Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-26 / 71. (4217.) szám
1937 m&rcíus 26, péntek. 'PRXCai-MAfitARH I RliAS 5 Krofta elismeri, hogy a hatóságok segítik éld a cseh elemeknek a német vidéken való előnyomulását Csehszlovákia kormányának jegyzéke a csehszlovákiai „második Svájcról M PRÁGA. — Krofta küKiigyminísizter a német szociáldemokrata tanitók kongresszusán előadást tartott a nemzetiségi kérdésről. Ezt az államot a csehszlovák nemzet tagjai elsősorban a saját maguk részére teremtették, — mondotta egyebek közt — hogy ebben az államban teljes nemzeti életet élhessenek, amire semmi más államban nincs meg a lehetőségük. Az államunkban levő többi nemzetiségek csak töredékei más nemzeteknek, amelyeknek másutt van saját államuk és ezzel lehetőségük arra, hogy vclükszüietett erőiket és képességeiket teljesen és szabadon kifejezhessék. A külügyminiszter ezután idézte Seipelnak a nemzetről való meghatározását. „A nemzet — mondta Seiipel — az állami hozzátartozástól független nagy kultairközösség, ezt imi németek magasabbra értékeljük ajz államnál. Mi nem hiszünk abban, hogy az állaim a nemzet egyetlen életformája, mert mi más fejlő-* elésen mentünk keresztül, mint a többi nemzetek." Krofta megállapítja, hogy a németség általában hasonlóan gondolkodik az állam és a nemzet fogalmáról, ez a fölfogás azonban csehszlovák állami szempontból kényes, ha ellentétbe keveredik az állam jogrendjével. Ha ugyanis azt kívánják, hogy a német a maga nemzetéhez való tartozást fölébe helyezze az államihoz való tartozásnak, amely államban él és ha azt kívánják tőle, hogy a német birodalom sorsával való együttérzésből alávesse magát a birodalmi hivatalos politika alapelveinek és ezzel idegenné váljon azzal az állammal szemben, amelynek a polgára, akkor teljes jogunk van arra, hogy -ezt az álláspontot a leghatározottabban visz- szautasitsuk. Ha a mépiség fogalmának ilyetén való értelmezésre gyökeret verne német polgártársaink között, akkor a békés együttélés lehetőség© nagyon megnehezülne, ha ugyan lehetetlenné nem válna. Természetesen nem lehet letagadni, — folytatta a külügyminiszter, — hogy a cseh elemeknek a túlnyomóan német jellegű vidékre való behatolását részben a mi állami hatóságaink különféle intézkedései eszközük. De itt szabályszerűén oly intézkedésekről van szó, amelyek az állam szempontjából szükségesek és teljességgel jogosultak is, amíg nincs meg a teljes biztonság az ottani lakosság minden részének államhüségét illetően. A cseh elemnek a német vidéken való előnyomulása neon kell, hogy okvetlenül mélyebb és behatóbb befolyást gyakoroljon a vidék nemzetiségi jellegére. Ez annál inkább szűk térre szoritkoizhatiik, mennél általánosabb és mélyebb lesz a német lakosságnál az állam iránti őszinte hozzátartozás tudata. A második Svájc Krofta miniszter nyilatkozatával kapcsolatban a ezíudétaméimet pánti „Die Zeit" érdekes diplomáciai okiratot közöl. A békekonferencia kisebbségi bizottságához 1919 május 20-án Benes akkori külügyminiszter a csehszlovák nemzeti kormány nevében jegyzéket intézett. A jegyzéket a békekonferencia kisebbségügyi bizottsága 1919 junius 15-én tartott ülésén külön dicséretben részesitette s megjegyezte, hogy a csehszlovák kormány által igért rendelkezések sokkal több jogot biztosítanak a kisebbségeknek, mint amennyit a készítendő kisebbségi szerződések fognak előírni. A jegyzék a következőiket tartalmazta: 1. A csehszlovák kormány úgy akarja berendezni uj államának szervezetét, hogy nemzetiségi törvényeinek megszerkesztésében a svájci köztársaság alkotmányában lefektetett elvek jussanak érvényre. Ezzel a csehszlovák köztársaság uj Svájc lenne, természetesen Csehország sajátos helyzetének tekintetbe vételével. 2. Az arányosság rendszerének érvényesülésével általános szavazati jog lesz, amely a köztársaság területén élő valamennyi nemzetiség részére biztosítani fogja minden választott testületben az arányos képviseletet. 3. Az ország területén ievő összes iskolákat az állam tartja fenn. A különféle nemzetiség számára külön iskolákat állítanak föl azokban a községekben, ahol a hivatalos kimutatás szerint a növendékek száma ezt megköveteli. 4. A köztársaság valamennyi nemzetisége bejuthat az összes közhivatalba, amelyen elvben mindkét nyelv egyenlő érvénnyel fog bimi. 5. A bíróságok vegyesek lesznek s a nemzetiségeknek jogukban lesz a legfelső fórumok előtt is használni nyelvüket. 4, A helyi közigazgatás területén vallási kérdés nem lesz, ezen a téren tehát nem lesznek nehézségek. ti. Az állam elnevezése CwA^vákia, bivatalos nyelve a cseh lesz. A gyakorlatban azonban a német nyelv lesz az álam második nyelve, amit a közigazgatásban és a bíróságok előtt szabadon lehet majd használni. A központi parlamentben pedig ugyanolyan jogosultsággal fog bimi, mint a cseh nyelv. A csehszlovák kormány törekedni fog arra, hogy a mindennapi életben és a gyakorlatban a köztársaság valamennyi nemzetiségét kielégítse, azonban a cseh nyelv és a cseh nemzetiségi polgárok részére bizonyos különlegességi hdyz«t biztositta tik. 9. Mindezeket összefoglalva, megállapítható, hogy a jelenlegi állam, amelyben azelőtt a németek előnyöket élveztek, megmarad azzal a különbséggel, hogy németek élvezte kedvezmények és kiváltságok igazságos arányra szállíttatnak le (például a német iskolák száma csökkenni fog, mert sok iskola fölöslegessé válik). Bjuih mondja a mánknak: /#> •Mindúj jobban Járunk * /sAfö, ^7 De legjobban járunk torpan f Osp SM-<OVI Csehszlovákia tehát végtelenül liberális rendszert létesít, amely nagyon hasonló lesz a svájcihoz. Érdekes, hogy ezt az olkiiiraboit a ,JDie Zeit/1 úgy tiünteti föl, minit eddig teljesen isimieretilen dokumiemtuimo t. Ezzel szemben tény az, hogy ■a magyar 'kisebbségi sajtó már 1929-ben isim értette. A kolozsvári magyarok nem gyújtanak villanyt, mert a villanymüvek vezetősége elbocsátotta a magyar alkalmazottakat KOLOZSVÁR. — Érdekes sztrájkot kezdett Kolozsvár magyar lakossága. A városi villa nymtü vek magyar tisztviselőit és munkásait a legutóbb nyelvvizsgának vetették alá és az alkalmazottak nyolcvan százalékát elbuktaitták. A vizsga eredménye alapján most a villany- müvek vezetősége megkezdte a magyar alkalmazottaik elbocsátását. A tömeges elbocsátás nagy izgalmat keltett a város magyar közönségének körében és mozgalom indult meg, hogy az áramfogyasztás csökkentésével válaszoljanak a villanymüvek veeztöségének eljárására. Szerdán este Kolozsvár magyar lakossága tüntető áramfogyasztási sztrájkot tartott. A magyarok lakásaikban nem gyújtottak villanyt, hanem gyertyákat égettek, úgyhogy az uccán járókelők ponosan megállapíthatták, hogy melyik lakásban laknak magyarok. Ha a villanymüvek vezetősége nem változtatja meg elhatározását, Kolozsvár magyar lakossága hosszabb ideig is fogja folytatni az áram- fogyasztási sztrájkot. Rádiómeííékíettel, Képes Héttel, Kis Magyarok Lapjával és Asszonyok Lapjával jelenik meg holnap a Prágai Magyar Hírlap — Húsvéti, ünnepi számunk negyvennégy oldatos — A Karácsony és a Husvét nagy ünnepe a magyar újságírásnak is. A keresztény világ két nagy ünnepén a Prágai Magyar Hírlap is ünnepi köntösben, hatalmas terjedelemmel s változatos, nívós és gazdag tartalommal jelenik meg s lényegesen járul hozzá az Olvasóközönség ünnepi hangulatának emeléséhez. A Prágai Magyar Hírlap húsvéti és karácsonyi számainak immár tizenötéves nemes tradíciója van s ennek szellemében állítottuk össze holnap megjelenő ünnepi számunkat, amelyről nyugodt lelkiismerettel merjük ma bejelenteni, hogy méltó folytatása lesz az elmúlt tizenöt év ünnepi számainak, sőt sok tekintetben túl is fogja azokat szárnyalni. Nagyszabású húsvéti számunkat, amely a magyar szellemiségnek méltóan reprezentáló, magasnivóju megnyilatkozása lesz, röviden a következőkben ismertetjük: * Ünnepi cikket írtak: Jaross Andor nem- zetgyüllési képviselő, az egyesült párt országos elnöke, Király József római katolikus esperes, Endreffy János evangélikus lelkész, dr. Haiczl Kálmán, a történettudós plébános stb. Az általános feltűnésre számot tartó, értékes és érdekes interjúk sorát Esterházy János nemzetgyűlési képviselő, az egyesült párt országos ügyvezető elnöke nyitja meg, aki a legújabb pápai enciklikákkal kapcsolatban fejti ki a csehszlovákiai magyarság álláspontját. Dokumentumszerü jelentősége van dr. Sziklay Ferenc nyilatkozatának a kisebbségi magyarság tizenötéves kultúrpolitikájáról. llgy a magyar, mint a csehszlovák közvéleményt közelről fogja érdekelni budapesti szerkesztőségünk hatalmas kul- turhistóriai riportja Palackynak, a csehek nagy történetírónak budapesti kapcsolatairól, most van ugyanis száz esztendeje annak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Palackyt tiszteletbeli tagjai sorába választotta, Az eayoldalai rigóig keretében Palackynak a Magyar Tudományos Akadémiához intézett leveliét klisében közöljük. Nem mindennapi érdekességü egy másik interjú, amely arról szól: Mi a legnehezebb a karthausi életében? Irodalmi és művészeti rovatunknak két szenzációja: a budapesti Nemzeti Színház centennáriumával kapcsolatban a magyar színjátszás őskorának kassai vonatkozásai, továbbá beszélgetés Loósz Józseffel, a beérkezés magasbaivelő utján elindult nagy kassai hegedűművésszel. Több cikkben foglalkozunk a belpolitika és a gazdasági élet időszerű kérdéseivel. Többek között kimerítő statisztikai táblázattal illusztrált, nagyszabású cikkben mutatunk rá a szlovenszkói és kárpátaljai magyarság egyik legsarkalatosabb követelésére. Színes riportokban számolunk be a világpolitika izgalmasan érdekes eseményeiről és nagy kérdéseiről. Az ünnepi szám irodalmi részében ott találjuk az egyetemes magyar irodalom legkiválóbbjainak neveit. így többek között versekkel Mécs László, Szikiay Ferenc, Tamás Lajos, Asguthy Erzsébet, Sebesi Ernő, Szeredai-Gruber Károly, Klimits La- jas, Berkó Sándor stb., novellákkal Móricz Zsigmond, Darkó István, Bibó Lajos, Csathó Kálmán, Tamási Áron, Rácz Pál, Farkas István, N. Jaczkó Olga, Szitnyai Zoltán, Laczkó Géza, Egri Viktor, Dienes Adorján és mások szerepelnek. Ünnepi számunk cikkírói továbbá: Szvat- kó Pál, Darvas János, Szombathy Viktor, Mészáros Gyula, Neubauer Pál, Sándor Imre, Borsody István, Kovács Endre, Mezei Gábor, Mondy Miklós, Bethlenfalvy Ernő stb. stb. Páratlanul gazdag és érdekes közgazda- sági rovatunkban találjuk többek között Fodor Jenőnek, Hantos Lászlónak és dr. Alöis Králnak, a Csehszlovák Nemzeti Bank tanulmányi osztálya tagjának a szlovenszkói magyarságot közeliről érdeklő cikkeit. — Színesen megírt riportok teszik teljessé ünnepi számunkat, — Nagyszabású sport- rovatunk fontosabb cikkeit Jellinek Ferenc, Kobut Pál, Grusetzky Ferenc és Székely Gy. Levente írták, A rendesnél gazdagabb az Asszonyok Lapja, amelynek vezető divatcikkét most is Radványi Magda irta. Kedves meglepetést jelent a legifjabb olva- sógárda számára a Kis Magyarok Lapjának húsvéti száma, amelyet a szokásos heti nagy rádiómelléklettel és a vasárnapi képesmelléklettel együt csatolunk ünnepi számunkhoz. * Negyvennégyoldalas húsvéti számunk holnap, Nagypénteken este jelenik meg Prágában és Nagyszombaton jut el a szlovenszkói és kárpátaljai Olvasókhoz. A hatalmas ünnepi számot a példányonként vásárlók 2 koronáért kapják meg a lapeláru- sitóknál. Az újjászületett fiilekí Katolikus Olvasókör első közgyűlése FÜLEK, — Amint ismeretes, három év előtt a füleld Katolikus Olvasókör működését a hatóságok fölfüggesztették. Az egyesült országos kereszt ényszocialista és magyar nemzeti párt képviselőinek közbenjárása végre meghozta a megnyugtató eredményt. Az országos hivatal most kikézbesitett döntése engedélyezi az egyesület további működését. Az országos hivatal döntése nagy örömet keltett Füleken s az egyesület vezetősége azonnal közgyűlést hivott egybe, amelyen megválasztották az uj tisztikart. A közgyűlés az ifjúság előtörésének jegyében zajlott le s a megválasztott vezetőség biztosítéka annak, hogy Fülek ezen nagymultu kulturegye- sülete a régi tradíciókhoz híven, erős bástyája lesz a magyar kultúrának. A megválasztott tisztikar a következőképen alakult meg: egyházi elnöknek P. Szilágyi Bernát zárdafőnököt, világi elnöknek Raimann Gyulát választották meg. Titkár Ludányi László, pénztárosok Tóth Antal és Komár István, jegyző Márkus Gyula, háznagy Siegert Rudolf, dékánok Püspöki Sándor* Sebestyén József, Boros József és Rozsnyay József, könyvtáros P. Sába József lett Ezenkívül megválasztották a busztagu választmányt.
