Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-24 / 69. (4215.) szám

4

1937 március 24, szerda*

T>RA:GAlA\AGtARHl RLftK

B)

Narancsik Imre az uj humanizmus ufjáról

BEREGSZÁSZ. — A beregszászi PRMKE téli előadássorozatának utolsó- előtti estjén Narancsik Imre, a losonci református teológia előadója tartott nagysikerű és rendkívül figyelemreméltó előadást az uj humanizmus útjáról. Előadásának bevezetésében kifejtette, hogy a humanizmus nemcsak emberiességet jelent, hanem az emberalakitásnak egy bizonyos módját és célját, egy bizonyos lelki magatartást, szellemiséget szellemtudományi, politikai, gazdasági, sőt technikai körben. Ma látszólag az antihumanizmus korszakát éljük, a humanizmus kérdése mégsem vesztett egy cseppet sem jelentőségéből. Ezt mutatja például, ahogyan a világ tavaly Rotterdámi Erazmus halálának négyszázadik évfordulóját ünnepelte, vagy ahogyan a Budapesten ülésezett Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottsága egy uj harcos, védekező, férfias humanizmus szükségességét hangoztatta, melynek erényei a tudás, türelem, szelídség, vidámság és kétely.

A történelemben három humanizmust különböztethetünk meg. Az első a görögrómai vagy ókori humanizmus, melynek eszméje az anyagi, tartalmi, alaki szép és jó, az egybehangzó külső és belső szép. Célja az emberi élet teljessége (totalitás), egyetemessége (universalitás) és egyéniessége (individualizmus) volt. A második, vagy közép- és újkori humanizmust újabban különösen Konrad Bardach kutatásainak alapján ismerjük. Ez a XIV. századtól a XVII, századig tartott, célja az első humanizmus felújítása és utánzása, bár önálló jegyei is voltak. A harmadik, vagy legújabb humanizmus a XX. század terméke. Nagyon találóan fogalmazza meg Werner Jáger filozófus. Ennek lényege az, hogy a kultúra tulajdonképpen a nevelés eredménye és hogy ennélfogva műveltség és nevelés csaknem azonosak egymással. Az előbbi humanizmusoktól főleg abban különbözik, hogy a humanizmus feladatait az egyes ember életében egészen konkréten megfogalmazza és az egyén erkölcsi zsinórmérté.- kéül nemcsak az absztrakt emberiességet állítja, hanem az emberi élet legtermészetesebb formáiért, a családért, nemzetért, fajért és államért vállalt konkrét kötelezettséget. Tehát a nevelésre vonatkoztatva az uj humanizmus éppen az emberiességhez méltó élet céljából a rend, fegyelem, áldozatkészség elfogadását jelenti az ember legtermészetesebb kötöttségeivel szemben.

Ennek az uj humanizmusnak a szükségessége egyre határozottabban kezd jelentkezni a háboruutáni magyar szellemi életben is. Például meg lehet említeni Babits Mihály, Németh László nevét, az Apollót és körét, vagyis Gál Istvánt és Bóka Lászlót. Nálunk is ilyenféle kezdeményezései vannak a nemrégen megindult Uj Szellemnek.

Nekünk magyaroknak is szükségünk van egy uj magyar népi vagy nemzeti humanizmusra, egy uj magyar magatartásra, mely társadalmi osztályokon és felekezeteken belül egységes. Ennek az uj magyar, korszerű humanizmusnak az alapja egy uj ,,devotio hungarica", magyar kegyesség vagy fogadalom kell, hogy legyen. Ez először oktatás tekintetében a magyar értékek szellemi és anyagi számbavételét jelenti, öntudatos népi-nemzeti múltúnk értékelését. Másodszor nevelés tekintetében az áldozatkészség és áldozatra való nevelés megvalósítását, egy bizonyos nemzeti és szociális telítettségű önbizalmat, mikor cselekvéseinket ' nem az egyes ember vagy társadalmi osztály, hanem a nemzet szabja meg. Harmad- : szór konkrét helyzetjavitás tekintetében ez : az uj magyar kegyesség a magyar munkás- ' és középosztály, a munkaadó és munkás : közös megértését jelenti az egységes nem- 1 zet vagy nemzettest, az egységes magyar : műveltség jegyében. Az egyetemes, nemzet- 1 közi emberiességhez, megértéshez vezető ut tehát az ember legtermészetesebb adottsá- : gain, a családon, nemzeten és fajon keresztül vezet és egészen konkréten a nép, a nemzet helyzetének javítását, védelmét, az érte való áldozatot és munkát jelenti.

A kiváló előadót értékes előadásáért lelkesen ünnepelte a nagyszámú hallgatóság. — A beregszászi PRMKE téli ciklusának : utolsó előadóestjét március 25-én, csütörtök este 6 órakor rendezi meg a Beregme- gyei Kaszinó nagytermében, amikor Ortu- tay Jenő görögkatolikus főesperes, Beregszász város főbírája tart érdeklődéssel várt előadást ,,A hit szerepe az emberi életben" cimen. Belépés díjtalan. <

Elhallgatott kisebbségek

Irta: Duka Zólyomi Norbert

IV.

Az ismeretlen faj

Valahonnan a történelem mélyéből jöttek. Hogy honnan, azt a mindenható tudósok sem tudták eddig kideríteni. Kik a baszkok, hol volt őshazájuk, milyen fajjal vannak rokonságban? Milyen nyelvhez áll közel az ősrégi Euzkera-nyelv? Mind olyan kérdések, amelyekre talán sohasem fog a tudomány megfelelni. Tény az, hogy a baszk faj teljesen független mindazon egymást követő népeknek az egyvelegétől, melyek az ibériai félszigetet a történelem folyamán ellepték. Nincs rokonságban sem az őslakó iberekkel, sem a keltákkal, sem a szemita fajokkal,' akik közül a föníciaiak, kartá- góiak, zsidók és arabok követték egymást nyomon a vándorlások és népességi eltolódások ibériai paradicsomában, sem a latin fajjal, melynek spanyol ága ma uralkodik a félszigeten, sem a letűnt germán törzsekkel: vizigótokkal, alánokkal és vandálokkal.

A megőrzött függetlenség

A spanyol félszigeten úgy követték egymást az idegen fajok, mintha a történelem itten rövid idő alatt akarta volna behozni azt, amit máshol évszázados lassú átalakulások és harcok útja jelzett. Vér, halál és pusztulás mutatta az utat, de kelta betörésen, római hadjáratokon és germán településeken keresztül a baszk nép megőrizte a függetlenségét. A többi nép, akik oly sokszor fenyegették létezését, ma már csak a történelmi könyvek lomtárában maradtak meg: a baszk nép élő valóság. Sőt éppen a mostani spanyol polgárháborúból látjuk: aktív, öntudatos nemzet. — A germán törzsek ötödik századbeli inváziója után az arabok fenyegették függetlenségüket, de ez a vitéz, önfeláldozó nép épp úgy legyőzte őket, mint Nagy Károlyt a Roncevali-szo- rosban, ahol Roland, a középkori trubadúrok hőse utoljára fuvott Olifant kürtjébe. Akkor irom ezt, amikor előttem fekszik a napilap és vastag betűkkel üti szemembe a hirt, hogy 10.000 baszk esett el Oviedo előtt felesleges és érthetetlen heroizmusból.)

A középkor közepén hat tartományra oszlott a baszk föld: Alava, Guipuscoa, Na- varra, Labourd, Soule és Biscaya tartományra. A testvérharc árnya erre a kis földre is ráhullott és megkönnyítette Kasz- tiliának bekebelezési aspirációit. A XII. század folyamán Guipuscoát láncolták magukhoz a kasztiliai királyok, 1322-ben Alava, 1371-ben pedig Biscaya tartományt. Navar- ra már előbb egyesítette Labourd és Soule tartományokat. 1512-ben pedig az albai herceg hadai behatoltak Navarrába és a baszk lakosság kétségbeesett védekezése ellenére a baszk földet a Pireneusokig terjedő részében elfoglalták. 1515-ben a kasztiliai Cortez kimondotta a kasztiliai és navarrai korona végleges egyesítését. Amikor 1589- ben IV. Henrik lett Franciaország királya, a baszk föld francia részei régi tulajdonosuktól, a navarrai királyoktól elkerültek francia birtokba, előbb személyi unió alakjában, majd 1620 óta véglegesen.

Azóta a francia és spanyol része a baszk földnek különböző fejlődésen ment keresztül. A francia részen a baszkok ideig-óráig megtartották függetlenségüket, de 1789 augusztus 4-ének minden franciaországi nemzetiségre oly végzetes éjjele véget vetett ennek az évszázadok óta létezett önállóságnak is. A friss francia nacionalizmus elsöpörte az önkormányzat minden nyomát. A spanyol rész tovább megőrizte jogait. Az első karlista háború, 1839-ben csak részben nyirbálta meg a baszkok függetlenségét és csupán régi önkormányzati szerveiket, a „fueros" intézményét szüntette meg, de a második karlista háború, 1876-ban a baszk föld spanyol részében is végleg eltüntette a régi szabadságok utolsó nyomait.

A nemzeti ébredés

Már 1839 óta hallatszottak a basz követelések. Mint a világ legdemokratikusabb népe, ahogy egy francia iró nevezte őket, követelték az autonómia helyreállítását a spanyol korona területén belül. Igazi nemzeti ébresztőjük Sabino de Arana y Goiri, aki rengeteg tudományos és publicisztikai müvében állandó harcot folytatott a nemzeti célok eléréséért. Nyomán alakult meg a baszk nemzeti párt és a baszk nyelvű iskolákat propagáló egyesület, az Euzko Ika- stola Batza.

Sikerek

A baszk föld spanyol része ma négy tartományból áll: Biscaya, a most nagyon is emlegetett Bilbao fővárossal, Guipuscoa San Sebastian fővárossal, Alava és Navar- ra írun fővárossal. A monarchia megszűnése után a baszk nacionalizmus olyan választási sikereket könyvelt el, melyek teljesen megcáfolták rövid fejlődését. Mindazonáltal az autonómiát csak tavaly, a spanyol polgárháború első zavarai közepette mondották ki. Első elnökük Agirre y Lakube lett.

Különös helyzet

Ha innen felületes szemmel figyeljük a mostani spanyol eseményeket, úgy tűnik, mintha csak két front küzdene egymással és az európai közvélemény nagyhangú táltosai igy is szokták világgá kiabálni: a két világnézet harca. Pedig éppen a baszkok öntudatos nacionalizmusa léket vágott az úgynevezett kormánypárti oldal egységén. A baszkok katolikusok és nacionalisták. A vörös kormánypártiakhoz csak annyiban van közük, hogy véletlenül ők is Francoék ellen harcolnak, mert úgy hiszik, hogy azok nemzeti önállóságukat fenyegetik. Amikor tavaly szeptember elején a spanyol nacionalisták San Sebastiant megtámadták, már jó néhány hete állt fenn Bilbaóban a baszk nemzeti védelmi Junta. A francia sajtó, féltve saját franciaországi baszkjait, nem akart erről sokáig tudomást venni. De nemsokára kitört a viszály a baszk nacionalisták és a központi madridi kormány között. Amikor a baszkok látták, hogy San Sebastian is a teljesen szétlőtt írun sorsára jutna, Móléval tárgyalásokat kezdtek a város átadása iránt. A tárgyalások vezetőjét, egy baszk nacionalista vezért egy anarchista agyonlőtte. Amikor pedig San Sebastian kormányzója, Ortega a tanácsot összehívta, csak az anarchista tagjai szavaztak az átadás ellen. Caballero szeptember 4-én megalakította minisztériumát és munkaügyi miniszternek az emlitett baszk nacionalista vezért, Agirret jelölte ki. De Agirre nem fogadta el a miniszterséget, mert „nem foglalhatott helyet olyan forradalmi bizottságban. mint Caballero miniszterei." Agirre október elsején tartott nagy beszédében érdekes részleteket találunk:

,,Elveinket valószínűleg sokszor szembe fogjuk helyezni az önök felfogásával, amint ez már gyakrabban megtörtént, amikor őszinte meggyőződéssel védtük katolikus hitünket. Most ugyan két ókból az önök oldalán harcolunk. Több mint egyszer kiáltottunk népfronttömegeik előtt: minden cél, melyet a kommunizmus követ, hamis."

A francia baszkok

Azért kellett oly részletesen a spanyol viszonyokra kitérnem, mert a szomszédos három franciaországi baszk tartomány: Labourd, Soule és Basse Navarre lakosainak beállítottságát teljes mértékben a spanyol testvéreik mozgalma szabja meg. (A spanyol területen 1,096.000 baszk él, míg Franciaországban 176.000, de a baszk nyelvet összesen legfeljebb 400.000 ember beszéli. Itt meglepő ellentétet látunk: a földrajzi zártság és a régi jogi helyzet tudata a nyelv nemismerése ellenére is közös táborba hozta a baszkokat.) Annak ellenére, hogy nem nagyszámú a franciaországi baszk kisebbség, nagyon öntudatos. A Kisebbségi Kongresszuson spanyol kiküldöttük utján képviseltették magukat mint egyedüli franciaországi kisebbség (Izorieta Bernben és Pica- vea Londonban.) Programjukat pedig, az úgynevezett eskualerista tervet bátor hang és nagyszabású követelmények jellemzik.

,,Mi haladók vagyunk és régi baszk statútumainkban csak biztos alapot keresünk. Pártunk a legszélesebbkörü politikai és közigazgatási decentralizációt akarja. Kérjük a baszk nyelv bevezetését a közigazgatásba, biráskodásba és az iskolákba. Semmiesetre sem értjük, miért ne illetnék meg ugyanazon előnyök, melyeket például az arab vagy annamita nyelv élvez a francia gyarmatokban."

Az ötödik pont a ml szemünkben teljesen hihetetlen követelményt tartalmaz: ,,E1 vagyunk rá szánva, hogy „visszabaszkositjuk"

mindazon falvakat és városokat, ahol régi nyelvünket pusztulni látjuk." (Tehát tudatos reasszimilációt hirdetnek.)

A legkülönösebb pedig, hogy a szomszédos spanyol baszk területre való tekintettel saját, külön külpolitikát tartanak szükségesnek. Egy néprész egy államon belül önálló külpolitikát akar folytatni a szomszédos állammal!

Biztosítják az összes franciaországi nemzetiségi mozgalmat együttműködésükről é?s szolidaritásukról. Valami, ami nálunk még gyengén van kifejlődve.

A francia katalánok

Csak két kisebb tartományban élnek, körülbelül 40.000-en. Rousillonban és Cerdag- neban, melyeket 1640-ben a kasztiliai király átengedett Franciaországnak.

Kultúrában, nyelvben és népiségben teljesen megegyeznek a szomszédos spanyol katalánokkal, de nemzeti öntudatuk irodalmi megmozdulásokon még túl nem igen jutott. Azért Franciaországban is létezik katalán mozgalom. Lapja a ,,1’Éveil catalan" Perpignan székhellyel.

A mozgalom nem nemzeti a többi franciaországi kisebbség fogalmazásában. Valami különös keveréke a nyelvi és irodalmi ébredésnek és a helyiérdekű, regionalista politikának.

Itt még csak elsőt fordult a fejlődés kereke. De annál fejletteb életet látunk Franciaország két legtipikusabb kisebbségénél: a németeknél és a flamandoknál.

(Folytatjuk.)

A Normandie és Queen Mary

párviadala

az óceán kék szalagjáért

LONDON. — A „Normandie", a francia óriáshajó megdöntötte a „Queen Mary“ angol óceánhajó rekordját és ezzel elnyerte a kék szalagot. A „Normandie" az Atlanti óceán 2978 tengeri mérföld hosszú, úgynevezett északi útját 4 nap 6 óra és 23 perc alatt tette meg. A „Normadnie" rekordutján 30.99 csomós átlagsebességet ért el. Ez a csomószám túlhaladja a „Queen Mary" rekordutján elért sebességet, viszont a menetidő mérése körül még vitára van kilátás. A „Queen Mary" ugyanis annakidején egy rövidebb utón szelte át az óceánt s útját 3 nap 23 óra és 7 perc alatt tette meg. Tehát végeredményben az utat 7 órával hamarabb tette meg, mint a csomószámitás alapján uj rekordot igénylő Normandie.

Napóleon mellé temették Foch tábornagyot

PARIS. — Foch tábornok holtteste hétfő óta Napóleon mellett nyugszik az invalidusok templomának hatalmas kupolája alatt. A nagy háború francia főparancsnoka idáig az invalidusok templomának sírboltjában nyugodott, legutóbb azután elhatározták, hogy a világhírű hadvezér holttestét Napóleon szarkofágja mellé temetik el, hogy ott aludja örök álmát, ahol Marengo, Auster- litz, Jena és Wagram győztese álmodik a nagy csatákról.

Foch tábornagy szarkofágjának áthelyezése a kriptából Napóleon mellé ünnepélyes keretek között történt. Megjelent Leb- run köztársasági elnök, Daladier hadügyminiszter a kormány több más tagjával, Herriot, a kamara és Jeanneney, a szenátus elnöke, továbbá a diplomáciai kar, valamint Foch tábornagy vezérkarának több tagja, közöttük Weygand tábornok, volt vezérkari főnök, valamint a frontharcosok küldöttsége és a francia hadsereg és tengerészet számos tisztje, végül a katonai iskolák növendékei.

A hamvak áthelyezése rövid katonai szertartás keretében folyt le, majd Verdier bibornok, Páris püspöke egyházi szertartást celebrált. Ezután megnyitották a templomot a közönség számára, amelynek soraiból ezren és ezren jelentek meg, hogy megtekintsék Foch tábornagy uj nyugvó- helyét Napóleon szarkofágja mellett.

VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) Igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyorsan ég megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhivatalunk: Bratislava, Lőrinckapti-uoca 17. II.

(Central Passage). Ilyen útlevelek meghng: jobbítását is vállaljuk. A többi országba svóló vízumot és meghosszabbítást prágni kiadóhivatalunk eszközli: Praha íl.. Pauská ul. 12. III.