Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-28 / 49. (4195.) szám
! 5 1937 fébrnár 28, vasárnap. Megjelent a ruszin nemzeti tanácsok autonómiatervezete Az 54 paragrafusból álló alkotmánytervezet az országgyűlés széles törvényhozói jogkörén kívül az állami ingatlanok átadását is kívánja A koalíció felelősségre vonja azokat a híveit, akik a javaslatot aláírták PRÁGA. — Az lumjgvári központi orosz, aiam- r/j&ti tanács a Lidoivié Noviny jelentése szerint szétküMte a sajtónak Rnszinszkó autonómiájára vonatkozó törvéiny tervezetét, amelyet mintáikét rusizin nemzeti tanács közös ülésén jóváhagytak és pótlólag némileg módosítottak. A törvény tervezet, amely a csehszlovák alkotmány levéli kiegészítése lenne, 54 paragrafusból áll. A törvénytervezet szerint az autonóm Kárpátaljának az oszthatatlan csehszlovák állammal csupán az államfő személye, a kiiliigyek intézése, a nemzetvédelem és bizonyos korlátozással a pénzügye, valutája, vámja, közle- kejdésügye és postája volna közös. A. Szloven- szkóval való határokat egyesség utján lehetne megszabni, de ha ez nem lehetséges, úgy népszavazással döntendő el. Az autonóm ország továbbá külön kárpátaorosz katonai alakulatokat igényel, amelynek vezényleti nyelve az orosz lenne. A kárpátorosz ország- gyűlés a nemzetgyűlésbe 14 képviselőt és 7. szenátort küld. A kárpátaljai országgyűlésnek PRÁGA. — Hokky Károly, az egyesült párt szenátora még a múlt év júliusában interpellációt intézett a kormányhoz „az 1920. évi 193. -sz. törvény 2. és 3. §§-ai ég az 1935. évi 52. sz. törvény 8. §-a között mutatkozó ellentét megszüntetése tárgyában”. Interpellációjában a következőket mondottat Az Interpelláció „Ez lév áprilisában törvényjavaslatot nyújtottam be a szenátusban az állampolgárság kérdésében. Ezzel a fenti kérdés lényegében rendezve volna, ha javaslatom törvényerőre emelkedik, de formailag akkor is korrigálandó lenne a két törvény idézett paragrafusai között mutatkozó ellenmondás. Az 1920. évi 193. sz. u. n. véderőtörvény 2. §-á- írak 2. bekezdése a következőket mondja: „A csehszlovák köztársaság állampolgárain kívül védköte- lesek a csehszlovák köztársaságban tartósan lakó azon -személyek is, akik valamely más állampolgárságot beigazolni nem tudnak.” Ugyané törvény 3. §-a. imigyen szól: „Mozgósítás esetén és háborúban azok a csehszlovák állampolgárok és a 2. §. 2. bekezdésében említett azon személyek is kötelesek 17. életévüktől 60. életévükig a haza védelméhez tehetségük és erejük szerint hozzájárulni, akik a szolgálati kötelezettség alá nem esnek.” Viszont, az 1935. évi 52. sz. törvény 8. paragrafusa pedig szóról-szóra ezeket mondja; „Jelen törvény értelmében külföldi mindaz, aki nem tudja igazolni, hogy a csehszlovák köztársaság állampolgára.” Az 1920. évi 193. sz. törvény idézett paragrafusai súlyos kötelezettségeket rónak azokra, akik nem tudják igazolni állampolgárságukat. Életükkel és vérükkel tartoznak adózni annak a csehszlovák köztársaságnak, amely az 1035. évi 52. sz. törvény 8. §-a értelmében minden jogból kizárja őket pusztán azért, mert formailag nem tudják igazolni állampolgárságukat. .Amikor vérrel és élettel is teljesítendő kötelességekről van szó, akkor a törvény szelleme szerint állampolgároknak tekintendők. Amikor azonban jogokról volna -szó, az 1935. évi 52. ez. törvény 8. §~a kizáró rendelkezéseket tartalmaz. Tisztelettel kérdem ezek után az Összkormányt: 1. Hajlandó-e gondoskodni arról, hogy az említett törvények idézett paragrafusai között mutatkozó ellentét kiküszöböltessék, mert lehetetlen, s magával a demokrácia humánus szellemével ellenkezik az, hogy, amikor kötelességekről van szó, kvarí-állam,polgároknak tekintetnek a hontalanok, amikor pedig jogokról, akkor őket minden jogból kizárják? 2. Hajlandő-e gondoskodni arról, hogy a hontalanok évek óta égető problémája ez év áprilisában benyújtót törvényjavaslatom szellemében mielőbb megoldást nyerjen, vagy e javaslatom mihamarabb törvényerőre emelkedjék?” Erre az interpellációra a napokban érkezett meg a kormány válasza, amely így szól: A kormány válasza „A véderőről szóló 193/1920 Tgycsz. törvény 2. § 5. bekezdése s 3. §-ának rendelkezése s wz idegeszéleskörii teljhatalom jár, közvetlen ellenőrzési joga a kárpátaljai igazságszolgáltatás és közigazgatás fölött és ezek élén a kormányzó állana. Az országgyűlésbe való választást külön törvénnyel szabályozzák. Az országgyűlés tagjai — a nemzetgyűlési tagokhoz hasonlóan — teljes immunitást élveznek, esküit tesznek a kormányzó kezébe, egyben ellenőrzési joguk van a kormányzó fölött. Az országgyűlés ülései nyilvánosak és az ott elhangzott beszéllek közlését nem korlátozza a szokásos felelősség. A Podkarpatszka Rüszt érintő eddigi csehszlovák törvények érvénye megszűnik. A köztársasági elnöknek ugyan jogában all az országgyűlés határozatait visszautasítani, de ha azokat az országgyűlés kétharmad többsége újból megszavazná, úgy törvényerőre emelkednek. Pénzügyi tekintetben a törvénytervezet azt kívánja, hogy a volt magyar állam, valamennyi kárpátaljai ingatlanja, valamint a csehszlovák állam által e területen szerzett ingatlan vagyona az autonóm Podkarpatszka Rusz tulajdonába kerüljön. Az adókat az országgyűlés állapítja meg s nek tartózkodásáról szóló 52/1935. Tgysz. törvény 8. §-ánák -rendelkezése között ellentmondás nincsen, mert mindkét törvény a személyek különböző köreit érinti s teljesen elütő jogi kérdések rendezésére van hivatva. Az 52/1935. Tgysz. törvény 8. §-nak rendelkezése az „idegen” fogalmát csupán ezen törvény céljaira határozza meg oly módon, hogy úgy azon szeméPRÁGA. — A koalíciós feszültség az utóbbi hetekben semmivel sem enyhült, ellenkezőleg a mezőgazdasági expozévita csak kiélesiíette azokat. Ezért nem csodálható, hogy a miniszterelnök pártjának lapja is fölpanaszolja a többi koalíciós párt magatartását és a koalíció növekvő bomlásáról ir. A helyzetet legjobban jellemzi az a tény, hogy az agrárpárt központi elnöksége körlevélben figyelmezteti szervezeteit és funkcionáriusait, hogy „minden politikai eshetőségre” PRÁGA. -— A pozsonyi és prágai egyetem bölcsészeti karának magyar tanszéke évek óta fájó problémája a csehszlovákiai magyarság kulturéletének. Bújnák Pál professzor halála óta vár betöltésre a magyar tanszék. Sok ember neve merült fel a kombinációk során, de mindezideig a tanszék betöltése nem nyert végleges megoldást. Pedig ezt a magyar tanszéket szánták sovány vigaszként a szlovenszkói magyar egyetem helyébe. Jól informált helyről az a fair szivárog ki, hogy a magyar tanszéken végleges kinevezés várható a közeljövőben. De ezzel a hírrel egyszerre érkezik az az értesülés is, hogy a pozsonyi magyar tanszéket egy szlovák nemzetiségű tanárnővel akarják betölteni, akinek ennek a felelős helynek betöltésére mégcsak megfelelő szákképzettsége sincs. A szlovenszkói magyar tudományos élet amúgy is pang, fiatal főiskolásaink megfelelő magyar vezetés nélkül tanulnak az egyetemen s ha most egy nem-magyar nemzetiségű és -szakképzetlen tanárnővel akarják betölteni az egyetlen szlovenszkói magyar tanegyben megállapítja a közös állami kiadások hányadosát, mig az adók, monopóliumok és egyéb bevételek megmaradt részét az autonóm országban használják föl. A Lidové Noviny bő kommentárral látja el a javaslatot s azt állítja, hogy az önkormányzati tervezet a rajta végrehajtott javítások ellenére csupán összefércelése bizonyos egymásnak kölcsönösen ellentmondó terveknek e a csehszlovák állam egységének gyökereit megtámadja. A tervezet (hibájának tartja, hogy nem tárgyalja az autonóm szerveknek a legfelső állami instanciákkal való viszonyát, s mellőzi a jogorvoslási eljárást és a peíiiciós jogot. A közigazgatás, amelyet csak az országgyűlés ellenőrizne, a lap szerint valóságos diktátor! hatalmat kapna. A lap szerint a tervezetnek az a célja, hogy megzavarja a mostani kormány tárgyalásokat, és a ruszinokat vérmes követelésekre ragadtassa. Sajnálatos ténynek tartja., hogy a ruszin nemzeti tanácsok javaslatát számos koalíciós tényező is aláírta. Eze-ket felelősségre fogják vonni azért, hogy a Kártyák-párttól el sodortatná engedték magukat. lyeket, akik idegen állampolgárságukat igazolni tudiják, valamint azokat, akik idegen állampolgárságukat és csehszlovák köztársasági állampolgárságukat igazolni nem tudják, egybefoglalja. Eme törvény csupán az idegenek tartózkodásinak engedélyezését s azok bejelentését rendezi; hogy általa a földönfutók — itt nyilván az állam- polgárság nélküli egyének értetnek — vakmenykészüljenek föl. Tehát parlamenti választásra is. A községi választások problémája változatlanul keményen nyomja a kormányt. Egyes hírek szerint tavasszal mintegy 500 községben imák ki a választást és ősszel a többi 11.500 községben, llgy gondoljuk, hiábavaló a kérdés ilyen forgatása, a koalíciós pártok akár részletekben, akár egyszerre tartott választásokon is vereséget szenvednek, széket, akkor nemhogy javítanak a mai siralmas helyzeten, hanem még mérgesebbé és sivárabbá teszik. Vitán felül áll, hogy a szlovenszkói magyar tudományos törekvéseket úgy Prágában, mint Pozsonyban, csak egy megfelelő szakképzettségű és magyar nemzetiségű tanár vezetheti. Minden más megoldás nem oldhatja meg a magyar nemzetiségű főiskolások tudományos kiképzésének tizennyolc év óta rendezetlen problémáját. Számtalan lépés, mozgalom, erőlködés szenvedett már hajótörést a csehszlovákiai magyar tanszékért folytatott küzdelemben. Amint most értesülünk, a Csehszlovákiai Magyar Akadémikusok Szövetsége, mint a csehszlovákiai magyar főiskolások érdekeit védő központi szerv memorandumot intézett az iskolaügyi minisztériumhoz és a pozsonyi egyetem bölcsészeti karának dékánjához, amelyben kéri. hogy az egyetem magyar tanszékének betöltéséről csakis magyar nemzetiségű és kellő szakképzettséggel rendelkező tanerőt vegyen tekintetbe. A memorandum rámutat arra, hogy inkább maradjon meg még .rövid ideig a mostani rendszer mint átmeneti megoldás, semmint, hogy egy kedvezőtlen végleges megoldás| ŐESKOSLOVEHSKÁ TA8ÁKOVÁ RSllE nyi jogtól megfosztaínának, az nem felel meg a valóságnak. A véderőről szóló törvény 2. § 2. bekezdésének a csehszlovák köztársaság területén állandóan lakó s a csehszlovák illetőségen kívül más illetőséget igazolni nem tudó személyek védkötelezettségét megállapító rendelkezése, valamint ugyanezen törvény 3. §-ának ezen személyek által, háború és mozgositás idején teljesítendő szolgáltatások iránti kötelezettséget megállapító rendelkezése nyilván a személyek sokkal szőkébb körét érinti, mint az 52/1935. Tgysz. törvény 8. §-a; a jelzett kötelezettségek legfontosabb előfeltétele ugyanis az idegen állampolgárság bizonyitékainak hiánya s az állandó tartózkodás a csehszlovák köztársaság területén. Az 52/1935. Tgysz. törvény szerint intézkedő hatóságok feladata, hogy a tartózkodás engedélyezésénél jómdulatulag vizsgálják nevezetesen amaz eseteket, amelyeknél egyúttal a véderötörvény említett esetei jönnek számba. Ami az állampolgárság rendezésére vonatkozó 1936. április 21-i (174/36/IV. nysz.) kezdeményező javaslatot illeti, amely az interpelláció 2. pontjában emlittetik meg, ehhez a kormány állást nem foglalhat mindaddig, amig ahhoz a szenátus házszabályai értelmében alkalma nem lesz. A kormány azonban konstatálja, hogy az állami illetőséget nélkülöző személyek nehéz helyzetéie,- amennyiben azt az állama biztonságának érdekei o egyéb fontos közérdekek megengedik, a fennálló' törvények keretén belül megfelelő tekintettel lesz.” sál útját szegjék egy minden tekintetben megfelelő későbbi rendezésnek. Viszont az a körülmény, hogy a Csehszlovákiában felnőtt magyar ifjúság köréből még nem nevezhető ki megfelelő szakember az egyetemi katedra betöltésére, sem- raiesetre sem hozható föl — ahogy a memorandum teszi — az egyetemi tanszék méltó betöltése akadályának. Mert világszerte az a szokás, hogy az egyetemi katedrák betöltésénél csak a szak- képzettség és a rátermettség jön számításba. Egész biztos, hogy a mai magyar tudományos életben akadna számos kiváló erő, aki teljes sikerrel tölthetné be a csehszlovákiai magyar tanszéken a szlovenszkói magyar ifjúság tudományos nevelésének felelősségteljes szerepét. A windsori herceg jövedelme LONDON. — Hosszabb tárgyalás után sikerült végleg rendezni a windsori hercegnek, a volt Vili. Edvárdnak apanázs-ügyét. 150.000 fontot fizetnek ki a hercegnek egyszer s mindenkorra, ezenkívül évi 25.000 font apanázst. Az összeget a királyi család bocsátotta az állam rendelkezésére, legnagyobb részét VI. György király a cornwialli hercegség jövedelméből. Különös rablótámadás a kassai vasúti raktárban KASSA. — Tegnap este a- vasúti raktárból Oroszlán Mór, az fingéi Ármin liszt-kereskedőcég pénzbeszedöje telefonált a. rendőrségre, hogy a raktárban rablótámadás történt. Elmondotta, hogy ■egy (húsz év körűd elegánsan Öltözött, szürke kabátos fiatalember állított be a raktárba és kérte, hogy hívja fel a rendőrséget, ö azt mondta, hogy liivja fel maga, de a fiatalember azzal .hárította ezt el, hogy nem ért a telefonkezeléshezr Éppen telefonálni akart, amikor a, fiatalember háí túlról fejbeőiijtöfcta. Amikor összeesett, a rabló- támadó belemarkoít az előtte fekvő pénzescsomö- ba és 900 koronával elszökött. Garay réndőrtanáceos Tomasek bűnügyi referens kíséretében sietett a helyszínére. Értesítették a mentőket, is. Keanénv mentőorvos megállapítottá, hogy a pénzbeszedő állapota súlyos.'" Lakására szállítottak. Ma folytatták a nyomozást s az meglepő eredménnyel járt. A raktár melleit egy farakás alatt hat darab százkoronás bankjegyet találtak elrejtve a pénzbeszedő pénzéből. Mivel -egyéb gyanús momentumok is fölmerüllek". I megindították a. nyomozást annak felderítésére-, hogy vájjon a ívW-i^zedö állításai megfelelnek-e a valóságnak* „A kormány az állampolgárságot nélkülöző személyek nehéz helyzetére megfelelő tekintettel lesz“ A kormány válasza Hokky szenátornak a hontalanok érdekében benyújtott interpellációjára ■■ Miért késik az állampolgársági kérdés kielégítő törvényhozási rendezése? wimwwMiiiiiiraiinffli«iiiiii^ Az agrárok változatlanul készülnek „minden eshetőségre" Szlovák tanárnővel töltik be a pozsonyi magyar tanszéket? A CsMASz emlékirata az iskolaügyi miniszterhez és a pozsonyi dékánhoz
