Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-24 / 45. (4191.) szám

A koronázási ünnepség árnyoldalai 1937 február 24, szerda. Egy angol arisztokrata a nemesi bíróság előtt beperelte VI Györgyöt Xn. századból származó jogok alapján külön szerepet követel magának a koronázási ünnepségen ■ Harc az árdrágítók ellen London, február 23. (MTP). Az egész világ tekintete Anglián nyugszik. A kö- zépeurópai lapok újabban többet írnak Londonról, mint saját hazájukról. Az alsó- házban nem hangozhat el olyan jelentékte­len felszólalás, amelynek a kontinens lap­jaiban nem tulajdonítanának „sorsdöntő" jelentőséget, közben az angol nép minden iránt érdeklődik, csak politika iránt nem. Angliának most egyetlen szenzációja van: a közelgő koronázás. Emellett minden eltörpül, a fegyverkezési mamut-kölcsönről többet írtak az európai lapok, mint az angolok. A londoniak nem vesztegetnek sok szót Chamberlain fegy­verkezési kölcsönére, őket csak azok a hí­rek érdeklik, amelyek a koronázással van­nak kapcsolatban. Ezt aztán alaposan ki­használja a sajtó. Nem is kell más, csak­hogy reggel az ember átfussa a kontinens­ről érkező lapokat és a londoniakat és ta­pasztalhatja, hogy itt, a csatorna túlsó ol­dalán egész más világban él, mint odaát Európában. Ancaster grófjának pere a király ellen Angliáb, n most sokat hallani arról a perről, ami valószínűleg minden európai fülnek komikusán hangzik, de itt nagy elvi jelentősége van, legalábbis az arisztokrácia szempontjából. Ancaster grófja, aki a „Lord Great Chamberlain of England" hangzatos ci- met viseli, ami körülbelül legfőbb lordka­marást jelent, pert inditott az angol ne­mesi biróság előtt a király ellen. A tárgyalást ünnepélyes formaságok kö­zött meg is tartották és az újságok részle­tesebb tudósítást közöltek róla, mint akár­milyen szenzációperről. A lordok XVI. szá­zad korabeli lovagruhában jelentek meg a tárgyaláson. A felperes a XII. és XIII. szá­zadból származó jogok alapján a követke­ző követeléseket támasztotta az alperes, vagyis az uralkodó ellen: Hogy élete vé­géig a királyi udvarban élhessen és lakhas­son, a koronázáskor ő öltöztethesse VI. Györgyöt, sajátkezüleg tehesse fejére a ka­lapot, ő segíthesse rá a mentét és ő csatol­hassa fel derekára a kardot. Ő adja a negy­ven jard hosszú biborbársonyt és az ágyat, a hozzávaló összes ágyneművel, amelyben a király a koronázás előtti éjszakát tölti és a koronázás napjának reggelén ő nyújthas­sa át a mosdóvizet és a törülközőt a király­nak. A hagyomány szerint a mosdótál és a törülköző is használat után átmennek az ő tulajdonába. Mindezeken kívül pedig sa­ját páholyt a koronázási ünnepség alkal­mával a Westminster-templomban. A gróf többet nem kíván, viszont ügy­védje ékesszóló és történelmi bizonyitó anyaggal alátámasztott beszédet tartott ar­ról, hogy évszázadokon keresztül számos Uralkodó betartotta ezt a hagyományt. Mindenesetre az utolsó uralkodó, aki alávetette magát e hagyománynak, két­száz év előtt élt s most a nemesi biróság ősz lordjai törhették a fejüket, hogy ho­gyan oldják meg a fogas kérdést. Minthogy VI. György, ha fivérével szem­ben a hagyománytisztelet uralmát jelenti is, valószínűleg mégsem hajlandó magát olyan procedúrának alávetni, ami a mai ember Ízlésének nem felel meg, — a biró­ság tehát úgy döntött, hogy a saját páholy követelése jogtalan, minden más követelést illetően pedig a királyra bízta a döntést. „Coronation vállár es^ Vannak természetesen a koronázási láz­nak nemcsak ennyire kuriózus eseményei. Az angolok, akármennyire rajonganak is a hasonló extravaganciákért, közben józan üzleti érzéküket sem vesztették el. Lon­donban fantasztikus üzleteket csináltak egyesek már most is, de ahogyan néhányan a koronázási ünnepség vendégeit meg akar­ják kopasztanh egyenesen fölhábőrijó. Újabban hallani is lehet nagyon éles hangokat a „Coronation vultures" elljen. A koronázási ünnepségek hiénái — újab­ban sűrűn használt kifejezés az angol la­pokban. A hatóságok is kénytelenek voltak beavat­kozni, mert már most, majdnem egy ne­gyedévvel a koronázási ünnepségek előtt megkezdődött az árfelhajtás olyan mérték­ben, hogy a tisztességes és jóérzésü angolok attól tartanak, hogy néhány éhes vállalkozó tönkreteszi London hagyományos jó hír­nevét. Az egyik nagy angol lap, amely naponta százával kapta olvasóitól a felháborodott hangú leveleket, kiküldte egyik legügye­sebb riporterét, hogy állapítsa meg, meny­Vadászfegyverével agyonlőtte magát Goócs Lajos tekintélyes homonnai ügyvéd Anyagi bajok kergették a halálba Kassa. Homomna községben megrendítő öngyilkosság történt, amely izgalomban tartja egész Zemplén lakosságát. Goócs Lajos ügyvéd, akinek a homonnai Hodza-ucca 10. számú ház­ban volt állítólag jólmenő ügyvédi irodája, teg­nap a ház udvarán vadászfegyverével agyon­lőtte magát. Mire rátaláltak, már halott volt. Dr. Goócs Zemplén egyik legismertebb ügyvéd­je volt. Úgy tudták, hogy rendezett anyagi kö­rülmények között él. Meglepetésre azonban bú­csúlevelében azt irta, hogy súlyos anyagi bajai­val nem tudott megbizkózni, ezért öngyilkos­ságot követ el. Az ügyvéd a tragédia előtti éj­szakát nyolcvanéves édesanyja betegágyánál töltötte. Csak reggel távozott el. Reggel édes­anyja keresésére indult és az udvaron lévő fás­kamrában megtalálta fia vérző holttestét. Fáklyastaféta Rómából Esztergomba Az 1938-as Szent István-év előkészületei Budapest. Az 1938. évi jubileumi Szent István-év előkészítő főbizottsága cl" határozta, hogy a jubileumi év megnyitó ünnepségei alkalmával fáklyastaféíát ren­dez Rómából Esztergomba. A terv szerint a pápa Rómában a Szent Pétér-sirja fölött égő örökmécsesről vesz lángot s azzal meg- gyujtja a fáklyát, amelynek tüzet a staféta egyes tagjai Olaszországon és Ausztrián keresztül eljuttatják Esztergomba. Augusz­tus 15-én a biboros-hercegprimás veszi át az esztergomi Bazilikánál a Rómából hozott tüzet. Innen széíviszik az ország különböző templomaiba, hogy az öröktüz hirdesse a magyar katolikus egyház és a Vatikán kö­zött kilencszáz esztendő után megújított örök kapcsolatot. A Rómából hozott tűz az olimpiai lángtól abban fog különbözni, hogy amig az olimpiai lángot a verseny végén el­oltották, ez utóbbi az örökmécsesekben to­vább fog loboc~: 62 millió 800 ezer korona közmunka-segélyből 506 ezer jutott Szlovenszkóra és Kárpátaljára Prága, február 33. A Lidové Noviny jelentése szerint a népjóléti minisztériumban újabb számos oly kérvényt intéztek el, melynek benyújtója — község, járás — a munkanélküliek produktív gon­dozása érdekében államsegélyt igényel közmunká­latokhoz. A kedvezően elintézett kérelmek összesen 62.8 millió korona értékű közmunkára vonatkoznak, melynél 4520 munkás kap elhelyezést. E közmunkákból SZLOVENSZKÓRA a következők jutnak: a Pöstyén melletti Vrbová község iskolaépítése 1.4 millió koronás költségve­téséihez az állam 68 ezer koronát ad és Turóc­szentmárton részleges csatornázása 4 millió koro­nás költségvetéséihez az állam 400 ezer koronát f pú liPV KÁRPÁTALJÁN a Krajniki—Voniho vicinális közutat építik ki 215 ezer koronás költségvetéssel, amiből az állam­segély 38.400 korona. Vagyis Szlovenszkó és Kárpátalja ezalkalom- mal a' munkanélküliek produktív segélyezésére összesen 506 ezer 400 koronát kapott. Majd figyelni fogjuk, hogy a jövő osztozkodások során ugyan belvre!hozzák-e a Szlovenszkóval és Kárpátaljával szemben ez alkalommal is tanúsított — tapintatlanságot! Nagyszabású ipari és fatermelési kiállítás lesz jövőre Kassán Már most folynak a kiállítás előkészületei Kassa. A Kassán jövő évben rendezendő ipari kiállítás ügyében a rendezéssel megbízott bizott­ság dr. Sípos Aladár kamarai főtitkár elnöklete alatt tegnap tartotta ülését. Az elnök kifejtette, hogy nagyszabású reprezentatív kiállítás rende­zését készítik elő. A kereskedelmi és iparkamara 1938-ban fatermelési és ipari kiállítást akart ren­dezni. A költségvetést is elkészítették s mintegy másfélmillióra lett volna szükség. A mostani ki­állítást ennél sokkal nagyobbra tervezik s a költ­ségek fedezésére 2 millió koronára lesz szükség. Sípos Aladár bejelentette azt is, hogy Kárpátal­ján nem tartják meg 1939-ben a tervezett kiállí­tást, igy kívánatos, hogy Kárpátalját is bevon­ják a kassai kiállítás rendezésébe. A kiállítást 1938 julius 17-től rendezik szep­tember 19-ig. A kiállítást a volt kadettiskolában és a gaz­dasági iskolában akarják elhelyezni. E célból összeköttetésbe lépnek a katonai hatóságokkal, hogy engedjék át a volt kadettisikolai épületet, A kiállítást egy szövetkezet fogja rendezni. A legnagyobb érdekeltséget a város veszi át. Dr. Vukovics városi főtanácsos indítvá­nyozta, hogy a kiállítás keretében mezőgazda­sági, ipari és kereskedelmi, valamint kulturális kiállítást is rendezzenek. A bizottság elhatároz­ta, hogy egyelőre három főcsoportra osztja a ki­állítást: mezőgazdasAai, kereskedelmi és kultu­rális csoportra. nyi az igazság a különböző fantasztikus árdrágítás! hírekből. Az eredményt most naponként közli a lap folytatásokban. S meg kell állapítani, hogy a jóérzésü ango­lok felháborodása teljesen jogos. A szállodákból kilakoltatják az alkalmazottakat Még a legártatlanabb uzsora az, amit á hivatásos szállásadók követnek el — álla­pítja meg a lap. — A szállodák, boarding- házak és penziók ugyanis a májusi szezon­ra mindössze három-négyszáz százalékkal emelték fel áraikat. Sokkal súlyosabb ennél az ártfelhajtásnál, hogy valamennyi szálló- és penzióigazgatóság közölte alkal­mazottaival, hogy május elején, mihelyt megindul az ide­genáramlás London felé, ki kell üriteniök szobáikat, hogy ezeket a helyiségeket is a vendégek rendelkezésére bocsáthassák és a személyzet részére pincékben fog­nak úgynevezett tömegszállásokat beren­dezni. Mindez azonban semmi ahhoz képest, amit az igazi „Coronation vultures" müvei. Van ugyanis néhány társaság, amelyek már egy évvel ezelőtt kibéreltek Londonban a ko­ronázási ünnepségek alkalmára minden la­kást és ablakot, amely a koronázási me­net útvonalán fekszik s ahonnan a menet látható. Különösen magas árakat fizettek az olyan lakásokért és ablakokért, amelyek a Westminster Abei vagy a Buckingham- palota közelében vannak. Az összes elő­nyösen fekvő lakások és ablakhelyek 80 százaléka a közvetítő társaságoknak a ke-' zében van, úgy hogy ha valaki látni akarja a koronázási ünnepséget, kénytelen hozzá­juk fordulni. Szoba napi ötven fontért Az újságíró fantasztikus árakat közöl azokról az árakról, amiket ezeknek a társa­ságoknak ügynökei az érdeklődőktől kér­nek. Van olyan előnyösen fekvő szoba, ame­lyet május elsejétől május 20-ig akarnak csak bérbeadni napi öt ven fontért* Vannak ablakhelyek, amelyeket óránként adnak bérbe, tehát több érdeklődőnek kell megosztoznia rajtuk, egyórás bérlet 5—10 fontba kerül, ha valaki széket is akar hoz­zá, akkor 12—15 font. A valóságban még soha nem adtak ilyen horribilis összegeket hasonló látványosságért. Közben az árak napról-napra emelked­nek s mikor ezeket a sorokat Írjuk, már 500 fontot kérnek egy hétre egy boar- ding-házbelí appartementért a koronázás idejére. Hogy ebben az árban benne van már a reg­geli is, ami különben Angliában egészen természetes, mint valami nagy előnyt emle­getik. A hatóságokat idegesíti ez a nyaklónél­küli árfelhajtás, mert attól tartanak, hogy a vendégek egyrésze el fog maradni. Már eddig is sok külföldi vendég lemondta jö­vetelét, mert sokan vannak ugyan, akik szívesen áldoztak volna valamit a koroná­zási ünnepség valóban ritka látványossá­gáért, de az utolsó inget mégsem engedik lehúzni magukról. Ilyen hangnemben írtak már hetek óta a lapok, mig végre a kormány elhatározta, hogy a londoni városi tanáccsal karöltve bizottságot lé­tesít, amelynek az lesz a feladata, hogy szabályozza az árakat. Hivatalosan a bizottság azt a megbízatást kapta, hogy a koronázási ünnepség vendé­geinek kényelméről gondoskodjék és kí­vánságaikat teljesítse. Valójában azonban már a közeli napokban nagy eréllyel látnak hozzá az áruzsora letöréséhez. A rendőr­ség speciális hivatalnokokkal vizsgáltatja meg az árakat és ahol kell, be is fog avat­kozni. Bizonyos esetekben a hatóságok ki fogják venni a már kibérelt helyiségeket a közvetítő irodák kezéből és saját kezelésben tartják az ünnepségek alkalmával, hogy el­fogadható áron bocsássák a vendégek ren­delkezésére. — PÓRULJÁRT BETÖRÖK. Pozsonyból jelen­tik: Tegnap éjjel Szklienák Ferenc és Pastirik János morvaomzági hírhedt betörők Rurszeutmik- lóson 'be akartak törni a jegyzői Iblvatalba. Az ab­lakon Át bemásztak az előszobába, majd annak ajtaját ki feszi tett ék s ugv jutottak be az irodaik? lyisepbe. A Wertheim-szekrényt- ifi meg akarták fúrni, de munkájuk nem sikerült. Valaki megza­varhatta őket e a két. 'betörő még az éjszaka Sas­várra ment át, allrol Szklenák már ismerős volt, mert egvizben az erdőigazgatóságon betört. Haj nal-ban az uocán megismerte őt- egy eeendör és iga­zolásra akarta őket felszólítani. Pastirik megszö­kött, de Szk fonákot sikerült elfogni. Ak-a táskát találtak nála, amelyben a- legfinomabb Mörőszer- ezámo'k voltak. Letartóztatták s beszállították Pozsonyba Air iüaimigy eszségre. 4 __________________________

Next

/
Thumbnails
Contents