Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-17 / 63. (4209.) szám
1937 március 17, szerda* <b^<mMajAab.hirlsp BENES: Évszázadok óta a legnagyobb káoszát éli Európa diszdoktori értekezése BRÜNN. Ma avatták föl ünnepélyes keretek közt Benes köztársasági elnököt a brünni egyetem disz doktorává. Az elnököt az egyetem épülete előtt harsonaszólam elhangzása után a rektor fogadta. A dekaná- tuson bemutatták neki az egyetem tisztikarát, majd az aulába vezették, ahol megejtették a diszdoktorrá való avatást. Az avatás után Benes köztársasági elnök huszperces ünnepi előadást tartott. Előadásában a mai kor bölcsészeti és államtudományi rendszereivel foglalkozott. Európa szerinte olyan ideológiai káoszban él, amilyenben talán évszázadokon át nem volt. A bölcsészeti és erkölcsi nézeteknek, a jogi és államtudományi tanoknak és a gazdqpági szociális koncepcióknak a káosza ez. A háború előtt a Kant utáni filozófia s a természettudományi pozitivizmus uralkodott. A népszerű filozófia a racionalizmus és inteUektualizmus volt. Közvetlenül a háború előtt jelentkezett a pragmatizmus és az irracionális filozófia többféle formája, amelyek az ösztön és intuíció, az érzés, a tény és az életfolyamat, a képzelet és a hit jelentőségét hangsúlyozták ki. Erre az uj .irányzatra épült a háború előtti antidemokratizmus, antíhtimaniz- mus és a tekintélyuralmi nacionalizmus. Az úgynevezett tekintélyuralmi államok és a demokráciák közti ellentétek nem a politikai pártok, osztályok és személyek különbözőségében lelik magyarázatukat, hanem alapvető jellegűek, a bölcseleti doktrínák és alapelvek, a gondolkodás és ítélet különbözősége miatt jöttek létre. A bölcsészek és az erkölcstan tudósainak föladata abban rejlik, hogy ebből a káoszból kivezessenek és a fejlődés helyes útját megmutassák. Az uralkodó bölcseleti irányok és az erkölcs revízió alá fognak kerülni. A mai káoszban négyféle állam típus mutatkozik. Az alkotmányos demokratikus államé, amilyen Anglia, Franciaország, Belgium, a skandináv államok és Csehszlovákia. A tipikus tiszta liberális konstitualizmus lassan, de biztosan egy uj demokráciába ment át, amelyben az állam egyre több funkciót vesz át, először a kulturális, majd a szociális és legutóbb már a gazdasági törvényhozás terén is. Az állami intervencionizmus minden téren ©tápszerbe®, evolúcióval érvényesül és az élet többi síkja alkalmazkodik hozzá. A régi alkotmányossági rendszer lényege a parlamenttel, a sajtószabadsággal, az egyén, a tudomány és Miért nem kaphatnak antoRőm'át a kisebbségek? PRÁGA. — A Néródul Politika hasábjain Baxa Bohum.il azt bizonygatja, hogy a nemzeti kisebbségek nem kaphatnak önkormányzatot. A jogtudós mindenekelőtt különbséget tesz önigazgatás (samospráva) és önkormányzat (autonómia) közt. Az öngizgatás azt a jogot jelenti, hogy valamely közület az érvényéé általános törvények keretén belül saját szerveivel igazgathatja magát, az autonómia pedig szerinte azt jelenti, hogy bizonyos közület saját ügyeit saját előírásai szerint intézheti, vágyig törvényhozási joggal bir. Az alkotmánytorvény sem az önigazgatást, sem az önkormányzatot nem engedi meg a nemzeti kisebbségeknek. Ez két okból van igy. A kisebbségi jog a békeszerződés szerint c-sak személyeket megillető jog, nem pedig kollektív jog. Az alkotmánynak „a nemzeti, vallási és faji kisebbségek védelme” címet viselő hatodik fejezetében fölsorolt jogok a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket, vagy a „más, mint csehszlovák nyelvű állampolgárokat” illetik meg. A kisebbségi nemzetek tagjai azért kapják a jogaikat, mert „nem csehszlovák nyelvűek”, nem pedig azért, mert valamelyik nemzeti kisebbség tagjai. Igaz ugyan, jhogy a hatodik fejezet címe „A nemzeti kisebbségek védelme4*, de az alkotmány szövege csak „más, mint csehszlovák nyelvű állam- polgárok“-ról beszél, már pedig a törvényben, ha a ciirn és a szöveg eltíér, a szöveg az érvényes és nem a cim. Második érve szerint az önkormányzat lehetőségét az is kizárja, hogy az alkotmány szerint Csehszlovákia egész területén a 'törvényhozó jogot a nemzetgyűlés gyakorolja. Egyedül kivétel ez alul Kárpátalja. Más kivétel nincs, tehát ki van zárva, hogy & nem csehszlovák ajkú polgárok olyan testületet alkothatnának, amely törvényalkotó hatáskörrel bírna. Szerinte ez a jog ellentmondana az alkotmány 1128. paragrafusának, amely kimondja, hogy a törvény előtt minden csehszlovák polgár egyenlő s ugyanazt a polgári é6 politikai jogokait élvezi tekintet nélkül, milyen fajhoz, nyelvhez vagy felekezeihez tartozik. Ha a kisebbségek autonómiát kapnának, akkor megszűnne a. jogegyenlőség, mert a kisebbségek saját törvényeikkel kormányozhatnák magúikat, a csehszlovák polgárok pedig nem. Az alkotmány kizárja a kisebbségek.áuttolór imáját a szellem szabadságával továbbra is a rendszer érinthetetlen alapja kell, hogy maradjon. Ez államtipussal szemben áll a többi három: a kommunista, a fasiszta és a nemzeti szocialista államié. A kommunista állam a totális gazdasági rendszer típusa. Itt a gazdasági vezetés teljesen az állam abszolút hatalmába megy át. A társadalmat nivellálják, az osztályokat és pártokat megszüntetik, a külfölddel szemben az állam teljesen zárt gazdasági egység. Az állam minden tekintetben egyénellenes, a történelmi materializmus, vagyis a racionalista és szociális tekintetben utilitarista világnézetre támaszkodik. A fasiszta állam az abszolút áUamtekintély és az abszolút vezérhatalom elvére épül. A társadalmi életben mindenütt az állam lép előtérbe. Ez is antiliberális, antiindividualisztikus, parlamentellenes és antidemokratikus rendszer. Fontos szerepet játszik itt a vezérnek alárendelt államvezető réteg tagjainak személyisége. A nemzeti szocialista állam az előző típushoz hasonlóan élesen szembehelyezkedik a 19. század liberalizmusával, az osztályharccal, a lelki- ismeret, a szellem és tudomány szabadságával, egyénellenes és antidemokratikus. Az állam népi állam, a nemzetiszocialista állam totális népállam akar lenni és a vezér csak kifejezője és reprezentánsa a népi, autoritativ, antiliberális abszolút államnak. Az állam igazi hatalmi-állam, tudatosan militarista, tudatosan autark, a nép belső egysegének mítoszára épít, a fa jelciniekre, a szellemi egység tudatára. Az államfő a demokratikus államot tartja a legtökéletesebbnek. A csehszlovák filozófia föladatai közé tartozik, hogy a napi politikától távol, tudományos módszerekkel vizsgálja a négy típust és a tanulmányaikból Csehszlovákia rendszerére vonják le a tanulságokat. A mai káoszban a kivezető ut keresése nemcsak a politikusok, hanem a tudósok föladata is. Azt állítja, hogy nem szükségszerű, hogy az államrendszerek közt okvetlenül konfliktus következzék be. Nagy gyászpompával elíemeííék Hnfoay Jenői Hó mán Bálint kultuszminiszter és Zathureczky Ede heged Imii vész búcsúzott a nagy halóitól ■ Tízezrekre menő tömeg a temetésen ■ BUDAPEST. — Kedden délelőtt nagy gyász- pompával temették el az Operaház előcsarnokából a magyar zeneművészet nagy halottját, Hu- bay Jenőt. Az előcsarnokot, ahol a ravatalt felállították, még tegnap gyászdrapériával vonták be s az előcsarnok közepén katafalkra tették a hatalmas érckoporsót, amely az elhunyt földi maradványait takarta,' Már jóval a szertartás megkezdése előtt megérkezett a ravatalhoz az elhunyt családja, majd barátai és tisztelői igen nagy számban és ezrekre menő közönség gyülekezett az Operaház környékén s az Andrássy-uton. A kormányzót Röder honvédelmi miniszter képviselte. A kormány tagjai közül megjelent Kánya Kálmán külügyminiszter és Hcman Bálint kultuszminiszter, továbbá Tasnády Nagy András álamíiíkár. A székesfővárost Karafiáth Jenő főpolgármester és Szendy Károly polgármester képviselte a temetésen. Ott volt a magyar zenei és művészeti világ minden kitűnősége. Az Operailáz előtt diszegyenruhás lovas- rendőrlegénység állott sorfalat Búcsú az Operaház előcsarnokában A gyászünnepséget a Budapesti Hangversenyzenekar nyitotta meg. Vaszy karnagy vezénylete mellett Hubay egyik legszebb alkotását, a „Lavotta szerelme" gyászindulóját adták elő. Hubay ugyan úgy végrendelkezett, hogy a gyászszertartáskor a Dante szimfóniáját játszók, de mivel e zenedarab partitúrája Lipcsében van, a Budapesti Hangversenyzenekar Hubay Jenő egyik operájának, a „Lavotta szere!mé"-nek gyászindulóját játszotta. A gyászinduló végakkordjainak elhangzása után dr. Kómán Bálint kultuszminiszter föllépett a koporsó előtt elhelyezett emelvényre és a kormány, a Tudományos Akadémia, a Corvin Testület, a magyar Az olasz iralkodópár májaslian négy napot tölt Magyamszagon BUDAPEST. — Ismeretes, hogy az olasz királyi párt májusban várják Magyarországra. Az olasz uralkodópár májusi magyarországi látogatásának pontos időpontját még nem közölték ugyan a nyilvánossággal, annyi azonban máris kiszivárgott, hogy az olasz királyi pár n«gy napig fog Magyarországon tartózkodni és gróf Ciano külügyminiszter kis éri el őket. Rajta kívül a kísérő udvartartás és a hivatalos diszkiséret olyan nagy számú lesz, amilyent Magyarország eddig még soha nem látott. Az olasz uralkodó pár számára a budai királyi palota úgynevezett Mária Terézia- lakosztályát alakítják át. Az átalakítási munkálataikat már miég is kezdték. Már teljesen felszerelve gyakorol az a két hatlovas királyi diszhintó Í6, amely az olasz uralkoílópárt és a magyar kormány zópárt a várba viszi. Az olasz királyi vendégek a magyar kormányzó- pár kíséretében magyarországi tartózkodásuk alatt hajoutat tesznek a Dunán Esztergomba, s ott megtekintik az Árpád-házi templom és a királyi palota ásatási munkálatait. zenei élet és a magyar művelődés valamennyi intézménye és minden munkatársa nevében búcsúztatta Hubayt. —• Elfogódott szívvel búcsúzunk a nemzet nagy halottjától, — mondotta a kultuszminiszter. —■ Mélységes bánattal gondolunk nemzetekét oktató szivének és hegedűje lélekindltó erejének elnémulására. Égő fájdalmat érzünk a művelődésünket ért súlyos veszteség fölött, de élete beteljesedésének, vállalt hivatása tökéletes betöltésének és halálát túlélő nagy emberi és szellemi értékeinek ismerete enyhíti fájdalmunk nagyságát A Kerepesi temetőben A kultuszminiszter búcsúztató szavai után a Zeneakadémia énekkara elénekelte a Szózatot, majd üveghintóra emelték a koporsót és megindult a gyászmenet a Kerepesi temető felé. Végig az útvonalon az emberek tízezrei álltak sorfalat. A gyászkiséred csaknem egy kilométer hosszú volt és soká tartott, amíg az egész menet elhelyezkedett a temetőben. A Kerepesi temetőben a Hubay-család sírboltja előtt Zathureczky Ede hegedűművész, a Zeneművészeti Főiskola tanára mondott búcsúztatót a nagy mester egykori tanítványai és ba» rátái nevében. Az egyházi gyászszertartást Mécs László premontrei kanonok, a szloven- szkói magyar költő végezte a budai kapucinus atyák segédletével. A felsőház részvéte A felsiaház imái ülésén gráf Széchényi Bertalan, a felsőlház. elnöke az ülés megnyitása után kegyeletes szavakkal emlékezett meg a felső- ház legutóbb elhunyt két tagjáról, Gediuly Henrik evagélikus püspökről és Hubay Jeuő- ről. MUSSOLINI LÍBIÁBAN. A. duco ToibxuL kikötőjéből — ahol partraszállásakor Badogüo tábornagy fogadta, — a 'bennszülöttek, sorfala, közt vonul a városba* Esterházy Lujza és Borsody István előadása Dunaszerdahelyen DUNASZERDAHELY. — A lévai járási magyar közmiíiveílődéei testület mgy&ifcerü előadás- sorozatát Duniaszieud-aihe 1 yen ás smiegrenidiezt'éiL Dr. &z,eiiBf Gézáinak és munikatáirsaiiinák. érdeme, hogy a GáajH'ófcöz központjában is megvalióeiuíb íhatott az értékes eíöiadásolk sorozatú, melyek a sz! o versztéi magyar éllett legégetőbb problémáival foglalkoznak. — Vasárnap Esterházy Lujza és dir. Borsody Látván tartották meg előadásukat. Esterházy Lujza „Nevelés a kisebbségi soirskiözösségre** címmel tartott, nagyon értékes és miélyenszánitó előadásit. Nincs talán fontosabb kérdés napjainkban, mint a nevelés kérdése, ment a jtövő az if juságtól függ, a nevelés ped'g az ifjúságot érinti. De az előadóniő szug1- igeisz/tiveirejü fejtege'tései'bön miirdenekelőtt gyá- korílatá szempontokat követett és azokhoz szólt, alkiikre' a nevelés feladata nehezedik. A nagy érdeklődéssel 'hallgatott előadás azzal a konklúzióval végződött, hogy egyedül a vallási alapokon nyugvó nevelés járhat eredménnyel, mert csak a vallás aid elegendő etikai erőt, amire a feladatok elvégzésére alkalmas ifjúságnak szüksége van. Dr. Borsody István a szlovenszkói magyar ifjúság fejlődéséről beszélt és vázolta azokat a hatásokat, melyek fiatalságunkat manapság érintik. Magas színvonalú fejtegetése a világ- áramlatokból magyarázta a szlovenszkói ifjúság arculatát is, de hangoztatta, hogy Szlovenszkón nem elegendő, ha a fiatal magyarok követik a világ divatját, mert speciális feladataink is vannak, melyek itteni helyzetünkből következnék. — Az előadókat a nagyszámú közönség meleg tapsokkal jutalmazta* 3
