Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-21 / 67. (4213.) szám

Mai szánunk a Képes Héttel 24 oldal — Ara 2 - Ke

Ha: Kis Magyarok Lapja

* ^aS^ri*a**"

Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Kc-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská u I ic e 12, II. emelet. 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, 111. emelet. © O TELEFON: 303-11. O 0

SÜRGÖMYC1M HIRLfip, PRflHR.

AZ ül ENC1MLIKA

(SP) Váratlanul érte a világot a pápaj enciklikája a bolsevizmus ellen, váratlanul, de nem előkészítés nélkül. A Vatikán állás- foglalását, mint annyi más uj világeseményt, kétségtelenül szintén a spanyol polgárháború határozta meg. Egy-két év előtt úgy látszott, mintha a Vatikán és Moszkva között enyhülne a feszültség s lassan-lassan kialakulna a légkö-r Oroszországban, amelyben az Egyház újból megkezdhetné munkáját. A közeledés akkor nem Róma részéről t indult meg, hanem az orosz belső kormány-[ zat szemmellátható változásai okozták: bi-1 zonyos polgárosodási folyamat indult meg! a szovjetben, a szélsőségeket leépítették, a régi szokásokat nemcsak a hadseregben, {íanem a társadalomban is engedélyezték, ismét megjelent például a karácsony kultusza és a hatalom sok tekintetben kénytelen volt engedni a lentről jövő nyomásnak. Az élet színesedni kezdett s tizenötéves komorság után az emberek ősi ösztönei kitavaszodtak s előtörtek a rideg és csupasz léli kéreg alól. A Moszkvában székelő hatalom kénytelen volt számolni az emberi lélek örök vágyaival s a lakosság hangulatának megnyerése érdekében igyekezett is megértő arcot mutatni, szemet hunyni sok olyan felett, ami egy évtizeddel előbb még mereven szemben állt a kommunista doktrínákkal.

az ellentét komollyá válna. A szovjet igyekezett kihasználni a feszültséget és be akarta kapcsolni az Egyházat is fegyvertársai közé, hogy a segítségével gyengítse a nemzeti szocializmust. A népfront lapjai váltig hangoztatták, hogy a katolikusokat szívesen látják maguk között. „Nincs ^mmi ellentét közöttünk" —- írták s néhány hét előtt még sok helyen olvastunk baloldali cikkeket, amelyek az Egyház és a népfront] együttműködését, legalább egyes országokban, mint elhatározott tényt ünpeplilc.

Ennek az elcsábitási törekvésnek véget vetett a pápa uj enciklikája. Az Egyház azok sorába állt, akik a kommunizmus eszméje ellen harcolnak s hatalmas szervezetének teljes erejével, az Egyházhoz hü nép- milliókkal, támogatni fogja az antibolsevista frontot. Mi okozta e nyílt állásfoglalást? Elsősorban a spanyol polgááboru tapasztalatai és a kommunizmus uj európai módszerei. Kitűnt, hogy a szovjettársadalom

csak Oroszországban pacifizálódik, ott keres kényelmesebb és az agyonzaklatott nép ősi vágyainak megfelelőbb formákat, ott polgárosodik és vezeti be a régi stílust és a régi hierarchiát minden szervezetébe, ott válik a szó szoros értelmében kollektív nemzeti állammá, — de a külföldön nem adta fel a forradalmositás törekvéseit s minden erejével azon van, hogy megbontsa a nyugateurópai társadalom egységét. Csak eszközei változtak meg. Régi agresszív és nyílt módszerei csődöt vallottak, most kompromisszumokkal s más világnézetekkel szövetSchuschnigg budapesti utjának eredménye:

—1—M—UJ a W5WW——WyP—pWB—HWB—MB WMH09MBKH—W—WW—BWBB—MBB—H i—Mg ÜÜPCa——H—1——M—1

Megerősödött a római blokk, előtérbe került 3 soímzédáHamokkal való együttműködés kérdése

Francia, ártsál és .’ugeszü? lapok szeriül szerosa&b egsMHsmUSrfttlés iétósBI Ausztria, Magyarorsztig és Csshsslasákia kézén •• ü nsaaé Badapast! ■

Ez volt az idő. amikor úgy látszott, hogy az Egyház kibékülhet Oroszországgal. A szovjetlapok is elismerték, hogy a vallásos érzés erősödőben van Oroszországban, főleg azért, mert a hatalom a régi agresszivitástól eltérően nem tesz ellene semmit. A „JPrawda" éppen néhány nap előtt nagy cikket közölt az oroszországi vallásos mozgalmak növekedéséről és rosszalólag állapította meg, hogy a „felvilágosító" munka ellenére egyre több titkos templom és szekta alakul a birodalomban. S nem a vidéki parasztság, a földműves nép között, ahol a pópák hatása sohasem szűnt meg, — írja a hivatalos szovjetlap —, hanem a gyári munkásság körében, ahol előbb ellenállhatatlan erővel uralkodtak az ateista tanok, sőt a „szovjettársadalom vezető rétegeiben", a hivatalnoki karban, a tisztikarban is. Kezdetben úgy látszott, hogy a szovjet nem ellenzi e mozgalmakat s a katolikus Egyház is megkezdheti működését. A Vatikán, amely eleve nem zárkózik el semmilyen újítás elől, nem idegenkedett attól a gondolattól, hogy megjelenjék Oroszországban, ha biztosítják ott a szabad vallásgyakorlást és vallási szervezkedést, annál inkább, mert látta, hogy az ösztönösen feltörő, de nem szabályozott orosz vallási mozgalmak a leglehetetlenebb kultuszokat termelik s megtörténhetik, hogy a nép vallásossága anarchisztikus formákat ölt s különböző, egymással hadakozó primitív formákba torkol.

Időközben a "kontinensen defenzívába szorult kommunizmus szövetségeseket keresett s elvei feláldozásával bárkihez csatlakozott, aki hajlandó volt támogatni a fasizmus növekvő ereje ellen. így közeledett a szociáldemokratákhoz, a nyugati demokráciákhoz, sőt néha bizonyos nemzeti tendenciákhoz is, amelyek valahogy szembekerültek más nemzeti tendenciákkal. A német változás következtében a katolikus egyház bizonytalan helyzetbe került a birodalomban s átmenetileg úgy látszott,' mintha

BÉCS. — Schuschnigg osztrák szövetségi kan- !J cellár Budapestről való hazaérkezése után a kö- ; vetkező táviratot intézte Darányi Kálmán magyar miniszterelnökhöz:

— Ama barátságos fogadtatás hatása alatt, i amelyben Nagyméltóságod engem Budapesten j részesitett, indíttatva érzem magam, hogy utó- S lag szives köszönetét mondjak és megelégedésemnek adják kifejezést afölött, hogy személyes érintkezésünk újabb bizonyítékát szolgáltatta a két kormány között való harmonikus együttműködésnek,

Mussolini is táviratilag köszönte meg Schuschnigg és Darányi közös táviratát, amelyet a budapesti megbeszélések alkalmából küldöttek az olasz kormányfőnek. Mussolini távirata a következő:

— Szívből mondok köszönetét Excellenciátok táviratáért, amely a baráti együttműködésünk irányvonalának oly jól megfelelő római jegyzőkönyvek létrejöttének harmadik évfordulójára emlékeztet engem. Tökéletesen osztom Excellen- ciátok szándékait hármunk országa együttműködésének jövendője tekintetében.

Megelégedettség Bécsben

Az osztrák közvélemény Schuschnigg budapesti megbeszéléseinek eredményeit örömmel és megelégedéssel fogadja. Valamennyi lap kiemeli a megbeszélésekről kiadott hivatalos jelentés politikai jelentőségét. A Wiener Zeitung vezércikkében azt Írja, hogy a budapesti találkozó eredménye ünnepélyes hitvallás a római jegyzőkönyvek mellett. A Neue Freie Presse a hivatalos jelentésnek különösen azt a részét emeli ki, amely a szomszédállamokkal való korrekt viszony megteremtéséről szól. A lap arra az eredményre jut, hogy bizonyos feltételek mellett semmi sem zavarja Ausztria szomszédaival és a nyugattal való kapcsolatainak rendszeres elmélyítését. A Neues Wiener Journal szerint rejtett törekvéseket csak azok látnak a római egyez-1

menyekben, akiknek érdeke az európai béke megrenditése,

Éidsüces frsüda is eiesoi sajtó''ommentíiok

BUDAPEST. — Az egész európai sajtó nagy érdeklődéssel foglalkozik Schuschnigg osztrák kancellár huszonnégyórás budapesti látogatásával, Majdnem mindenütt felüti fejét az a hír, hogy az osztrák kancellár valamilyen formában állítólag lépéseket tett a magyar-osztrák-cseh- szíovák együttműködés irányában. A francia sajtó nagy jelentőséget tulajdonit a budapesti látogatásnak és ugyancsak azt írja, hogy az osztrák kancellár Budapesten bizonyos osztrákraagyar-csehszlovák együttműködést javasolt. Az Echo de Paris megállapítja, hogy Schuschnigg egy táborba akarja összefogni Ausztriát, Magyarországot és Csehszlovákiát. Az Ami de Peuple azt hja, hogy jóllehet bizonyos jelek arra mutatnak, hogy Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia között közeledésre van kilátás,

mégis óvakodni kell az elsietett következtetésektől.

Az angol sajtó is nagy érdeklődéssel figyeli Schuschnigg budapesti útját. A Daily Mail szerint a megbeszélésen érintették Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia közeledésének kérdését. A Daily Héráid ugyancsak úgy értesül, hogy e három államból álló dunai csoport megalakításáról tárgyaltak. A Morning Post ehhez megjegyzi, hogy az ilyen hírek ellenére a római jegyzőkönyveken alapuló érdekközösség semmit sem gyengül, amint azt a hivatalos jelentés is kidomborítja.

A jugoszláv sajtó ugyancsak bőven és részletesen foglalkozik Schuschnigg budapesti látogatásával és szintén megjegyzi, hogy Ausztria, Magyarország és Csehszlovákia részvételével újabb dunai blokk van kialakulóban. Mindamellett hangsúlyozzák a jugoszláv lapok, hogy a budapesti és bécsi jelentések szerint Ausztria és Magyarország szigorúan meg akar maradni a római jegyzőkönyvek alapján.

Magyar válasz a különböző kombinációkra

Mindezekre a lap véleményekre a legjobban I válaszol a félhivatalos Budapesti Hírlap vezér-1 cikke, amely találóan foglalja össze ezekkel az j állításokkal szemben a való helyzetet. A ma- 9 gyár félhivatalos ezeket írja:

— A megbeszélések felölelték az összes időszerű külpolitikái és gazdasági kérdéseket A legbarátságosabb légkörben, kölcsönös egyetértésben és megértésben folytak le. Ez a tény világos bizonnyitéka annak, hogy minden olyan törekvés, amely a római hármas kombinációban rejlő szilárd építő erőt gyengíteni vagy megbontani szeretné, kudarcot kell, hogy valljon. Szétfoszlanak tehát azok a különféle híradások, amelyek — mint máskor — ezúttal is felbukkan- c tak és a római egyezményt lazítani akarnák, A|

római egyezmény bevált épitó'ereje hangsúlyozódik ki a hivatalos tájékoztatónak abban a részében is, amely kifejezi a magyar és osztrák államférfiak teljes egyetértését a szomszédállamokkal való korrekt viszony létesítésére, De kétségtelen, hogy e kívánatos viszony megteremtésének bizonyos előfeltételei vannak. Ezek a reálpolitikai feltételek általánosan ismertek s ha a másik oldalról a korrekt viszony létesítésére irányuló hasonló jóakarat ezeknek az előfeltételeknek a megteremtésével dokumeníálódik, akkor ez a kívánatos viszony meg is fog valósulni. Hiszen, mint a hivatalos közlés is mondja, ez a korrekt viszony valamennyi dunai államnak érdeke és valamennyi érdekeltnek megfelelő előzékenységével fokozatosan elérhető is volna.