Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-04 / 52. (4198.) szám
I XVI. évf. 52. (4198) szám - Csütörtök • 1937 március 4 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 K£. 9 R képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több. ■gyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 11 c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. 9 • SŰRGÖNYCIM: HIRLflP, PRflHR. A legfiatalabb autonomista mozgalom Krofta: A kisebbségeket kétségtelenül megilleti a népszövetségi panaszjog A szenátus külügyi bizottsága tudomásul vette a külügyminiszter expozéját ■ Turchányi a szomszédokkal jobb viszonyt és a kisebbségi panaszok orvoslását sürgette a vitában (d) Szervezett autonomista mozgalom Csehszlovákiában eddig kettő volt: a 'kárpátaljai és a szlovenszkói. Most, Henlein február 28-aki aussigi beszéde óta itt egy harmadik is: a szudétanémeteké. Azt hisz- szük, nerrf bocsátkozunk kétes jóslásba, ha annak a nézetünknek adunk kifejezést, hogy alighanem ez a legfiatalabb autonómista mozgalom fogja a legtöbb fejtörést okozni a centralistáknak és február 28-ika korszaknyitó dátuma lesz az autonómista küzdelmek történetének. Azért tételezzük ezt föl. mert ezt a legújabb mozgalmat olyan politikai tényező kezdeményezi, amely sokkal erősebb és főleg szervezettebb, mint a kárpátaljai és szlovenszkói autonómista pártok együttvéve. Nemzeti öntudat tekintetében a legellenállóképesebb nemzeti kisebbségről, a gazdaságilag olyan óriási hatalmat jelentő szudétanémetségről van itt szó, mely számbelileg, iparilag, kulturális és pénzügyi tekintetben olyan nemzettestet képvisel, mint például Belgiumban a flamand kisebbség. lA azudétanémet önkormányzat-követelése voltaképpen nem újdonság. Az állam'fordu- lát után, a béketárgyalások idején a német nemzeti párt is követelt önkormányzatot, sőt lanyhább formában később is el-elhang- zott ez a kívánság, mig végül a német nemzeti párt és a német nemzeti szocialista párt feloszlatása után teljesen elnémult. A szudétanémet párt most néhány évi csend után újból megformulázta az autonómista programot, de az eddigieknél sokkal határozottabb és konkrétebb formában. Követelésében kétféle önkormányzati rendszert kapcsol egybe: először is területi önkormányzatot kíván az összefüggő német többségű terület számára, ennek kedvéért hangsúlyozza a ■belső nyelvhatárok érinthetetlenségének elvét, másodszor ezen felül az elszórtan élő német kisebbségre is kiterjedően 'kollektív ■kulturautonómiát reklamál. Ezt az utóbbit az Észtországban bevált nemzetiségi kataszterre épülő szervezet révén véli megvalósíthatónak. Ne firtassuk, hogy a mostani politikai viszonyok közt, a többségi nemzet politikai tényezőinek mai beállítottsága mellett milyen si'kerkilátásökkal indul a német auto- nómista mozgalom, hiszen tudjuk, hogy rá az első sajtóválasz az volt, hogy követelése „nem diszkutábilis", sőt hogy az, aki ilyesmit követel, „törvényen kívül helyezi ■magát". Csupán magát a tényt vizsgáljuk, hogy itt megindult egy autonómista mozgalom, amely mint mozgalom letagadhatatlan tény, sőt olyan tény, amellyel a kormánypolitikának akár pozitív, akár negatív értelemben, de — akarva, nem akarva — mindenképpen számolnia kell. Azt a tényt kell leszegeznünk, hogy eddig két autonómista mozgalmat tartott számon a kormánytöbbség, most egy harmadikat is kapott a gondjai közé. Ha jogi szempontból hasonlítjuk össze a három autonómista mozgalmat, akkor azt látjuk, hogy a legszilárdabb jogi alapon a kárpátaljai áll. A kárpátaljai autonómia kérdése jogilag tökéletesen meg van alapozva: hiszen be van iktatva az alkotmánytörvénybe. Kárpátaljának az alkotmány ,,a legszé- íesebbkörü-önkormányzatot biztosította, ami csak az államegységgel összeférhet". Az ön- kormányzat tehát jogilag megvan, csak még gyakorlatilag nincs megvalósítva-- KárpátalPRÁGA. — A szenátus külügyi bizottsága ma délelőtt folytatta az expozévitát. Pfrogner szudétánémetpárti Hitler kancellár legutóbbi beszédével kapcsolatban azt kérdi a külügyminisztertől, hogy a berlini csehszlovák követ tárgyalt-e a kancellár hivatalával annak érdekéhen, hogy Hitler legközelebb hasonló értelemben nyilatkozzék Csehszlovákiáról, mint azt Svájc függetlenségének respektálása kapcsán tette. Csodálkozik, hogy a külügyminiszter a Habs- burg-kérdésről nem beszélt, ami csak úgy értelmezhető, hogy a külügyminiszter ur is azt a francia nézetet vallja, hogy a restauráció kisebb tossz, mint a csatlakozás. Sajnálkozik, hogy a szudétanémet kérdésről a külügyminiszter semmit sem mondott, pedig ez különösen érdekli a külföldet. Sláma iparosszenátor egyetért a külügyminiszteri expozéval s örül, hogy a külföld is elismeri a csehszlovák kisebbségi politika helyességét. Trnobransky a német és magyar sajté ellen Trnobransky cseh egységpárti szerint a külügyminiszteri megnyilatkozás egy időre elhalasztotta a Csehszlovákia megtámadására irányuló tervek megvalósítását. A német és magyar lapok oly durván írnak Csehszlovákiáról, ján mindenki autonómistának vallja magát, a kormányzótól kezdve az utolsó ellenzéki emberig. Csak az a baj, hogy nem mindenki őszintén autonómista. És ebben rejlik az ottani autonómista mozgalom gyengesége. A kormánypártok csak névleg autonómisták, valójában az önkormányzati törekvések kerékkötői. Ők az okai, hogy eddig nem hajtották végre az alkotmány világos rendelkezéseit. A jogi alapot illetően tehát a kárpátaljai autonómisták jól állanak, ellenben talán a legrosszabbul állanak politikai tekintetben. Politikai gyengéje a mozgalomnak az, hogy Kárpátalja népe eddig nem tudott egységes mozgalomban összefogni az önkormányzat kiharcolásáért, hanem frakciókra szakadva, nyelvi és vallási villongásokban forgácsolta szét erejét. Csak az utolsó időben jelentkezik az a politikai egység, amely az ilyen nagyszabású akció lélektani előföltétele, amióta a két nemzeti tanács összefogott és autonómia-tervezetének támogatására Kárpátalja valamennyi pártját és nemzetét közös táborba hívja. A szlovenszkói autonómista mozgalom már nem hivatkozhatok olyan megföllebbez- hetetlen jogforrásra, mint a kárpátaljai. A szlovenszkói önkormányzat nincs beiktatva sem az alkotmánytörvénybe, sem más törvénybe. A szlovák autonómisták Magna Chartája nem törvény, hanem egy magániratnak minősített erkölcsi Ígérvény: a pitts- burghi szerződés A pittsburghí szerződés közjogi értékét Prága kétségbevonta, de mégis ez az okirat szolgált a szlovák auto- • nói&i®t.a mozgalom lélektani alapjául# A mint ahogyan a magyar és osztrák sajtó irt Szerbiáról a világháború előtt. Siőcsata a szudétanémet párt körül Klouda nemzeti szocialista örvendetesnek találja, hogy a külpolitikai kérdésekben lénye,ges ellentét nincs. Amikor a németek háboruutáni politikájáról kezd beszélni, heves iszócsatába keveredik a szudétanémefcpártiakkal. Nevezetesen azt mondja, hogy „nincs ok nélkül, hogy a németek teljesen el vannak szigetelve . ♦." Maixner szudétánémetpárti: Maguk vannak elszigetelve««« Klouda: Jó, látom kijelentéséből, hogy önök nem tartják magukat közénk tartozóknak. Ezt tudomásul vesszük. Winter szociáldemokrata (a szudétanémetek felé): Érdekes beismerés ez az uraktól. Tehát maguk nincsenek velünk együtt elszigetelve. Ez őszinte beszéd. Pfrogner szudétanémet: Már tegnap is megmondtam s ezt ma is ál■— Sajnálattal kell konstatálnunk — mondotta szlovákul elmondott beszédében egyebek között dr. Turchányi —, hogy a miniszter ur expozéjában úgyszólván semmi fejlődést, semmi újat szlovenszkói autonómisták mai követelése ■az, hogy a szerződés tartalmát ugyanúgy iktassák törvénybe, mint ahogy a kárpátaljai területi önkormányzat ott szerepel az alkotmánylevél szövegében. A Tiso-féle terv egyenesen ugyanazokat a szavakat akarja alkalmazni Szlovenszkóra, amelyek Kárpát- aljáról szólnak. Egyszóval a szlovenszkói autonómista mozgalom egyelőre ott tart, hogy ugyanazt a jogi alapot szeretné kiharcolni, ami a kárpátaljaiaknak már az alkotmány megszavazásának pillanatától megvan, csak éppen politikailag nem tudták érvényesíteni máig. De mig a szlovenszkói mozgalom jogilag hátrább van, politikai szempontból föltétlenül messzébb jutott, mert az autonomista pártok szervezettebbek, egységesebbek, átütő erejük sokkal nagyobb s mivel Szlovenszkón többséget alkotnak, erkölcsi helyzetük és politikai jelentőségük kiegyensúlyozza a látszólagos hátrányt. Itt csak egy hiba van: az, hogy az autonómista pártok egymásiránti viszonya az utóbbi időben lazult és főleg az a nagy 'kár, hogy a kárpátaljaiakkal a köz- igazgatási tartományhatár körüli szlovákruszin nézeteltérések, miatt nem tudnak ösz- szefogni. Ami a legfrissebb, német mozgalmat illeti, ez nem hivatkozhatik sem az aíkot- mánytörvényre, sem a pittsburghí szerződéshez hasonló okiratra, csakis az emberi jogra. Jogi alapja mindössze annyi, ameny- nyi minden kezdeményezésnek van, amely az állam alkotmányát módosítani kívánja. Ennek a lehetősége az alkotmányosság kelőm, hogy ez az állam a mi államunk is. Winter: Válaszoljanak: Ki mondta itt: „Önök izolálva vannak?*4 Klouda (a szudétanémetpártiak felé): Önök azt akarják, hogy úgy tekintsük önöket, mint akik az itteni német kisebbség képviselői. Pfrogner: Mert mi vagyunk a többség, Klouda: Ez ideiglenes többség s lehetnek megint kisebbség. A vezető politikusaink közül senki nem ellenezte a német, a magyar s lengyel polgártársainkkal való megegyezést. A szudétanémet párt emellett külföldi propagandát is igénybe vett. Minden kisebbségnek joga van külföldi fórumokhoz fordulni, de e panaszoknak nem szabad államelleneseknek lenni, A Habsburg-kérdés nemcsak a kis államok létét veszélyezteti, hanem Európa s a világ- békéjét is. Rusavy nemzeti szocialista szerint a lengyel propaganda kihasználja a cseh nemzeti egységpártnak a Seba-ügyben beadott interpellációját. Ezután dr, Turchányi Imre szenátor szólalt fel. nem látunk. Csak a régi kapcsolatok petrifiká- lódtak, legföljebb egy-egy fázis uj, de a főbb irányelvekben semmi sem változott. A köztársaság külügyi kormányzata állanretei közt a törvényhozás utján elméletileg adva van, csak épp a kilátása kérdéses, amig a mai kormánytöbbség oly határozottan elzárkózik a kisebbségi kérdésnek törvényekkel való rendezésétől. De a jogi föltételek hátrányosabb volta dacára politikai szempontból a szudétanémet mozgalom máris fontosabb úgy a szlovenszkóinál, mint a kárpátaljainál. Nem szabad elfelejteni, hogy ezt német szervezettséggel és német alapossággal csinálják. Már most büszkén hirdeti a szudétanémet párt, hogy nem hetven, hanem kilencven százalék erejéig képviseli a német nép bizalmát. A céltudatos munkát elárulja annak bejelentése is, hogy a legközelebbi hónapokban törvényjavaslatok sorát fogják benyújtani és ha ezeknek nem lesz meg a sikerük, akkor a szudétanémet párt Genfhez és a kisebbségvédelmet garantáló nagyhatalmakhoz fog fordulni orvoslatért. És nem szabad elfelejteni, 'hogy a szudétanémet párt, amely az ország legelső, legnagyobb pártja, már eddig bebizonyította, hogy még Angliában is erős befolyást tud gyakorolni a közvéleményre, propaganda-ereje nem jelentéktelen. S igy aztán a legfiatalabb autonómista mozgalom nem olyan abszolút reménytelen, mint amennyire az első pillanatban a pillanatnyi jogi és politikai helyzet mellett-látszik. Mindenesetre tény: eddig csak a két ke- leti tartományban, Kárpátalján és Szlovenszkón volt autonómista mozgalom, a szudétanémet párt bejelentése óta már Cseh- és Morvaországban is van. Turchányi felszólalása
