Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-25 / 46. (4192.) szám
/ SziDHÁzKön^vKaLTU^T Budapesti színházak BEETHOVEN H. H. Ortner szinjátéka a Nemzeti Színházban ■■ Fordította és átdolgozta Balassa Imre ■■ BUDAPEST, A zseni élete mindig érdekes és mindig izgatja az emberek képzelő erejét. Akár olyan napsugaras és gondtalan ez az élet, amilyen például a Goethe-é volt, akár olyan tragikus és szomorú, amilyen a Beethovené volt. Nincsen is rajta semmi csodálkozni való, hogy az életrajzirodalom — ez a legújabban divatba jött műfaj — a könyv nyomatott oldalairól ráki vánkozik a színpadra, — ahová tulajdonképpen nem való. Mert a nyomatott betű, az olvasmány, elbírja az epikát, ami természetes velejárója az ilyenfajta műnek, de a színpadon, ahol úgyszólván reinkárnálódnia kell a hős életének, a néha elkerülhetetlen epikus részek egyenesen megakasztják a történés gyorsan to- vahömpölygő sodrát. És ezzel lelankasztják az érdeklődést. Azután meg, egészen másként hat a leirt és az elmondott szó. Ezt éppen Ortner darabjánál is tapasztalhattuk, ahol egy levélnek az elmondása egészen hidegen hagy, holott leírva ez a levél — Beethoven egyik szerelmeslevele — a legmeginditóbb, a legfájdalmasabb emberi dokumentumok egyike. Szó sincs róla, a zeneirodalom legnagyobb költőjének, minden idők legnagyobb muzsikusának, a legboldogtalanabb és a legjobb szivü embernek, Beethoven Ludwignak az élete mint darabtéma a legizga- tóbb témák egyike. De ahhoz, hogy valaki ebből a drámai eseményekben gazdag, boldogtalan szerelemmel megvert, az alkotás géniuszától megáldott életből színdarabot írjon, ahhoz — mondom — zseninek kell lenni. Ortner, ez a különben tehetséges osztrák író, pedig nem az. És ebből a tényből adódik darabjának minden hiánya és minden hibája. Ortner darabja a Burgtheater előkelő szinpa- dáról került a Budapesti Nemzeti Színház színpadára. Bécsben — úgy mondják — a darabnak nagy sikere volt. Ez hihető is, mert hiszen Bécsben nagy segítségére volt a szerzőnek a „genius loci". Beethoven tragikus és gazdag élete itt pergett le, a színjáték alakjai az egykor hatalmas császárváros társadalmából nőttek ki és Becs volt a halhatatlan titán sikereinek és elmúlásának színhelye. A kritika elnémult a színpadra állított óriás árnyékában és — mintha még eleven életet élne — csak hódolattal övezte az emberiség nagy jótevőjének az alakját. Itt azonban — és úgy hiszem, másutt sem — nem nyűgözi le az embert az élmény közvetet- lensége és tisztábban látja azokat a hibákat és fogyatékosságokat, amelyeket még Balassa Imre irói rutinja, a darab iránti kétségtelen nagy szeretete, művészi érzéke és néhány beleírt hatásos jelenete sem volt képes elpalástolni. Hermán Heinz Ortner szinjátékának vezérlő témája Beethoven tragikus élete és lángoló, soha be nem teljesedett szerelme a szép Giűlietta Guicciardi grófnő iránt. A cselekmény során végigvonul ugyan előttünk az oroszlánfejü költőnek úgyszólván egész életregénye, ennek a szomorú és megható regénynek minden szereplője: a költő iránti szerelmét áldozatosan magába záró szelíd és jóságos Brunswick Teréz grófnőtől, a léha és élvsóvár sógornőn, a kutyahü- séggel szolgáló Herzog kottamásolón át egészen a hálátlan, lezüllött és kegyetlen unoka- öccsig, Beethoven Károlyig. A hiba ott van, hogy ez a cselekmény nem összefüggő és főként, hogy meg nem történt dolgokat kever bele. így például Beethoven az első felvonásban a bécsi francia követ, Bernadotte tábornok házában szembekerül a Bécsbe bevonuló Napóleonnal. Ez a találkozás a valóságban sohasem történt meg és — ugylátszik -— csak arra kellett, hogy a szerző megmutassa, vagy érzékeltesse a ,.Harmadik", az „Eroica" megszületését. Egyáltalában, a képek legtöbbje Beethoven egy-egy halhatatlan művének aláfestésére szolgál. így „látjuk" a Mondschein-szonáta születését a martonvásári jelenetben, igy csendülnek fel a Sors-szimfónia és a Pastorále hangjai és igy kél életre a „Kilencedik". A darabnak egyik éppen leghatásosabb jelenete az, amikor Beethoven Giűlietta házasságának hírére, amelyet Teréz közöl vele, a csalódás szörnyű fájdalmának és izgalmának a súlya alatt teljesen megsi'ketül... és a boldogtalan ember öngyilkos kézzel készül véget vetni életének. Hirtelen csak valami túlvilág! lángolás önti el az egész lényét, kezéből kihull a halálthozó fegyver, szemét az égre emelve keresi és megtalálja az Istent és a megsebzett [élekből kitör az Öröm, az Élet himnusza, — a gyötrő fájdalom és a megenyhült kínszenvedés látomásából, íme, megszületik a „Kilencedik", a leghatalmasabb és legmegrázóbb költemény, amely valaha költő agyában megszülethetett. Lehetséges, hogy a jeleneteknek ilyen csoportosítása csupán látszat. Azt mondják ugyanis, hogy a bécsi előadásban kevesebb szerep jut a zenének és ilyen módon nem ütközik ki annyira a „Mache". (Nem akarom a rossz „csinálmány" szót használni.) A budapesti előadást azonban elejétől végig átszövi és kiséri Beethoven muzsikája, ami önmagában még jó is volna, ha ezt a zenét kiváló karmesteri kéz fogná össze. De Nádor Mihály, akire a színház a zenei rész összeállítását és vezénylését bízta, a beethoveni muzsika közvetítés éré nem alkalmas ember, — bármilyen ügyes és tehetséges operett-karmester is egyébként. Ide súlyosabb egyéniségre lett volna szükség. Ilyen körülmények között nem lehet csodálkozni azon, hogy a budapesti kritika nem a legnagyobb lelkesedés hangján fogadta a Nemzeti Színháznak ezt az előadását, amelynek egyik legnagyobb fogyatkozása, hogy Giűlietta szerepét Eszenyi Olgára bízta, aki lehet igen jó színésznő, de erre a szerepre teljességgel alkalmatlan, majdnem azt mondanám: ebben a szerepben jelentéktelen. És ez nagy baj, különösen, ha arra gondolunk, hogy a színháznak erre a szerepre olyan művésznő állót rendelkezésére, mint Tőkés Anna. llgy hallom, hogy a színház a főpróba és a premier tapasztalatain okulva, megváltoztatta a képek rendjét és a felvonások beosztását is és egyes helyeket meghúzott. Egészen bizonyos, hogy ez a darab és az egyébként igen jó előadásnak is nagy hasznára lesz és még megtörténhetik, hogy a siker, amelyik a bemutató nyomán nem igen mutatkozott, a változtatások révén elmélyül és a maga teljes pompájában kibontakozik. Tiszta szívvel kívánjuk, hogy igy legyen, mert az előadás, de főként Kiss Ferenc Grandiózus Beethoven-ala- kitása megérdemli a sikert. Kiss Ferenc, aki az előadás játékmestere is, hosszas és alapos tanulmányt folytatott, hogy teljesen beleélje magát a IX. szimfónia halhatatlan költőjének alakjába. Részben ennek is tudható be, hogy olyan döbbenetes élethüséggel állította elénk az oroszlánfejü, borzas, tekintélyt nem ismerő, lobbanékony, hangosszavu, örökkön zsörtölődő, de alapjában melegszívű művészt, hogy alakítása (*) Egy magyar énekesnő külötldi sikerei. Berlinből jelentik: Nagy Izabella, a népszerű magyar operaéinekesnő, meghívást kapott a német rádió igazgatóságától. Ezit az alkálimat Linz Márta, a Berliniben élő magyar hegedű- művésznő felhasználta és művészestet rendezett lakásán, amely már évek óta a berlini zenevilág találkozóhelye. Eiz alkalommal is Berlin legelőkelőbb társasága jelenít meg, köztűk a magyar követ, több diplomata, valamint a művészvilág kiválóságai. Nagy Izabella Kodály Zoltán dalainak előadásával olyan sikert aratott, hogy több hangversenyre kapott meghívást. Február 2í7-én a magyar követségen rendezendő estélyen is szerepelni fog. (*) Tiltakozások és betiltások. Zürichben csak most mutatták be az Extáz/is című filmet, de pánikszerűén le kelllett venni a műsorról, mert a Zürichiek tiltakoztak az erkölcsösnek éppen nem mondható film ellen 'és egyszerűen ibojkottáiiták. — Bölcsben nem engedélyezték „A Garszonlány" című filmet, amelyet Pesten nagy sikerrel mutattak be. — Londoniban egy amerikai fűimet mutattak íbe, amelyben csak négereik szerepelnek. Ez a iflilim már az egész világot [foglalkoztatta, mert egy része a imenvoirs7Jág)ban játszik és a Jóisten is néger, még pedig hosszú fehér szakállal. Elmiiatit egy londoni püspök arra kérte a hatóságot, hogy tiltsák be a filmet és be is tiltották. (*) Magyar művésznő sikere Varsóiban. Varsóiból jelenítik: Vasárnap volt Varsóiban a nagy Chopin-hangverseny startja. A megnyitáson megjelentek a kormány tagjai éa a diplomaták. Huszonkét országiból 105 versenyző indul a versenyen. A kilenc magyar versenyző közül Jámbor Ági, egy fiatal magyar zongoramüvéisiznő, máris nagy sikert ért el, (*) Garnett angol drámairó meghalt. Londonból jelentik: Edward Garnett, aiki úgy Angliáiban, minit Amerikában (mamit drámaíró közkedveltségnek örvendett, minit élestol- lu mfülbiirálíó pedig nagy névre tett szert, ötvennyolc éves korában Londonban meghalt. Igen sok sikeres színmüvet int. Jó barátja volt Galsworthyna.k és Lawrencenek, nikik közben szántéin meghal l ak. messze túlnőtt egy színészi produkció keretén. Amit Kiss Ferenctől ebben a szerepben kaptunk, az valóságos megtestesítése egy fogalomnak, amelynek Beethoven a neve. Kiss Ferenc nem alakított, hanem teremtett ebben a szerepében. Megrendített lélekzetelállitó realizmusával és monumentális emberábrázolásával. Magasan ívelő pályájának egyik legjelentősebb állomásához érkezett el Beethoven alakjának megszemélyesítésével és példát adott az igazi művész hitéről és hivatásáról. Felvonásközöket tapsolt át a közönség és ez a tapsorkán neki zúgott és őt hívta. Megérdemelte. Kiss Ferencen kívül dicséret illeti Rápolty Anna szőkeségében szelíd Terézét, Eőry Kató szép Brunswick Jozefináét, Szabó Margit nagyszerű és élettel teljes Beethoven Johannáját, a férfiszereplök közül Makláry Zoltán remek biró-figuráját, Gőzön Gyula hűséges Holzerét, Timár József férfias Bemadot- te tábornokát, a szépen fejlődő Lázár Gidát, Táray Ferencet és Matány Antalt. A stílusos színpad Horváth János művészi munkája. A bemutató közönsége sokszor szólította a függöny elé a szerzőt, aki darabjának előadására Budapestre érkezett. Vele együtt a szereplőknek is megérdemelt, zajos tapsban és elismerésiben volt részük. Tündérlaki Lányok Heltai Jenő vigjátékának felújítása az Andrássy-uti Színházban. Ha jól tudom, huszonhárom esztendő múlt el azóta, hogy a Vigszinházban bemutatták Heltai Jenő „Tündérlaki lányok" cimü vigjátékát Varsányi Irénnel és Hegedűs Gyulával a főbb szerepekben. Azóta nagyot fordult a világ. A két nagyszerű művész elköltözött oda, ahol „vége a komédiának", uj darabok, uj sikerek és uj művészek születtek, de — ugylátszik — mindez nem tudta elmosni azt az üde és kellemes illatot, amelyik Heltainak ebből a korai, vidám játékából árad. Azt mondják, hogy Heltai teljesen átírta darabját, mielőtt az Andrássy-uti Színháznak átadta volna. Megvallom, nem tudom ennek az állításnak a valódiságát ellenőrizni, mert már nem emlékszem tisztán az eredetire. De azt gondolom, hogy egyes jelenetek és kitételek „modernizálásán" túl a vígjáték eredeti alakján nem esett sok változás. A Tündérlaki lányok egyike most is feláldozza magát a többiért és ezzel megalapozza a maga és testvérei szerencséjét is. Az Andrássy-uiti Színház sok szeretette! és igen jó előadással viszonozta Heltai munkáját és a felújítás zajos sikert hozott a szerzőnek és a színháznak egyaránt. A Góth Sándor által nagyszerűen rendezett előadást Vízvári Mariska, Sennyei Vera, Turay Ida, Kiss Manyi, Szaplonczay Éva, Mihályfi Béla, Kovács Te- rus, Bilicsi Tivadar és Boros Géza lelkes művészi odaadással és tudással szolgálják. ZÓLYOMI DEZSŐ. (*) A párisi Opera Ccvmique vendégjátéka Budapesten. Budapestről jelentik: A párisi Opera Comique tizenöttagu müvészeggyütese szerdán este tartja első vendégjátékát a budapesti Városi Színházban. A franciák tiszteletére a budapesti Operaház vezetősége kedden teadélutánt rendezett. A franciák elragadtatással nyilatkoztak a magyar vendégszeretetről. Két estén fognak szerepelni Budapesten. Francia zeneköltők müveit mutatják be. (*) Prohászka „János vitéz"-illusztrá- cióinak bemutatása Pozsonyban. Pozsonyból jelentik: Prohászka István festőművész néhány év előtt ötven képben illusztrálta Petőfi János vitézét. Az illusztrációkról dia- pozitivek készültek, melyeket február 28-án délután 6 órakor a városháza előadótermében Uhlárik Erzsébet állami polgári iskolai tanítónő az illusztrált költemény felolvasása kapcsán fog bemutatni. Az előadáson felnőtteken kiviil csak a középiskolák felsőbb osztályainak növendékei vehetnek részt. — Féja Tiborné előadása „A magyarok népművészete Szlovenszkón" címmel márcitts 7-én lesz. (*) Magyar falu népe a szili házban. Beregszásziról Jelentük: A Beregszászon rekedi magyar színháznak a magyar ifaliu sietett; segítségére. Estlénkint csapatba verődve indulnak a siznháizlba, hatvan-hetven főnyi csoport egy-egy községiből. Van este, amikor csak egy ifaíu népe megy a színháziba, de néha kettő-három is. Versengenek egymással, melyik falu népe látott liölblb darabot. A jegyeket még délelőtt megvághatják a városiba tejet- hotixló fiukkal. A pénzt előző este szedik ösz- sze és ha elhozták a jegyeket, egymás .közt kiosztják őket. Azitám felveszik ünneplőjüket és elmennek, hogy megnézzék kedvenceiket. A kedvenc ékért lelkesednek és ujrázzák Számait. Egyelőre inkább a;z operett iránt érdeklődnek, főleg ha van ben ne ima gyár nóta és tánc. Csapatos felvonulásukká! biztosítják a sikert és uij szint adnak a nézőtérnek. Sóit. már ott tartanaik, hogy a szellemi finomabb megnyilvánulásait is értik. 1937 február 25* csütörtök. /KÖZGAZDASÁG £ A rovatért LElKö GÉZA felel. Januárban tovább (sokként a szociális biztosításban résztvevő személyek száma PRÁGA. — A Központi Szociális Biztosító kimutatása szerint ez érv januárjában a beteg- biztosításhoz bejelentett férfiak száma 1 millió 135 ezer 356, a nőké 745 ezer 1, összesen 1 millió 880 ezer 357, ami a decemberi létszámnál 154 ezer 669-cel kevesebb, ellenben 146 ezer 857-tel haladja meg az 1936 januári létszámot. Az 1926. évi 117. számú törvény szerinti nyugdíjbiztosítás alá eső bejelentett férfiak száma 125 ezer 492, a nőké 56 ezer 34, összesen 180 ezer 526, ami 1936 decemberével szemben 2062- vel kevesebb s 1936 januárjával szemben 8948- cal több. Jóváhagyták a vámfirléses malmok uj ellenőrzési szabályzatát PRÁGA. Az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium mellett malomipari ügyek részére szervezett tanácstestület vámmalmi csoportja most tartotta évi közgyűlését. Rechcígl elnök jelentésében (közölte, hogy a jelen idényben 137 malom kapott engedélyt melléküzemben való őrlésre az előző idénybeli 144 malommal szemben. Ezenkívül 107 malomtulajdonos engedélyt kapott más malomban való őrlésre. Összesen 7793 malomnak 96.491 vagon őrlőgabonát engedélyeztek. A testület közbelépésére a Gabonatársaság a pénzügyminisztériumban interveniált annak érdekében, hogy ez pontos utasításokat adjon a vámhivataloknak a kis határ- forgalombeli külföldi őröltetés mennyiségének pontos feljegyzésére. A közgyűlés ezenkívül jóváhagyta a vámőrlő malmok uj ellenőrzésének szabályzatát, továbbá a tagdijak beszedéséről és a kontingensen felüli őrlésről szóló hirdetményeket. Végül 4049 malom megengedett legmagasabb vámőrlési mennyiségének megállapítására vonatkozó indítványokat hagyták jóvá. Drágul a megélhetés PRÁGA. A statisztikái [hivatal most bőst* nyilvánosságra az idei január hónap középső hetére megállapított mérlegelt árindexeket, aminél 100-nak veszi az 1014. jiulhisvági állapotok Eszerint a kimutatás szerint Prágában a munkáscsalád és a hív a t aln okcs alá d életszükségletei 1936 decemberével szemben a védett s védelemnélkiilf lakásban is átlag 0.7 százalékkal drágultak. E drágulást a statisztikai hivatal kommentárja szerint elsősorban a lakáspiacon beállott változások okozták s az élelmiszerek drágulása mindössze 0.2—0.3 százalékot ért el. Az élelmiszerek csoportjában a kenyér és borjúhús 4 százalékkal, a gyümölcs és zöldség 10—25 százalékkal emelkedett, míg a sertéshús 4 6 a vaj 6 százalékkal esett. Az egyéb közszükségleti cikkek csoportjában a szappan teljes 15 százalékkal drágult. A közszükségleti cikkek indexe a védett lakásban lakó munkásnál a decemberi 654-ről 655-re, a Kábáid lakásban lakó munkásnál 737-ről 739-re emelkedett. A mérlegelt átlagmutató 706-ról 711-re emelkedett, A védett lakásban élő hivatalnokcsalád közszttk* ségletelnek árindexe 633-ról 636-ra emelkedett, a szabad lakásban élő hivatalnokcsaládé változatlanul 7r20 maradt. Az egész állam- területét véve figyelembe, az élelmiszerek áralakulása megegyezik apTágai áralakulással. Figyelemreméltó drágulást, mutat a gyümölcs és a zöldség (4—16 százalék), míg a vaj 5 százalékkal a tojás pedig 4 százalékkal olcsóbb. (—) Közvetlen Elba—Csehszlovák Állam - vasút—dunai trafia bevezetése előtt. A vasútiig yi minisztériumban e napokban az államvasutak, az Elba- és Duna-hajózási vállalatok megbízottai értekezletet tartottak a vasút és a hajó együttműködésének kimélyitése érdekében. Különösen részletesen tárgyalták meg az Elba—* Csehszlovák Államvasut—Duna közvetlen, szövetségi viteldijszabás kérdéseit. Az összes, ebben az irányban figyelembe jövő relációt mérlegelés tárgyává tették. (—) A gazdasági gépek tulajdonosainak és azok családtagjainak balesetbiztosítása. Az egyesült párt pozsonyi sajtóosztálya közli: Az 1012. évi VIII. t.-c. 5. §-a érteiméiben a mezőgazdasági gépek tulajdonosai kötelesek az e gépeknél dolgozó összes munkásokat a mezőgazdasági munkások pénztáránál biztosítani. E rendelkezés előnyös volta arra vonatkozott, hogy netáni balesetek előfordulásakor a kezelési, temetkezési stb. költségeket nem a gép tulajdonos, hanem a pénztár volt köteles viselni. A pozsonyi országos hivatal 21200/14/937. sz., fenti törvénnyel’ kapcsolatos uj rendelkezése az e gépeknél dolgozó gazdákra és ezek családtagjaira is kiterjesztette a kötelező biztosítást, Tanácsos, hogy az érdekelt, kisgazdák ©7 ügyben az illetékes jegyzőségbez forduljanak, amelyeknek egyébként a vonatkozó 'hivatalos nyomtatványokat már olkilldötték.
