Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)

1937-03-19 / 65. (4211.) szám

jga 'Sw'i SHS ^ j wHJr BM| jjfjr' Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. ©• TELEFON: 303-11. tt • SÜRGÖNYC1M HÍRLAP, PRAHA. A kormányzói hivatal és a kormányzói tanács (d) Hodza miniszterelnök kijelentette, 'hogy a kormány százszázalékosan teljest teni kívánja azokat a kötelezettségeket, amelyeket Kárpátaljával szemben a béke- szerződés aláírásakor vállalt. Hogy ez 18 év alatt meg nem történt, ennek elsősorban azok a ruszin hazafiak az okai, akik ma­guk nem tanácsolták az önkormányzat be­vezetésével való sietést, mert féltek attóT, hogy a ruszin nép, amelynek soraiban 70 százaléknyi analfabéta volt, nem fog tudni élni a politikai jogokkal. Ez volt a haloga­tás politikájának legfőbb érve kifelé. A ha­logató politikának lehetett ez az oka, de emellett célja is volt. Ez a cél pedig utólag a 18 évi eredményből hámozható ki. A kö­zel két évtizedes halogatásnak az az ered­ménye, hogy közben a prágai parlament ki­építette törvényhozásában az egész ország­ra, tehát Kárpátaljára is kiterjedő egységes csehszlovák jogrendszert, prejudikált olyan törvényhozási téren, nyelvi, közoktatási, egyházi és helyi közigazgatási kérdésekben is, amelyekben a törvényalkotás jogát a békeszerződés és az alkotmánylevél kimon­dottan a kárpátaljai országgyűlésre ruhá­zott rá. Az ilyen természetű törvények vé­gére kezdetben mindig odatették az úgyne­vezett ,,autonómia-záradékot", mely szerint ,,a törvény Podkarpatská Rus területén csak addig hatályos, amig az autonóm tör­vényhozás másként nem intézkedik", de később már elhagyták ezeket az ideigle­nességet kimondó záradékokat, igy legelő­ször az 1927-es közigazgatási reformnál. Ezzel a szojm hatáskörébe vágó össz-állami törvények érvénye nem a szojm intézkedé­sének időpontjáig szólnak, hanem végérvé­nyes jelleggel bírnak s rajtuk voltaképpen csak ismét maga a nemzetgyűlés eszközöl­het változtatásokat. Jellemző, hogy a Kár­pátalja önkormányzati rendszerét, a köz­igazgatását legközvetlenebbül és legbeha­tóbban érintő törvénynél, az 1927-es köz- igazgatási reformnál hagyták el legelső esetben az ideiglenességet kimondó autonó­miazáradékot. Annál a törvénynél, amely Kárpátalját a közigazgatási autonómia szempontjából ugyanarra a színvonalra szállította le, mint a többi három tarto­mányt, holott számára a közigazgatási ön- kormányzaton felül törvényhozási jogkör jár. A 18 évi Ideiglenesség után most végire bejelentették az első lépést, amely az első etapot jelentené az önkormányzat megva­lósítása el'é. Még nem a szojmot hívják életre, csak az átmeneti szervet, amely az országgyűlés megválasztásáig gyakorolja az önkormányzati tevékenységet. A minisz­terelnök külön hangsúlyozta, hogy csak rö­vid ideig tartó átmenetről van szó. Nézzük, mit hoz Kárpátaljának ez az átmenet? Hoz-e újat és hoz-e többet, mint amennyi a többi tartománynak van? Amit a kormányzó jogköréről és a kor­mányzói tanácsról szóló két törvényterv­ről tudunk, az csak formában hoz újat, de nem jogállomány terjedelmében. Formailag uj, hogy Kárpátalján az eddigi tényleges közigazgatási főnök, az országos elnök ha­táskörét ezentúl részben a kormányzó, rész­ben az alkormányzó fogja gyakorolni. A kormányzói méltóság eddig csak reprezen­tatív funkció volt, előkelő közjogi disz, ezentúl már az országos elnök közigazga­tási hatásköre egy részének birtokában el­Clichy következményei Kétmillió ember sztrájkéit Parisban A munkásság tüntetése nyugodtan folyt le • A baloldal a rendőrség átszervezését követeli ■* Betiltották a jobboldali népgyüléseket León Btum a kamarában beszámol a véres eseményről PARIS. — A nyomozás tovább folyik a francia fővárosban a cliehyi összeütközés felelősségének tisztázására. A baloldali kor­mány mindenekelőtt azt szeretné megálla­pítani, vájjon a rendőrség felelős vezetői nem támogatták-e a tüzkereszteseket. Blum kijelentette, hogy kérlelhetetlen szigorúsági intézkedéseket foganatosít, ha a rendőr­ségnek felelősségét megállapítja. A minisz­terelnök e kijelentése után a kommunisták és a szocialisták táborában ma nagyobb a nyugalom. Ezzel magyarázható, hogy az eredetileg huszonnégy órára tervezett álta­lános sztrájk csak hat óra hosszat tartott. Jellemzőnek tartják azt a tényt, hogy de la Rocque pártja visszavonta a kamarából azt a két interpellációt, amelyben a clichyi ese­mények hátterével foglalkozott. A baloldal azon a véleményen van, hogy a visszavo­nás azért történt, mert a jobboldal fél a kamarai vitától, A kamara csütörtök délutáni ülésén a mi­niszterelnök a napirend megváltoztatását kérte és saját maga szóvátette a clichyi eseményeket. A párisi általános tütakozó sztrájk nyugodtan folyt le. Mivel a sztrájk­határozatot későn hozták meg, a város uc- cái reggel tele voltak hivatalnokokkal és munkásokkal, akik az üzemekbe jöttek, de az üzemek kapuit zárva találták. Sehol nem került összeütközésre sor és a rendőr­ség mindenütt teljesen visszavonult. A kis párisi kávéházak, amelyekre tulajdonkép­pen nem volt kötelező a sztrájkhatározat, rokonszenvből ugyancsak zárva tartották üzemeiket. A szemétkihordók is sztrájkol­tak, úgy hogy az uccák télé vannak pi­szokkal és mindenfelé az uccán maradnak a szeméttel telt ládák. Az épülő párisi kiál­ső közigazgatási hivatalnoka is 'lesz Kár­pátaljának. Ám a jogok összessége, amelyet ő és helyettese kap, nem lesz több, mint amennyi az országos elnök és alelnök ke­zében volt. Amennyivel esetleg szélesbitik a hatalmát, ugyanannyival ki fogják széles- biteni a többi három országos elnök kompe­tenciáját is. E részen tehát Kárpátalja — egyelőre — semmi jogtöbbl'etben nem részesül. A kormányzói tanács egészen uj Intéz­mény lesz és ilyennel majd csak Kárpátalja dicsekedhetik. Ám itt is csak azt mondhat­juk, amit a kormányzó esetében. Nem jelent az önkormányzat szempontjából jogtöbble­tet, a jogállomány szélesbítését, csak az ed­digi hatáskörök átcsoportosítását. A cim uj, a jog a régi. A kormányzói tanácsnak csak tanácsadó szerepe lesz. Csak javasol­hat s nem határozhat, csak véleményt nyil­váníthat, de nem lesz jogszabályalkotó ha­talma1, nem vonhatja felelősségre a kor­litáson ugyancsak végrehajtották a sztráj­kot, kivéve az olasz és a német paviliont. A német munkások tegnap kijelentették, hogy nem vesznek részt a francia munkás­ság tiltakozó sztrájkjában s ma egész nap folytatták munkájukat. A francia közvélemény állásfoglalása A párisi szindikátusok vezetősége kijelen­tette, hogy a sztrájk nem irányul a kormány ellen, ellenkezőleg a sztrájkoló munkások mindent el1 fognak követni, hogy megtörjék azok ellenállását, akik a rendet és a nyu­galmat akarják megbontani. A baloldali sajtó megegyezik a kormány­nyal és ugyancsak fölszólítja a lakosságot, hogy őrizze meg nyugalmát. A szélső bal­oldal lapjai helyeslik a mai tiltakozó sztráj­kot, mig a jobboldali sajtó rosszalja, hogy a kormány eleget tett a szélsőséges balol­dali elemek nyomásának. A szerdáról csütörtökre virradó éjjel a külvárosokban több tüntetés volt, különö­sen de la Rocque pártjának helyiségei előtt. Rendzavarásra sehol nem került sor. A bel­városi tüntetések kisebb arányokat öltöttek és a rendőrség szétszórta a tüntetőket. A Havas-ügynökség jelenése szerint a párisi munkásszindikátusok azt követelik, hogy a kormány azonnal oszlassa föl a fa­siszta ligákat és tartóztassa lé de la Rocque ezredest. Ezenkívül tisztítsa meg a rendőr­séget és a hadsereget a fasiszta elemektől. A kormány a jobboldal ellen PARIS. — A párisi kommunista párt fő­bizottsága ma rendkívüli ülésre ült össze. A gyűlésen kommünikét olvastak föl, amely leszögezi, hogy Clichy után a kommunis­ták és a szocialisták együtmüködése az ed­diginél is tökéletesebbé válik. A két párt mindenki ellen küzdeni fog, aki Franciaor­szágban Hitler vagy Franco módszereit akarja megvalósítani. A közeljövőben hat­hatós összeköttetést teremtenek a belügy­minisztérium és a népfront szervezeteinek vezetői között, hogy a clichyi események megismétlését meggátolják. A bizottság kö­veteli, hogy a jobboldali ligákat azonnal oszlassák föl, mert különben kikerülhetet- lenné válik a polgárháború. A belügymi­niszter fogadta a baloldali szakszervezetek kiküldötteit és kijelentette előttük, hogy a fasiszta párt minden nyilvános és magán­összejövetelét Párisban és az egész vidéken egyszersmindenkorra betiltják. 1 sztrájkoló Paris PARIS. — A félnapos sztrájk nyugodtan! telt élt Csak az elővárosokban került sor ki-j sebb-nagyobb tüntetésekre. A rendőrség mindenütt azonnal közbelépett és több sze­mélyt igazoltatott. A tőzsde előtti téren a délelőtt folyamán ugyancsak kisebb kilen­gés történt. Az egybegyült tömeg egyrésze mányzót, sem a tisztviselőket. Az önkor­mányzati elvet nem viszi előbbre. Hiszen az eddigi hírek szerint tagjai túlnyomó több­ségben kinevezés utján jutnak majd funk­ciójukhoz. Már pedig az autonómia lényege a népképviselet elvének az érvényesülésé­ben van. Ahol választott szervek kormá­nyoznak, ott önkormányzat van, ahol kine­vezettek kormányoznak, ott csak kormány­zat van, de nem önkormányzat. Ezért a kárpátaljai önkormányzatféle kormányzói tanács sem jelent haladást mindaddig, amig tagjait nem fogják választani. A kormány­zó és a kormányzói tanács által megteste­sített uj rendszert lehet átmenetinek nevez­ni az autonómia felé, de nem „autonómiá- nak‘\ Szemléltetően úgy fejezhetjük ki, hogy az uj rendszer nem lesz egyéb, mint országos méretekben ugyanaz, amit a köz­ségekben a községi képviselőtestületek he­lyébe kinevezett kormánybiztos és a melléje szintén kinevezett tanács képvisel. | az internacionálét, a másik rész a Marseil'- I laise-t énekelte itt. A sztrájkolok számát kétmillióra becsülik. A munkásság a gyá­rakban, a nagyüzemekben és a nagy keres­kedelmi házakban mindenütt követte a sztrájkhatározatot. A levélhordók ugyan­csak sztrájkolnak. Délig a küBső kerületek­ből csak gyalog lehetett Páris központjába jutni. Az autóbuszok és a földalatti vona­tok délután újból megindultak. 13 órakor megnyitották a kávéházakat és a gyárakat is és a munkásság mindenütt a legnagyobb rendben vonult munkahelyére. Ellentétek a pártok között PARIS. — A baloldalon nagy kedvetlenség uralkodik, mert a clichy-i események követ­keztében a helyztet isméit kiéleződött a radiká­lis szocialistáik és a kommunisták között. A radikálisok elítélik a kommunisták magatar­tását és a mai általános sztrájkot, amelyet a kabinet több tagja nem helyesel. A szocia­listák véleménye is megoszlik és Frot szocia­lista képviselő, aki 1934 februárjában Dala- dier kabinettjében belügyminiszter volt, iga­zat ad a rendőrségnek. Csütörtökön délelőtt a baloldal számos megbeszélést folytatott Blum miniszterelnökkel és a tárgyalások délután folytatódtak. A baloldal nem engedi meg, hogy León Blum kormánya meggyöngüljön és kom­promisszumot Óhajt. A kommunisták állítólag nem fogják kérni de la Roegue és Dorioí párt-

Next

/
Thumbnails
Contents