Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-25 / 70. (4216.) szám

1937 március 25, csütörtök. TRXGAItMAGfcARHIKLAP RHU Mifyeu ida vétküké. Mára virradó éjszaka az egész országban de­rült és hideg időjárás lépett fel. — A hőmér­séklet minimum —5 fok. — Időjóslat: Változé­kony, helyenként csapadékra (hóesésre) hajló, északnyugati széllel hűvös. — A KASSAI EVANGÉLIKUS MAGYAR­NÉMET EGYHÁZKÖZSÉG nagylheti- és húsvéti istentiszteleteinek sorrendje: Zttldc-sti törtök ön: urvaeeorai istentisztelet, magyar nyelven. Nagy­pénteken délelőtt: magyarnyelvű istentisztelet offertóriummal és Úrvacsorával magyar nyelven; délután: németnyelvű istentisztelet Úrvacsorával, német nyelven. Húsvótvasárnap délelőtt: magyar­nyelvű istentisztelet, offertórkwiimal és Úrvacso­rával magyar nyelven, délután: magyarnyelvű istentisztelet. Húsvéthétfőn délelőtt: németnyelvű istentisztelet offertóriummal és Úrvacsorával német nyelven, délután: magyarnyelvű istentisz­telet. Az istentiszteletek kezdete: délelőtt negyed 11 óra, délután 3 óra. — A POZSONYI MAGYAR KIRÁLYI KONZULÁTUS közli, hogy március 26-án és 27-én, nagypéntek és nagyszombat nap­ján csak délelőtt 11 óráig tart hivatalos órákat. A húsvéti két ünnep alatt a konzu­látus zárva marad. — BÖRTÖNRE ÉS DOLOGHÁZRA ÍTÉL­TEK EGY TOLVAJT. Pozsonyból jelentik: Melezinek Gottíried 23 éves, csehországi bá­dogos öt évet töltött lopás miatt a 1 ipát;vári feővházban. Ez év februárjában szabadult ki a fegybázból s Pozsonyba érkezett, ahol állí­tólag dolgozni szeretett volna, csakhogy nem volt szerszámja. Ezért a pozsonyi főpályaud­var bádogosimiühelyéből több értékes szerszá­mot lopott el. A tolvajt Ihamarosajn elfogták s a pozsonyi kerületi bíróság Talcsik-tanács a hathavi börtönre ítélte Melezinek Gottifrie- dot, alkit az ügyész indítványára, imiint veszé- 1 y e s imu nk ak e rü löt Ibiin t e tésé n ek ki töl tése u tá n dolgoházba utalnak. A pozsonyi kerületi bí­róságon három év óta ez a második eset, hogy a vádlottat büntetésén felül .még dologháziba is internálják. Vegyen csillárt idejében cwág a régi áron közvetlen a gyárból KLAUBER, Bratlslava, fsSám. Republiky 22- BEÜTÖTT A VILLÁM — KIGYULTAK AZ ABLAKOK. Léváról jelentik: Kedd dél­után Léván nagy jégeső esett hatalmas dör­gés és villámlás kíséretéiben. Az egyik villám 'beütött Kovács István asztalosmester házába s meogyujtóttá az ablakkereteket. A szobában senki sem tartózkodott a villámcsapás idején s .midőn a házbeliek a szobába siettek, már a függönyök is égtek. A tüzet hamarosan sike­rült elfojtani s igy nagyobb szerencsétlen­ség nem történt. — GYILKOLT A FÉLKEZÜ EMBER. Lő­cséről jelentik: Megdöbbentő gyilkosság tör­tént tegnapelőtt Szeipesárki községben. Tkács János gazdalegény összeveszett haragosával, Csaj István földművessel. Tkács félikezü em­ber lévén hathatósan akart védekezni a tett­legessé fajult veszekedés során s felkapott egy hatalmas iburgonyatörőt. Ezzel olyan súj­tott Csuj fejére, hogy koponyája rögtön szét­repedt, iebukott a földre s nyomban szörnyet­halt. A gyilkos Tkács Jánost letartóztatták éj? bekísérték a lőcsei kerületi bíróság foghá­zába. Erőteljes, kövér egyéneknek, köszvénye- 6eknek és aranyérben szenvedőknek regge­lenként éhgyomorra egy-egy pohár termé­szetes „Ferenc Józse£“ keserüviz gyakran felbecsülhetetlen szolgálatot tesz, aa — AMIKOR SZIMŐ GUTÁNAK SZÁNJA AZ ÁRVIZET . . . Komáromból jelen tik: Az utóbbi napok áradásai és esőzései a Vágdu- na vizét is megduzzasztották és Szimő közsé­get is igen fenyegette a feldagadt Vág vize. A sizimőiek, hogy megmentsék földjeiket csel­hez .folyamodtak s néhány gazda éjnek idején át lopakodott Guta község határálba, hogy ott átvágja a töltést és igy mentesítse Szimőt a vizártól. Az éber gutái gátőrök azonban meg- n eszeltek a dolgot, észrevették a titokban dol­gozni kezdő Sízimőieket s üldözni kezdték őket. A szimőiek az éj sötétjében egérutat nyertek és sikerült nekik elmenekülni. — A POZSONYI VÁROSI VILLAMOSVASÚT AUTÓKÁRJÁVAL BUDAPESTRE március 27., 28. és 99-én (3 napra). Menetdij 90 korona. Az [utazásra legkésőbb egy nappal az indulás el fit­tig lelhet a következő helyeken jelentkezni: Vil­lamos vasút igazgatósága (Rasin-ut 1., tel. 218.), IJRANUS (Masaryk-tér 5., tel, 3166), ŐEDOK <Savoy-szá.lló, tel. 454) és VIA utazási iroda ■(Lőrinckapu, Central-Passage.) xx Nagytakarítás, A húsvéti ünnepek előtt minden háztartásban nagytakarítást tartanak. Ha a ruhaszekrénynéí tart, nagyságos asszo­nyom, nézze meg cipőkészletét. És azután sies­sen megtekinteni Bata legszebb tavaszi modell­jeit, amelyeket gazdag választékban tartogat az Ön számára. — HIRTELEN HALÁL AZ UCCÁN. Nyitráról jelentik: Vicéik Konc/. Mária cahajcsápori, 70 éves asszony tegnap az esti órákban a nyitrai Masaryk-uccán hirtelen rősziül lett. Még mielőtt az öregasszonyt orvosi segélyben részesíthették volna, .meghalt. Az orvos megállapitása szeri ' ■fizivszélhüid.ée ölte meg. Tizenhárom gyilkosságot vallóit he eddig a váci legyenc SZÉKESFEHÉRVÁR. — Szúnyog Istvánt, a bestiális tömeggyilkost, aki, — mint ismeretes, — a váci fegyházban lázálmában több gyilkos­ságot vallott be, Szolnokról most újból Székes- fehérvárra szállították. Szúnyog Szolnokon ti­zenegy rablógyilkosságot ismert be. Bünlajstro- ma azonban, ugylátszik, még nem teljes, mert Székesfehérvárott újabb két szörnyű gyilkos 6ágról tett vallomást. Bevallotta, hogy egy Tót János nevű csavargóval együtt több betörést követett el Székesfehérvárott, majd együtt utaz­tak le Budapestre és onnan Csepelre. Csepelen az erdőben meggyilkoltak és kiraboltak egy urikülsejü embert, majd a holttestet anélkül, hogy ruháiban utánanéztek volna személyazo­nossági iratainak, a Dunába vetették. A meg­gyilkolt irattáskájában kétezer pengőt találtak, amin megosztoztak. A következő éjjelen Szu- nyog agyonverte alvó társát és visszavette tőle a zsákmányból nekijutott ezer pengőt. Tót holt­testét is a Dunába vetette. A bestiális tömeg- gyilkos vallomása után kijelentette, hogy ez volt az utolsó bűncselekménye. Most már nyu­godt, úgymond, mert a lelkiismeretén köny- nyitett. A ANGOL ACÉL! A „ECLlPSE-y 9 • © $ \A a nagyigényüek borotvapengéje! A lőcsei famunkások a városháza előtt várakoztak a képviselőtestület határozatára Tüntettek volna, ha nem az általuk támoga­tott cég kapja meg a fakitermelési bérletet LŐCSE. — Lőcse város tanácsa nyilvá­nos pályázatot irt ki az 1937-től 1941-ig terjedő időre a városi fa kitermelésére és a városi fűrész bérletére. A beérkezett pályá­zatok közül két cég ajánlata jöhetett szá­mításba: a prága-neusiedeli cellulózegyár, amely köbméterenként 87.70 koronát aján­lott és a jelenlegi bérlő, az Országos Fa- kitermelési r. t., amelynek ajánlata 87.50 koronát tett ki. A fűrész bérletéért mindkét cég egyformán évi 30.000 koronát ajánlott. A képviselőtestületi tagok fele része a prágai cég ajánlatát pártolta, mig a töb­biek a munkásság ismételten kifejezésre juttatott kívánsága szerint a jelenlegi bérlő az Országos Fakitermelő mellett foglaltak állást. Ez a cég ugyanis már tiz éve bérli a város fakitermelését, több mint száz munkásnak nyújt keresetet s kollektív szerződést kötött a munkásokkal a bér felemelésére nézve is- Ezzel szemben a prágai cég hir szerint csak idénymunkásokat alkalmazott volna az erdei munkáknál s a városi fűrészt — mely az Országos Fakitermelő kezében teljes üzemmel dolgozik —■ nem is foglalkoztatta volna. A kiszivárgott hirek hatása alatt a munkások tüntetésre is készültek arra az esetre, hogyha a képviselőtestületi ta­gok az Országos Fakitermelő ellen sza­vaznának. A munkásság vezetői igyekeztek féken tartani a munkásokat, ennek ellenére is nagy csoportosulás támadt a városháza előtt a képviselőtestület ülése alatt. Az éjjel tizenegy óráig tartó közgyűlés iz­galmakban bővelkedett, végül is szenvedé­lyes viták után a képviselőtestület az Or­szágos Fakitermelő R. T. ajánlatát fogadta el 19 szavazattal 17 ellenében. A szavazás eredményét az uccán várakozó munkások megelégedéssel fogadták. Az ellenpárt egyes tagjai azonban, úgy hírlik, felebbe- zést készülnék beadni a képviselőtestület határozata ellen. A Magyar írás márciusi száma Ölvedi János a iszlovernezlkóí imagyainság tár­sadalmi rajzéit adja tainiuilm.á;ny:áibiaiii. „Felada­túink neun tehet a nmült hiányain aik és tévedései­nek ízléstelen és célra nemi veizetö raiuitiogaitáisa., Tudjuk jól, hogy az okok megmiuitatása még nem nyereség vagy végleges haladás az ember számába, de a hibák folisimeiriése feltétlenül lehe­tőséig a.z egészséges, észszerű uj elimiduilásoik szá­mára”. Rerudkiivüi alapossággá! kídolgozioitt, nagyszabású tamíulmámyia során Mtér idegen- nyelvű f'Oilyóiiratolkina és müvekre Is. foglalkozik Szvaitíkó Pál és Madbnyiik Andor idevágó meg- állapiltásawiall és oda Ikomkludáll, hogy „a harc­ra 'beállított társadalmi szervezet cisalk addig állhat fenn, mig a gazdasági és társadalmi fe­szültség nem éirii el maximális határát.” — Morvay Gyula élénk ütemű novellával! szerepel, ameilyneik elme „Egy ember éükeizeitt”. Falusi novella a falu levegőjével teílit&tt. — Farkas István hosszulélekizetü novellát írt: ,A kis­koron”. Teli van életerővel, íorduilatital és szín­nel. — Sebesi Ernő „Hattyúdal” című írása rendkívül érdekes, pszichológiai írás. Sebesi ma a szilavemiszlkói magyar irodalom egyik 'legegyé­nibb képviselője és valahányszor uj írással sze­repei!, mindig meglepő. — Dr. Baráth László a pciliifikamenties kisebbségi Ikiul'turélétről árt es- sayt. Vizsgálja a „szővetekedett emigránsok és a társult intelilektuieflilek” követeléseit és ezeket három pontban foglalja össze: a kulturális éleit poiliitilkamemteseége, a poilitiilkiaimenteS keretek­ben pár excelilemce kisebbségi kultúra művelése, a síziláv-magyar kuliturlkapcsoliatok minél mé­lyebb kiépítése. Szerinte ezzel a három követel­ménnyel mindenki egyet beli -hogy értsen, bár a tapasztal átok ezt neim bizonyítják. Dr. Barátik sorra veszi a hárem pontot és lainaldzáilja lénye­güket. A elek végén megállapítja, hagy amerny- nyibem fölvetődött a kérdés, hogy politikamen­tes legyen-ie a kulturális élet, feltétlenül emel­lett kell dlömtenii. A pártpolitika helyzeti adott­ságokból kiindulva, a. kultúra örökéritékeken .nyugodva fejlődik. — Ótiody Zoltán Fineuid ta­nárról és a pszichoanalízisről! irt tanulmányt. Gyorsan élnek és feleidnek ma az emberek és kicsit ilyen osztályrész jutott Freudmiak te, bár aiz ő életrajza tulajdonképpen halála után fog elkezdődni, ónody érdekesein mutatja ki a pszi­cho amailkiis hatását á többi tudományokra és a művészetre, foglalkozik a tudat alatti fogalmá­val. a gátlásokkal és ezek cenzúrájával, Breuer tanár módszerével és sok mással, ami ima már a f ti éjzi'i’í iMcIteíht-nel fegyvertárához tartó S zik. A íiéilekelemziés tudományába — írja cikke végén — bárki bebato'lhai, akiit érdekel. A kulcs megvan. Freud adta. — Muhoray Elemér Med gyessy Feirencmőil ír nagyon érdekes cikket. — Szombathy Viktor a sízloveniazkói magyar szí­nésziét kérdéséihez szól hozzá. — A Kritika ro­vatban Marék Antal Kárpátihy Aurél, Öilibey Irán és 'Szász Károly, Reményi József pediig Flórián Tibor könyvéről számol be. — A Szín­ház rovatban Muhoray Elemér a budapesti Vig- sziinháiz erdélyi sorozatával, Kosztolányival és Bulla Eílmávail foglalkozik, Zombory György pe­dig Ciapek „Fehér fcór“-jának pozsonyi, előadá­sáról ir. — Kossányi József, Telek A. Sándor és Erdőházi Hugó versei tarkítják ia pompás fü­zetet. — A Magyar írás évi előiPizefési dija 80 ko­rona. Megrendelhető a kiadóhivatalnál (Kazin­czy Könyv- és Lapkiiadó-Sizövetkeizet), Tornaija. (*) Kersék János portréja a lévai köz­könyvtárban. Léváról jelentik: Bensőséges hangulatú háziünnep keretében helyezték el Léva város magyar közkönyvtárának termék ben a fiz éiv előtti elhunyt —- a Prágai Ma­gyar Hírlapból is jól isimért költő — Kersék János portréját. A portré Lévavári Béla festő­művész alkotása s a magyar közkönyvtárnak a városi miuzeum ajánlotta föl. A sikerült képet Boross Béla városlbiróhelyettes adta át Kriek Jenő muizeumigazgatónak. (*) Borka Géza zenés vigjátékát tizenhét he­lyen adják husvétkor. Többszőr beszámolt a PMH arról, hogy dr. Borka Géza komáromi ta­nár „Karikagyűrű” címmel népies zenés vígjá­tékot irt, amelynek oly un nagy sikere volt, hogy ebben az idényben eddig nyolcvan helyen ke­rült sziinme. Hiusvéfkor ezt a darabot tizenhét helyen adják egyszerire. — A „Karikagyűrű” ujszerüsiégéveil, elevenségével és pompás komi­kumával egy csapásra meghódította iá szléve n- szkóii műkedvelő színpadokat. A rendkívül ked­ves darab, melyet dr. MilhoHa Gyuszinak a leg­jobb zeneiszámai díszítenek, minden tekintetben azt adja, ami ma a falunak kell. A darab hatá­sának egyik táltika, hogy sem kulissza, sem kosz­tüm nem kel hozzá: aiz egész egy falusi szobá­ban játszódik le, falusi ruhákban. — A Karika­gyűrű húsvéthétfőn Komáromban is szinrekerüf mintaszerű előadásban a szerzők rendezésiében. A Katolikus Legényegylet legjobb szereplői játiüzáik a kiválóan elkerült darabot* (*) Mécs Lászlót ünnepelték Királyhelmecen. Tudósitónk írja: Mécs László nevenapján a ki- rályhelmeci Katolikus Körben lelkeshangulatu. szépen sikerült ünnepséget rendeztek. Az est az énekkar üdvözlő énekszámával kezdődött. A hivek nevében Kemechey Annuska mondott üd­vözlő beszédet. Kiemelte az ünnepelt lelkipász­tori érdemeit. Lánszky Ilona Mécs Lászlónak a „Derék pap“, Bodnár And pedig Mondy Mik­lósnak „Mécshez" dmü költeményét szavalta el. Ezután „A királyszálló" cimü vígjátékot adták elő. A szereplők — Bodnár Anna, Bodnár Anci, Udvarhelyi Irén, Béni Kató és Lánszky Ilona — kifogástalanul oldották meg szerepüket. Ru- zsicska Milus és Schiemann Melánka szép hol­landi táncot mutattak be. Szentmihályi Hilduci verssel köszöntötte az ünnepeltet. A szavaló­kórus „Krisztus testvérei a kereszt alatt" cimü darabot adta elő. Tirwkó Jolán polgári iskolai ta­nárnő és az énekkar magyar nótákat adott elő Keresztessy Ferenc tanár vezetésével. Záhory György szavalata után Mondy Miklós hatásos záróbeszéde következett. Ezután viharos taps­orkán közben lépett a pódiumra Mécs László cs megköszönte a szeretetteljes üdvözléseket. A nagyszámú közönség soraiban ott volt Rácz Pál iró, a PMH kárpátaljai szerkesztője is. (*) Németh Antal Madách Tragédiájának külföldi bemutatóiról. A francia nyelvű bol­gár félhivatalos lap legutóbbi számában közli dr. Németh Antalnak, a budapesti Nemzeti Szinház igazgatójának nyilatkozatát. Németh igazgató bejelenti, hogy a magyar Nemzeti Színházi bemutatja Ivanoiff bolgár iró „Ziva­tar” cimiü drámáját. Felhívja a bolgárok fi­gyelmét Az ember tragédiájára, amely a kül­földi színpadokon egyre tágasabb teret foglal el. A jövő év májusában bemutatják a firen­zei májusi játékok alkalmából szabadtéri színpadon, kilátásiba helyezték a varsói elő­adást ás, Stakhoim és Kopenhága is készül a bemutatóra és áprilisban sor kerül a ham­burgi bemutatóra. Rövidesen Bulgáriában is elő fogják adni Madách örökbecsű Tragédiá­ját. (*) A rimaszombati gimnázium ének* és zenekörének bemutatkozó hangversenye. Tudósítónk jelenti: A rimaszombati állami gimnázium ifjúságának ezévben megszerve­zett ének- és zeneköre nagysikerű matiné keretében mutatkozott be a rimaszombati közönségnek. A kétórás, változatosan gaz­dag műsorban a magyar-szlovák ifjúsági zenekar, az önálló magyar és szlovák, vala­mint a közös vegyeskar és a szlovák sza­valókórus hálás szerepekhez jutottak, ritka zenei élvezetben részesítvén a volt megye­háza dísztermét zsúfolásig megtöltő közön­séget. A kétórás hangverseny a csak pár hónapja működő uj ifjúsági intézmény lét- jogosultságának igazolása mellett doku- mentálója volt egyben az ifjúság optimista kedélyének kialakításában nagy jelentőség­gel biró zenepedagógia felbecsülhetetlen ne­velő értékének, amit — sajnos — középis­koláink legtöbbje elhanyagolható tényező­ként kezel. A páratlan agiliíásu és nagy felkészültségű Lackner László zenetanár s a rimaszombati gimnáziumnak feladata ma­gaslatán álló tanári kara egyaránt elisme­rést érdemelnek az úttörő vállalkozás előse­gítéséért. A műsor legjobb számai a magyar dalátiratok, főképpen Kodály Nyulacskája, továbbá Farkas, Nádasdy, Bárdos és Bol- dis gyermekkórusai voltak, amelyek úgy témájuknál, mint gondos betanításuknál és üde, friss előadásuknál fogva a közönség osztatlan elismerését érdemelték ki. A leg­tökéletesebb zenei élvezetet mindenesetre a közös vegyeskar által bemutatott Kodály- Horatii Carmen II. 10. nyújtotta. Igen si­került volt a cseh zeneszerzők zenekari és énekkari müveinek bemutatása is, nagy kár azonban, hogy a magyar zenével oly sok rokoni kapcsolatot tartó szlovák népi zene alig, illetve csak cseh átiratokban jutott ér­vényesüléshez a hatalmas programban. A zenekar Smetana-nyitánya. Gárdonyi len­dületes szvitje megérdemelt sikert aratott egyaránt. Kiemelkedő müsorszámként kell megemlékeznünk a diák-hegedüsök szeme- fényének, a hatodosztályos Fenyő Tibornak komoly tehetségre valló hegedüjátékáról (Hubay: Helyre Kati), valamint Glaser Valéria két Merényi-verséről, amelyek nagymértékben járultak hozzá a matiné ál­talános sikerének emeléséhez. A közönség minden egyes müsorszámot lelkesen meg­tapsolt s a hatásos befejezést jelentő Kric- ka-szám után ugyancsak hosszantartó taps­sal adott kifejezést tetszésének, meleg ün­neplésben részesítve Lackner Lászlót és ki­tünően szereplő gárdáját. 7

Next

/
Thumbnails
Contents