Prágai Magyar Hirlap, 1937. március (16. évfolyam, 50-73 / 4196-4219. szám)
1937-03-14 / 61. (4207.) szám
^rkgm-Mao^arhirlsr Sörös Béla hatvan éves 1937 március 14, vasárnap. A losonci református egyháznak, a szlovén- szkói és kárpátaljai egyetemes református egyháznak, a losonci református teológiai szemináriumnak, de az egész magyar közéletnek ünnepnapja van: ma, március 14-én tölti be életének hatvanadik évét Sörös Béla losonci református lelkész. A Gondviselés kegyelméből Sörös Béla ezt az évfordulót testi és szellemi erejének teljességében, alkotó és építő munkásságának teljes lendületében érte el. Hatvan esztendő nagy idő a földi ember életében, de jelentőségéből és értékében megnövekedik, ha azt a „lelki ember" mértéke alá állítva a magasabbrendü elkötelezés, elhivatás, a íelje- sitmény, az elért eredmények szempontjából mérlegeljük. Sörös Béla attól a perctől fogva, amikor a papi palást vállaira borult, s mint Isten felkent szolgája indult az előtte kitáruló munkamezőre, nem ismert egy percnyi pihenőt, a munka láza égette és sodorta előre és Krisztus szavai szerint valósággal eledele volt neki az, hogy elvégezze azt a munkát, amit az Atya reá bízott! A Gondviselés jóvoltából számára bőségesen kiosztott lelki javakból, talentumokból: az ékes- szólás lelket és szivet meggyőző erejéből és lendületéből, széles horizontokat átfogó tudásának, életszemléletének kincsesházából, élettapasztalatokon keresztül leszűrt, lehiggadt bölcsességéből és erősen gyakorlati fölfogásából kifogyhatatlan bőséggel adott mindenkinek, egyeseknek éppen | úgy, mint közül eteknek és intézményeknek, hogy 1 közelebb vigye hozzájuk az Isten országát. Mint nemzetének hü fia, mint a íelevény magyar humusz szülötte és rajongó szerelmese a magyar embert jellemző egyenességgel, puritanizmussal és féltő szeretettel munkálta és munkálja magyar népének jobb sorsát és boldogulását. Kiváló tehetségét, szónoki képességeit a nagy püspök, Szász Károly azonnal fölismerte, amikor a budapesti teológia elvégzése után maga mellé vette káplánnak s ettől kezdve folytonosan fölfelé ivelődik pályája. Nagy szellemi föl- készültsége, tudása és bámulatos szervezőereje megtalálja a megfelelő munkateret a meginduló belmissziói élet majdnem minden munkaágában. Mint budapesti gyüjtőfogházi lelkész az evangélium vigasztaló balzsamával erősiti és építgeti a szabadságvesztésre ítélt emberek lelkét. A losonci református gyülekezet 1905 decemberében hívja meg vezető lelkészéül s ettől az időtől kezdve mind a mai napig megszakítatlan, fáradtságot nem ismerő munkával szolgálja a gyülekezet javát, boldogulását a hitélet megele- vecitésében, a gyülekezet lelki, szellemi értékeinek, anyagi javainak megsokszorozásában. Éber figyelmét és gondoskodását nem kerüli el semmi fontosabb esemény és mozzanat, ami a magyar társadalmi és közélet vonalán vagy a kulturépités terén fölmerült. Benne minden nemes és jószándéku ügy megtalálta és megtalálja a maga őszinte és lelkes támogatóját. Az alatt a 31 év alatt, amely eddigi losonci közéleti munkája alatt eltelt, alkotásokkal is gazdagította az emberi egyetemességet és szivéhez odanőtt anyaszentegyházát. Ilyen alkotása a losonci YMCA-épület, amelynek létesítését az YMCA világszövetségének konferenciáján Sörös Béla előterjesztése és lelkes agitációja alapján határozták el. Másik, ércnél maradandóbb emlékű alkotása a losond teológiai szeminárium, amelyet Sörös Bélának Istenben való törhetetlen bizakodása^ felelősségtudata, bátor kezdeményezése és sokszorosan kipróbált szervezőkészsége hozott létre* Kérdjük, mi lett volna a református leíkészkép- zés szent ügyével, milyen irányban fejlődött volna a felnövekvő papi generádó, ha nem került volna Sörös Béla simító, erősítő, nagy dol-f gokra felkészítő gondos keze alá!? Ennek a lelkiismeretes, az egyház lényegével és eszményi hivatásával számotvető nevelő és építő munkának tulajdonítható az, hogy a loson- d református teológiai szemináriumból kikerült uj papi nemzedék az egyházi, társadalmi és a| közélet minden frontján szilárdan és hűséggel állja meg a helyét, hordozza és forgatja a reá bízott értékeiket. A hatvanadik születésnapját ünneplő Sörös Bélának erről a helyről is a nemzeti, az egyházi# társadalmi és kulturális élet minden tényezőinek szócsöveként őszinte szívvel azt kívánjuk: a Gondviselő Isten adjon neki erőt, segedelmet, meg nem fogyatkozó munkakedvet és kitartást a további építő munkára — ad multos annos! Az Evangélium szerint való Munkás Rendes munkatársunk fenti méltatásával egyidejűleg a legújabb református pap-generáció egyik legkiválóbb tagjától, Sörös Béla tanítványától is kaptunk méltató cikket. Ebből közöljük a legjellemzőbb részeket. Szlovenszkói magyar közéletünk és művelődésünk egyik első embere, egyházának nagy munkása Sörös Béla, akinek ro.a ünnepeljük hatvanadik születésnapját. Főjellemzője, hogy nagy munkás. Mint a régi magyar közélet dolgozó tagja, Tisza István rendíthetetlen hive volt. A művelődés munkájában reformátor, — elődd nyomán haladó, hittudom anyában gyakorlati s tudományos téren tevékenykedő, Valóban nagy munkás! A világháború után kezdődik Sörös Béla történelmi jelentőségű szereplése. Egyrészt egész sor egyházmegyei, kerületi, konventi, zsinati tisztséget nyer el rátermettsége folytán másrészt meg egyetemes egyháza az ánamhatóság- gal folytatott úgynevezett „informádós tárgyalások" kapcsán 1927-ben és 1929-ben őt bízzál meg egyedül, mint arra különösen alkalmas' egyéniséget, hogy az egyetemes református egy-j házat képviselje. Ezek a megtisztelések tovább! teljesednek azzal, hogy a külföldi protestantizmus felé képviselőül számos esetben őt küldi ki egyházra s főképpen azt mutatja Sörös Béla jelentőségét, hogy 1925-ben rábízza az egyetemes református konvent, hogy a losonci református teológiát megszervezze s vezesse. A sokoldalú munkát Sörös Béla páratlan és példás módon végezte s végzi azóta is! A közéleti szereplések és munkák végzésén kívül irodalmi munkásságot folytat szolgálata elejétől kezdve. Egész sereg lap munkatársa, két lap szerkesztője éviken át, 1904-ben megírta a koruttfcbeli protestáns tudományos teológia egyik egészen kiváló müvét: „A magyar liturgia történeté"-t, amelyben lelkiismeretes forrástanulmányozása és tiszta tudományossága a jövő nagy munkását és vezetőjét mutatja. Egyik utóbbi időben keletkezett jelentős müve, amely korszakolkotóan fontos a református egyházi közélet szempontjából: a református egyházi törvények. Ilyen a nagy munkás alkotó élete. Sörös Béla életén kívül foglalkozni illik személyiségével, Személyiségi szempontja a „sub spécié Evangelii". Az Evangélium szemszögéből való állásfoglalás, élet, munka s küzdelem jellemző Sörös Béla személyiségére, öntudatositott küldetése, lelkisége, minden megnyilatkozása magán viseli ezt a szempontot. A magyar történelmi tudat, a református kereszténység hite, a faji megértés munkálása kevés emberben öltött manapság olyannyira testet, mint éppen Sörös Bélában, kinek kedves fogalma a követett és kívánt, az Evangélium szerint való következetesség. Lelkész, aki meggyőződéses református, de sosem felekezetieskedő, a mában kellő kereszténység képviselője, aki meg akarja s tudja érteni a más egyházhoz tartozó testvéreit, mert személyiségében döntő szava az evangéliumnak van. Szellemiségének további teljes jegyei: a páratlan nevelői s oktatói készség, amelyre tanúbizonyság egyetlen magyar főiskolánkról kikerült református ifjú lelkész! kar, ezen kívül az egyéni és közösségi élet minden komoly kérdésében vezéri tájékozottsággal rendelkezés, hatalmas müveltségvágy, döntéshez kellő hitbátorság, az egységre összefogó erő, csodálatos munkabírás, tervező s alkotó készség. így is mondhatnám: evangéliumi mai magyar, akinek faj- szeretete s nemzethüsége csorbítatlan & hiánytalan. Ma mindezt látja, igenli, értékeli egyháza s magyarságunk Sörös Bélában, a nagy munkásban. N, L Mécs László: BALLADA A SZÉPSÉGRŐL Hubay Jenő váratlan halála alkalmából közöljük Mécs Lászlónak a nagy Mesterről irt eme régebbi költeményét. Tarka-barka tömkelegben gyűl az ember a teremben, hely sincs már s a dobogóhoz ültem ép a néppel szemben, Nézem őket: jönnek, jönnek május-lélkek s béna vének, csúnya lábú páva-sorsok s szürke, szép lelki szegények gyémánt-könnyet rejtegetve bánat-bányák barna mélyén .. ♦ Együtt jönnek a más népekkel bús magyarok és zsidók, bárány-lelkek, farkas-lelkek, mártírok és ámitók, jönnek, jönnek ámuldozni Hubaynknak szent zenéjén, néhány percig összeforrni, egyzúgásu erdő l'enni s ha csak percig is érezni, mi az: kéz a kézbe menni, állni, állni egy sóhajjal, mint az Isten tengere ..« s álmodozni, míg simítja Isten zene-tenyere... ,.. Végre váró, döbbent csöndben dobogóra lép a művész s mint mesékből idelebben-t nagy vai*ázsló, ősi bűvész: babonáz a hegedűvel... Engedem, hogy megigézzen, megbüvölten, tágult szemmel, áhítattal nézem, nézem ... s egyszer majd fel nem kiáltok: szívem látom a kezében, szívemen vonóz, mint bíbor, élő húru hangszeren ... Egyre terjed a varázslat, egyre tágul a terem szét az űrbe, végtelenbe. ♦. nincs más: csak az embererdő, melyben nem kisért a Kígyó, nem terem lidércet fertő s benne égig magasúlva hegedül a híres mester, mintha tán az Él'et volna, mely most épp e frakkos testtel szívem bíbor hangszeréből Beethoven-vihart kavargat, minden fán külön-zenével zúgnak a vihar-hatalmak, majd az édes pianókban hallani, hogy hull a harmat, véres harmat, Isten csókja ... S most az erdőből elindul Hófehérkeként a Szépség, mintha jönne álmaimbuf, gyöngyvirág-szirom selyméből varrt ruháján álomteste átvilágít, mint a Titok-tó tükrén a lótusz este... Mintha hívón rám tckintne mély, tavaszló kék szeme s nem tudok utána futni, most, hogy futni kellene: szívemet az Élet fogja, hull* belőle a zene s mint a titkos, földalatti nagy vizeknek zuihatagja lelkemben sötéten zúgni kezd a könnyek bús patakja ... Látom néha pillanatra ... jaj, de soha el nem érem... Szívemen zenél az Élet, hegedűből hull a vérem és a Szépség lassan foszlik, ködbe oszlik: a zene véget ér ... Á tapsviharban mosolyogva áll a mester ... Bár a Szépség ködbe foszlott, a varázslat nem ereszt el: a falakról, a plafonról rám néz két mély kék szeme ... . .. Hozzám jő a Szomorúság s bánat-vízzel megkeresztel . . . (Beszélő tények A losonci járás területén két nagyobb vasúti gócpont fekszik éspedig a fíÜLeki és a losonci. A legutolsó népszámlálás szerint Füleken a lakosság 62.76 százaléka és Losoncon 27.49 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Ennek dacára a járás területén alkalmazott 107 vasúti hivatalnok közül egy sem magyar nemzetiségű, a 408 altiszt közül pedig csak 57, vagyis a magyarságot megillető helyek nem magyarokkal vannak betöltve és igy jogos kívánságunk, hogy a járás területén a vasútnál minél előbb legalább is 27 magyar hivatalnokot és további 55 magyar altisztet alkalmazzanak. Annál inkább jogos ez a kívánságunk, mert a kormány megígérte, hogy a nemzeti kisebbségek számarányának megfelelően helyezkedhetnek el állami szolgálatban. Az ógyalíai járásban a magyarság a lakosság több, mint 70 százalékát alkotja és ennek dacára a járás területén egyetlen magyar önálló népiskola nincsen. Ez a tény ellentmond annak, hogy mindenütt elegendő magyar népiskola volna. Magyar tannyelvű tanítás csak a.z ógyalíai állami népiskolánál van, de ez sem önálló iskola, mert az ógyalíai csehszlovák népiskolának csak tagozata. Joggal kívánhatjuk tehát, hogy az állam az ógyalíai magyar népiskolát önállósítsa és további magyar népiskolákat létesítsen a járás területén. Dubovec község a feledi járásban fekszik és a legutóbbi népszámlálás adatai szerint a lakosság 80.14 százaléka vallotta magát magyarnak. Ennek és a törvényes előírások dacára a községnek ma hivatalos magyar elnevezése nincs, holott a községet a múltban Dobóca községnek nevezték és ez áz elnevezés a mostani elnevezésnek nem egyszerű helyesírási változata és igy jogos kívánságunk, hogy a község régi elnevezését, vagyis Dobocát újból ismerjék el hivatalos elnevezésnek és e tekintetben a belügyminisztériumtól várjuk az orvoslást. A szenimihályiai körjegyzőség, mely a dunaszerdahelyi járásban fekszik, a közelmúltban segéderőre pályázatot hirdetett. A körjegyzőség területén, mely hat magyar községet ölel föl, a lakosság több, mint 89 százaléka magyar nemzetiségű és ennek dacára a pályázati fölhívást a hivatalos lapban kizárólag államnyelven tették közzé. Fölhívjuk erre az illetékesek figyelmét és kérjük az ehez hasonló visszásságok megszüntetését. (Rabszolgák cnekdnek cimü kötetből, 19.25). Szemtanú könyve az atcazari hősökről Nemrég jelent meg Svájcban dr. Timmerman Rudolf könyve: „Az alcazari hősök", amelyet az európai komoly sajtó egyértelműiig dicséretekkel halmoz el. A 20 ezer példányban nyomtatott -könyv öt hét alatt csaknem teljesen elfogyott. Időközben dr. Robé Antal freiburgi egyetemi tanár forditásában francia nyelven is megjelent, egyik lengyel cég a lengyel kiadási jogot megszerezte; további idegen nyelvekre való fordítása pedig folyamatban van. Miként a szerző maga mondja, az előadás művészi formáját nem akarta költői fantáziával emelni, de reklámcélok sem vezették, hanem, mint könyvének alcíme is elárulja: „tényállásjelentést Toledoból" tár olvasói elé. A szerző a továbbiakban kijelenti: „Nem azért mentem hirtelen Spanyolországba, mert ott valami történik, amiről könyvet írni érdemes. Ismerem és szeretem Spanyolországot és már jóidéig ott éltem, amikor az 1936 augusztusi események arra kényszeritettek, hogy a várost elhagyjam. E könyv tehát nem a véletlen müve s annál szívesebben Írtam meg, mert alkalmam nyílt arra, hogy a spanyol nemzeti nagyságot bemutathassam, amely az Alcazar védőiben oly nemes formában nyilvánult meg. Toledóban és az Alcazarban jártam, amikor az ellenség még a Tajo folyam másik partján állott és ágyúival át- lődözött. amikor a visszavonuló vörös csapatok a várost és az erősséget .bombázták és ellenséges repülők bombáikat levetették. Beszéltem az Alcazar védőivel, tisztekkel és kadétokkal, katonákkal és a guardia civil-lei, nőkkel és gyermekekkel. Moscardo tábornok maga beszélt el részleteket a hősi védelem harcáról, amelynek felelős vezére volt." — Az Alcazar védelme az emberben és anyagban túlerőben lévő hatalommal szemben Timmerman könyvében méltó es lelkesítő emléket nyert. Nem szabad elfelednünk, hogy az ostrom 72 napon át tartott és e 72 nap -alatt az a darab földterület, amelyen az Alcazar fekszik, folytonos tűz alatt állott. A védők azonban kitartottak még akkor is. amikor a bástyák és falak fölmondták a szolgálatot. A körvv vc? én 16 oldalon a hősökről és a harcokról fölvett ényképek nyújtanak magyarázatot a szöveghez és rögzítik meg az akkori állapotokat. 4 —an — LOURDES ÉS AZ ORVOSOK, A „Kipa“ jeJ lenti: Az orvosok állásfoglalása Lorurdes-al szem-j! ben az utóbbi években nagy változáson ment ke-I resztül. Míg 1885-ben Lourdes-ot csak öt orvosa látogatta meg, az utóbbi években szárniuk mára 700-ra növekedett. Lourdes-bán egy nemzetközi J orvosszövetség áll fenn, mely 1935 végén 21 or-jj szagból 22-17 tagot számlál. — CSAK A VÁROS TERÜLETÉN HAJLANDÓ UNGVÁR KASZÁRNYÁT ÉPÍTENI. Ung-| ^ árról jelentik: Nagy fontos* ágú épitlkezésii ügyet tárgyalt m. ungvári képvieetltőlt/eeitiütet r-endkiivü- Ji ülése. A napirend főpontja az volt, hogy a. város vállalja-e a- 6—8 millió koronába kerülő tÜzérlak-tanya építkezését. A laktanya azonban nem ungvári területen lenne, mert a teleik Görény községihez tartozik. A kép viselőtestület már egy ízben kimondotta, hogy csaka-z-or feltétellel vállalja el a tüzér-laktanya építését, ha, a telke,t, Én,gvár teríibitéihez csatolják. Ez azonban a- mai napig neon történt meg. Görény község aizza] fordult Ungvár városához, hogy a város fdzieseeo 250.000 koronát az eiksaitóiliaindó tejekért. A rendkívüli közgyűlésein Dudás polgár,mester részletesen ismertette az ügyek Gár Iván polgárnőé*ter-helvelites kiifejtette, hogy a tervibe vett ingatlan vásárlása .nagy megtöri) e- járna és két és fél millió meg nem térülő kiadást jelentene. A képviselőt' -difiiét név- t- zorinti szavazással egyhangúlag kimondotta. hrrny a ka&zárnv'aépitke/ést, .vak öl,,mi a/, esef.-j ben Vállalja, ha a kérdéses területeit a h< Mg) -minisztérium Ungvárihoz cealoljja* 1
