Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-07 / 31. (4177.) szám
I 8 .________________________________q^gaMAGfeRHntLag1 _________________________________________ 1937 február 7, vasárnap* Dr . HUBAY KÁLMÁN. Csehszlovákia lakossága ielekezeíeh szerint A magyarok 63.22 százaléka katolikus, 27.44 református, 3.78 görögkatolikus, 2.92 evangélikus és 2.34 izraelita A németek 90 százaléka római katolikus, a csehszlovákoké 74 — A magyarok vallási megoszlása lélekszám szerint: 454.912 római katolikus, 197.484 református, 27.194 görögkatolikus, 21.032 evangélikus és 16.807 izraelita A beregszászi közkönyvtárból 26.747 magyar, 647 csehszlovák és 141 orosz könyvet kölcsönöztek az elmúlt évben A népszámlálás szerint csak 51 százalék a magyar nemzetiségűek száma ■■■ ■■ A magyar kultúrát a város 90 százaléka vallja magáénak ■■ ■ !■ ■ ■ I Beregszász, február 6. (A FMH tudósitójától.) A beregszászi közkönyvtár tavalyi forgalmáról készült jelentés meggyőző adatokkal bizonyítja, hogy a lakosság kilencven százaléka magyar kultúrájú. A népszámlálás adatai szerint Beregszász húszezer lakójának csak alig ötvenegy százalé8226 kölcsönző közül 80Í9 magyar volt Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a népszámlálás által kimutatott magyar nemzetiségűek százalékát messze túlhaladja azoknak a száma, akik magyar kultúrán élnek. A városi közkönyvtár olvasóinak túlnyomó többsége magyar. A könyvtár 8226 kölcsönzője közül 8019 volt magyar, 171 cseh és 44 orosz. Ezekből az adatokból nyilvánvaló, hogy a város lakosságának főleg zsidóként feltüntetett rétege ma is magyar kultúrában él. A könyvtár magyar osztályában a kikölcsönzött könyvek száma 26.747 volt, a csehszlovák osztályon 647 és az orosz tagozatban 141. A magyar olvasók között legtöbb a diák, azután a kereskedő és iparos. Igen sokan nem is látogatják a városi könyvtárat, mert inkább a kaszinókból szerzik be olvasnivalóikat. A csehszlovák könyvtár olvasói kivétel nélkül mind tisztviselők, úgyszintén az orosz könyvtáré is. Mlí olvasnak a legtöbben? A magyar könyvtár 7122 könyve közül a legolvasottabb Zilahy Lajos „Két fogoly" cimü munkája volt, mely már másodszor nyeri el a legtöbbet olvasott könyv címét. Népszerűségben Viktor Hugó Nyomorultak cimü müve követi ka magyar, a többi csehszlovák, orosz és zsidó. Ebből bárki arra következtethetne, hogy ebben a városban csak a lakosság fele él magyar kultúrában. Mert hiszen a legdöntőbb körülmény, ami megállapíthatja valakinek nemzetiségi hová- tartozását, a kultúra lehet, amelyben a szellemiség fejlődik és megnyilatkozik. a Zilahy-iregényt, a harmadik helyen Stefan Zweig Ámokja végzett a népszerűségi versenyben. A női olvasók ‘leginkább az életrajz-regények iránt érdeklődnek és különösen a Madáchról irt müveknek van nagy keletje. Sok rajongója van a nők között Földi Mihálynak, Bródy Lilinek, kinek Manci cimü regénye állandóan kézben forog. Keresett könyv Erdős René „Nagy sikoly" és a „Brüsszeli csipke" cimü regénye. Vicki Baum is igen népszerű a hölgyek körében. A magyar irók közül Zilahy mellett Szabó Dezső, Móricz Zsigmond, Harsányi Zsolt, Móra Ferenc és Karinthy Frigyes a legolvasottabbak. A két fogoly mellett a Szökevény is nagyon keresett regény. „Az elsodort falut" a könyvtár minden tagja olvasta. „Ének a búzamezőkről" cimü Móra-regény is.nagy sztár a könyvek között. „Légy jó mindhalálig" főleg az ifjúság körében hódit. Herczeg Ferenc Pogányok cimü regénye most kezd karriert csinálni. Jókai örökszép regényeinek is megvan a maga népes tábora. Az ifjú nemzedék a „Fekete gyémántokéért lelkesedik, a diáklányok Az aranyemberért. Sok olvasója van a Lőcsei fehér asszonynak A közigazgatási bírósági novella 17. paragrafusa Prága, február 6. Évek óta hallottuk a panaszt a lapokban, a kápvisclőhá/z és szenátus bizottságaiban, hogy a legfelső közigazgatási bíróság túl van'terhelve munkával és hogy az egyre növekvő tömegű panasz csak úgy tárgyalható le, ha a közigazgatási bíróságról szóló törvényt olyképpen reformálják, hogy a. panaszjogot megszorítják, a. panaszt megdrágítják a bélyegilleték emelésével. Ez a -reformtervezet a. jogászkörök és a nagyközönség legszélesebb köreinek határozott ellenzésére talált. Ennek ellenére a miniszter- tanács a reformjavaslatot jóváhagyta és a parlamentben benyújtotta. A közelmúltban osztották ki nyomtatásban s két nap előtt kezdték meg bizottsági tárgyalását. Most már végleg tudjuk, hogy a közigazgatási bíráskodást ez a novella mily kedvezőtlenül akarja módosítani. Ez alkalommal a novella egy oly intézkedését kell szóvátennünk, mely a köziigazgatási bírósági eljárást közelebb nem is érinti, amely a panaszok halmozódására befolyást nem gyakorol, mégis megváltoztatják. Legalább a kormány a megváltoztatását kívánja-. A 17. paragrafusról beszélünk, mely eredeti, ma hatályos szövegezésében így hangzik: „A közigazgatási bírósághoz beadott panasznak jogilag halasztó hatálya nincs. A panaszló felnek mindamellett módjában áll ily halasztásért folyamodni a közigazgatási hatósághoz, mely azt engedélyezni köteles, iba az azonnali végrehajtást a közérdek nem követeli meg és ha a félnek a végrehajtásból helyrehozhatatlan kára származnék". A novella ehelyett már igv beszél: „A közigazgatási bírósághoz beadott, panasznak önmagában halasztó hatálya nincs. A panaszos fél azonban a panaszolt hivataltól kérheti a végrehajtás felfüggesztését, mely azt engedélyezi, ha az azonnali végrehajtást nem követeli meg közérdek és ha a végrehajtásból a félnek helyrehozhatatlan kára származnék.11 , Óvatos fogalmazás és nem kell nagy jogászi ész, hogy a nagy különbséget észrevegyük. Mindenek előtt még egyszer kérdezniük kell, hogy ugyan mi munkakönnyitést jelent a közigazgatási bíróságra az, hogy a közigazgatási hivatal, a panaszolt hivatal nem lesz köteles a panaszolt határozat végrehajtását felfüggeszteni? Semmit. Vagyis a közigazgatási bíróságról szóló törvény reformjának indokolása — e bíróság munkával való tulhalmozottsága — őszinteség nélkül való volt-. Ismerve a kormánykoalíció szellemét, nem tartjuk kizártnak, hogy éppen ez a „köteles" szó volt a. közigazgatási bírósági reform egyik fő indító oka. Tudnunk kell ugyanis, hogy törvényhozásunk valóban nagyon szegény oly törvényekben, amelyek a kormányt kifejezetten határozott szavakkal elköteleznék valamire. Különösen olyan tettre. amely a polgár számára előnyt jelent. De maradjunk csak a tárgyunknál a közigazgatási biróság reformjavaslatánál. Eddig az volt a helyzet, hogy például helytelen adókivetés ellen a fél előbb rendes jogorvoslatokkal élt s mikor ezt- az utat kimerítette, a közigazgatási bírósági panaszhoz mint rendkívüli jogorvoslati eszközhöz folyamodott. És nyomban kérte a végrehajtás — az adott esetben az adó- végrehajtás felfüggesztését. Az indokolás egyszerű volt. Bizonyítania, kellett, hogy az azonnali végrehajtást a közérdek: nem követeli meg és hogy a végrehajtásból helyrehozhatatlan kára származhatik. Kétségtelen, hogy egy adókivetési parancs végrehajtását közérdek nem követeli meg, mert hiszen az állampénztár mégis csak könnyebben tudja nélkülözni az adóalany által helytelennek tartott kivetéstől várt 1000—2000 koronát, mint maga az adóalany és az is napnál világosabb, hogy az adóalanyra helyrehozhatatlan kár háramlik, ha például emiatt az általa helytelennek tartott 2000 koronás kivetés miatt elárverezik két- tehenét s csak egyet hagynak meg. Évek múltán a közigazgatási biróság hiába mondja ki, hogy a kivetés helytelen volt, ha oda a két tehén vagy nagyobb esetekben a házikó, esetleg egy darab föld. Vagyis az eredeti törvény, mely még 1875-ből (osztrák abszolutisztikus időkből) származik, feltétlenül emberségesebb volt tehát, amikor a köz- igazgatási bírósághoz panasszal forduló személyt kategorikusan védelmébe vette a panaszolt .hatosa :rtral szemben azzal, hogy közigazgatási bírósághoz benyújtott panasz esetén a végrehajtás kötelező elhalasztását biztosította, amennyiben a halasztás iránt benyújtott kérelem két ténykörülményt bizonyít, nevezetesen, hogy végrehajtás foganatosítása az érdekelt személynek helyrehozhatatlan kárt okozhat és hogy a végrehajtás elhalasztása nem veszélyezteti a közérdeket. A közigazgatási bíróságról szóló törvény novellatervezetének indokolása e paragrafushoz ugyancsak nagyon szűkszavú, másrészt a dolog lényege mellé beszél, nem magyarázza meg, hogy miért, kellett a közigazgatási hivatalt felmenteni a panaszolt határozat végrehajtása felfüggesztésének kötelező volta alól. Az indokolás ezeket mondja: „A javasolt szöveggel megszüntetik az arra vonatkozó kétségeket, hogy a halasztó hatályt mely hivatal illetékes engedélyezni és az arra vonatkozókat, hogy a határozat végső főik u-e. A halasztó hatály kérdésében hozott határozat ellen természetesen panasz adható be a legfelső közigazgatási bírósághoz". Az indokolás nagykészen olyan kedvezményeket és előnyöket kínál, amiket soha senki nem igényelt. Legalább ás nem hallottunk érdemleges, komoly panaszt amiatt, hogy a végrehajtás elhalasztása iránt benyújtott ikérelern önmagában hatásköri vitákat váltott, válna. ki. És a határozat végső fok óságának jellege sem mondható különösen vitatott kérdésnek. De ha tényleg ez volt a fő indító ok, úgy sajnálattal kell megállapítanunk, hogy a javasolt szöveg ebben az irányban semmivel se teremt tisztább helyzetet, a mainál. A közelmúltban volt, alkalmunk ismertetni a csehszlovák bíráknak a javaslatról alkotott, véleményét, ami a biróság személyi összetételét, illetve a, bírák képesítését illeti. Ha ebhez bozzátesz- z.í/k az éppen mondottakat, úgy világosan áll előttünk a tény, hogy a közigazgatási bírósági reformmal a- kormáüypirtőluwh döfött íitátt, Pozsony, február 6. Az egész köztársaságban az egyes felekezetek nemzetiségi eloszlása a következő: A római katolikusokból: magyar 4.20 százalék, csehszlovák 67.07, német 27.73, ruszin 0.08, lengyel 0.58, egyéb nemzetiségű 0.34 százalék. A görögkatolikusokból: magyar 4.65 százalék, csehszlovák 19.59; német 0.07, ruszin 72.69, lengyel 0.31, egyéb nemzetiségű 2.69 százalék. A szlovenszkói ág. evangélikus egyházhoz tartozókból: magyar 5.16 százalék, csehszlovák 86.42, német 8.24, ruszin 0.05, lengyel 0.02, egyéb nemzetiségű 0.11 százalék. A reformátusokból: magyar 90.13 százalék, csehszlovák 8.78, német 0.20, ruszin 0.34, egyéb nemzetiségű 0.55 százalék. A pravoszlávokból: magyar 0.04 százalék, csehszlovák 8.98, német 0.10, ruszin 88.49, lengyel 0.09, egyéb nemzetiségű 2.30 százalék. Az izraelitákból: magyar 4.71 százalék, csehszlovák 24,52, német 12.82, ruszin 0.30, lengyel, 0.23, zsidó 57.29, egyéb nemzetiségű 0.13 százalék. A felekezetnélküliekből: magyar 0.14 százai lék, csehszlovák 89.43, német 9.95, ruszin 0.24. lengyel 0.10 zsidó 0.04, egyéb nemzetiségű 0.10 százalék. A többi felekezet nemzetiségi eloszlásával nem foglalkozom, mert az a magyarságot nem igen érinti. A nemzetiségek felekezeti megoszlása Ismét az egész köztársaságra vonatkozó adatokat véve figyelembe, az egyes nemzetek felekezeti eloszlása a következő: A magyarokból: római katolikus 63.22 szácéljuk van, mint amilyet az indokolás vall be, tehát nem a tehotkönnyités a főcél1, hanem a bíróság erkölcsi erejének és hatásának, csökkentése. zalék, görögkatolikus 3.78, ág. evangélikus 2.92, református 27.44, görögkeleti 0.01, izraelita 2.34, felekezetnélküli 0.16 százalék. A csehszlovákokból: római katolikus 74.46 százalék, görögkatolikus 1.17, szlovenszkói ág. evangélikus 3.61, református 0.20, görögkeleti 0:13, izraelita 0.90, felekezetnélküli 7.85, csehszlovák egyház 8.12 százalék. A németekből: római katolikus 90.52 százalék, görögkatolikus 0.01, szlovenszkói ág. evangélikus 1.01, református 0.01, izraelita 1.38, felekezetnélküli 2.57 százalék. A ruszinokból: római katolikus 1.55 százalék, görögkatolikus 74.75, szlovenszkói ág. evangélikus 0.03, református 0.13, görögkeleti 22.65, izraelita 0.19, felekezetnélküli 0.37 százalék. A zsidó nemzetiségüekből: izraelita 99.83 százalék, felekezetnélküli 0.16, római katolikus 0.01 százalék. Az egyéb nemzetiségek felekezeti eloszlásának közlésétől eltekintek. A magyarság vallása lélekszám szerint Az egész köztársaságra vonatkozólag a magyarság felekezeti eloszlása lélekszámban a következő: Római katolikus 454.912, görögkatolikus 27 ezer 194, szlovenszkói ág. evangélikus 21.032, református 197.484, csehtestvér evangélikus 17, német evangélikus 28, csehszlovák baptista 575, egyéb evangélikus 129, görögkeleti 64, csehszlovák egyházu 21, egyéb keresztény 119, izraelita 16.807, felekezetnélküli 1187, A magyar lakosság összáma 719.569. A fentebbi adatokból kitűnik, hogy a köztársaságiban a legkatolikusabb nemzet a német, mert a többi felekezet a németek között csak töredéket alkot. A protestánsok Amíg a németek ég csehek közöli ax cyangóés az Uj földesumak. Mikszáth munkái közül a Szent Péter esernyője a legkeresettebb és a Különös házasság. Eötvös Károly Nagy perének is van bőven olvasója. A külföldiek közül Stefan Zweig mellett Zola a favorit, azután Dosztojevszkij, akinek Félkegyelmű cimü munkája állandóan kézben van. Kedvelt külföldi iró Mereskovszkij. Anti Krisztus cimü trilógiáját majdnem mindenki olvasta már Beregszászon. Romain Rollandnak is vannak szép számban hívei. Úgyszintén Salom Aschnak is. A háborús regények változatlanul népszerűek. „Nyugaton a helyzet változatlan" és „A Ho- henzollern-sáncot tartani kell" cimü regények soha nem fekszenek a polcokon. Nagy sikerük van a Jóhai-fordításoknak A csehszlovák könyvtárban a Jókai-fordítások igen népszerűek. A lőcsei fehér asszony harmadik a legtöbbet olvasott könyvek sorában. Az orosz könyvek között Tolsztoj Háború és Béke cimü regénye a legolvasottabb. Az olvasótermet az elmúlt esztendőben 24 ezer 830 olvasó kereste fel, akiknek nagyrésze szintén magyar. Az olvasóteremben 10 magyar folyóirat és 15 magyar napilap áll a magyar olvasók rendelkezésére. A felsorolt adatokból a beregszászi magyarság kultúra iránti meleg szeretete olvasható ki, örvendetes bizonyságául annak, hogy ebben a városban a magyarság szellemi színvonala nem hanyatlik, de emelkedik. likusok és reformátusok csak az azon nemzetiséghez tartozóknak 4.8 százalékát alkotják, addig a reformátusok és az evangélikusok a magyarság 30.5 százalékát, a lengyeleknek pedig 33.7 százalékát alkotják. A csehszlovákok közül evangélikus a szlovákok között van a legtöbb, mert azoknak 16.1 százalékát alkotja. A protestánsok nemzetiségi eloszlása igen érdekes. Csehszlovákiában 4 fő evangélikus egyház van: 1. Az evangélikus csehtestvér egyház, mely tagjainak 99.84 százaléka cseh nemzetiségű: 2. az úgynevezett német evangélikus egyház, melynek 93.19 százaléka német nemzetiségű: 3. a református egyház, melynek 90.13 százaléka magyar nemzetiségű; 4. a szlovenszkói és ruszinszkói ág. evangélikus egyház, melynek 86.42 százaléka szlovák, 8.24 százaléka német és 5.16 százaléka magyar nemzetiségű. Ebből látható, hogy az első három evangélikus egyház tulajdonképpen nemzeti evangélikus egyháznak is tekinthető. A ruszinok között a prevrat óta a pravoszláv vallás erősen terjedt, aminek legjobb bizonyítéka, hogy 1930-ban a ruszinok 22.6 százaléka pravoszláv volt. Egyébként a görögkatolikus és pravoszláv ruszinok száma a ruszinok 97.4 százalékát alkotják. A pravoszláv vallás terjedésének további következménye, hogy e felekezet ma Ruszinszkó második legerősebb felekezete. Az izraeliták közül 1930-ban zsidó nemzetiségűnek már 24.5 százalék vallotta magát. Közli: Dr. SZILÁRD MARCELL. (Folytatjuk.)] A Kis Magyarok Lapja rejtvényszelvénye A ö. számú rejtvényeket megfejtette* (olvasható név és pontosam:) r
