Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-18 / 40. (4186.) szám

4 iw^<mMa<Aarctrl^ mm 1937 február 18, csütörtök* Az adóhátralékok kétharmadát leírták a depurációs eljárásban Az elemi iskolai oktatás költségvetési szükségletének sürgős rendezését követeli a legfelső számviteli ellenőrző hivatal elnöke ■ 101 milliós vagyóndézsma követelésből 20*6 millió Prága, február 17. Az 1935. évi állami zár­számadás költségvetési bizottsági tárgyalása vé­gén dr. Horák, a legfelső számviteli ellenőrző hivatal elnöke hosszabb beszédben válaszolt a vitában elhangzott kérdésekre. Tanitói fizetések milliárd 569 millió koromét használtak fel, vagyis rendelkezésre áll még 456.39 millió. A munkaiköilcsönt a következőiképp©n használ­ták fel. A költségvetésiben elő neim irányzott költségeikre 88.9 milliót (fordítottak a köamiun­ka ügyi tárca keretében, 277 milliót a nem­zetvédelmi tárcában, 5 millió 300 ezer koro­nát a belügyi tárcáiban s 7.7 milliót a pénz­ügyi tárcáiban. Beruházási munkálatokra a vasút 506 mil­liót, a posta 48 milliót, az állami erdők 20 milliót, a katonai ipari üzemek 29 milliót s az állami fürdők 10 milliót kaptak. Az ál­lami alapok közül a munkakölcsömböl az útalapnak 244 millió jutott, a vízgazdálko­dási alapnak 20 milliós a talajjavítási alap­nak 27 millió. Az önkormányzati testületek a imiumkakölcsiön- Iből a következő összegeket kapták: Csehor­szág 97.1 milliót, Morvaország 60.3 milliót, Szloivenszkó 50 milliót s Kárpátalja 15.2 milliót. Itt említjük ímeigi, hogy a bizottság az 1935. évi zárszámadást jóváhagyta. Megállapította, hogy Szlovenszkón és Kárpát­alján az iskolai kiadásokat túlnyomó résziben az állam viseli, mert az állami iskolák vannak túl­súlyban. A szlovenszkói és kárpátaljai tanítók személyi szükséglete 181 milliót tesz ki. A nem- állami, nevezetesen felekezeti, községi s egyéb iskolák az iskolafentartási költségeknek csak az elenyésző hányadát fizetik, mert nincs is va­gyonuk, amelyből az iskola-ügyi kiadásokat fe­dezhetnék s Így ez iskolák költségeit is az állam viseli. Az előlegként fizetett összegek azonban távolról sem tesznek ki oly összeget, mint a cseh- és morvaországi iskolaiügyre adott előle­gek. A nemállami tanítók és tanítói özvegyek nyugdijait Szlovenszkón és Kárpátalján az 1924, évi 166. és 167. számú törvények alap­ján ugyancsak az állam fizeti. E törvények a volt magyarországi általános nyugdíjalapnak járó dijakat inkamerálták. Maga a nyugdíjalap törzsvagyona Magyarországon maradt s abból Csehszlovákia nem részesedett, A nemállami nyugdíjas tanítók és özvegyek nyugdíjigényeit a régi magyar törvények szerint s a később hozott csehszlovák törvények alapján kellett elismerni. E szükséglet egyik részét az állami költségvetés 10. fejezete mutatja ki. Az előlegképpen fizetett tanitói illetmények 1935 végiéig 12.388 miliőt tesznek ki. Eddig rendezetlen a kérdés, hogy miképpen fedezzék az elemi oktatás szükségleteit. Az országok nem fedezik s nem is tudják fizetni. A kérdés sür­gős törvényes rendezést igényel. A balkánállamok keresik Olasz- országgal a tengeri megegyezést A Balkán-szövetség biztosra Belgrád, február 17. Athéni jelentés szerint a Balkán-paikt/uimet eláiró államok kiküldöt­teinek tanácskozásán Szítójadinoviics a bolgár- jugeszláv barátsági szerződésről számolt be. íRüasdíi Árasa (török külügyminiszter Ciáné­val folytatott imilámói tanácskozását ismer­tette. A belgrádi „Politika" értesülése szerint a balkánbatalimak a legnagyobb megelégedés­sel fogadták Rüízsdi Arasz tájékoztató előadá­sát. Mint ismeretes, a török külügyiminiszter Ciánéval a balkánálilamiok nevében is folyta­tott tárgyalást. Rüzsdi Arasz hangsúlyozta, hogy a milánói tárgyalás a Földközi-tengeri prob­léma teljes megoldására irányult s e tekintetben rendkívül megnyugtató kije­lentéseket tett. Beszéde után a balkán-meg­egyezést aláíró hatalmaik elhatározták, hogy az veszi Franco közeli győzelmét Olaszorsizággal való viszonyukat rövidesen rendezik, a közeljövőben összeköttetésben lépnek Olaszországgal, de anélkül, hogy a népszövetség és az egy­más iránt vállalt kötelezettségeket sértenék. A tanácskozások során behatóan tárgyal­ták a Földközi-tengeri problémát, örömmel vették tudomásul Edén azon kijelentését, hogy az angol-olasz úriember-megállapodás a Földközi tenger hajózásában valamennyi érdekeltnek biztosítékot nyújt a szabadkeres- kedeiem folytatására. A spanyol helyzettel foglalkozva megálla­pították, hogy miután Oroszország látszólag megszüntette a madridi kormány további tá­mogatását, a polgárháború vége hamarosan várható. Nemzetközi blamázs fenyegeti Csehszlovákiát a párisi világkiállításon Prága, február 17. A Die Zeit mai száma közli: Úgy látszik, hogy a párisi világkiállítás ke­retében rendezendő csehszlovák kiállítás első­rendű nemzetközi biamázst fog jelenteni Cseh­szlovákia számára. Mind a mai napig, többszöri sürgetés és tiltakozás ellenére, nem közölték még az érdekeltekkel, hogy mekkora terület áll rendelkezésre, hol van a beosztott kiállítási te­rület, nem szólva arról, hogy semmi fölvilágosi- tást sem kapnak a helyi körülmények tekinteté­ben. Noha a világkiállítást már május elsején meg­nyitják és az Csehszlovákia részére igen nagy jelentőségű, Prágában sem a csehszlovák pa- villon tervéről, sem a részletes beosztásról nem lehet fölvilágositást kapni. Említésre méltó ebben a tekintetben, hogy a párisi világkiállítás csehszlovák osztályának megszervezésével a prágai iskolaügyi minisztériumot bízták meg, még pedig azért, mert ez a minisztérium vette át tudvalévőén bizonyos idő óta a propagan­daminisztérium funkcióit. Az iskolaügyi minisztérium azért is tartja magát illetékesnek a kiállítás előkészítésére, mert föl­fedezte, hogy a párisi világkiállítást voltaképen „a modern élet nemzetközi művészeti és techni­kai kiállítása'‘ címén rendezik. A csehszlovák osztály vezetésével dx. Krcmár volt iskolaügyi minisztert bízták meg. A volt miniszter régóta Párisban tartózkodik és Prágában senki sem tudja, hogy mikor tér végre vissza, hogy a kiállítási terület fölosz­tását és a csehszlovák osztály rendezését meg­kezdje. Az érdekeltek egyrésze már bejelentette vissza­lépését, mások, mint például a csehszlovákiai fürdők és gyógyforrások elhárították maguktól a felelősséget a kiállitás sikerére nézve, mert képtelennek tartják, hogy a még rendelkezésre álló idő alatt olyasmit teremtsenek, emi helyt állhat a világ bírálata előtt. Egyben tiltakoznak az ellen is, hogy mások nyilvánvaló hibájából nemzetközi téren őket mosolyogják meg és von­ják felelősségre. A legfőbb ideje volna már, hogy az iskolaügyi miniszter kiválogassa a szak­értő rendezőket, olyanokat, akik praktikusan is tudnak dolgozni, — fejezi be cikkét a Die Zeit. Anglia hivatalosan is érdeklődik a csehszlovákiai német kisebbség helyzete iránt? Az adőhátráiékok felszámolása Az axlódepuirációs akció eredményeiről a kö­vetkezőket moirwioitita: 1936 végéig Oséh- és Mervaemzáigbain vala- memjnyi kérvényt ©limité,atök a hivatalok. SziLo- venszikón a besztercebányai pénzügyigazgató- e ág kivételével ugyancsak betfe jeződöitt a munka és Kárpátalján néhány e&eit vár még elimtézéisre, de mezőgazdasági érdekelteik még sokán van­nak. A benyújtott kérelmekkel 2 milliárd 892 millió adóhátralék felszámolását igényelték a felek s erre a hátralékra az egyezkedési tárgyalá­sok folyamán összesen 911 millió korona fize­tést vállaltak, vagyis az adóköveteléseknek több mint két harmadrészét leírták. Az eredménnyel a pénzügyi kormány egésaben véve meg van elégedve. — A vagyomdézsma- hátralékoik 349 millió koronát tesznek ki. Eb­ből csak 101 millió koronára kértek aiz érdekel­tek egye zkedést. Azért oly kis mértékben, mert a vagyóndézsma a földreform befőjeaeitlensége, nevezetesen a föld átvételi árainak miéig nem ál­lapítása miatt jogerősen máig sem volt kivet­hető. A 101 millió jogerős vagyomdézsma-háitra- lék az adódepurációe akció során 20.6 millióira csökkent, ennyinek megfizetését vállalták az érdekelitek. Államvasutak Különösen részletesen foglalkozott dr. Hérák elnök az államvasutak hiányának kérdésével. E hiányok az 1930—1935. éveikben 3 milliárd 262 millió koronát tettek ki, e hiányból a vasutak maguk 1 miliárd 306 milliót fedeztek e az ál­lampénztár 1956 milliót fizetett rá a vasút gaz­dálkodására. A vasutak törzsvagyonábál emel­lett csalk 16 millliót vettek igénybe. A munkakölcsőn főihasználása A imiunkakölcsön 2 milliárd 23 milliót ki­tevő össziegíből eddig 1937 január végéig 1 Nehezen halad a közigazgatási bírósági novella tárgyalása az albizottságban Prága, február 17. A parlamenti alkotmány- jogi bizottság albizottsága ma egész napon át mindössze három szakaszt tárgyalt meg a legfelső közigazgatási bíróságról szóló törvénynovelLából. A tárgyalás abból állott, hogy dr. Meisner előadó és a közigazgatási bíróság elnöke, dr. Háclha cse­rélték ki véleményüket. A közigazgatási bíróság elnöke azt bizonyította, Ihogy a közigazgatási hi­vatalin okból ugyanolyan jó niró lehet, mint a hi­vatásos bíróból és hogy elég, ha a birák. egyhar- rna/la hivatásos bíró. Megegyezés nem jött létre, a szavazást az első három szakaszról is ellhailasztot- láh. Az albizottság csütörtök reggel folytatja munkáját, i Prága, február 17. Rutha építészmérnöknek, a szudétanémet párt kiküldöttének londoni utazása körül heves sajtóvita fejlődött ki. Rutha — mint ismeretes — londoni tartózkodását arra hasz­nálta föl, hogy az ottani köröket tájékoztassa a csehszlovákiai német iklsebhség helyzetéről. A Daily Telegraph hosszú cikkben foglalkozott a kérdéssel s e cikk tartalmáért a csehszlovák saj­tó Ruthát tette felelőssé. Az angol lap cikkében említés történt arról, hogy az angol körök nemhivatalosan Prágának azt ajánlották, hogy a kisebbségi kérdést oldja meg. Ezt az utóbbi állítást a csehszlovák sajtó két- ségbevonta és hevesen visszautasította. Hasonló értelemben támadta meg Ruthát az angol M'Oir- ning Post is. A Moming Post egyebek közt ezt mondta: „Rutha legutóbbi londoni akciója Lon­donban csodálkozást és megütközést váltott ki. Ittartózfkodása alatt különféle személyiségiek csu­pán magánfogadáson fogadták. E látogatások egyikét sem lehetett „nemhivaitalosmak" mdnőtsi- teni, de végül is azt nyilatkoztatja ki, hogy a Németország és Csehszlovákia közti vitában az angol kormány teljesen a 'birodalom oldalán áll. Módomban van kategorikusan kijelenteni — írja a Morning Post cikkírója —, hogy ez az ál­lítás teljesen alaptalan. A brit kormánynak sem­mi része nincs Berlin és Prága viszályéiban. Itt senki sem hajlamos arra, hogy a nácistákkal ro­konszenvezzen." A Morning Post beállításával szemben a szudétanémet párt hivatalos lapja, a „Die Zeit azt írja, hogy a Morning Post olyanokat ad Rutha szójába, amilyeneket egyáltalán nem mondott. A lapnak célja mindössze az, hogy Rutha lon­doni léoéseit diszkreditálja és ellensúlyozza a Daily Telegtraph cikkének hatását. A Daily Te- legraph diplomáciai cikkírója visszatér az eset­hez és a következőképen összegezi körül vitatott előző cikkének lényegét: „Fejtegetéseimben ki­fejezésre juttattam, hogy Anglia már régebben megtette barátságos ta­nácsadását Prágának, hogy jobb megértést ke­ressen a cseh nemzet és az uralma alatt élő német kisebbség között. A prágai kormány most arra céloz, hogy Anglia csak egészen a legújabb időben kezd érdeklődni a kérdés iránt. Valójában az utolsó esztendő során számos alkalommal kifejezésre jutott Anglia érdeklő­dése, úgy magán, mint hivatalos, mint pedig nemhiva- talos formában. Meghívó Az Egyesült Országos Keresztény szocialista és Magyar Nemzeti Párt rozsnyói körzete 1937 február 21-én, vasárnap délelőtt 11 órakor Rozs­nyón a Katolikus Legényegylet nagytermében járási nagygyűlést tart, amelyen megjelennék és beszédet mondanak: Esterházy János orsz. ügy­vezető elnök, nemzetgyűlési képviselő, Füssy Kálmán szenátor, dr. Pajor Miklós szenátor, Vi- rágh Béla és R. Vozáry Aladár tartománygyü- lési képviselők. A körzeti nagy gyűlésre, mely megválasztja az egyesült párt járási vezetőségét is, a párt min­den rozsnyói és körzeti tagját meghívja az Elő­készítő Bizottság. A gyűlés rendezősége kéri a tagokat, hogy meghívójukat magukkal hozni szive skedjenek. Akik tévedésből nem kaptak meghívót, a gyűlés megkezdése előtt jelentkez­zenek a rozsnyói titkári irodában (Betléri-ut 9. sz.), ahol számukra a meghívót azonnal kézbe­síteni fogják. Spina uj elmélete az államnemiet fogalmáról Prága, február 17. Az utóbbi időik kisebbség- politikai vitáiban gyakran felmerült a „második államnemzet" fogalma. Ezzel a németek volta­képpen annak elismerését kívánják, hogy Cseh­szlovákia nemzetiségi állam, amelyben a cseh­szlovák államnemzet mellett a németség is köz­jogi testnek, államnemzetnek ismertetnék el. Ez­zel az elmélettel élesen szembehelyezkedett Krofta külügyminiszter decemberben tartott karlsbadi előadásával. Krofta hangsúlyozta, hogy a nemzetiségeik közjogi személyisége nem is­merhető ed. Most Spina német miniszter foglalkozott a kér­déssel és zwittaui beszédében egyebek között ilyeneket mondott: „Sem Belgiumban, sem Svájcban nem mond- | ják, hogy két, vagy három államnemzet létezik. Ott igy értelmezik a dolgot: az államnemzet annyi, mint ama polgárok összessége, akik az államot támogatják. Ez alatt mindazok a polgárok értendők, akik az államot a sajátjuknak tekintik, akik engedelme­sek a törvények iránt, akiknek részük van az állam fejlődésében azzal a célzattal, hogy az ál­lamot, mint egészet támogassák és tökéletesít­sék és szükség esetén megvédelmezzék. Vala­mennyi ilyen polgár az államnemzethez tartozó­nak tudja magát. Belgiumban és Svájcban tehát egy áflamnem- zet van, amely az államban élő nemzetiségek­ből tevődik össze. Nálunk is egy államnemzet van, vagyis azoknak a 'polgároknak az összessége, akik az államgan- dolat hordozói. Ez a nemzet oly csoportokra oszlik, -amelyek nemzetiség szerint különböznek egymástól. Van tehát cseh államnemzet, de van német államnemzet is, vagyis mindazok a német pol­gártársaink, akik feltétel nélkül teljesitik az állam iránti kötelességeiket. Abból, hogy része vagyunk az államnemzetnek, automatikusan folyik minden jogira való igé­nyünk. Svehla szavaival: egyenértékű és egyenlő jogú német része vagyunk az államnemzetnek.*' Spina vitakezdeményező alapnak szánta ezt az elméletét s erre természetesen mi is vissza­térünk. Csalások miatt letartóztatták a nagybossányi tüzoltózenekar cseh karnagyát Nyíltra, február 17. (Saját munkatársunktól.) Szenzációs letartóztatást eszközölt a napokban a nagybossányi csendőrség. Rádiókörözvény alapján letartóztatta Bern- hardt Antalt, a nagybossányi tüzoltózenekar karnagyát. Még január végén közölte a prágai rendőrségi rádió, hogy a csehországi Pribram környékén számos vakmerő csalás történt., amelyek elköve­tésével a nyomtalan ul eltűnt Bernhardt Antal prágiavidéki férfit gyanúsítják, A rádiókörözvény alapján megindult a nyo­mozás Bernhardt után, akiről megállapítást nyert, hogy Szlovenszkón tartózkodik. Az itteni csendőrállomásokat is ér­tesítették és ehez képest a nagybossányi csend­őrség megáUapitottia, hogy a keresett férfi az ot­tani tüzoltózeneíka-r karnagya. Azonnal kihallgat­ták, majd letartóztatták és beszállították a nagy- tapolcsányi bíróság fogházába. A kihallgatás részlétei még nem ismeretesek. A letartóztatás híre kötmyékszerte a szenzáció erejével hatott. — GONDOLJATOK, SZLOVENSZKÓI MA­GYAROK, A SzMKE-re, a Szlovenszkói Ma­gyar Kultur-Egyesületre. A Slovenskó Ligá­nak 20.000 tagja van, a Deutscher. Kultur- Verbandnak 435.000! f Légy rajta, hogy a SzMKE-ben éo légy a tízezredik.

Next

/
Thumbnails
Contents