Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-23 / 68. (4214.) szám

J^r jM^K jmjH SUPKr* s.fc. ^mÍWP H^3l affW iy £^^5 ‘; ;.vt «jp Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 KC. • H képes melléklettel havonként 2.50 Ki-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— K?. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. • • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Húsvéti ajándékok (d) A politikában is vannak ünnepi al­kalmakra szóló gesztusok, amelyek az ün­nepi hangulat fokozását szolgálják. A mi­nisztertanács husvételőtti utolsó ülése is 'három olyan fontos határozatot hozott, hogy bízvást tekinthetjük ünnepi gesztus­nak, húsvéti ajándéknak. Az egyik a kár­pátaljai kormányzat két legfőbb szervének, a kormányzói hivatalnak és a kormányzói tanácsnak életrehivásáról szóló javaslat el­fogadása, a másik az állatszindikátus mű­ködésének meghosszabbítása és a harmadik annak a bejelentése, hogy az év végéig megtartják a szociális intézményekben, a kamarákban és a kulturtanácsokban a vá­lasztásokat. Három húsvéti ajándék, de nem tudunk egyformán örülni a három ajándéknak. A kárpátaljai kormányzat két főszervé­nek megvalósítását érdeklődéssel várjuk, de örömöt akkor éreznénk, ha ehelyett in­kább az önkormányzat főszervének, a szojmnak az életrehivásáról szóló javasla­tot kapnók meg, kormányzat helyett ön- kormányzatot. Ezt várjuk, kérjük, sürget­jük, követeljük 18 esztendő óta. Attól tar­tunk, hogy a mostani „átmeneti” rendszer olyan átmenetet jelent, amely újabb idő­nyerést szolgál s inkább elodázza, semhogy közelebb hozná a szojmot s vele az önkor­mányzati rendszert. A másik „ajándék** az állatszindikátus meghosszabbítása az év végéig nem örven­detes, hanem egyenesen szomorú intézke­dés számunkra. Az az injekció, amit a vi­lágfegyverkezés az egész európai gazda­sági életnek adott, mindenütt magával hozta a kereskedelmi élet megkötéseinek lazítását. A gazdasági megélénkülés több szabad mozgást követel az egyéni kezde­ményezésnek, a vállalkozási kedvnek. Ezt a lazítást hangsúlyozta —■ legalább is külke­reskedelmi vonatkozásban — a miniszter- elnök is, de azt látjuk, hogy a hivatalos gazdaságpolitikánk a világtendenciával el­lentétben nemhogy lazítaná a gazdasági megkötéseket, hanem tovább űzi az állami intervencionizmust s fönntartja az irányított gazdasági protekciós szerveit. A harmadik húsvéti ajándék: a közjogi érdektestületekben való választások beje­lentése az egyetlen, ami őszinte örömet kelthet mindenkiben, akinek a demokrácia és a demokratikus önkormányzat elve szent. Mert a betegsegélyzőkbe, a szociális biz­tosítókba, a közgazdasági kamarákba és a mezőgazdasági tanácsokba beköltözik vég­re a demokratikus rend: |iem kinevezett, hanem az érdekeltek által megválasztott szervek fogják ezentúl irányítani ezeket a fontos közjogi tevékenységet végző testü­leteket. Az alkotmányosság elemi szelleme lesz ismét úrrá ott, ahol eddig csak büro­krácia volt. Örülni szeretnénk ennek a húsvéti ajándéknak, de az örömünket elfá- sitja az a tudat, hogy az ajándék nagyon elkésve jön. 18 évi késéssel jön. Elismerjük, jobb későn, mint soha. De a köznek rengeteg kárt okozott ez a késés. Olyan károkat, amelyeket megtakaríthat­tunk volna magunknak, ha a demokrácia elvei az első időtől fogva szabadon érvé­nyesülhettek volna ezekben az intézmények­ben. Első az erkölcsi kár. A demokrácia lényegéhez hozzátartozik, hogy csak neve­léssel, a széles tömegek nevelésével válik tudatossá a kisemberekben. Azzal válik a kisember tulajdonává, hogy minden téren látja a demokrácia elveinek, uralmát és sa- Jtímaga gyakorolhatja a demokrácia által A román miniszterelnök Prágában Tatarescu Hódiéval és Kroftával tárgyalt- Kihallgatáson jelent meg az elnöknél - Giads román tábornok Machník hadügyminiszternél PRÁGA. - Hétfőn reggel nyolc órakor érkezett meg Prágáiba Tatarescu román mi­niszterelnök, kíséretéivel. A miniszterelnök kíséretében volt Giads tábornok, a fegyver­kezésügyi minisztérium helyettes államtitká­ra és Sibiteann kabinettirodai főnök. Az elő­kelő vendégek vonata a Wilson-pályaudvarra robogott be. Az állomásépület, valamint a peron a csehszlovák és román államzászlók­kal volt díszítve. A miniszterelnök fogadásá­ra a pályaudvaron megjelent dr. Hodza Mi­lán miniszterelnök Machnik nemzetvédelmi miniszter kisér etében. Araikor Tatarescu ki­szállott szalonkocsijából, Hodza elébesietett és a két államférfin rendkívül melegen üd­vözölte egymást. A vendégek fogadására megjelent még Soukup szenátusi elnök, Ko- sek, a képviselőház alelnöke, dr. Dérer igaz­ságügyminis zter, dr. Krofta külügyminiszter, PRÁGA. — Tatarescu ma délelőtt fiz óra­kor megjelent a Kolowrat-palotában, ahova dr. Csermák külügyminiszteri osztályfőnök kísérte el. A román miniszterelnököt Hodza miniszterelnök dolgozószobájában fogadta. A két államférfin beszélgetése több mint egy óra hosszat tartott. A beszélgetés folyamán szóbakerültek az összes politikai és gazdasá­gi kérdések, amelyek részint a két államot, részint a kisanatantot érintik. Mind a két részről hangoztatták azt a szilárd elhatározást, hogy a kisantantot erősíteni kell é® emelni akcióképességét. A román és a csehszlovák kormány feje első tárgyalásuk alkalmával kicserélték a Dunavölgyre és az általános európai helyzetre vonatkozó politikai nézetei­ket. Már most meg lehet állapítani, hogy a két kormányfő úgy saját államuk helyzetét, mint általában a középeurópai és eurépái problémákat azonos szempontból ítélik meg. Azoknak a kérdéseknek a megvitatására, amelyekről a két kormányfő ma első ízben dr. Kalfus pénzügyminiszter, Tucny postaügyi miniszter es Zajicek tárcanélküli német mi­niszter, valamint dr. Protic jugoszláv követ, $yrovy hads eregfőf elügyelő, Krejci vezérkari főnök és Faucher, a francia katonai misszió főnöke. Hodza miniszterelnök a megjelente­ket sorra bemutatta a román miniszterelnök­nek, majd rövid cercle után a két miniszter- elnök utóba szállott. Tatarescu a Wilson- pályaudvairrél egyenesen a román követség­re hajtatott, ahol prágai tartózkodása alatt lakik, A politikai tanácskozások már ma délelőtt megkezdődték. Tatarescu délelőtt tiz órakor látogatást tett Bodzánál a Kolowrat-palotá­ban, ahonnan tizenegy órakor Kroftához haj­tatott á Czernin-palotába. Délben 12 órakor kihallgatáson jelent meg a köztársaság elnö­kénél. demei elismerésének tekinti, hanem olyan gesztusnak, amely a román és csehszlovák együttműködést kívánja megpecsételni. A régi városházán A román miniszterelnök délben kihallgatáson volt a köztársasági elnöknél, azt megelőzően pedig Krofta külügyminiszterrel tárgyalt. Dél­után négy órakor meglátogatta a régi városhá­zát és koszorút helyezett el az Ismeretlen Kato­na sírjára. A régi városháza előtt a román mi­niszterelnök tiszteletére előkelő közönség gyűlt egybe, A városházán dr. Baxa főpolgármester fogadta Tatarescu miniszterelnököt és melegen üdvözölte. Az előkelő román vendégek megte­kintették a városháza nevezetes helyiségeit és Tatarescu beírta nevét az emlékkönyvbe. A vá­rosháza előtt összegyűlt nagy tömeg lelkesen él­tette a román miniszterelnököt, Tatarescu átutazott Kassán Tatarescu Hotizánál tanácskozott, a legközelebbi megbeszélések folyamán, tehát már holnap sor kerül. Magas csehszlovák kitünte­tés Giads tábornoknak Mig Tatarescu miniszterelnök dr. Bod­zával folytatott tanácskozásokat, addig Giads Sándor román hadosztálytábornok, a fegyver­kezési minisztérium helyettes államtitkára a román katonai attasé kíséretében látogatást tett Machnik nemzetvédelmi miniszternél. A nemzetvédelmi minisztériumban az előkelő román vendégek tiszteletére megjelent Sy- rovy tábornok hads eregfőf elügy elő, Krejci vezérkari főnök s Faucher tábornok, a francia katonai misszió vezetője. Jelen voltak a nem­zetvédelmi minisztériumban számos más ma­gas méltóságok is. Ebből az alkalomból Mach­nik miniszter a köztársasági elnök megbízá­sából Giads tábornoknak átnyújtotta a fehér oroszlánrend második osztályú keresztjét. Kö­szönő szavaiban Giads tábornok kijelentette, hogy q, magas kitüntetést nem személyes ér­KASSA. — Tatarescu román miniszterel­nök Prágába való utaztáiban keresztülutazott Kassán. A hatóságok ünnepélyesen fogad­ták az állomáson a miniszter elnököt. A város névéiben Maxon Milán polgármester üdvözölte francia nyelven. Tataresou szintén francia nyelven válaszolt. A miniszterelnök nyolc órakor folytatta útját Prága felé. Angliának sürgős a tengeri fegyverkezés LONDON. — Az angol admiralitás gyors tempó­ban igyekszik keresztülhajtani az uj tengerészeti programot. A parlament csütörtökön este fogadta el az uj törvényjavaslatot és már szombaton dél­előtt számos hajó építésére vonatkozó szerződést írtak alá a tengerészetügyi minisztériumban. Ösz- szesen öt páncélos és további két páncélos részére a gépeket rendelték meg eddig. A csütörtökön megszavazott huszonháromezer tonnás repülőgép- anyahajó megrendelését már pénteken délután esz­közölték Belfastban. adott jogait. Nemcsak a politikai életben, hanem a közjogi jellegű érdektestületekben, a szociális intézményekben is. Ám e téren a polgár eddig csak bürokráciát látott, ki­nevezett tanácsokat, kinevezett választmá­nyokat, kinevezett tisztviselőket. Ez az ál­lapot uralkodott tizennyolc esztendőn át például a szociáldemokrácia fellegváraiban, a betegsegélyző pénztáraknál, a szociális biztositónál. Az ember azt várhatta volna, hogy a szociáldemokrácia legalább ot^ va­lósítja meg a demokratikus rendet, ahol úgyszólván ő tőle függ minden. Szóval, hogy a szociális intézményeket a demokrá­cia oázisaivá építi ki. De a szociáldemo- rácia 18 éven át soha nem sürgette itt a választásokat, sőt mindent megtett a halogatásukra. Most sem A szociáldemo­krácia akaratából fognak történni, hanem a polgári pártok nyomására. A demokratikus közszellem sokat vesztett azzal, hogy a szociális intézmények a demokrácia oázisai helyett tisztviselőkké kinevezett párttitkár- bürokraták oázisai voltak. Most végre re- parációt ígér a kormány: a népképviseleti elvnek, a választásos rendszernek a visz- szaállitását. De vájjon ezzel megoldódnak-e az erkölcsi káron túl azok az anyagi ne­hézségek, amelyekkel számos politikai in­tézmény küzd s amelyeket el lehetett volna kerülni, ha a kinevezetteknél nagyobb köz­felelősséget érző választott szervek kormá­nyozták volna a vagyonukat: Kérdjük, miért nem lehetett a bürokráciát a demo­kratikus önkormányzat ellenőrzése alá 6zo- rftaoJ, még mielőtt ez a bürokratizmus, olyan messzire fejlődött volna, ahol ma van? A kérdésre megmondhatjuk a választ: azért, mert a szociális intézményekben és a kamarában párturalom volt. Egyes pártok a kinevezések révén kisajátították maguk­nak a közjogi jellegű testületeket s mivel tudták, hogy a választásos rendszer elsö­pörné pártpolitikai szolgálatban álló bon­caikat, ragaszkodtak a kinevezéses rerid- szerhez. A mulasztásért s az ebből keletke­zett erkölcsi és anyagi, károkért kizárólag a koalíciós pártok felelősek. Hogy a mu­lasztást végre pótolják, ez szép és helyes, de ezért még nem jár nekik köszönet. El­lenkezőlég — azért, hogy a mulasztást 18 éven át űzték, ai legsúlyosabb szemrehá­nyást érdemelték ki a múltban és ezt ér­demlik ma is.

Next

/
Thumbnails
Contents