Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-23 / 44. (4190.) szám

V, j EB MW onfl^ JT uft Bj v | hm ^-jjr Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kt., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több. Egyes siám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. ® • SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. A német külügyminiszter Ausztriában Nemzeti szocialista tüntetés Becsben Neurath megérkezésekor Helyreállt a rend * Megkezdődtek a német-osztrák tárgyalások • Szenzáció nem várható A nemzetiségi nyilatkozat (d) Hangos harsonák hirdetik, hogy tör­téneti pillanatot élünk át, hogy korszakal­kotó esemény történt: a kormányzat meg­egyezett a nemzetiségekkel. Bizonyára ezt a meggyőződést viszik majd haza maguk­kal azok az angolok (Atholl hercegnő és társai) meg a franciák (a francia képvise­lők küldöttsége), akiket éppen erre az ün­nepélyes alkalomra hívtak meg Prágába. A derék angolok és franciák persze nem tud­ják, hogy ez nem az első korszakalkotó történelmi esemény a csehszlovák kisebb­ségpolitikában, hanem a második. 1926- ban. a németek kormánybalépésekor maga az akkori államfő bocsátotta szárnyra a megállapítást, hogy történelmi fordulópon­tot jelent a németeknek a kormánybalépése. Valóban úgy is látszott, hogy uj nemzeti­ségi éra következik, a kisebbségi aktiviz- mus korszaka. De az első kisebbségpoliti­kai „történelmi fordulópont" után sivár ti­zenegy esztendő következett, a tizenegy év ^latt semmi sem „fordult" jobbra, a kisebb­ség jogállománya semmivel nem gyarapo­dott, sót a gyakorlatban a törvények végre­hajtásában mindig esak szűkítő értelmű törvénymagyarázatok jöttek, a nyelvtör­vényt a magyar járásokban máig sem al­kalmazzák teljes érvényében. A német ak­tivizmus tizenegy év alatt csak egy negatí­vummal igazolja magát; azzal, hogy ugyan semmi sem javult a kisebbségek számára, ellenben rosszabbodhatott volna a helyzet, ha ők nincsenek benn a kormányban. So­vány kis mérleg ez, gyenge aratása egy évtizedig tartó „aktív munkának". Az ak­tivizmus passzív mérlege. Tizenegy év elmúltával most uj történel­mi fordulópontról regélnek nekünk. Ez a második történelmi pillanat szoros össze­függésben van az elsővel. Az elsőnek az árnyéka erősen elhomályosítja az mostani­hoz fűzött föllengzős remények ragyogását. Mindenekelőtt: ugyanazok kötik meg a nemzetiségi paktumot, akik az első történel­mi fordulópontnál szerepeltek és tizenegy év alatt mit sem fordították a kormány ki­sebbségi politikáján, egyik cddalon ugyanaz á Hodza, a másikon ugyanaz a német agrár és keresztényszocialista párt, sőt a német aktivisták azóta meg is erősödtek a német szociáldemokratákkal. Várható-e, hogy ugyanazok, akik eddig semmivel sem vitték előre a kisebbségi kérdést, azok most egy­szerre valóban uj korszakot kezdenek? Az első történelmi pillanatnál Svehla bejelen­tette „a kisebbségek egyenjogúsítását" mint kormányprogramot s azóta olyan retrogád nemzetiségi politika folyt itt, hogy most uj „nemzetiségi kiegyezést" kellett produkálni a világnak. Vájjon több foganatja lesz-e mostani fogadkozásoknak, mint az előzők­nek? A két eset között nemcsak a szereplők azonossága az, ami a párhuzam megvoná­sát kihívja, hanem az a tárgyi szempont, hogy a mostani kormánynyilatkozatnak ab­ban a pillanatban kellett volna elhangzania, amikor a német aktivisták először léptek a kormányba: tizenegy évvel ezelőtt, A né­met aktivisták akkor beugrottak annak a régi §vehlai elvnek: „megegyeztünk, hogy meg fogunk egyezni" s program nélkül lép­tek be a kormányba, elmulasztották azt, hogy a kormányprogramba bevétessék a kisebbségi problémákat. A mostani kor­mánynyilatkozat tehát tizenegy évet késett • n-íst ujjonganak az aktivisták, hogy ti­Becs, február 22. Neurath német külügymi­niszter hétfőn reggel 9 órakor feleségének, Tauschitz berlini osztrák követnek és a német külügyminisztérium tizenkét magasrangu hiva­talnokának társaságban a bécsi Nyugati -pálya­udvarra érkezett A pályaudvaron Schuschnigg kancellár, Schmidt külügyminiszter és Miklas köztársaságé elnök nevében Glaise Horstenau miniszter üdvözölte Neurathot, akinek fogadta­tásánál megjelent a német nagykövet, az olasz és a magyar követ is. Amint Neurath kilépett a vasúti kocsi ajtaján, német üdvözlésre emelte fel karját. A berlini D-vocat megérkezése előtt a Nyu­gati-pályaudvaron nagy embertömeg gyűlt cső­sze, többnyire nemzeti szocialisták, de a haza­fias front tagjai is. A pályaudvar csarnokát, amelyben sem német, sem osztrák zászlók nem voltak, a rendőrség elzárta, A tömeg a Nyu­gati-pályaudvarhoz vezető utón helyezkedett el, végig a Mariahilferstrassén, a körútig és az Im- perial-szállóig, ahol a vendégek laknak. Amikor a német vendégek kiléptek a szabadba és autóik­hoz igyekeztek, a jelenlévő nemzeti szocialisták viharosan éltetni kezdték Neurathot, Hitlert, Né­metországot üdvözölték német köszöntéssel, A hazafias front tagjai eüentüntetést rendeztek és Schuschniggot és Ausztriát éltették. Amíg Neu­rath és kísérete autói végighaladtak a Maria- hilferstrassén, a tüntetések állandóan megismét­lődtek. Egyes helyeken a tömeg a Harst Wes- sel-dalt és a Deutschland-Liedet énekelte. Vá­ratlanul kis kampóskeresztes zászlók jelentek meg és a tömeg ezeket lobogtatta, A Neubau- gasse és a Mariahilferstrasee keresztezésénél a tüntetők annyira előnyomultak, hogy a vendé­geket vivő kocsik kénytelenek voltak lassabban hajtani, majd megállni. A rendőrség néhány perc alatt megtisztította az úttestet és az autók folytathatták útjukat. A tüntetés az Imperial­zenegy év után végre szóbaálltak velük s a megkésett kormányigéret végre mégis csak elhangzott. Az ünnepi ujjongásbán el­felejtik, hogy közben kormánytámogatásuk­kal tizenegy évig szolgáltatták a kormány­nak a piacetet, a jó alibit, a kisebbségi re­zsim folytatására. Tizenegy évi késés, ezt nevezik ők az aktivizmus „igazolásának..." A valóság az, hogy a nemzetiségi nyi­latkozat kiharcolásában a legkevesebb ré­sze éppen az aktivistáknak van. Mi lendí­tette előbbre a kisebbségi kérdést, mi kész­tette a kormányt oly nyilatkozat demon­stratív megtételére, mely azt van hivatva dokumentálni, hogy a kormányzat kiegye­zést keres a kisebbségekkel és hogy a mai­nál kedvezőbb és igazságosabb helyzetet és részesedést kíván nekik biztosítani az állam életében? A kormányban ülő német aktivis­ták tizenegy éves passzivitása? Szó sincs róla. A külpolitikai szempontokat figyelmen kívül hagyva erre késztette német oldalon német ellenzéknek a német „aktivizmus" rovására történt előtörése, a német ellenzék nagy erkölcsi nyomása. Magyar olda­szálló előtt megismétlődött, majd pedig a haza­fias front épületének udvarán. Itt a rendőrök gumibotokkal szétverték a tüntetőket. Az első nap programja A délelőtt Madott jelentés szerint a tünteté­sek sehol nem értek el nagyobb arányokat, A rendőrség számos nemzeti szocialistát letartóz­tatott. Neurath báró megérkezése után kísére­tével a hősök síremlékéhez ment, ahol koszorút helyezett el. Ezután a központi temetőben ugyancsak koszorút tett az elesett németek sír­jára, A délelőtt folyamén Neurath Schmidt kül­ügyminiszter látogatta meg, Mindikét államfér- ftu Schuschnigg kancellárhoz sietett, akivel egy óra hosszat tárgyalt, majd Neurath megjelent Miklas köztársasági elnök audienciáján. Délben egy órakor Schmidt áUamtitfcár a német vendé­gek tiszteletére délebédet adott az Imperial- szállóban. A bécsi megbeszéléseikkel kapcsolatban a né­met és az osztrák kormány hivatalosan közli, hogy szenzációk nem várhatók, A Redchspost szerint Neurath látogatásának nem volt közvet­len politikai oka s csupán a diplomáciai udva­riasság miatt történt. Természetesen azért az ál­lamférfiak bizalmasan tárgyalni fognak a köl­csönös érdekekről és a kölcsönös gondokról is, — írja a Redchspost, A rendőrség beavatkozik Becs, február 22. A nemzeti szocialisták a déli órákban folytatták tüntetéseiket, A rendőrség több helyen kénytelen volt beavatkozni, igy fő­leg a körúton és a városháza, valamint a Ra- vag épülete vidékén. A rendőrök megszállták a vár és a Hősök síremléke környékét, továbbá a kancellári hivatalhoz vezető utakat. Délben erős gyalogos és lovasrendőroszíagok vonul­Ion a magyar ellenzéknek az elnökválasztás előtt átnyújtott követelései adták meg az első lökést, hogy megtörjön a kisebbségi kérdés iránt mutatkozó merev elzárkózás, a magyar ellenzék győzte meg az államfőt arról, hogy vannak jogos magyar követe­lések és hogy ezek a követelések nemcsak hogy teljesíthetők, de teljesltendők is. Mi­kor igy megtört a jég, amikor a kormány az államfő kezdeményezésére foglalkozni kezdett a kisebbségi kérdéssel, akkor kul­logtak utánunk majdnem egy évvel később, 1936 szeptemberében a csehszlovák kor­mánypártok magyar „aktivistái" s Hodzá- nak átadták •— a mi követeléseink töredé­két. Ennyi az aktivizmus érdeme abban, hogy a kisebbségi kérdés napirendre került. Még ebben is idegen toliakkal ékeskednek. Ami pedig a nemzetiségi nyilatkozat lét­rejöttét illeti, abban aztán kétszeresen ide­gen toliakkal kereskednek az úgynevezett magyar aktivisták. Mert ennek a nyilatko­zatnak létrejöttében semmi részük nincsen. Nem is lehetett. Mert a német aktivisták valóban léteső és német nemzeti alapon. iáik fel, amelyek a mellékuccákba szorították vissza a tüntetőket. A nemzeti szocialisták 100— 200-as csoportokban Hidert éltetve és a Horst Wessd-dalt énekelve visszavonultak a külváro­sokba. A rendőrség ötven nemzeti szocialistát letartóztatott, A hivatalos jelentés szerint a tün­tetésben más pártok tagjai nem vettek részt, Az első poltárköszőntők Berlin, február 22. Schmidt osztrák külügyi államtitkár a ma déli bécsi ebéden többek kö­zött a következőket mondotta: —* A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az 1936 júliusában kezdett ut helyes volt* Nem vezetett légvárakhoz, de átvezetett a veszélyes vidéke­ken* Schmidt államtitkár ezután Neurathhoz for­dulva folytatta: — Az ön bécsi látogatása bizonyára uj mér­földkövet jelent a német—osztrák szellemi és gazdasági együttműködés utján. Bízunk az ered­ményben, Neurath külügyminiszter megköszönte a ba­rátságos szavakat és a következőket mondotta: —• Az a szívélyes fogadtatás, amelyben az ős­régi város bennünket részesített, azt bizonyítja, hogy az 1936 julius 11-én kezdett politika helyes vt>lt, A két német állam kibékült Az osztrák kancellár kifejezte azt, hogy Ausztria német ál­lam akar maradni és ilyen politikát folytat. A Berlinben megkezdett munkát közös erővel be fogjuk fejezni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legnehezebb kérdésekben is megoldást tudunk találni. Az első konttniinüté Becs, február 23. A délután folyamán Neur rath német külügyminiszter tárgyalásokat folyta­tott Schuschnigg osztrák kancellárral. Az első tanácskozásról hivatalos kommünikét adtak ki, amely a következőket szögezi le: — A két államférfiu a Németországot és Auszt­riát érintő aktuális politikai és gazdasági kérdé­sekről tanácskozott. álló politikai erőegységeket képviselnek, szóval egyenrangú felekként tárgyalhattak a kormánytöbbség csehszlovák pártjaival, akik szabadon határozhatják el, hogy ak­ikor, ha a kormány álláspontja nekik nem tet­szik, 'kilépnék a többségből s ellenzékbe men­nék (ezzel fenyegetőzött ugyanis egyik vezé­rük: Hacker), ezzel szemben az úgyneve­zett magyar aktivisták nem képviselnek pártegységet és nem magyar nemzeti ala­pon, hanem csehszlovák nemzeti alapon álló pártoknak, a csehszlovák agrárpártnak és a csehszlovák szociáldemokrata pártnak semmiféle szervezeti önállósággal nem biró bábjai, akiket a csehszlovák pártok cseh­szlovák vezetőségének fegyelmező hatalma köt, nem követelhetnek mást, mint amit a csehszlovák pártfőnökség nekik megenged és előír s követeléseik súlyát nem öregbít­hetik az ellenzékbevonulás erkölcsi szank­ciójával, mert akkor repülnek a csehszlovák pártból és a mandátumból is. Ővelük igazán nem tárgyaltak, ővelük csak közölték a né­met aktivistákkal való tárgyalások vég­eredmény^. Ennyi a magyar .aktivisták

Next

/
Thumbnails
Contents