Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-25 / 46. (4192.) szám

4 1937 február 25, csütörtök. A kassai magyar színjátszás sorsa fölött dönt az országos hivatal pénteki ankét ja Tekintetbe veszik-e végre a magyar színészet elemi érdekeit? Dr. Fibiger Sándor 1858-1937 UNGVÁR. Ungvár egész őslakosságát meg­rendítette az a hír, hogy dr. Fibiger Sándor pá­pai prédát us, szemináriumi rektor váratlanul el­hunyt. A 79. évét betöltött főpap egyike voJt azoknak, akiket szép, példás, munkás és izig- vérig magyar életükért úgy a városban, mint egész Kárpátalján generációk tiszteltek és sze­rettek. Kedvessége, előzékenysége, szeretetreméltó- sága úgyszólván mindenki barátjává tette öt, aki —■ bár Felsőbányán született — lélekben mindig ungvárinak érezte magát, hiszen minden meg­szakítás nélkül 53 évet élt Ungváron s ez ötven­három éven át szakadatlanul tanított. 1884 szep­tember 21-én nevezték ki az ungvári volt királyi katolikus gimnázium hittanárává. Negyvennégy évig ült a tanári katedrán s amikor 1928 szep­tember 1-vel nyugdíjazták, megalakította a női Mária-kongregációt, létrehozta a leányegyesüle­tet és hol itt, hol ott, korát meghazudtoló fris­sességgel oktatta, tanította és nevelte az ifjú­ságot. De ez mind nem volt elég.. Egyike volt azoknak, aki munkájával és anyagi támogatásá­val létrehozta az ungvári római katolikus pap- nevelőintézetet, amelynek rektora lett és e mi­nőségében lelkes buzgalommal nevelte a jövő papi nemzedéket. Az utóbbi években betegeske­dett, de ez nem gátolta meg abban, hogy fölsza­porodott munkakörét el ne lássa. Titokban végzett jócselekedeteinek száma meg nem állapítható. Az ungvári Gizella-ház irgalmas nővéreinek valósággal pátrónusa volt. Atyai szeretettel vette őket körül és ha kellett, anya­giakban is segítségükre sietett. A szegények szá­zait hagyta most támasz nélkül, akiknek utolsó óráiban is alamizsnát osztogatott. Mindezek mellett közéleti tevékenysége nagy megbecsülést és tekintélyt szerzett neki, de ő mindvégig evangéliumi szerénységgel élte szép papi életét. Tehetséges ember volt. Elemi iskoláit Felső­bányán, ebben a csodaszép kárpáti városban vé­gezte, mig középiskoláit Szatmáron, ahonnan a budapesti központi papnevelőbe került. 1880- ban szentelte pappá a szatmári püspök, de mind­össze egy hónapig volt Tiszaujlakon segédlel­kész, mert visszahívták a püspöki udvarba, ahol előbb aktuárius, majd 1882-hen protokolista lett. 1883-ban szerezte meg a teológiai doktorátust Budapesten s 1884-ben nevezték ki Ungvárra hittanárnak, mely hivatását 1928 szeptember 1-ig teljesítette. 1896-ban 'érte az első kitüntetés, amikor a szatmári püspök szentszék! tanácsos­sá nevezte ki, 1912-ben kapta a pápai kamarási címet, 1923-ban szatmár egy házmegyei címzetes kanonok lett s amikor Kárpátalja elszakadt a szatmári egyházmegyétől és vikáriátus vezette az egyházmegye ügyeit, Fibiger Sándor mint szubvikárius vett részt a kormányzásban. Boldo­gult Tahy Ábris apostoli vikáriusnak apostoli kormányzóvá való kinevezése után, 1930-ban vi­káriussá lépett elő és 1933-ban kapta meg a pá­pai prelátusi méltóságot. Igen kedves ünnepelte- tésben volt része 1933-ban, amikor a budapesti egyetem doktori diplomája megszerzésének 50 éves fordulóján doktori aranyoklevéllel tüntette ki. A római katolikus papi szeminárium megalapí­tásakor, 1936-ban az apostoli kormányzó a sze­minárium rektorává nevezte ki s ebben a munka­körében, úgyszólván a katedrán érte váratlanul a halál. Hétfőn este félhét óra volt. Fürdőt vett és vacsoráját várta. Ezalatt breviáriumába me­rült, hogy elvégezze a kötelező imákat... Egy pillanat, nemes szive megszűnt dobogni s az ima zsoltárszámyain lendült át szép lelke az örökké­valóságba ... Halálával nagy űrt hagyott maga után. Nem volt fölösleges ember, mert ha valaha, ezekben a nehéz napokban igen nagy szükség volt rá. Mig élt, szakadatlanul dolgozott, halála után pe­dig magyar lelke fog őrködni fölöttünk s emléke fogja a jövő nemzedéket lelkében nemesíteni! _________________________RACZ PÁL. — PORUBSZKY KÉPVISELŐ INTERPELLÁ­CIÓJA A BORTERMELŐK ÉRDEKÉBEN. A na­pokban ismertette a BMH azt a rendeletét, ame­lyet a párkányi jövedéki ellenőrző hivatal főnöke adott ki nemrégiben a bortermés elraktározása tárgyában, s amelyben egyebek között megtil­totta, hogy adózatlan és adóköteles bort ugyan­abban a pincében tartsanak a bortermelők. Az ügyet dr. Poruibezky Géza, az egyesült párt nem­zetgyűlési képviselője legutóbb a képviselőiházbao is felemlítette, amikor az állami zárszámadás bí­rálatával kapcsolatban felhívta a pénzügyminisz­ter figyelmét a szlovenszkói bortermelők súlyos helyzetiére és a párkányi jövedéki ellenőrző hiva­tal említett sérelmes rendelkezésére, s egyben or­voslást és a bortermelők helyzetén való gyökeres javítást sürgetett. Porubszky képviselő most egyúttal írásos interpellációt is nyújtott be a pénzügyminiszterihez a párkányi túlkapások és ez­zel kapcsolatban uj, szociális elgondolásai boradó­törvény elkészítése és beterjesztése tárgyában. Az eddigi gyakorlat ugyanis, — amely a konjunk- turás idők borárait vette alapul, — nem veszi te­kintetbe azt, hogy a bor ára a válság következté­ben rendkívüli mértékben csökkent, a szöllő- és bortermelés költségei viszont egyre emelkedtek, a boradó azonban a régi maradt és a szöllő- és borgazdálkodást szinte lehetetlenné teszi. Ezórt sürgeti Porubszky képviselő mostani interpellá- n ójában a szociális elgondolásu uj iboradótöTvény mielőbbi benyújtását. — ERŐSZAKÉRT — TIZHAVI BÖRTÖN. Kassáról jelentik: Michalsky Imre nagyvárosi kovácslegény kerékpáron kicsalt egy tlzennégy- éves iskolás!eányt a falu határába és ott erősza­koskodni kezdett vele. Dulakodás közben eltörte ;i leány kezét. A brutális legény most került a •bíróság elé. Tizhavi börtönbüntetésre Ítélték, KASSA. Amint már ismeretes, február 26-ára az országos hivatal ankétot hívott egybe Pozsony­ba a szlovenszkói magyar sziniszezón beosztása és az ezzel kapcsolatos magyar színművészeti kér­dések megoldása végett. Az ankétra meghívták a magyar kulturegyesületeket és a magyar szin- pártoló egyesületek képvieslőit, a két magyar színigazgatót, ezenkívül az országos hivatal meg­bízottai, Kassa és Pozsony város kiküldöttei és a sajtó képviselői fognak részt venni a megbeszé­lésen. A kassai magyar kulturális körök különösen nagy aggodalommal tekintenek a pozsonyi ankét elé, mert — mint tudvalevő, — a múlt év jiunius 30-án lejárt Iván Sándor keletszlovenszkói ma­gyar színigazgató szinjátszási engedélye és ugyan­akkor lejárt a kárpátaljai magyar színházi szö­vetkezet koncessziója is, amelynek képviseletéiben szintén Iván Sándor vezette a magyar színházat a kárpátaljai városokban. Tavaly már megtörtént, hogy tíznapos késéssel kezdte me^ a színtársu­lat a kassai magyar szezont csak azért, mert némi késéssel történt meg a megegyezés a kárpátaljai színjátszás kérdéséiben az ottani színházi szövet­kezettel. A kis bizonytalanságból az idén már a nagy bizonytalanságok egész sorozata lett és igy vető­dik fel az aggodalmas kérdés, hogy március 15-én, mint az eddigi években történt, valóban bevonul­hat-e a magyar színtársulat a kassai színházba. A városban hírek terjedtek el arról, hogy az ed­digi keletszlovenszkói szintársulat helyett önálló, kassal szlovák színtársulat fog alakulni és állí­tólag ez a szintársulat az egész év tartamára le akarja foglalni a kassai színházat. Ez esetben a ma­gyar társulat számára csupán a nyári szünet két hónapja maradna, olyan idő, amelyet eddig csak tatarozási és biztonsági ellenőrzési munkálatokra szoktak felhasználni. Azok, akik jól ismerik a szlovák soviniszta POZSONY. — Szerdán délelőtt a pozsonyi esküd'tlbiróság megkezdi te a imagyarfalíusi gyil­kosság! ibiünpier tárgyalását. A vádlottak pad­ján Tiki Botamil 21 éves, bécsi születésű péksegéd és apja, Tiki János, 58 éves ma- gyarifáliusi pékmester ülnék. A vádlottak 19013 május 28-án előre megfontolt szándékon, megölték Tonnások .árnos magyar falusi pék­mestert. FEJSZÉVEL, OLLÓVAL ÉS REVOLVERREL.. Monde! Ferenc, a meggyilkolt Tomasek. Já­nos sógora, megvette Tiki János tönkrement pékmester házát. Tiki családjával kénytelen voit hibu reolkodni házaiból, de Mendel könyörületből az udvaron egy kam­rát hagyott rendelkezésükre: a kilakolta­tott család ott húzta meg magát. Az elkeseredett Tiklék bo&sziut forraltak Mendelék ellen. Május 28-án éjjel egy óraikor Tiki János két fiáival, Boihiimillal és fiatal­kora fiával behatolt Mendel Ferenc pékrnü- helyébe s ott romlbotmi kezdtek. Köziben belátták:, hogy muinlMijiuk ímedidő, -mert. •aanugy seim tudják tönkretenni a műhelyt. Ezéirt további boeezaiiterveit ^szeltek ki. Réggé! hat órakor, mikor Mendel és Tomasek megjelenítek ■a pékmiilhelyben, hogy tüzeit rakjanak, Tiki Bofiumil apjával és fiatalkorú öccsével Jóshelyükről rátámadtak a két pékre. Mendel eOimemeJkiüilt, Tomasek pedig bezárkózott a pékmühelybe. Tildék erre betörték a műhely ajtaját s a szerencsétlen péket Tiki János fejbevágta, majd a fiatalkorú fiú egy kerti ollóval a föl­dön vérben fetrengő péket ütni-vemi kezdte s végül Tik! Bohumil revolverrel fejbelőtte. A szwrencsótlon Tomasek a heilysziuleiu meghalt., körök arra irányuló buzgalmát, hogy mindent el­tüntessenek Kassáról, ami valamennyire is doku­mentálhatja a magyar jelleget, nagy megdöbbenés­sel fogadták ezt a hirt, 8 ezzel szemben joggal mutatnak rá arra, hogy ellenkezőleg: a valóságos helyzet azt kívánná meg, hogy nocsak az eddigi magyar szinjátszás időtartamát tartsák fenn, ha­nem meghosszabbítsák a magyar szezónt, ahogy ezt a város tényleges kulturális szükségletei meg­kívánják. Eddig az volt a helyzet, hogy a sziniszezón tíz hónapjából hét hónap jutott a szlovák színtársu­latnak, három hónap pedig a magyar társulat­nak. Ezt a három hónapot is két részre szakítot­ták és igy a magyar társulat kétszer hat hetet játszott, először tavasszal, április és május hóna­pokban, másodszor ősszel, szeptember és október hónapokban, vagyis színházi szempontból a leg­gyengébb idényben. Már most az történt, hogy a szlovák színház távolról sem használta ki a ren­delkezésére álló héthónapos sziniidényt. Legilleté­kesebb helyről szerzett adataink szerint a szlo­vák szintársulat 1934-ben 107 estén, 1935-ben 96 estén, 1936-ban pedig 78 estén nem tartott előadást. Hosszú hónapokat kitevő napokon tehát estén- kint sötétek maradtak a színház épület helyiségei, nem gyultak ki a rivaldalámpák. Nem kétséges, hogy az előadások azért maradtak el, mert a szín­ház igazgatósága úgy látta, hogy az előadásokat a közönség részvétlensége miatt nem lehet meg­tartani. Nem használt semmit a hatalmas propa­ganda, a szlovák testületek, az egyes állami hi­vatalok tagjai között folytatott rendszeres szer­vezés, a kedvezményes és ingyenjegyek tömege. A szlovák színházi közönség olyan gyér maradt mindmáig, hogy az előadásokat az említett számú estéken nem lehetett megtartani és hogy A ifiataűlk'Oim tetitee>t a pozsonyi fiatalkornak bírósága már régebben elítélte, a mai tárgyalá­son mint hamm jelent meg. Tiki János és fia, Bobmimil a vizsgálat soréin beismerő vallomást tett, sőt beismerték aiz ©lőne megfomtoilit szán­dékot is. TIKL BOHUMIL MEGNÉMULT A TÁRGYALÁSON A tárgyalást Éliás bírósági főtanácsos vezetette. Tiki Bohumil elsőrendű vádlott osenevés* fiatal­ember. Bár 21 éves, de mindössze 15 évesnek látszik. Amikor az elnök személyi adatainak ismertetése után kérdéseket intéz a vádlotthoz, Tiki lehajtja fejét s egy szót sem szól. Az elnök mégegyszer megkérdj őt, megértette-e a vádiratot!, vagy sem, de ö konokul hallgat, némá­nak teteti magát. Az elnök újból figyelmezteti, hogy beszéljem, hiszen a vizsgálóbíró előtt vallo­mást tett, hallgatáséval pedig csak eulyosbbitja a maga helyzetiét. A fiatalember azonban erre sem válaszol. Erre az elnök felolvastatja a vádlottnak a vizsgálóbíró előtt tett vallomását, majd felolvas- tatja azit levelet is, amelyet a vádlottnak kabátja bélésében bevarrva találtak. Tiki Bohumil ugyanis az elmegyógyintézetben volt megfigyelés alatt s amikor onnét visszahozták a fogházba, akkor ruhá­jában levelet találtak, amelyet atyjának akart ki­csempészni. Ebben a lévőiben azt állítja, hogy To- maseket tulajdonképpen sógora, Mendel pékmester lőtte agyon véletlenül. Amikor tettét, elkövette, Ír­ja a levélben, akkor a mester az ö kezébe adta a revolvert azzal, hogy vállalja magára a gyilkossá­got, s akkor egész életiében gondoskodni fog majd róla. Az elnök csaknem háromnegyed óráig faggat­ja kérdéseivel a vádlottat, do a* .semmire sem ez a helyzet nem változott a legújabb Időkben sem, élénken bizonyltja az a körülmény, hogy a legutóbbi hetekben, ez év január elsejétől feb­ruár 20-ig 26 napon nem tartott előadást a szlo­vák társulat, vagyis átlagban minden második napon sötét némaságra volt Ítélve a szép kas­sai színházépület A viszonyok jellemzésére említjük meg, hogy a legélénkebb színházi időkben szüneteltette előadásait a szlovák társulat. így például 1934 januárjában 20 napon keresztül nem volt előadás, ugyanaz év novemberében 18 napon, decemberen 17 napon nem nyitották ki a színház kapuit. 1936 januárjában 13 estén, február­ban 22 estén(l), márciusban 14 estén, november­ben 16 estén, decemberben 18 estén maradt sötét a színpad, és a nézőtér. Ismételjük: a szlovák sze- zón idején, a legerősebb színházi hónapokban. Egészen hasonló volt a helyzet 1936-ban i6, ami­kor szintén a legerősebb január, február, november és december hónapokban maradt el legtöbbször az előadás. Az elmúlt években többször történt kísérlet arra, hogy a színház ilyen megdöbbentően gyér igénybevételére való tekintettel a magyar szini­szezón meghosszabbítását érjék el és kieszközöl­jék, hogy legalább további 30 napra engedjék be Kassára Iván Sándor magyar színtársulatát. Mind­ezek a kísérletek hiábavalók maradtak. Ismételten hangoztatni kell, hogy a valóságos helyzet ma sem változott, ma is minden második este tart csak előadást a szlo­vák szintársulat és ilyen helyzetben ül össze most a pozsonyi an­két, hogy döntsön a többi városok között Kassa magyar szinikulturájának sorsa fölött is. Aszind- kulturájának jövőjét féltő magyarság nagy érdek­lődéssel és komoly aggodalmakkal várja a po­zsonyi ankét eredményeit. válaszol. Amikor látja, hogy nem tud vele zöldágra ver­gődni, Tiki Jánost, az elsőrendű vádlott atyját hív­ja elő. Az öreg Tiki azt mondja, hogy ami történt, azt mind a fiai csinálták. Tagadja, hogy előre megbeszélte volna fiaival a szörnyű tettet. Szembe­sítik fiával, de a fiatalember apjával szemben is némának teteti magát. Délután folytatták a tanúkihallgatásokat. A Kazinczy Társaság nagysikerű Kosztolányi- emlékestje KASSA. — A Kazinczy Társasági előadóestét rendezett a ikassaí Polgári Kaszinó nagytermé­ben a nemrégiben elhunyt nagy magyar költő, Kosztolányi Dezső emlékére. A termet szinültig megtöltötte a közönség, amely az itteni magyar­ság színe-javából tevődött össze. Először Sziklay Judit Kosztolányi néhány leg­szebb versét szavalta el teljes átérzéssel és biz­tos készséggel. A közönség hálásan tapsolta a kitűnő előadónőt. Ezután az emlékest főpontja, Darkó István előadása következett. Az elhunyt költő életmun­káját ismertető tanulmány méltán megérdemli, hogy a legtisztultabb irodalmi igények szempont­jából foglalkozzunk vele. A kitűnő író nagyon értékes és százszázalékosan művészi kvalitású müvet adott e tanulmányban és újra bebizonyí­totta, hogy a művészi oeuvre méltatása és meg- érttetése éppen olyan művészi föladat, mint bár­mely legtisztább irodalmi műfaj. Az író méltatta itt a költőt, ezért történhetett, hogy nem száraz irodalmi ismertetést kaptunk, de egy nagy költő tragikus életének, művészi lelkületének távlatos mezeire, alkotásának kerek, lezárt birodalmába surranhattunk be az alig egyórás előadás alatt. Az előadó Kosztolányi élete tragédiáját fogta meg és abból kiindulva, frappáns művészi ötlet­tel tárta elénk a költő témakörét, amely az el­múlást, a fiatal halált revelálta és szinte fizikai­lag beteljesítette. Az anyag tökéletes ismeretével hatásos noveilisztikus formában határozta meg Darkó Kosztolányi jelentőségét, anélkül, hogy pillanatig is éreztük volna a beskatulyázás papi­rosszagát. Erőteljesen rajzolta meg a költő alak­ját zűrzavaros korában és a jellemzés talán leg­jobban sikerült a két nagy antagonistának: Kosz­tolányinak és Adynak összehasonlításával. így jutott az előadó arra az eredményre, hogy a kö­zelmúlt mindkét nagy költője mélyen magyar és mélyen európai volt. A dunaj, erőteljes Ady, a kifejezésmódjában gyökeresebben magyarnak ha­tó költő igazi nosztalgiája Nyugat felé mutat, a csiszolt, halktónusu, nyugati formákban lélegző Kosztolányi pedig lélekben inkább tapadt a ma­gyar földhöz. Darkó István kis tanulmány; 'ely megérde­melt nagy sikert aratott a Ka^ .i,czy Társaság hozzáértő közönsége körében, megérdemli, hogy besorozzák a legsikerültebb Kosztolányi-essayK közé és remélhető, hogy a szlovenszkói és kár­pátaljai magyar közönség több megismételt elő­adásban fog megismerkedni a kitűnő iró kis re­mekművével, amelynek hatását még levegősebbé tették a jól megválogatott és jól alkalmazott idé­zetek. Az est befejezéséül Pollnsky Kató énekelt da­lokat és koloraturáriákat, szintén nagy tapsokat aratva. A nagysikerű kulturest bizonyára nagy­mértékben hozzájárult ahoz, hogy a Kazinczy Társaság régi presztízsét és jövendő pozícióját erősítse. Házasságszédelgő „megszöktetett" egy zsolnai — bérautótulajdonost Zavarok a dollárörökség körül ZSOLNA, — Rejtélyes eltűnési eset foglal­koztatja a zsófnai csendőrséget. Ma jelentették a zsolnai cseírtiőrségen, hogy Dymák János zsolnai bératutótulajdonos három nappal ezelőtt eltűnt. Utoljára akkor látták, amikor egy ismeretlen férfi fölbérelte és nagyobb autóturára vitte magávaL Azóta a bérautótu­laj donosnak nyoma veszett. A csendőrség azonnal megindította a nyo­mozást, amely újabb gaztettről lebbentette föl a fátyol! Kiderült, hogy a zsolnai bérautótulajdo­nost egy körözött házasság,szédelgő bérelte föl, aki egy kassai leányt csapott be. — Kassán K. J. nevű háztartásbeli alkalmazott megismerkedett egy fiatalemberrel, aki azt állította magáról, hogy Johannák hívják és Znaimban igen szép birtoka van. Rövid ismeretség után házasságot ígért a leánynak, amikor megtudta, hogy annak saját megtakarított pénzén kívül nagyobb dollár­öröksége is van. Rávette a leányt, hogy hagyja el állását s utazzanak el együtt Zsolnára. Útköz­ben a fiatalember föltűnően érdeklődött a leány vagyoni állapota iránt. Megjöttek Zsolnára, majd a leány Mührisch-Ostrauba nővéréhez hív­ta a fiatalembert,- hogy egyrészt ott bemutassa, másrészt az örökségtől fölvilágosítsák öt. El is utaztak Máhrisch-Ostrauba. A leány nővére azonban eltitkolta a dollár- örökséget. Amikor a fiatalember megtudta, hogy a dollárok még nem érkeztek meg, szűnni kezdett „lángoló" szerelme s el akarta hagyni a leányt. Még együtt visszautaztak Zsolnára, ott azután gorombás- kodni kezdett ,még állítólag kisebb pénzösszeget is kicsalt a leánytól, majd eltűnt. A csendőrség most a házasságszédelgőt az eltűnt bérautótulaj­donossal* együtt keresi. Könyörületből menedéket kaptak — meggyilkolták a ház gazdáját A magyarfalusi pékmester gyilkosai a pozsonyi esküdtbiróság előtt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents