Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-24 / 69. (4215.) szám

s <PiyOOT-MAGfc®yHTEMS 1937 március 24, szerda* SzmHÁz-Kön^-KabTORAi Keéry^Szántó Imre érdekes tapasztalatai a varsói nemzetközi Chopinwersenyröl Keéry-Srántó Imre tanár, aki a varsói nem­iközi Chopim-verseny zsűrijének magyar tagja volt, a verseny lezajlása után rendkívül érdekes és tanulságos dolgokat mondott el a Varsóban szerzett tapasztalatairól. Megállapította, hogy egy ilyen zenei verseny művészieden és célját el nem érő berendezkedés, A művészet leíki folyamat, amely testet ölt. Ennek számokban való kifejezése leküzdheteden föladat, mert lényege, az élmény alig mérhető. Ebből kö­vetkezik, hogy az ítélet, amelynek a lényegre kell vonatkoznia, inkább a formai megoldás értékelésére tolódik át és csupán a technikai * készség fölbecsülése. Varsóban huszonhat szavazó volt, amely bi-: zottság tizenhárom helyi és tizenhárom nemzet-1 közi tagból tevődött össze. A tárgyilagosságra I való törekvés mellett alig lehetett kikapcsolni az I érzelmi és emberi összeköttetéseket. A varsói zsűritagok ugyan igazságos eredményre töreked­tek, de ezt százszázalékosan nem lehetett ke­resztülvinni. Ámbár a magyarok igen szives fo­gadtatásban részesültek és szép eredményt is ér­tek el. nem lehet azt mondani, hogy a verseny vég­eredményben tárgyilagos lett volna. A nivó igen magas volt. A tehetségeknek szinte tömege jelentkezett és a tiz legjobb pianista valóban elsőrendű. A döntőbe azok kerültek, akik 520—540 pontot értek el, legalább úgy, hogy átlaguk 20—22 pont volt az egyes szerzemények eljátszásánál. Nyolc nemzet gyermekei kerültek a döntőbe, köztük három magyar. A lengyelek száma aránytalanul nagy volt. A döntő két napig tartott, anyaga két Chopin-koncert volt. A döntő játék után össze­adták a zsűri újabb pontozását és ebből jött ki a végső eredmény, amely azonban csak nagyjá­ból felél meg a valóságnak. Mi jellemzi az egyes nemzetek zenészeiÉ? Keéry-Szántó professzor igen érdekesen jel­lemzi az egyes nemzetek zenészeit. Szerinte a franciák rendelkeznek a legnagyobb billentési kultúrával, játékmódjukat az elegáns formai meg­oldásra való törekvésük jellemzi. Hiányzik be­lőlük a belső elmélyedés, a meghatódottság és i az igazi temperamentum. Ezzel szemben az oro- < szók a technikai tökély páratlan fokán állnak. » A gépszerűségnek már majdnem ideális tökélye ; ez, amely a franciákkal rokon jóhangzásban ol­dódik föh Majdnem elképzelhetetlen, hogy tem- i póban, érzékenységben és technikai kitűnőség­ben az egyik orosz a másik után szinte ugyanazt és ugyanúgy, majdnem uniformizálva képes meg­csinálni. A hallgató azt érzi, hogy az oroszok meohanizálják az érzelmi életet is. Teljesen hiányzik belőlük az egyéni impulzus, a pillanat- , nyi inspiráció. Az oroszok játékában valami sze- i mélytelen-kollektiv tökély érződik. : Alnémetek játékában szép elmélyülés érezhe- 1 templomiban. A pozsonyi Egyházi Zeneegyesü­let nagypénteken este fél 8 órakor a dóm- templomban előadja Albrecht Sándor tanár mű­vészi vezetése mellett Haydn József nagy ora­tóriumát, a „Megváltó hét szavát...“ A ma­gánszólamokat éneklik: Baar Mici, Chowanetz- Stöger Rózsi, Priiger Miksa és Mázán Antal. Az orgonán Németh L. István tanár játszik, — s a teljes egyesületi vegyeskaron kívül közre­működik a pozsonyi szimfonikus zenekar. Je­gyek elővételben olcsó, népszerű árakon Stampfel könyvkereskedésében (Mihály-ucca 4. szám alatt) kaphatók. Egyesületi tagok a szo­kott kedvezményben részesülnek. (*) A rimaszombati Magyar Dalegylet férfi­kara április 10-én este 8 órai kezdettel rendezi meg a Polgári Kör (nagytermében tavaszi hang­versenyét, az országos dalosünnepélyre betanult uj müsorszámániak beiktatásával. A kitűnő for­mában lévő férfikar hangversenyét általános ér­deklődés előzi meg. (*) Negyvenezer dollárba kerül a fülemüle énekének rádióközvetitése. Az összes rádió- sztárt lefőzi a fülemüle, mert ő a legdrágább valamennyi sztár között. Az amerikai rádió- társaságöknak rendkívül nagy gondot okoz, ho­gyan elégítsék ki előfizetőik érdeklődését a fü­lemüle iránt. A kis madarat rendkívül nehéz megközelíteni mikrofonnal. Az egyik társaság két hétig kísérletezett teljes eredmény nélkül, a r^diófelvevő készülék kezelői az éjszakát is a helyszínen töltötték, azonban a közvetítés mégsem sikerült. A fülemüle, ha meg is közelí­tette a készüléket, nem volt hajlandó énekelni. A tizenkettedik napon végül is néhány másod­percig hangversenyzett, közben azonban vihar tört ki és a madár újból elrepült. Végül is a ti­zenharmadik napon sikerült egy ötperces közve­títést lebonyolítani. Ez a közvetítés negyven­ezer dollárba került. tő. Teljesen szemben állnak a franciákkal és oroszokkal és csak a lényeg megadására és ki­fejezésére törekszenek, minden hatásvadászó sal­lang nélkül. Rokonok az oroszokkal az indivi­dualitás érzelmi hangsúlyozásának elnyomásá­ban. Itt is valami személytelen, a közösséget szolgálni kivánó ideált lehet kihallani. A magyaT zongoristák csupa temperamentum és lángolás, kitűnnek egyéni színekkel és az elő­adás szabadságával. Mindenki elismeri tehetsé­güket és ha olyan munkások is lennének, mint amilyen tehetségesek, a legelsők közt lehetné- ! nek. Persze, ehez az kellene, hogy a közönség | megadja nekik azt, amit * Németország ad meg ! a maga zenészeinek. Németország és Oroszország két egyetlen nemzet, amely az ilyen versenyt diplomáciai képviseletnek fogja föl. E két országból csak az mehet ilyen versenyre, akit az államhata­lom által megbízott illetékes tényező erre al­kalmasnak talál. Nem szabad előfordulni, hogy valaki önkényes elhatározásával rossz fényt vet hazája zenekultúrájára. Jellemző, hogy egy ilyen versenyre való kikül­detés előtt két évvel választanak ki több száz pályázó közül megfelelő embereket, néhányat be­vesznek egy állami intézetbe, ahol a legkitűnőbb professzorok vezetésére bízzák. Ezek egy évig idomítják őket, szinte diktátori hatalommal. A nemzetközi verseny német és orosz jelöltjei ál­lami alkalmazottak és tökéletesen gondoskodnak róluk. Igen szigorú büntetést kap, aki mulasztást követ el. Ez nem valami ideális és egyéni zenei nevelés, de a verseny szempontjából utolérhetet­len módszer. Egyévi idomitás után a versenyen bemutatandó műsorral hangversenykörutra vi­szik őket és a verseny elérkezéséig több százszor eljátszatják velük a műsort. A magyar nyertesek Magyarország nagyon meg lehet elégedve az eredménnyel. Jámbor Ági, a kitűnő fiatal mű­vésznő nagy sikerrel került a döntőbe. Ott még fokozta a sikereit, ugyhogy elnyerte az ötödik dijat. Nem 'kisebb tehetség Faragó György, aki­nek eredménye azonban képessége alatt maradt, mert improvizációszerü, fantasztikumra ragadó te­hetsége még lehiggadásra szorul. Szép volt Blaha Márta sikere is, aki — bár még növendék — dicséretes eredményt ért el Varsóban. Wein- garten József, az Angliában élő magyar művész, aiki a budapesti Liszt-versenyen kilencedik lett, Varsóban, ahol huszonegyen kerültek a döntőbe, a huszonkettedik lett Varsóra jellemző, hogiy az egész verseny alatt már reggel tíz órakor nagyszámú fizető közönség, az esti üléseken pedig zsúfolt ház hallgatta végig az előadá­sokat. A péntek esti döntőt követő utolsó konferencia után hajnali félhárom órakor hatezerfőnyi kö­zönség közt a rendőrségnek kellett a rendet fönntartani. (*) Kovács Endre kassai előadása, A kassai evangélikus magyar egyház a Magyar Evangé­likus Szövetség rendezésében csütörtökön fejez­te be magasnivóju böjti előadássorozatát. Ez alkalommal Kovács Endre, az ismert író mé­lye nszántó filozofikus előadásban korunk sivár, dekadens világának, az európai kultúra mai vál­ságos helyzetének megrázó képét rajzolta a hall­gató elé. A kor válságirodalmának szemléltető példáiban mutatta be ezt a fiatal előadó és is­mertette azt az uj humanisztikus áramlatot, mely a háboruutáni káoszból keresi a szabadulás út­ját és egy uj, optimisztikusabb világkép megal­kotására vágyódik. A nyugati irodalmak kor­szerű törekvéseiből azt a következtetést vonta le, hogy az európai irodalom az uj erkölcsi re­neszánsz jegyében visszatér az európai kultúra hagyományaihoz és végül is az evangélium szel­leme lesz úrrá a lelkeken. Az értékes előadás mély hatással volt az előadótermet zsúfolásig megtöltő intelligens közönségre. Az előadás előtt Sziklay Jucilka szavalta el Mécs László „Tavaszi zsoltár" és Babits Mihály „Miatyánk" című költeményét mély átérzéssel, megrázó erő­vel. Utána pedig az előadás- és szavalatkeltette húsvéti hangulatot teljessé tette, elmélyítette Schirger Máriának nagy zenei intelligenciát és bensÖ9égteljes átérzést eláruló interpretációjában Schubert „Te vagy a csend..dmü remek alkotása Mohr Gedeon fordításában, amelyet zongorán művészi készségigei és diszkrét alkal­mi-kodással. Szmrecsányi Amália kisért. A hus- vét hangulatát előrevető est Greguss Gyula lel­kész buzgó imájával és meleg köszönő szavaival ért véget. (*) Fejős Fái Sziámiba utazott. Fejős Pál filmrendező egy expedíció élén Sziámba uta­zott. Ott készíti legújabb filmjének külső fel­vételeit. Mintegy hat hónapig tart a körút, amelynek során Indokinát és öjguineát is meg­látogatja a magyar filmrendező és negyventagu munkásgárdája. (*) A Virágos Kert áprilisi száma. Kisebbségi életünk sajtójában s a vallásos irányú nevelés terén fontos szerepet tölt be a Király József es­peres és Biró Lucián bencés tanár szerkesztésé­ben megjelenő Szűz Mária Uj Virágos Kertje c. katolikus havi hitbuzgalmi lap. A négyezer pél­dányban megjelenő nívós lap legújabb számában is több értékes cikk foglalkozik liturgikus, szo­ciális, elmélkedési témákkal és a katolikus világ­egyház híreivel. Hogy a lap szerkesztése szak­avatott kezekben van, mi sem mutatja jobban, mint hogy a mai nehéz időkben is oly nagy pél­dányszámmal tud megjelenni s hogy oly nagy szeretettel várja a katolikus társadalom havonta a vallásának, hitének megerősítését, sok lelki ügy­ben biztatást, irányítást jelentő vallásos lapot. Megrendelhető e címen: „Virágos Kert, Cicov— Csicsó, komáromi járás". A díszesen kiállított lap egész évi előfizetési ára 20 korona. (*) Az angol filharmonikusok koronázási hangversenye. Londonból jelentik: Az Angol 'Királyi Filharmóniai Társaság koronázási hangversenyt rendez április 1-én a kenti herce­gi pár védnöksége alatt. A műsor Efgar, Bax, Délius és Vaughan Williams szerzeményeiből áll. A hangverseny főszáma az eredeti tervek szerint Strauss Richárd „Heldenleben" cimü ze­nekari költeménye lett volna, de a rendezőség azt követelte, hogy a műsor kizárólag angol szerzők müveiből álljon. (*) Az uj Ábrahám-operett címe: „Cigány­zene". Ábrahám Pál jelenleg Bécsben van és ott a „3:1 a szerelem javára" próbáit vezeti, amelynek ezen a héten lesz bemutatója a Thea- ter an dér Wienben Bársony Rózsival és Dénes Oszkárral. Ábrahám uj operetten dolgozik, amelynek címe „Cigányzene" és a jövő szezon derekán egyidő'ben lesz a bemutatója Buda­pesten és Bécsben. (*) Berlinben Rökk Marika játsza az „Én és a kisöcsém" főszerepét. Eisemann Mihály operettzeneszerző Berlinben járt, ahol Kiepurá- nak és Eggerth Mártának játszott zeneszámo­kat, amelyeket ezek legközelebbi filmükben fel­használnak. A berlini Metropol-szinház bemu­tatja az „Én és a kisöcsém" cimü operettet, amelynek németországi főszereplője Rökk Mari­ka lesz; Leni!ezek, filmek, röviden a felvételi anyag! A műkedvelő első kérdése, hogy melyik gyártmány a legjobb? Válasz: mindegyik jé, meg kell ismernünk és az álainidéain használt anyagot tfogjulk a legjobbnak találni. A legrégibb felvételek eleinte jód, majd jód és torom gőzével előkészített ezüstlapon ké­szültek. Nedvesen helyezték a lemeztár tóba, ezért hivtáfk „nedves eljárásinak. Az angol Soott Archer 1051-ben tökéletesített lemez­anyagot mutatott ’ be, a nedves kollódium-el- íjárást. A francia Gaudin 1861-lben klór és jód kollódiummal készített lemezt, imlg a bróm - ezüst hozzáadásával készült valóban érzékeny felvételi anyag az angol Bolton nevéhez fű­ződik. A tudomány kezdettől fogva szárazle- ímez készítésére törekedett, az első kisérletek 1856-dg vezethetők vissza. Végül dr. Maddox angol orvos 1071-ben komoly meglepetéssel szolgált, bemutatta első kisér le telt, a saját taláí- imányu s fényérzékeny száraz emulzión készült felvételeiket. Ettől az évszámtól keltezhetjük, a műkedvelő fényképezés kezdetét. Aliig, hogy megvolt a száraz lemez, máris foglalkozni kezdtek a sízinérzélkenység kérdésével, mert rá­eszméltek, hogy a brómezüst fényérzékenysé­ge a iktüulönflbtözJo szinü sugarak iránt különbö­zőképpen viselkedik. A közönséges lemez erősen érzékeli a kék és szemmel nem látha­tó ibolyántúli sugarakat, kevésbé a zöldet, sárgát és egyáltalán nem érzékeli a vöröset. Vogel tanár már 1878-toan kísérletezett a színkép (sipectruim) színeinek fényképezésé­vel és megállapitotta, hogy a ibrómezüst emul­zióba helyezett bizonyos festékanyagok meg­változtatják a negatív fekete-szürke árnyala­tait. ö igazolta, hogy a fényérzékeny anyag azon szinü sugarak iránt bár érzékenységgel, amely sziiuü sugarakat elnyeli, míg azok, amelyeket visszaver, hatástalanok reá. A közönséges felvételi anyag a kék és ibolyántúli sugara­kat nyeli el, ezért érzékeny e sugarak iránt. Vogel elmélete alapján indult el a szinérzé- keny anyagok gyártása, az a nagyszerű fejlő­dés, mely napijainkban már a legkiválóbb felvételi anyagot nyújtja. A különféle színeknek megfelelő árnyala­tokat, árnyalati értékeket csupán a szinér- zéSkeny, ortokromatikus anyaggal kapjuk. Ezek azonban csak a kék, sárga, zöld színeket érzékelik. Az a felvételi anyag, mely a vörös sziinre is (de a Zöldre viszont kevésbé) érzé­keny, pariikroniatikus elnevezéssel bír. Továb­bi fontos kellék a fényudvanmentesség, mely szerint erős fénnyel szemben, ablaknál, csil­(*) Száz éven át rossz kritikát kapott a bu« dapesti Nemzeti Színház. A magyar Nemzet! Színház százéves évfordulójával (kapcsolatosan Kádár Jolán, a Nemzeti Muzeum könyvtárosnő­je érdekes előadást tartott a színház múltjáról* amelyben megállapította, hogy a legelső ma­gyar színház a magyar sajtóban állandóan rossz kritikát kapott. Áttanulmányozta az összes ma­gyarnyelvű sajtóterméket és megállapitotta* hogy jelentéktelen kivétellel mindig rosszul it­tak száz éven keresztül a Nemzeti Színházban bemutatott darabokról és a darabok előadásai­ról. Gyulay Pál emlékirataiban úgy vélekedik* hogy a sajtó azért támadja a Nemzeti Színhá­zat, mert „Magyarországnak csak egy Nemzeti Szinlháza van és igy természetszerűen többen maradtak ki belőle, mint ahányan bejutottak". Szerinte a kimaradottak szidják. A Nemzeti Színház száz év alatt alig kapott jó bírálatot. A NYUGATSZLOVENSZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA IPOLYSÁGON: Szerda: SZIBILL. Csütörtök: URILÁNY. Szombat: TÖRTÉNNEK MÉG CSODÁK. Vasárnap délután: PÁRMAI IBOLYA. Vasárnap este: OSAVARGÓLÁNY. Hétfőn délután: CSÁRDÁS. Hétfőn este: A CSÚNYA LÁNY. Kedd: VALLOMÁS. A MAGYAR SZÍNTÁRSULAT MŰSORA KASSÁN: Csütörtök d. u.: AHeluja! Passiójáték, mérsékelt helyárakka.1. Csütörtök este: AHeluja! Passiójáték. Péntek este: Nincs előadás. Szombat este: Marika hadnagya. Operettbemutaté. Vasárnap délután: Pármai hercegnő. Vasárnap este: Marika hadnagya. Operettsláger. Hétfő délután: Sok hűhó Emimért. Hétfő este: Marika hadnagya. Operettsláger. Keid'd este: Tisztelettel értesítem. A KASSAI MOZIK MŰSORA: TIVOLI: Az eszményi feleség. CAPITOL: Keresztes-hadjárat. lógó tárgyakról készült felvételeknél minden­kor zavaros, határozatlan fehér ifoltok, u. tn. fényvisszaverődés (solarisatiö) mutatkozik, ennek elkerülésére szolgál a különleges hátsó emulziós réteg, mely a visszavert fényeket el­nyeli és ezáltal a visszaverődésokozta folto­kat megszünteti. Amint az előzőikből tapasztaljuk, a felvételi anyag fontos kellékei a fényérzékenység, szín- érzékenység, a fényudvanmentesség és az anyag finom szemicsézete, melynek fontossága különösen az erős nagyításoknál mutatkozik meg. A forgalomban közismert elnevezések fen­ti tényezőkiből alakulnak. így az iizolár fény- udvarmentességet jelent, a pan szó általános, illetve vörösre is érzékeny, ortokromatikus csupán sárga, zöld, kékre érzékeny anyagot. Izopán tehát fényudvarmentes és vörösre is érzékeny anyag, ortopankroimatikus izólár, együttesen magába foglalja az összes színe­ket és ép oly érzékeny (állitólag) a zöldre, mint egyébként biztosan a vörösre, azonfelül fényudvarmentes, tehát magáiba foglal három igen fontos tényezőt. A pankro anyag a kép felépítéséihez a színskála vörös sugarait is felhasználja, ez az anyag azon érté­kes tulajdonsággal bár, hogy a látható szín­kép sugarait fekete-szürke árnyalataira átér­tékelni és egymáshoz hangolni képes, ahogy azt az emberi szeim a természetiben látja. Pankro anyagon a női fej friss színei, a házat fedő cseréptető világító vörössége a zöldben, a tálj meleg színei, a lenyugvó napsugarak­ban mind még szebb és melegebb árnyalatú lesz. Végül maradjon egyelőre szabály, hogy pankro anyagot ott használunk, ahol túlnyomó a zöld, fényudvarm ént esi tett anyag mindég helyén lehet. ('Folytatjuk.) HASZNOS TUDNIVALÓK Árnyék n élküli leivé telek. Megeshet ik, hogy — rendszerint technikai vagy tudomá­nyos célokra — árnyéknéilküli felvételeket szeretnénk készíteni, mert ezeken a részletek mindenütt egyformán tiszták, kirajzoltak, pl. rovarokról, lepkékről, óramüvekről, mechani­kai készítményekről, azoik alkatrészeiről s hasonlókról. Ez esetben a lefényképezendő tárgyakat teljesen tiszta üveglapra helyezzük, melyet előzőleg négy sarkán pl. parafa dugók­kal alátámasztva maltfehér papírlap (pl. rajz­lap) fölé á Ili tóit tünk. A felvételt golyós-csuk­lós állványról felülinézetbői készítjük. CM. E.) (*) A „Megváltó hét szava" a pozsonyi dóm­Az amatőrfényképészv*] A negatív anyag Irtat Kankowshy Erwin (Budapest)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents