Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-26 / 47. (4193.) szám
1937 február 26, péntek. 2 eléréséért, ez a fantóm: az egységes nemzeti állam. Az én meggyőződésem szerint ez a köztársaság, amelyben nincs egy nemzet sem, amelynek abszolút többsége volna, ez a köztársaság egy nemzetiségi állam politikáját kellene, hogy kövesse és miután az állam területileg és lakosságát illetőleg a kis államok kategóriájába tartozik, ennek az államnak nem nagyhatalmi politikát kellene űznie, hanem demokratikus alapokon a szomszédokkal való megé ^ s me’lett élnie kellene egy kis állam békés éleiét, A kisebbségvédelem és stratégiai biztonság — Csehszlovákia úgy alkottatott meg, hogy mentes legyen minden nemzetiségi elégedetlenségtől, ezért iktatták törvénybe a kisebbségi jogvédelmet és területileg úgy alakíttatott meg, hogy stratégiailag tökéletes biztonság hathassa át az állam kormányát. — Ezzel a két ténnyel a felvirágozásnak minden kelléke kezébe adatott a nagyantant dédelgetett gyermekének, ennek a köztársaságnak. Ez a felvirágozás azonban nem bokrosodott ki a remélt mértékben, ezt mutatja a kormányzat mai javaslata, amely mutatja, hogy itt a biztonság megteremtése végett a legvégsőkre kell kifejleszteni a nemzeti erőket. A külügyi vezetés két dogmája —- Az uj diplomáciát éppen úgy, mint az uj kormányzatokat jellemzi az, hogy nem nézik a múltat, csak a jövőt és emiatt nem látják a jelent. — A csehszlovák köztársaság kormányzatának külügyi vezetősége két fix pontot fogadott el mint megváltozhatatlan dogmát. Az egyik az, hogy az 1919-ben kötött békék meg nem változtathatók, a másik az, hogy az 1921-ben létrehozott kisantant- szövetség szintén örök* — Ennek a két fix pontnak a hitében az- ütán a külügyminisztérium nem vette észre a római jog egyik bölcs tanítását, hogy „-sírni lia similibus“. Nem a hasonló érdeküeket igyekezett egy kalap alá vonni, nem azon igyekezett, hogy pozitív irányba, az azonos érdeküek egymást támogatva segítsék elő az'államot a békés életében. Vagyis Csehszlovákia, amely nyugati kultúrával biró álleim, nem Ausztriával1 és Magyar- országgal, ezzel a két ugyancsak nyugati kultúrával biró szomszédos állammal1 kereste a megbékélést és a megértést, de partnernek az utódállamokat kereste, hogy ezáltal még élesebbé és még metszőb- bé tegye az ellentéteket azok között az államok között, amelyek a monarchia szétda- rabolása után természetszerűleg érzik azt a fájdalmat, melyet a rajtuk ütött sebek idéztek elő. Csehszlovákia egy kisantantot alkotott, ez volt a legszemélyesebb müve Be- nes akkori külügyminiszter urnák. Ezt a kisantantot fel akarták növelni nagyhatalommá s még a mostani külügy-| miniszter ur is úgy tüntette ezt fel expozéjában, mint egy nagyhatalmat, melynek h'd^erege világromboló erejű. A kisantant-államok — Ha azonban ezt a nagyhatalmat közelebbről nézzük, akkor látjuk, hogy az egyes tagállamok között pozitív irányban nincs meg az egység. Más az érdeke ennek a kis- antantnak a környező nagyhatalmakkal, úgymint Oroszországgal, Németországgal, Lengyelországal és Olaszországgal szemben. Például Csehszlovákiának Oroszországgal szemben való viszonya legjobban jellemezhető, ha idézem Heinenek világhírű kicsi versét: Blamier mích nicht mein schönes Kind Und grüss mich nicht unter den Lmden, Wenn wir nachher zu Hause sind Wird sich schon alles finden. — De Oroszországgal szemben más a helyzete Jugoszláviának és Romániának. Ugyancsak igy van Olaszországgal és Németországgal, valamint Lengyelországgal is, mert mind közjogi, mind gazdasági, mind ipari szempontból mind a három tagállamnak divergens és egymástól különböző, egymástól ellentétes érdekei vannak. Negatív irányban van csak a kisantant államainak egyező célja, bár itt is nagy a különbség. Ez a negatívum kettő. Az egyiket úgy hívják, hogy határrevizló, a másikat úgy hívják, hogy Habsburg-re- stauráció. De itt is különbség van. Van állam, imclybc-n. a Habsburg-kérdés kevesebb ellenállásra talál, mint a területi kérdés megoldása és van állam, ahol a területi revízió kisebb jelentőségű, mint a Habsburg-restau- ráció. Kétségtelen azonban az is, hogy ez a negatívum hozta össze a hármasszövetséget, ez is azonban kétségtelen, hogy a negatív célok megvédelmezése mindig pozitív védekezést igényel. Ez a kisantant alapvető hibája és akárhogyan üléseznek is és akárhogyan fújják a nagy jerichói trombitát, nem tudja pótolni a benső egység hiányát és ezért nem tekintik nagyhatalomnak. Ezt érezte a kisantant másik nagy szervezője, Titulescu és ezért teremtette meg a balkán antantot, hogy most ez a két antant együttesen ltegyen olyan nagyhatalom, ami az állam- férfiúi ambíciókat ki tudja elégíteni. (Itt a parlamenti cenzúra egy mondatot törölt a beszédből. A szerk.) — így tehát ez védelmet nem nyújt. Ez lehet a külpolitikai indoka annak, hogy a kormány ilyen javaslattal jön elénk. Belpolitikai okok — A belpolitikai okokat keresem ezek után, hogy ezek miatt kell-e ilyen törvényjavaslattal előállnia a kormánynak, A véderő emelése csak akkor indokolt, ha a lakosságban olyan megmozdulások történnek és olyan tüneteket látunk, amelyek kifolyásai az elégedetlenségnek. Annak dacára, hogy külsőleg itt tömegelégedetlenségről beszélni nem lehet, az kétségtelen, hogy a kommunista mozgalom terjed és a rossz gazdasági viszonyok miatt az elégedetlenség, amely tűzfészke minden mozgalomnak, ebben az államban nagy. A kenyémélküliség oka az elégületlen hangulatnak, ennek alapja az a gazdasági politika, amelyet az uralmon lévő agrárpárt kezdett el s amelynek hiányosságát maga az agrárpárt ismerte el, amikor lemondott ennek a gazdasági politikának a végső következtetéseiről. A gazdaságpolitika •— A csehszlovák állam nemcsak államjogi- lag, de gazdaságilag is két különböző területre van fölosztva. Az egyik a történelmi országok, amelyek ipari természetűek, a másik Szlovenszkó és Kárpátalja, amely inkább agrárjellegű. A csehszlovák kormány mindig attól a fantomtól hajtva, hogy amalgamizálja és egységes nemzeti állammá tegye ezt az államot, minden igyekezetével azért hangoztat agrárpolitikát, hogy ezáltal a választók tömegét, a földműves paraszti osztályt nyerje meg azoktól a pártoktól, amelyek hordozói a nemzeti gondolatnak. Vagyis nem azért csinált a kormány szocialista, néppárti és iparospárti tagjaival együttesen agrárpolitikát, mert ez az oegész államnak az érdeke gazdasági szempontból, de politikai szempontból csinált agrárpolitikát, hogy elérje a vágyát: a nemzeti államot. Ez azonban eredményezte azt, hogy az agrár irányzatnak túlzottságát hozta be, amitől az ipari vidékek szenvedtek, ez teremtette meg azt a helyzetet, hogy a kisantantban lévő szövetséges nemzetek, amelyek szintén agrárok, az agrárvámok következtében nem tudnak együttműködni. A nemzetiségek: jogi személyek — A másik belpolitikai ok, amely itt elégedetlenséget teremt s amely a kormány stabilitását s ezáltal az egész köztársaság vezetését gyengévé teszi, az a magatartás, amelyet a kormány a nemzetiségekkel szemben elfoglal. — A kormánynak tulajdonképpen meg van szabva az útja a nemzetiségekkel való bánásmód tekintetében azokban a kisebbségi szerződésekben, amelyeket az állam éí- fogadott. Ezek a nemzetközi kisebbségi szerződések a legkiválóbb álíamjogászok, — például Lapradelle — felfogása szerint jogi személyekké avatták a kisebbségeket, amelyeknek tehát az állammal szemben bizonyos jogaik vannak. ■— Ezt a szempontot hagyja ki azonban a kormány egész politikájában s ez a belső elégedetlenségnek az oka. — Hiába próbálják ezt a kérdést mindenféle áltapasszal betakarni, ezek a nemzeti kisebbségi sebek, égetik az államnak a testét s ennek meggyógyitására nem alkalmas az a mód, ami kuruzslás, de nem gyógyítás. Az egyetlen gyógymód — A gyógyításnak az egyetlen módja S eszköze az — és ebben az ittlevő szlovák, német, magyar, lengyel és ruszin képviselőknek egyöntetű a véleménye —hogy az állam törvényei olyanok legyenek, hogy ezek minden ittlevő etnikumnak, tehát minden egyes ittlevő nemzetnek nemzeti létét s fennmaradását garantálják és lehetetlenné tegyék azt, hogy őket amalgamizálják a többségre való hivatkozással a kormányzat tényezői. — Mindaddig, amig ez a kérdés gyökeresen s igazságosan megoldva nem lesz, addig az a nyugalom sem lesz meg, amely az állam ügyeinek vezetéséhez szükséges. Nem áll az, amit itt a kormány részéről hirdetnek éppen a nemzetiségi pártok vezetőivel szemben, hogy ezeknek az akciója, mert a kormánnyal megegyezni nem akarnak, árt az állam konszolidációjának. Nem áll az a tétel, amit most orbi et urbi hirdetnek a kormánypártoknak magyarrá kinevezett és átminősített tagjai, hogy azok, akik itt a magyarság nemzeti önállóságát meg akarják őrizni és ellenzékben vannak, hogy ezek nem tesznek egyebet, mint úri politikát követnek, mert az urak félre akarják vezetni a népet. Nem akarom részletesen taglalni, hogy úgy van-e, hogy az urak félrevezetik a népet, de akik ezt hirdetik, méltóztassanak számbavenni azt, hogy ma itt az urak a — csehszlovákok' Uj irányú politikái •— Mindebből, amit itt a belső és külső elégedetlenség és nyugtalanság alapokéiról mondottam, konstatálni tudom azt, hogy a kormány politikája irányváltozást követel. Az állam érdeke kívánja, hogy a kormány olyan kül- és belpolitikát kövessen, amely ne feszítse túl a népek áldozatkészségét, hanem teremtse meg az országban az anyagi és szellemi nyugalmat A kormánynak olyan politikát kell követnie, amely ne a gazdasági és háborús krízisbe vigye az államot, hanem, amely az itt levő lakosság boldogulását és a szomszédokkal való békés megértést alapozza meg. — Miután azt a törekvést nem látom, a benyújtott javaslatot nem fogadjuk el, A további vita Majd Smetánka (cseh nemzeti egységpárt) helyesli a lázas fegyverkezést. A mai időben a béke legnagyobb veszélyeztetője a bolsevizmus. A másik oka a fegyverkezés szükségességének a nemzetek szövetsége, mert ennek a bűne, hogy Németország négy év alatt akadálytalanul fegyverkezhetett. Hascik (ludák) szerint az újabb kormányfői- hatalmazási törvény nem demokratikus, mert a parlament jogát a kormányra ruházza. Az ujonc- íétszám megállapítása minden parlament fenségjoga s ezért erről nem volna szabad ‘lemondani semmi szin alatt. Dolansky (kommunista) a korlátlan fegyverkezés mellett beszélt, majd Kopecky (ugyancsak kommunista) klubja nyilatkozatát olvasta föl, amelyben bejelentette, hogy a kommunisták a javaslatot megszavazzák abban az esetben is, ha a többség nem teszi magáévá az ő módosításaikat, mert a fegyverkezés a fasizmus veszélye ellen van, Zippelius (szudétanémet) a javaslatot antidemokratikus iránya miatt elutasítja. A javaslat előadója, Hintermüller megköszöni az ellenzéki cseh nemzeti egyesülésnek és a kommunistáknak, hogy a javaslat mellett foglalnak állast. Szavazáskor kitűnt, hogy a korlátlan ujoncállitás mellett a koalíciós pártokon kívül az ellenzékből a kommunistapártí és a cseh nemzeti egységpárti képviselők is szavaztak éspedig a nemzetiek a bolsevizmus veszélye ellen, a kommunisták pedig a nemzetiek fasizmusa ellen helyeslik a korlátlan személyi fegyverkezést. Heves dulakodás a zárszámadási vita során A képviselőház ezután folytatta az 1935. évi állami zárszámadási vitát. Ennek során fölszólalt Döllmg kommunista, Habarta cseh iparospárti, akinek egyébként ez volt parlamenti szüzbeszéde (1935 májusa óta elsőizben beszélt), majd Sla- viíek (cseh nemzeti egyesülés) és a nemzeti szocialista Hladky után Frank szudétanémet lépett a szónoki emelvényre. Frank ‘beszéde alatt a kormánypárti és ellenzéki képviselők is nagy tömegekben gyűltek a miniszteri padsor előtt. Már a beszéde elején is különösen a kommunista képviselők állandóan közbeszólásokkal zavarták meg, amire a szudétanémet képviselők a német miniszterek megjelenését követelték. A szónok a koalíciós német pártoknak a cseh pártokkal való megegyezését bírálta* Közben a miniszteri padsorok előtt a lárma egyre növekedett. Franck képviselő a határvidéki német lakosság nagy nyomoráról és angolkóros gyermekeinek szenvedéséről beszélt. A miniszteri padsor előtt ekkor már nem volt talpalatnyi szabad hely sem. Az általános zúgásból Zeminová nemzeti szocialista képviselőnő sivitó hangja tört elő. Ukólharc a „fasisztabanda*1 kifejezés miatt A zaj pokolivá fejlődött, a szónokot egyáltalán nem érteni, a cseh koalíciós pártok is kiadósán segítették a kommunistákat. Malypetr elinük kitartóan rázja * Mussolini és Umberto is ellátogat Budapestre BUDAPEST. — Az Uj Magyarság szerint az olasz királyi pár és Mussolini látogatása után Umberto olasz trónörökös és felesége is meglátogatják a magyar fővárost. csengőt és mint később kiderült, egyre- másra osztogatta a rendreutasításokat, de szava elvesz a zajban. A pokoli lármából „Nem vagyunk Berlinben!" kiáltások hallatszanak, majd Beuer kommunista képviselő a szudétanémetekre vonatkoztatva ezt kiáltja: — Faschistenbande! E szavakra a közelében álló szudétanémet képviselők Beuerre támadtak, akinek segítségére sietett Dölling, ugyancsak kommunista képviselő. Valósággal egymásnak esnek, kölcsönös arculütések csattannak el, A kommunista képviselők társaik segítségére rohannak, de a szudéta- németek többségben vannak s a kommunistákat kezdik a teremből kiszorítani, Közben ismételten nyaklevesek esnek, mindkét részen. A dulakodás közönséges verekedéssé fajul és folytatódik a folyosókon, amelyek márványoszlopaihoz szorítják a kommunista képviselőket a szu- détanémetek. Csak a hidegebbvérii törvényhozók beavatkozásának köszönhető, hogy nagyobb bajok nem történtek. A két kommunista képviselő ruházata, továbbá Rössler szudétanémet kabátja valósággal cafatokban lóg. Mintegy húsz perc után a kommunisták és a fasiszták is egyenként visszaszállingóztak a terembe, ahol közben az elnöki emelvényt a parlamenti őrség szállotta meg, hogy a miniszteri padsort és az elnökséget megvédje. Az elnök a halkuló zajban egymásután, megintette a rendzavarokat, majd az ülést befejezte azzal, hogy a zárszámadási vitát pénteken 10 órakor folytatják. A szudétanémet képviselők a rendreutasítások hallatára újabb lármában törtek ki, mert úgy hallották, hogy a „Faschistenbande" kifejezés miatt az elnök Beuer kommunistát nem utasította rendre. Itt említjük meg, hogy a parlamentben legutóbb 1926 júniusában szerepelt a karhatalmi őrség a vám- és kongruatörvény tárgyalásakor. A szociáldemokraták védik a kommunistákat Nyomban a házülést követően a cseh és német szociáldemokrata képviselők klubülést tartottak* amelyen a képviselőházban lejátszódó eseményeket tárgyalták meg. A szociáldemokraták az ügyet a koalíciós pártok nyolcas bizottsága elé terjesztik, amely holnap foglalkozik a kérdéssel. A szociáldemokraták szerint Malypetr elnök a lárma kezdetén nem volt elég erélyes és ennek következtében fajulhattak a dolgok tettlegességekig. A földművelésügyi bizottság ülése A mezőgazdasági bizottság csütörtökön folytatta az expozévitát. Bábek (cseh nemzeti szocialista) szerint a jólét megteremtéséhez a mainál mélyebb beavatkozások volnának szükségesek, jobb gazdasági és pénzügyi politika kellene. Ennek útjában állanak azonban azok, akik a gazdasági és politikai hatalmat a kezükben tartják, Uj földreformot követel. — Knotek (lidák)j különösen figyelemreméltónak mondja, hogy az ipar- és mezőgazdasági termelés uj disz- paritása már az irányított gazdálkodás idején növekszik. Amennyire jó pajzsul szolgált a gabonamonopólium a válságos években a spekulációval szemben, annyira gátlója lehet ma a gazdasági kifejlődésnek és újraéledésnek. Hogy milyen kevés a körültekintés a Gabonatársaság munkájában, azt legjobban mutatja az a körülmény, hogy a Gabonatársaság az átvételi árakat leszorítja oly időben, amikor az árak a világpiacokon mindenütt emelkednek. A sok raktárépítést fölöslegesnek tartja, mert ez megdrágítja a Gabonatársaság üzemi kiadásait. A kis- és nagymalmok mai viszonya egészségtelen. A gabonamonopólium legnagyobb nehézségei csak most következnek, ha a gazdasági helyzet majd javulni fog. Ebből az is következik. hogy* az állatmonopólium semmiféle formában sem valósi iható mcjjf. J t>ra:<xíuMa<Aar.HIRL^
