Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-14 / 61. (4207.) szám
^RWM-MAfifeARHlRLSÉ e A rovatért LUKŐ GÉZA felel Aktuális gazdasági problémák Preiss megvilágításában A cél csak egy lehel: a szabad árucsere, tőke- és kulturális érlékfergalom a világ államai k@z«itt PRÁGA. — A máméit nagyiparosok Tcpliitz- Schönaubain tairtotit közgyűléséin Plreifis Jiamosliav, a csehszlovák nagyiparosok köziponltíi szövetségének elnöke rendkívül érdekes ás figyelomre- miiéltó beszédeit mondatit, amely ett kivonatosan az alábbiakban ismerteibüník. — Az ipari termelés javulása Csehszlovákiá- ban bizonyos késedelemimel jeliemitlkeizietit, Ha a mai helyzeteit 'helyesein akarjuk elbírálni, úgy véleményt kiéül alkotnunk arról, hogy miképpen kedd fölkés zülnücík a további fejlődésre s ezért analizálnunk kedd azokat az okokat-, amelyekből az iipari javulása kiniött éis amelyekre támaszkodik. Az 1930 után beállított depressziós idő minden államiban fötezinre hozta azt a kérdést,, hogy miiképpen keill aiz állaim lakosságának kereseti diehetiőeégeiiit emieOini, vájjon a váMailko- zói tevékenység irányitásával-e, vagy közberu- zásokikal, avagy mindkét módon. Az egyes államok által választott megoldási módok Európában talán speciálisan átmeneti jellegűek lettek volna, ha nem járult volna hozzájuk egy uj tényező, a fegyverkezés. A fegyverkezést a politikai bizonytalanság váltotta lei, amelynek egyik főoka az a körülmény, hogy a népszövetséginek nem sikerült megalkotnia egy odyan lélektani és anyagi alapot,, amely a békeszerződésektől az egyes nemzetek biztos íközedieidésiéheiz vezetett volna ed. Most mérföldes léptekkel haladunk a falfegyverzett béke felé. Ha ,a terveket megvailósiltijáik, úgy a bélkelháboru- ról .lelhet beszélni, amely hadán sokkal messzebbmenő veszedelmeket rejt magában, mint amilyen veszedelem (kiözvetleimül a világháború dliőtit voilt. Uj versenytársak — Tenmészabesen ez a fejlődés pénzügyi megfeszítést von miaga utóin és iigy majdniem az egész világ az adóterhek emelése, az állam- adósságoknak eddig nem tapasztalt mértékű emelkedése előtt áll. Kétségtelen, hogy a növekvő tenbekmek a gyoms tempóját az európai államok nie,m fogják tudni sokáig elviselni -s ennek rövidesen vége szakad. Preiiss beszédéinek további során ezután' az egyes európai államok fegyverkezésének mértékét elemezte. Majd arat fejtegette, hogy e fejlődés folytán az ipairt uj kérdések elé állították, mart uj beruházásokra van szükség. Ezután foglalkozott aizzail,, hogy az egyes államokban, mint például Romániában, Magyar országom, Lengyel- országban és Németországban az iparosítás óriási mértékben hiailad s ezért a világpiacon uj versenytársaik jelentkeznek, amelyeik a közeljövőben el fogják zárni saját piacaikat, ezenfelüli pedig aiz európai piacom mint versenytársak fognak jelentkezni. A nyersanyag halmozásának okai —• A viliág ipari teirmeJiésénieík emelkedését igein érdekes jelenségek kísérik, aimeiyék kö'zött első helyein kell megemilitemi a nyieirsanyagok és a félkészitimények árának emeílfceidósét. Ez egyrészt ainn;ak tudható be, hogy egész sereg ország igyekszik magát háború esetére megfelelő mennyiségű nyersanyaggal fölszerelni. Emellett nem lehet figyelmen kiviül hagyná azt a fontos körülményt sem, hogy az utolsó két év nemzetközi kereskedelmi forgalma nincsen arányban az egyes államok ipari termelésének növekedésével, a viliág,kereskedeleirft a termelés mögött késik. Ebhez járrull még a politikai bizonytalanság és az a tagadhatatlan tény, hogy a gazdasági ügyeiket jelentős miértélkbein poiliitiiká szemponttokból irányítják. A csehszlovákiai ipar helyzete Preisis ezek után a ciseheizloválkiiaá ipar helyzetével foglalkozott s többek között a következőket mondotta: — Ha a csehszlovákiai fejlődést vesszük figyelembe, akkor azt Mijük, hogy a viszonyok Csehszlovákiában hasonlók. A foglalkoztatottság mértékének emelkedését elsősorban a beruházások és azután a fegyverkezési törekvések befolyásolták. A valutaintézkedések Csehszlovákia világpiaci helyzetén lényegében nem változtatnak. Erre vall Csehszlovákiának aránylag stabil exportmérlege. Hangsúlyozni kell, hogy Csehszlovákia kivitele 1929-ben 20 milliárd koronáinál több volt aiz akkori koroinaértékben s hogy a kivitel 1935-ben 7400 milliót, 1936-ban pedig 8014 millió koronát tett ki, ez utóbbi termés zetiesen dévaitól t korona értékben. Ebből világos, hogy Csehszlovákia jelentős mértékben leszorult a külföldi piacokról 6 -hogy igen sok temlvaíló van, ha a lakosság széles rétegei számára biztosítani akarják a munkát. Csehszlovákia ipari inteuizitiásia nem álíl arányban a beilföldá lakosság fogyasztó képességével és a csehszlovák ipar csak akkor válhat a haladás gazdasági és szociális tényező jóvá, ha mindéin tekintetben a iegitiöikéileiteisebben lesz fölszerelve. Ez azt jelenti, hogy az iparnak meg kell hagyni lényeges mértékben azokat a kereseteket, amelyekre tökéletesítésié cé Íjából szüksége van. Tudatában vagyunk annak, hogy az ipari termelésinek adókkal és illetékekkel való szigorított megterhelését a politikai szükségesség hO'Zta magával, de helytelen lenne, ha nem emelnénk föl szavunkat és nem figyelmeztetnénk az illetékeseket arra, hogy ennek az eljárásnak vannak bizonyos határai. A termelési helyzet javulása csak rövid ideig tarthat és ha sikerülni is fog a beruházások fedezésére előteremteni a szükséges eszközöket, fölmerül a kérdés, hogy mi lesz tovább. A beruházások korlátozása következtében csökkenő foglalkoztatottságot csak a kivitel kiszélesítésével lehet pótolni. Ezeket a kemény igazságokat le kell szögezni, mert nemcsak pénzügyi- és gazdasági, hanem egyszersmind szociális problémáról is van szó. Nem Sejtet guzsbahS'ASt fezekkel dolgozni — Az úgynevezett irányátont gazdálkodásra való törekvés nem volt más, mint a válság és a csökkenő kivitel idejében az egyes iparágak termelési intézitiásáit hozizáidoanitanii a beliföldi fogyasztáshoz és ilyimódom ugy-albogy megúszni a legnehezebb időket.. Ipari termelésünknek a belföldi fogyasztáshoz való hozzáidomitásáit nem lehet állandó helyzetnek tekinteni s az ilyen törekvések céltalanok, mert bár a belföldi piacon egyensúlyi helyzetet teremtenek, azonban az ipari termelés expanzióját alááflSá.k. Ugyanúgy kívánatos, hogy az önellátási törekvés is csak átmeneti jellegű legyen, mert Európa ezein az utóin katasztrófába jut. A célnak mindig a viliág és az európai államok szabad árucsere-, tőke- és kulturális értékeinek forgalmát kell tekinteni. Á bezárt gazdálkodás lehetetlenség és megvalósíthatatlan. Fokoizott mértékben áll ez olyan kisálltamra, amilyen mi vagyunk s amely egzisztenciálisan uigy van fölsizerelve. mint mi. Ezért ha az ipar számára nagyobb szabadságot kivárnunk, tudatában vagyunk nagy felieiiőesiégünlkne k. Összekötött kezekkel dolgozni nem lehet, dolgozni csak ott lehet, ahol a termelés és fejlődés szellemi éhem meim emelnek gátakat, ahol az ipart neim sújtják eivisélihetetlen terhiekkel. A Mla-iüla fökuzfésa PRÁGA. — A munkakölcsön 2Í25 millió koronás eredményéből 1159 millió koronát használlak föl. A vasutügyi minisztérium 506, a nemzetvédelmi minisztérium 247, a közmunkaügyi 89, az egészség- ügyi 12, a pénzügyi 7, a belügyi minisztérium pedig 5 millió koronát napott. Az országrészeknek beruházásokra 232 millió koronát folyósítottak, éspedig Csehországnak 97, Morvaországnak és Sziléziának 69, Szlovenszkónak 50, Kárpátaljának pedig 15 millió koronát. A vizgazdasági alap 29, a meliorációs alap pedig 57 millió koronát kapott. Az állami erdőknek és nagybirtokoknak 29, a katonai erdészeti vállalatoknak 29, az állami fürdőknek 10 millió koronát juttattak. Az önálló kereseti foglalkozást űző személyek szociális biztosítása PRÁGA. — A koalícióban és a kormányban igen szorgalmasan folynak a tárgyalások az önálló kereseti foglalkozást űző mezőgazdák, iparosok és kereskedők szociális biztosításának megvalósít ár-iára vonatkozóan. Srámek miniszter tegnap egy küldöttség előtt kijelentette, hogy a kormány ezt a kérdést még ebben az évben tető alá akarja hozni. Az önálló kereseti foglalkozást űző személyek szociális biztosítását formálisan már az 1925. évi törvény vezette be, mi-lat ismeretes azonban, a törvényt nem hajtották végre. Jelenleg ennek a törvénynek a novellizálásáról van szó. A tárgyalások mostani állása szerint az önálló kereseti foglalkozást űző mezőgazdák és iparosok szociális biztosítása közös organizációs egységet fog alkotni. I Kitűnően sikerűit a Sajó völgyi Gazdasági Egyesület §ícé iisiliiiöaiiii szaktanfolyama {■—) A kereskedők a vasárnapi munkaszünet ellen. A napokban jeilebteitittUk, hogy a népjóléti minis zitáriiuim tör vén y tar vezetet dolgozott ki a vasárnapi miunkaszünet egységes mendeiaéséirie vonatkozóan. A ikiciroslkiodelirná köbük a javaslat cílíein imáris tiltakozásukat jicílienltettélk' be és kiérik, hogy a, véleimiényczóiBine adott határidőt hosiz- Bzabbiíteáik inog* GICE. — Országos vonatkozásban talán kicsinynek látszó, de egy község életében mégis nagy jelentőségű esemény a mezőgazdasági szaktanfolyam. A Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület idei szaktanfolyamának sorozatát a gicei tanfolyam zárta be. A 11-én Gicén megtartott záróvizsga fényesen beigazolta, hogy a Fodor-féle rendszer, vagyis a tananyag megválasztása, az előadással kapcsolatos tanítás és levizsgáztatás igen jól bevált mód a legszükségesebb szakismeretek elsajátítására. A hallgatók a záróvizsgán kivétel nélkül olyan feleleteket adtak és olyan előmenetelről tettek tanúbizonyságot,' mely a jelenlevő intelligens közönséget egyenesen meglepte. Szinte hihetetlennek látszik hogy rövid két (hét alatt mennyi hasznos és nélkülözhetetlen szakismeretre lehet fiatal magyar kisgazdáinkat megtanítani. Igaza van Fodor Jenőnek, a tanfolyamok .spiritus rektorának, aki azt tartja, hogy a magyar paraszt jó koponya, éleseszii és köny- nyen tanuló emberanyag. Á siker tehát nem annyira gazdaérteliniségen, hanem inkább a tananyag célszerű összeállításán és betanításán m illik. Nélkülözhetetlen eszköze továbbá a tanfolyamnak a nyomtatásban megjelent ,Vezérfonál^, mely módot ad a hallgatóknak arra is, hogy a tananyagot „kérdés-felelet” formájában az előadásokon kiÍ viil is olvasgathassák, sőt abból később a szerzett ismereteket is felfrissíthetik. A gicei tanfolyamra 29 hallgató iratkozott be, akik közül 21 hallgató vizsgázott le. A Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület ez év telén 6 községben rendezett mezőgazdasági szaktanfolyamot, amelyeken összesen 126 ki&gazdafiu nyert kiképzést. Ha a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület mintájára a többi gazdasági egyesület is megkezdi működését, egy-egy télen több ezer fiatal kisgazda kiképzéséről történik gondoskodás, ami már országos vonatkozásban is nagy eredményt jelent. A gicei záróvizsgán, mely egyúttal bemutatóul is szolgált, díszes közönség volt jelen. Ott voltak: Szent-Ivány József nemzetgyűlési képviselő, Szent- Ivány-Sárij Schell Péter, a Bódvavölgyi Gazdasági Egyesület elnöke, Hisnyay Heinzelmann Béla, Czékus László és Ferber Gyula földbirtokosok, Fodor Jenő, a Sajóvölgyi Gazdasági Egyesület elnöke, Désy Sándor ref. lelkész, ifj. Désy Sándor ! tanító, M. Kelemen János, Balyo István, Jakab István községi biró, Pataki András és sokan mások. A vizsga megkezdése előtt a vendégeket a helyi gazdák nevében Ferber Gyula köszöntötte. A tanfolyamon Fodor Jenő, Fodor István és Demeter István adtak elő és a tanulókat is ők vizsgáztatták le. a F. Gy. Háziasszonyok öröme a főzőrecept gyűjtemény, amit a NAGYASSZONY. havi folyóirat praktikus ká iyákon ad előfizetőinek Kérjen mutatványszámot a PMH kiadóhivatalánál A minisztertanács dönt a margarinár kérdésében PRÁGA. — A müzsirgyárak, mint ismeretes, a margarin árát kilónként 50 fillérrel főj akarják emelni. Ezidő szerint a gyáraik a kontingens 35 százalékát 6.50 koronás, további 35 százalékát 9 koronás, 30 százalékát pedig 9 koronán felüli árban állíthatják elő. Az illetékes minisztériumokkal vezetett tárgyalások nem jártak eredménnyel s a margarinár felemelésének kérdésében a minisztertanács fog dönteni. Élénk belföldi kereskedelem a prágai tavaszi vásáron PRÁGA* — A prágai mintavásár látogatottsága továbbra is igen élénk. A belföldi látogatottság már szemmelláthatóan előtérbe kerül, bár a tengerentúli országokból még mindig sok vevő kereste fel a mintavásárt és nagyobb kötéseket eszközölt. Tegnap 26 ország vásárlói fordultak meg a prágai mintavásáron. A hivatalos vendégek közül a mintavásárt Trapl volt miniszter és Englis ba-nkkormányzó, valamint Nej- koflf bolgár követ s az orosz és a japán követ látogatták meg. (—) Emelkedik a bútor ára. A butorgyártás- hoz szükséges nyersanyagok: a fa, a deszka., a funnir, aiz üveg, a Mikik és az enyv világpiaci ára állandóan emelkedő tendenciát mutat, miinek •folytán a bútor áraik eddig 10—20 százalékkal emelkedtek. Illetékes körök további áremelés tehetőségével f ogláiko znak. (—) Átszervezik a Gabonatársaság revíziós szolgálatát. A Gabonatársaság elnöksége a tegnap tartott ülésén elhatározta, hogy a revíziós szolgálatot átszervezi. Húsz revíziós kerületet állítanak föl. Csehországban 9, Morvaországban és Sziléziában 4, Szlovenszkón 6, Kárpátalján pedig 1 revíziós kerület lesz. Az elnökség ezenkívül a gabonakivitel és a kukoricaárak kérdését tárgyalta meg. (—) A szabad csehszlovák koronát Bukarestiben ima 5—5.10 lejjel jegyezték. (—) A líra árfolyama a jövő hétre az olasz nemzetközi de vizaintézet né 1 lévő „Comto Spe- ciale“ utján történő utaiványátrukázásoknál 100 líra — 150.76 csehszlovák korona arányában állapították meg. I (—) A hétfői prágai állatvásárra 650 szarvasmarha, 1500 belföldi sertés és 1000 külföldi bakonysértés fölhajtását jelentették be. (—) A szlovenszkói takarékpénztárak kérdése. (MTP.) A belügyminisztérium. most részletes tanulmányoziás tárgyává tette a Sziloven- | szkon felállítandó takanékipénzitiáirak szervezésére voimaitkozóam beérkezett -kérvényeket. Az 'anyag áttanulmányozása után a minisztérium szüksiégesség(?) szerint fog döntenii. (—) Változás a Csehszlovák Dunagőzhajó- zási Társaság vezetésében* Április 1-én szabadságra megy a Csehszlovák Dunagőzhajózási Társaság vez-érigazagtója, Prokap József mérnök és hivatalába többé nem tér vissza. Utóda Droppa Vladimír jelenlegi aligazgató lesz. (—) Újból szabályozták a hús árát Lőcsén* Lőcséről jelentik: A lőcsei járási hivatal árvizsgáló bizottsága a különféle husnemüek árát a következőképpen állapította meg: a marhahús árát az eddigi 10—11 koronáról 11—12 koronára emelte, a borjúhús árát pedig 12 koronáról 11 koronára szállította le. A bárány- és sertéshús változatlanul 8, illetve 12 korona. A sertészsír, a füstölt szalonna és a disznósajt árát 12. a füstölt sonka árát 13, a felvágott, a nyári szalámi, a kolbász és a virstli árát 14, a tepertő árát 8, a sertésfej és láb árát kilónként 5 koronában állapították meg. 55/37. sz. Pályázati hirdetmény A starád'alai járási ipartársulat elnöksége pályázatot hirdet titkári állásra. Pályázhatnak mindazon kifogástalan előéletű csehszlovák állampolgárok, akik az államnyelvet és a magyar nyelvet tökéletesen bírják s középiskolai képzettségük van, avagy ennek hiányában a középiskola 4-4-k osztályát elvégezték s iparhatósági praxisban 6 évig dolgoztak. A pályázók saját kezűleg irt s okmányokkal támogatott kérvényüket legkésőbb 1937 március 31-ig adják be az ipartársulat elnökségéhez. Stará Dala, 1937 március 2. Schaub, s. k. r elnök. 14 1937 március 14, vasárnap*
