meg, amely egyszerre indult el a templomból és a piaci bódékból, hogy aztán valahol összefonódjék és drámává, színjátszássá alakuljon át. Magyarországon ezt a fejlődést a török hódoltság végkép megakasztotta. Európában mindenütt az uccáról, a piacról, a sátorokból, a kezdetlegességnek és nyomorúságnak szellős tanyáiról indultak el azok a komédiás csapatok,' amelyek végül mint fejedelmi udvarok dédelegtett szinjátszótársulatai szerepeltek. Magyarországon ez megfordítva történt Jó családokban nevelt, dédelgetett, nemes ur- fiak és kisasszonyok szállottak le a piacra, a bódékba és sátrakba, hogy komédiázzanak a népnek.

Azaz, hogy nem! Azok a nemes urfiak és kisasszonyok nem komédiások voltak, hanem apostolok, a bódék és sátrak nem komédiásházak voltak, hanem a magyar nyelvnek fellegvárai.

A magyar játékszín megteremtése legelsősorban nem művészi, hanem hazafias cselekedet volt,

nem annyira szórakozás és mulatság, mint inkább támadás és védekezés. Azok az úttörő magyar színészek, akik a nemes vármegye szolgáinak, a szellem hajdúinak tekintették magukat, nem voltak rokonai a nyugateurópai komédiásoknak. A magyar színjátszás nem a magyar nép mókás vagy komédiás leikéből sarjadozott elő, hanem a magyar uriosztály nemzetszerető félelméből és aggodalmából. A magyar uriosztály ráeszmélt arra, hogy az eleven szónak félelmetes és döbbenetes az ereje és az eleven német szó erejével szembehelyezte a magyar szó erejét.

Német világ a színházakban

1790-ből két adalék mindennél jobban megvilágítja a magyarság szomorú szerepét a német világ közepette. A Pannóniái Fénix szerzője azt ajánlja, hogy

a kártyaasztal nyereségéből építsenek minden városban egy-egy közönséges nézőházat, a külföldieskedő magyarok pedig a vig és szomorú játékoknak és mesterséges éneklésnek hallgatására ne menjenek idegen városokba, hanem adják eddig tett haszontalan költségeiknek csak egytizedét magyar játéknéző helyek építésére, gyakoroltassák ifjaikat a vig és szomorú játékoknak játszásában, a mesterséges éneklésben és táncokban ... A magyar nőkhöz fordulva pedig felszólítja őket, hogy most, amikor az anyai nyelv hamvaiból feltámadott, mutassák meg ahhoz való szeretetüket... De a valódi helyzetet az első magyar színjátszó-társaság Pest-megyéhez intézett kérelme tárja fel: wAnnyira megszaporodtak a német theatru* *

A pozsonyi SzMKE, amely méltán tarthat számot e hatalmas és országot átfogó kulturális szervezetünk élharcosi jellegére, egyik téli választmányi ülésén nagyjelentőségű határozatot hozott, amennyiben kimondotta, hogy a tavasz folyamán Pozsonyban reprezentatív jellegű országos magyar tárlatot rendez. Az ősi város határokon túl is jól ismert egyesületével, a pozsonyi Képzőművészeti Egyesülettel folytak a megrendezést illetőleg az előkészítő tárgyalások, amelyek folyamán Pozsony kulturális és művészeti életében oly nagy súlyt jelentő egyesület vezetősége készséges örömmel vállalkozott a közreműködésre, miáltal a siker már előre is biztosítottnak tekinthető. Ezután megkezdte munkáját a közös előkészítő bizottság, a művészek meghívása megtörtént és április 4-én, vasárnap délelőtt 11 órakor a Mezőgazdasági Muzeum dunaparti palotájának nagytermében megnyílik a kiállítás, amelynek célja a tiszta művészet bemutatása, a nagy közöntözni mindaddig, mig az illendő Uj Theatrom felkészülhet.

Ez az illendő Uj Theatrom, amely nem volt egyéb, mint a Nemzeti Színház, csak 1837-ben, tehát 22 esztendővel később épült fel s még ennek a terve sem volt eredeti pesti terv, mert az eszmét Szabolcs-megye pendítette meg 1794-ben

s 41 esztendőnek kellett eltelnie, mig a szabolcsi magyar szándék a németajkú Pesten megvalósulhatott.

Kolozsvár megteremti a magyar színjátszást

A budapesti Nemzeti Színház Buda vagy Pest erejéből nem jöhetett volna létre. Déryné, aki koronatanú ebben a kérdésben, igazat mond, amikor azt állítja, hogy a magyar színjátszást Kolozsvár teremtette meg és Kassa nevelte fel.

De 1810-ben Kolozsvárra is bevonult a német színészet és 1820-ig verseny nélkül folytathatta játékait. A magyar színjátszás kiszorult onnét, a közönség megoszlott és Kolozsvár egyelőre nem tudta felnevelni a magyar színjátszást, amelyet világra hozott. Esztendők kellettek hozzá, hogy a már egyszer kivonult magyar színészet újra és most már végérvényesen gyökeret verhessen.

két nagy szeretettel fogadta a város.

De Kassa nevelői szerepe csak a múlt század huszas éveinek végén kezdődik igazán,

amikor Kolozsvárott megvolt már az állandó magyar színház, csakhogy állandó pénzzavarokkal küzdött s amikor Pesten még csak tengődniük lehetett az oda felmerészkedő vándorszínész-társulatoknak. A pesti színjátszók után — most a kolozsvári színjátszóknak adott Kassa nemcsak menedéket és kenyeret, hanem olyan fejlődési lehetőséget, amelyet sem Pest, sem Koség közelebbhozása a haladás mindenkori fokmérőjéhez, a művészethez, de nem utolsósorban fontos az a cél, hogy művészeink, akik keserves küzdelmet folytatnak a léttel, képvásárlások utján támogatást nyerjenek, hogy ujult erővel vegyék kezükbe az ecsetet és a szobrászvésőt. A kép- és szoboreladásokkal jól járnak a pozsonyi és környéki szegény, lerongyolt, éhes magyar iskolásgyermekek is, mert a csekély százalékos részesedést a SzMKE erre a célra óhajtja fordítani.

E nagy horderejű kiállítás megrendezésével a SzMKE kulturmunkája újabb fontos állomáshoz ér. Arra kérjük úgy a pozsonyi, mint a vidéki magyarságot, hogy tömeges látogatásával keresse fel a kiállítást és aki teheti, a műalkotások megvételével mozdítsa elő a nagy célt: a művészet megértését, támogatását és a SzMKE kulturmunkájának pártolását.

A pozsonyi SzMKE titkársága,

A gondviselésszerü ember

Kassa a maga erős és eleven kulturális érzékével s közben megerősödött magyarságával kitűnő millió volt a sokat megpróbált magyar színjátszás számára. Megjött a gondviselésszerü ember is. aki a nagy feladatot gyönyörűen megoldotta.

Berzeviczy Vince báró volt a különös férfiú, aki, mint a legtöbb főnemes, fiatal korában nem is tudott magyarul s ezt a sokáig barbárnak mondott édes anyanyelvet katonatiszt korában sajátította el századának magyar legénységétől. Mint katona Olaszországba került, Velencében és Milánóban bolondja lett a drámának és operának. Dramaturgiai tanulmányokba merült s minthogy a kártyát egy szerencsétlen imádó vak szenvedélyével szerette, végre meg kellett válnia a hadseregtől. Szülei levették róla a kezüket és a fiatal arisztokrata kénytelenségből Ausztriában felcsapott színésznek.

Ez a Berzeviczy báró volt az, aki mint tékozló fiú, a huszas évek végén megtért Kassára, a szülői házba.

1829-ben átvette a kassai magyar dal- és színjátszó-társaság kormányzóságát.

Olyan kitűnő intendánsnak bizonyult, hogy az Akadémia pusztán ezért az érdeméért választotta tagjai közé. Berzeviczy, aki a nyomor iskolájában tanulta ki a színjátszás minden csin- ját-binját, a legnagyobb koncepciójú emberek közül való volt, akik a régi Magyarországon valaha is foglalkoztak színészettel. Megítélhető ez abból, hogy mit akart ő a kassai szinjátszó- társulattal. Világosan kimondott célja az volt, hogy „lassan-lassan olyan színészi generációt neveljen fel, melyet rövid időn lehessen valamivel művészibb készülettel Pestre átplántálni, hogy ott aztán természetileg jobban, hamarább és könnyebben tökéletesülhessen".

Kassa egyesítette a magyar színjátszás legfényesebb erőit:

Udvarhelyi, Pályi, Szerdahelyi, Megyery, Szilágyi, Szentpétery s a külföldön is híres Déryné is ott játszott. Apostoli szövetkezésnek nevezték a hetek e társaságát s ebben az elnevezésben nem volt semmi túlzás.

Aztán Kolozsvár és Pest is visszakivánta a színészeit. Kassa nemcsak, hogy megnyugodott ebben, hanem tovább nevelte a magyar színészeket Pestnek: Egressy Gábor, László, Lend- vayék, Fáncsy innnen kerültek a budai társasághoz.

Most, hogy a budapesti Magyar Nemzeti Színház alapításának századik évfordulóját ünnepli a magyarság, különösképpen meg kell emlékeznünk Kassa szerepéről az alapítás tényében. Különösen értékes volna, ha Kassa fiatal magyar historikusai közül valaki az egykori naplók, feljegyzések, a városi levéltárban biztosan fellelhető adatok, a múzeumban felkutatható források alapján részletesebben felkutatná ezt a korszakot és behatóan ismertetné Berzeviczy Vincének, a legnagyobb magyar intendánsnak életét és működését. Hálás munka volna ez a centennáris ünnepségek alkalmából.

(*) Angol írók Oh est értőn emlékéért. Kiváló katolikus és nemkatolikus írók (.közlök Bemard Shaw is) a westminsteri érsek vezetésével elhatározták, hogy G. K. Chesterton lakóhelyének, Beaconsfieldnek Szent Teréz tiszteletére épült templomát a közelmúltban elhunyt angol iró emlékére megnagyobbittat- ják. Ezt a templomot látogatta rendszeresen Chesterton és itt vették őt vissza a katolikus Egyháziba is.

(*) Egy ©sillagjésnő szerint veszedelem fenyegeti a hollywoodi csillagokat. Hollywoodból jelentik: Mrs. Mabei Smith, a hírek hollywoodi csillagjósnő szerint a csillagokból ímegállapitható, hogy az idén veszedelem fenyegeti a hollywoodi csillagokat. Ennek oka az, hogy a Neptun, a filmkolónia védőcsillaga szembekerül a Sa turnussal. A csillagijósnő határozott intelmeket is intéz egyes filmsztárokhoz. így például: Clark Gabié csak annyit utazzon repülőgépen, amennyi feltétlenül szükséges; Constance Bennet fordítson különös gondot egészségi állapotára: Mae West vigyázzon, mibe fekteti be a pénzét; Ginger Rogers óvakodjon uij kalandoktól; Kay Fran- cisnak uj kalandban lesz része, amely azonban sóik boldogságot fog okozni neki; Jameá Cagney sohase üljön egyedül repülőgépbe.

B mint fejfájásnál és meghűlésnél jól-J|||

■ Togal gyorsan segít. Próbálja meg ön is. Sok fájdal- H más pillanattól óvja meg ezzel magát. Egy B kísérlet önt is meggyőzi. Sok orvosi elismerés. vw

Kapható az összes gyógyszertárakban