Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-24 / 69. (4215.) szám

4 1937 március 24, szerda* T>RA:GAlA\AGtARHl RLftK B) Narancsik Imre az uj humanizmus ufjáról BEREGSZÁSZ. — A beregszászi PRMKE téli előadássorozatának utolsó- előtti estjén Narancsik Imre, a losonci re­formátus teológia előadója tartott nagysi­kerű és rendkívül figyelemreméltó előadást az uj humanizmus útjáról. Előadásának be­vezetésében kifejtette, hogy a humanizmus nemcsak emberiességet jelent, hanem az emberalakitásnak egy bizonyos módját és célját, egy bizonyos lelki magatartást, szel­lemiséget szellemtudományi, politikai, gaz­dasági, sőt technikai körben. Ma látszólag az antihumanizmus korszakát éljük, a hu­manizmus kérdése mégsem vesztett egy cseppet sem jelentőségéből. Ezt mutatja például, ahogyan a világ tavaly Rotterdámi Erazmus halálának négyszázadik évfordu­lóját ünnepelte, vagy ahogyan a Budapes­ten ülésezett Szellemi Együttműködés Nemzetközi Bizottsága egy uj harcos, vé­dekező, férfias humanizmus szükségességét hangoztatta, melynek erényei a tudás, tü­relem, szelídség, vidámság és kétely. A történelemben három humanizmust különböztethetünk meg. Az első a görög­római vagy ókori humanizmus, melynek eszméje az anyagi, tartalmi, alaki szép és jó, az egybehangzó külső és belső szép. Célja az emberi élet teljessége (totalitás), egyetemessége (universalitás) és egyénies­sége (individualizmus) volt. A második, vagy közép- és újkori humanizmust újab­ban különösen Konrad Bardach kutatásai­nak alapján ismerjük. Ez a XIV. századtól a XVII, századig tartott, célja az első hu­manizmus felújítása és utánzása, bár ön­álló jegyei is voltak. A harmadik, vagy leg­újabb humanizmus a XX. század terméke. Nagyon találóan fogalmazza meg Werner Jáger filozófus. Ennek lényege az, hogy a kultúra tulajdonképpen a nevelés eredmé­nye és hogy ennélfogva műveltség és neve­lés csaknem azonosak egymással. Az előbbi humanizmusoktól főleg abban különbözik, hogy a humanizmus feladatait az egyes em­ber életében egészen konkréten megfogal­mazza és az egyén erkölcsi zsinórmérté.- kéül nemcsak az absztrakt emberiességet állítja, hanem az emberi élet legtermésze­tesebb formáiért, a családért, nemzetért, fajért és államért vállalt konkrét kötelezett­séget. Tehát a nevelésre vonatkoztatva az uj humanizmus éppen az emberiességhez méltó élet céljából a rend, fegyelem, áldo­zatkészség elfogadását jelenti az ember legtermészetesebb kötöttségeivel szemben. Ennek az uj humanizmusnak a szüksé­gessége egyre határozottabban kezd jelent­kezni a háboruutáni magyar szellemi élet­ben is. Például meg lehet említeni Babits Mihály, Németh László nevét, az Apollót és körét, vagyis Gál Istvánt és Bóka Lász­lót. Nálunk is ilyenféle kezdeményezései vannak a nemrégen megindult Uj Szellem­nek. Nekünk magyaroknak is szükségünk van egy uj magyar népi vagy nemzeti humaniz­musra, egy uj magyar magatartásra, mely társadalmi osztályokon és felekezeteken be­lül egységes. Ennek az uj magyar, korszerű humanizmusnak az alapja egy uj ,,devotio hungarica", magyar kegyesség vagy foga­dalom kell, hogy legyen. Ez először okta­tás tekintetében a magyar értékek szellemi és anyagi számbavételét jelenti, öntudatos népi-nemzeti múltúnk értékelését. Másod­szor nevelés tekintetében az áldozatkészség és áldozatra való nevelés megvalósítását, egy bizonyos nemzeti és szociális telített­ségű önbizalmat, mikor cselekvéseinket ' nem az egyes ember vagy társadalmi osz­tály, hanem a nemzet szabja meg. Harmad- : szór konkrét helyzetjavitás tekintetében ez : az uj magyar kegyesség a magyar munkás- ' és középosztály, a munkaadó és munkás : közös megértését jelenti az egységes nem- 1 zet vagy nemzettest, az egységes magyar : műveltség jegyében. Az egyetemes, nemzet- 1 közi emberiességhez, megértéshez vezető ut tehát az ember legtermészetesebb adottsá- : gain, a családon, nemzeten és fajon keresz­tül vezet és egészen konkréten a nép, a nemzet helyzetének javítását, védelmét, az érte való áldozatot és munkát jelenti. A kiváló előadót értékes előadásáért lel­kesen ünnepelte a nagyszámú hallgatóság. — A beregszászi PRMKE téli ciklusának : utolsó előadóestjét március 25-én, csütör­tök este 6 órakor rendezi meg a Beregme- gyei Kaszinó nagytermében, amikor Ortu- tay Jenő görögkatolikus főesperes, Bereg­szász város főbírája tart érdeklődéssel várt előadást ,,A hit szerepe az emberi életben" cimen. Belépés díjtalan. < Elhallgatott kisebbségek Irta: Duka Zólyomi Norbert IV. Az ismeretlen faj Valahonnan a történelem mélyéből jöttek. Hogy honnan, azt a mindenható tudósok sem tudták eddig kideríteni. Kik a baszkok, hol volt őshazájuk, milyen fajjal vannak ro­konságban? Milyen nyelvhez áll közel az ősrégi Euzkera-nyelv? Mind olyan kérdé­sek, amelyekre talán sohasem fog a tudo­mány megfelelni. Tény az, hogy a baszk faj teljesen független mindazon egymást követő népeknek az egyvelegétől, melyek az ibériai félszigetet a történelem folyamán ellepték. Nincs rokonságban sem az őslakó iberekkel, sem a keltákkal, sem a szemita fajokkal,' akik közül a föníciaiak, kartá- góiak, zsidók és arabok követték egymást nyomon a vándorlások és népességi eltoló­dások ibériai paradicsomában, sem a latin fajjal, melynek spanyol ága ma uralkodik a félszigeten, sem a letűnt germán törzsekkel: vizigótokkal, alánokkal és vandálokkal. A megőrzött függetlenség A spanyol félszigeten úgy követték egy­mást az idegen fajok, mintha a történelem itten rövid idő alatt akarta volna behozni azt, amit máshol évszázados lassú átala­kulások és harcok útja jelzett. Vér, halál és pusztulás mutatta az utat, de kelta betöré­sen, római hadjáratokon és germán telepü­léseken keresztül a baszk nép megőrizte a függetlenségét. A többi nép, akik oly sok­szor fenyegették létezését, ma már csak a történelmi könyvek lomtárában maradtak meg: a baszk nép élő valóság. Sőt éppen a mostani spanyol polgárháborúból látjuk: aktív, öntudatos nemzet. — A germán tör­zsek ötödik századbeli inváziója után az arabok fenyegették függetlenségüket, de ez a vitéz, önfeláldozó nép épp úgy legyőzte őket, mint Nagy Károlyt a Roncevali-szo- rosban, ahol Roland, a középkori trubadú­rok hőse utoljára fuvott Olifant kürtjébe. Akkor irom ezt, amikor előttem fekszik a napilap és vastag betűkkel üti szemembe a hirt, hogy 10.000 baszk esett el Oviedo előtt felesleges és érthetetlen heroizmusból.) A középkor közepén hat tartományra oszlott a baszk föld: Alava, Guipuscoa, Na- varra, Labourd, Soule és Biscaya tarto­mányra. A testvérharc árnya erre a kis földre is ráhullott és megkönnyítette Kasz- tiliának bekebelezési aspirációit. A XII. szá­zad folyamán Guipuscoát láncolták maguk­hoz a kasztiliai királyok, 1322-ben Alava, 1371-ben pedig Biscaya tartományt. Navar- ra már előbb egyesítette Labourd és Soule tartományokat. 1512-ben pedig az albai her­ceg hadai behatoltak Navarrába és a baszk lakosság kétségbeesett védekezése ellenére a baszk földet a Pireneusokig terjedő ré­szében elfoglalták. 1515-ben a kasztiliai Cortez kimondotta a kasztiliai és navarrai korona végleges egyesítését. Amikor 1589- ben IV. Henrik lett Franciaország királya, a baszk föld francia részei régi tulajdono­suktól, a navarrai királyoktól elkerültek francia birtokba, előbb személyi unió alak­jában, majd 1620 óta véglegesen. Azóta a francia és spanyol része a baszk földnek különböző fejlődésen ment keresz­tül. A francia részen a baszkok ideig-óráig megtartották függetlenségüket, de 1789 au­gusztus 4-ének minden franciaországi nem­zetiségre oly végzetes éjjele véget vetett en­nek az évszázadok óta létezett önállóság­nak is. A friss francia nacionalizmus elsö­pörte az önkormányzat minden nyomát. A spanyol rész tovább megőrizte jogait. Az első karlista háború, 1839-ben csak részben nyirbálta meg a baszkok függetlenségét és csupán régi önkormányzati szerveiket, a „fueros" intézményét szüntette meg, de a második karlista háború, 1876-ban a baszk föld spanyol részében is végleg eltüntette a régi szabadságok utolsó nyomait. A nemzeti ébredés Már 1839 óta hallatszottak a basz köve­telések. Mint a világ legdemokratikusabb népe, ahogy egy francia iró nevezte őket, követelték az autonómia helyreállítását a spanyol korona területén belül. Igazi nem­zeti ébresztőjük Sabino de Arana y Goiri, aki rengeteg tudományos és publicisztikai müvében állandó harcot folytatott a nem­zeti célok eléréséért. Nyomán alakult meg a baszk nemzeti párt és a baszk nyelvű is­kolákat propagáló egyesület, az Euzko Ika- stola Batza. Sikerek A baszk föld spanyol része ma négy tar­tományból áll: Biscaya, a most nagyon is emlegetett Bilbao fővárossal, Guipuscoa San Sebastian fővárossal, Alava és Navar- ra írun fővárossal. A monarchia megszűné­se után a baszk nacionalizmus olyan válasz­tási sikereket könyvelt el, melyek teljesen megcáfolták rövid fejlődését. Mindazonáltal az autonómiát csak tavaly, a spanyol pol­gárháború első zavarai közepette mondot­ták ki. Első elnökük Agirre y Lakube lett. Különös helyzet Ha innen felületes szemmel figyeljük a mostani spanyol eseményeket, úgy tűnik, mintha csak két front küzdene egymással és az európai közvélemény nagyhangú tál­tosai igy is szokták világgá kiabálni: a két világnézet harca. Pedig éppen a baszkok öntudatos nacionalizmusa léket vágott az úgynevezett kormánypárti oldal egységén. A baszkok katolikusok és nacionalisták. A vörös kormánypártiakhoz csak annyiban van közük, hogy véletlenül ők is Francoék ellen harcolnak, mert úgy hiszik, hogy azok nemzeti önállóságukat fenyegetik. Amikor tavaly szeptember elején a spanyol naciona­listák San Sebastiant megtámadták, már jó néhány hete állt fenn Bilbaóban a baszk nemzeti védelmi Junta. A francia sajtó, félt­ve saját franciaországi baszkjait, nem akart erről sokáig tudomást venni. De nemsoká­ra kitört a viszály a baszk nacionalisták és a központi madridi kormány között. Ami­kor a baszkok látták, hogy San Sebastian is a teljesen szétlőtt írun sorsára jutna, Mólé­val tárgyalásokat kezdtek a város átadása iránt. A tárgyalások vezetőjét, egy baszk nacionalista vezért egy anarchista agyon­lőtte. Amikor pedig San Sebastian kor­mányzója, Ortega a tanácsot összehívta, csak az anarchista tagjai szavaztak az át­adás ellen. Caballero szeptember 4-én meg­alakította minisztériumát és munkaügyi mi­niszternek az emlitett baszk nacionalista vezért, Agirret jelölte ki. De Agirre nem fogadta el a miniszterséget, mert „nem fog­lalhatott helyet olyan forradalmi bizottság­ban. mint Caballero miniszterei." Agirre október elsején tartott nagy beszédében ér­dekes részleteket találunk: ,,Elveinket valószínűleg sokszor szembe fogjuk helyezni az önök felfogásával, amint ez már gyakrabban megtörtént, amikor őszinte meggyőződéssel védtük katolikus hitünket. Most ugyan két ókból az önök ol­dalán harcolunk. Több mint egyszer kiál­tottunk népfronttömegeik előtt: minden cél, melyet a kommunizmus követ, hamis." A francia baszkok Azért kellett oly részletesen a spanyol vi­szonyokra kitérnem, mert a szomszédos há­rom franciaországi baszk tartomány: La­bourd, Soule és Basse Navarre lakosainak beállítottságát teljes mértékben a spanyol testvéreik mozgalma szabja meg. (A spa­nyol területen 1,096.000 baszk él, míg Fran­ciaországban 176.000, de a baszk nyelvet összesen legfeljebb 400.000 ember beszéli. Itt meglepő ellentétet látunk: a földrajzi zártság és a régi jogi helyzet tudata a nyelv nemismerése ellenére is közös táborba hozta a baszkokat.) Annak ellenére, hogy nem nagyszámú a franciaországi baszk kisebb­ség, nagyon öntudatos. A Kisebbségi Kon­gresszuson spanyol kiküldöttük utján képvi­seltették magukat mint egyedüli franciaor­szági kisebbség (Izorieta Bernben és Pica- vea Londonban.) Programjukat pedig, az úgynevezett eskualerista tervet bátor hang és nagyszabású követelmények jellemzik. ,,Mi haladók vagyunk és régi baszk sta­tútumainkban csak biztos alapot keresünk. Pártunk a legszélesebbkörü politikai és közigazgatási decentralizációt akarja. Kér­jük a baszk nyelv bevezetését a közigazga­tásba, biráskodásba és az iskolákba. Sem­miesetre sem értjük, miért ne illetnék meg ugyanazon előnyök, melyeket például az arab vagy annamita nyelv élvez a francia gyarmatokban." Az ötödik pont a ml szemünkben teljesen hihetetlen követelményt tartalmaz: ,,E1 va­gyunk rá szánva, hogy „visszabaszkositjuk" mindazon falvakat és városokat, ahol régi nyelvünket pusztulni látjuk." (Tehát tuda­tos reasszimilációt hirdetnek.) A legkülönösebb pedig, hogy a szomszé­dos spanyol baszk területre való tekintettel saját, külön külpolitikát tartanak szükséges­nek. Egy néprész egy államon belül önálló külpolitikát akar folytatni a szomszédos ál­lammal! Biztosítják az összes franciaországi nem­zetiségi mozgalmat együttműködésükről é?s szolidaritásukról. Valami, ami nálunk még gyengén van kifejlődve. A francia katalánok Csak két kisebb tartományban élnek, kö­rülbelül 40.000-en. Rousillonban és Cerdag- neban, melyeket 1640-ben a kasztiliai király átengedett Franciaországnak. Kultúrában, nyelvben és népiségben tel­jesen megegyeznek a szomszédos spanyol katalánokkal, de nemzeti öntudatuk irodal­mi megmozdulásokon még túl nem igen ju­tott. Azért Franciaországban is létezik kata­lán mozgalom. Lapja a ,,1’Éveil catalan" Perpignan székhellyel. A mozgalom nem nemzeti a többi fran­ciaországi kisebbség fogalmazásában. Va­lami különös keveréke a nyelvi és irodalmi ébredésnek és a helyiérdekű, regionalista politikának. Itt még csak elsőt fordult a fejlődés ke­reke. De annál fejletteb életet látunk Fran­ciaország két legtipikusabb kisebbségénél: a németeknél és a flamandoknál. (Folytatjuk.) A Normandie és Queen Mary párviadala az óceán kék szalagjáért LONDON. — A „Normandie", a francia óriáshajó megdöntötte a „Queen Mary“ angol óceánhajó rekordját és ezzel elnyerte a kék szalagot. A „Normandie" az Atlanti óceán 2978 tengeri mérföld hosszú, úgyne­vezett északi útját 4 nap 6 óra és 23 perc alatt tette meg. A „Normadnie" rekordutján 30.99 csomós átlagsebességet ért el. Ez a csomószám túlhaladja a „Queen Mary" re­kordutján elért sebességet, viszont a me­netidő mérése körül még vitára van kilátás. A „Queen Mary" ugyanis annakidején egy rövidebb utón szelte át az óceánt s útját 3 nap 23 óra és 7 perc alatt tette meg. Tehát végeredményben az utat 7 órával hamarabb tette meg, mint a csomószámitás alapján uj rekordot igénylő Normandie. Napóleon mellé temették Foch tábornagyot PARIS. — Foch tábornok holtteste hétfő óta Napóleon mellett nyugszik az invalidu­sok templomának hatalmas kupolája alatt. A nagy háború francia főparancsnoka idáig az invalidusok templomának sírboltjában nyugodott, legutóbb azután elhatározták, hogy a világhírű hadvezér holttestét Napó­leon szarkofágja mellé temetik el, hogy ott aludja örök álmát, ahol Marengo, Auster- litz, Jena és Wagram győztese álmodik a nagy csatákról. Foch tábornagy szarkofágjának áthelye­zése a kriptából Napóleon mellé ünnepé­lyes keretek között történt. Megjelent Leb- run köztársasági elnök, Daladier hadügy­miniszter a kormány több más tagjával, Herriot, a kamara és Jeanneney, a szenátus elnöke, továbbá a diplomáciai kar, valamint Foch tábornagy vezérkarának több tagja, közöttük Weygand tábornok, volt vezér­kari főnök, valamint a frontharcosok kül­döttsége és a francia hadsereg és tenge­részet számos tisztje, végül a katonai isko­lák növendékei. A hamvak áthelyezése rövid katonai szertartás keretében folyt le, majd Verdier bibornok, Páris püspöke egyházi szertar­tást celebrált. Ezután megnyitották a tem­plomot a közönség számára, amelynek so­raiból ezren és ezren jelentek meg, hogy megtekintsék Foch tábornagy uj nyugvó- helyét Napóleon szarkofágja mellett. VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) Igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyorsan ég megbízhatóan megszerez pozsonyi kiadóhiva­talunk: Bratislava, Lőrinckapti-uoca 17. II. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghng: jobbí­tását is vállaljuk. A többi országba svóló vízumot és meghosszabbítást prágni kiadóhivatalunk esz­közli: Praha íl.. Pauská ul. 12. III.

Next

/
Thumbnails
Contents