Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-23 / 44. (4190.) szám

V,

j

EB MW onfl^ JT uft Bj v | hm ^-jjr

Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, havonta 26 Kt., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Kt-val több. Egyes siám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki.

A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja

Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 3 0 3 - 1 1. ® •

SÜRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl.

A német külügyminiszter Ausztriában

Nemzeti szocialista tüntetés Becsben

Neurath megérkezésekor

Helyreállt a rend * Megkezdődtek a német-osztrák tárgyalások • Szenzáció nem várható

A nemzetiségi nyilatkozat

(d) Hangos harsonák hirdetik, hogy történeti pillanatot élünk át, hogy korszakalkotó esemény történt: a kormányzat megegyezett a nemzetiségekkel. Bizonyára ezt a meggyőződést viszik majd haza magukkal azok az angolok (Atholl hercegnő és társai) meg a franciák (a francia képviselők küldöttsége), akiket éppen erre az ünnepélyes alkalomra hívtak meg Prágába. A derék angolok és franciák persze nem tudják, hogy ez nem az első korszakalkotó történelmi esemény a csehszlovák kisebbségpolitikában, hanem a második. 1926- ban. a németek kormánybalépésekor maga az akkori államfő bocsátotta szárnyra a megállapítást, hogy történelmi fordulópontot jelent a németeknek a kormánybalépése. Valóban úgy is látszott, hogy uj nemzetiségi éra következik, a kisebbségi aktiviz- mus korszaka. De az első kisebbségpolitikai „történelmi fordulópont" után sivár tizenegy esztendő következett, a tizenegy év ^latt semmi sem „fordult" jobbra, a kisebbség jogállománya semmivel nem gyarapodott, sót a gyakorlatban a törvények végrehajtásában mindig esak szűkítő értelmű törvénymagyarázatok jöttek, a nyelvtörvényt a magyar járásokban máig sem alkalmazzák teljes érvényében. A német aktivizmus tizenegy év alatt csak egy negatívummal igazolja magát; azzal, hogy ugyan semmi sem javult a kisebbségek számára, ellenben rosszabbodhatott volna a helyzet, ha ők nincsenek benn a kormányban. Sovány kis mérleg ez, gyenge aratása egy évtizedig tartó „aktív munkának". Az aktivizmus passzív mérlege.

Tizenegy év elmúltával most uj történelmi fordulópontról regélnek nekünk. Ez a második történelmi pillanat szoros összefüggésben van az elsővel. Az elsőnek az árnyéka erősen elhomályosítja az mostanihoz fűzött föllengzős remények ragyogását. Mindenekelőtt: ugyanazok kötik meg a

nemzetiségi paktumot, akik az első történelmi fordulópontnál szerepeltek és tizenegy év alatt mit sem fordították a kormány kisebbségi politikáján, egyik cddalon ugyanaz á Hodza, a másikon ugyanaz a német agrár és keresztényszocialista párt, sőt a német aktivisták azóta meg is erősödtek a német szociáldemokratákkal. Várható-e, hogy ugyanazok, akik eddig semmivel sem vitték előre a kisebbségi kérdést, azok most egyszerre valóban uj korszakot kezdenek? Az első történelmi pillanatnál Svehla bejelentette „a kisebbségek egyenjogúsítását" mint kormányprogramot s azóta olyan retrogád nemzetiségi politika folyt itt, hogy most uj „nemzetiségi kiegyezést" kellett produkálni a világnak. Vájjon több foganatja lesz-e mostani fogadkozásoknak, mint az előzőknek?

A két eset között nemcsak a szereplők azonossága az, ami a párhuzam megvonását kihívja, hanem az a tárgyi szempont, hogy a mostani kormánynyilatkozatnak abban a pillanatban kellett volna elhangzania, amikor a német aktivisták először léptek a kormányba: tizenegy évvel ezelőtt, A német aktivisták akkor beugrottak annak a régi §vehlai elvnek: „megegyeztünk, hogy meg fogunk egyezni" s program nélkül léptek be a kormányba, elmulasztották azt, hogy a kormányprogramba bevétessék a kisebbségi problémákat. A mostani kormánynyilatkozat tehát tizenegy évet késett • n-íst ujjonganak az aktivisták, hogy tiBecs, február 22. Neurath német külügyminiszter hétfőn reggel 9 órakor feleségének, Tauschitz berlini osztrák követnek és a német külügyminisztérium tizenkét magasrangu hivatalnokának társaságban a bécsi Nyugati -pályaudvarra érkezett A pályaudvaron Schuschnigg kancellár, Schmidt külügyminiszter és Miklas köztársaságé elnök nevében Glaise Horstenau miniszter üdvözölte Neurathot, akinek fogadtatásánál megjelent a német nagykövet, az olasz és a magyar követ is. Amint Neurath kilépett a vasúti kocsi ajtaján, német üdvözlésre emelte fel karját.

A berlini D-vocat megérkezése előtt a Nyugati-pályaudvaron nagy embertömeg gyűlt csősze, többnyire nemzeti szocialisták, de a hazafias front tagjai is. A pályaudvar csarnokát, amelyben sem német, sem osztrák zászlók nem voltak, a rendőrség elzárta, A tömeg a Nyugati-pályaudvarhoz vezető utón helyezkedett el, végig a Mariahilferstrassén, a körútig és az Im- perial-szállóig, ahol a vendégek laknak. Amikor a német vendégek kiléptek a szabadba és autóikhoz igyekeztek, a jelenlévő nemzeti szocialisták viharosan éltetni kezdték Neurathot, Hitlert, Németországot üdvözölték német köszöntéssel, A hazafias front tagjai eüentüntetést rendeztek és Schuschniggot és Ausztriát éltették. Amíg Neurath és kísérete autói végighaladtak a Maria- hilferstrassén, a tüntetések állandóan megismétlődtek. Egyes helyeken a tömeg a Harst Wes- sel-dalt és a Deutschland-Liedet énekelte. Váratlanul kis kampóskeresztes zászlók jelentek meg és a tömeg ezeket lobogtatta, A Neubau- gasse és a Mariahilferstrasee keresztezésénél a tüntetők annyira előnyomultak, hogy a vendégeket vivő kocsik kénytelenek voltak lassabban hajtani, majd megállni. A rendőrség néhány perc alatt megtisztította az úttestet és az autók folytathatták útjukat. A tüntetés az Imperialzenegy év után végre szóbaálltak velük s a megkésett kormányigéret végre mégis csak elhangzott. Az ünnepi ujjongásbán elfelejtik, hogy közben kormánytámogatásukkal tizenegy évig szolgáltatták a kormánynak a piacetet, a jó alibit, a kisebbségi rezsim folytatására. Tizenegy évi késés, ezt nevezik ők az aktivizmus „igazolásának..."

A valóság az, hogy a nemzetiségi nyilatkozat kiharcolásában a legkevesebb része éppen az aktivistáknak van. Mi lendítette előbbre a kisebbségi kérdést, mi késztette a kormányt oly nyilatkozat demonstratív megtételére, mely azt van hivatva dokumentálni, hogy a kormányzat kiegyezést keres a kisebbségekkel és hogy a mainál kedvezőbb és igazságosabb helyzetet és részesedést kíván nekik biztosítani az állam életében? A kormányban ülő német aktivisták tizenegy éves passzivitása? Szó sincs róla. A külpolitikai szempontokat figyelmen kívül hagyva erre késztette német oldalon német ellenzéknek a német „aktivizmus" rovására történt előtörése, a német ellenzék nagy erkölcsi nyomása. Magyar oldaszálló előtt megismétlődött, majd pedig a hazafias front épületének udvarán. Itt a rendőrök gumibotokkal szétverték a tüntetőket.

Az első nap programja

A délelőtt Madott jelentés szerint a tüntetések sehol nem értek el nagyobb arányokat, A rendőrség számos nemzeti szocialistát letartóztatott. Neurath báró megérkezése után kíséretével a hősök síremlékéhez ment, ahol koszorút helyezett el. Ezután a központi temetőben ugyancsak koszorút tett az elesett németek sírjára, A délelőtt folyamén Neurath Schmidt külügyminiszter látogatta meg, Mindikét államfér- ftu Schuschnigg kancellárhoz sietett, akivel egy óra hosszat tárgyalt, majd Neurath megjelent Miklas köztársasági elnök audienciáján. Délben egy órakor Schmidt áUamtitfcár a német vendégek tiszteletére délebédet adott az Imperial- szállóban.

A bécsi megbeszéléseikkel kapcsolatban a német és az osztrák kormány hivatalosan közli, hogy szenzációk nem várhatók, A Redchspost szerint Neurath látogatásának nem volt közvetlen politikai oka s csupán a diplomáciai udvariasság miatt történt. Természetesen azért az államférfiak bizalmasan tárgyalni fognak a kölcsönös érdekekről és a kölcsönös gondokról is, — írja a Redchspost,

A rendőrség beavatkozik

Becs, február 22. A nemzeti szocialisták a déli órákban folytatták tüntetéseiket, A rendőrség több helyen kénytelen volt beavatkozni, igy főleg a körúton és a városháza, valamint a Ra- vag épülete vidékén. A rendőrök megszállták a vár és a Hősök síremléke környékét, továbbá a kancellári hivatalhoz vezető utakat. Délben erős gyalogos és lovasrendőroszíagok vonulIon a magyar ellenzéknek az elnökválasztás előtt átnyújtott követelései adták meg az első lökést, hogy megtörjön a kisebbségi kérdés iránt mutatkozó merev elzárkózás, a magyar ellenzék győzte meg az államfőt arról, hogy vannak jogos magyar követelések és hogy ezek a követelések nemcsak hogy teljesíthetők, de teljesltendők is. Mikor igy megtört a jég, amikor a kormány az államfő kezdeményezésére foglalkozni kezdett a kisebbségi kérdéssel, akkor kullogtak utánunk majdnem egy évvel később, 1936 szeptemberében a csehszlovák kormánypártok magyar „aktivistái" s Hodzá- nak átadták •— a mi követeléseink töredékét. Ennyi az aktivizmus érdeme abban, hogy a kisebbségi kérdés napirendre került. Még ebben is idegen toliakkal ékeskednek.

Ami pedig a nemzetiségi nyilatkozat létrejöttét illeti, abban aztán kétszeresen idegen toliakkal kereskednek az úgynevezett magyar aktivisták. Mert ennek a nyilatkozatnak létrejöttében semmi részük nincsen. Nem is lehetett. Mert a német aktivisták valóban léteső és német nemzeti alapon.

iáik fel, amelyek a mellékuccákba szorították vissza a tüntetőket. A nemzeti szocialisták 100— 200-as csoportokban Hidert éltetve és a Horst Wessd-dalt énekelve visszavonultak a külvárosokba. A rendőrség ötven nemzeti szocialistát letartóztatott, A hivatalos jelentés szerint a tüntetésben más pártok tagjai nem vettek részt,

Az első poltárköszőntők

Berlin, február 22. Schmidt osztrák külügyi államtitkár a ma déli bécsi ebéden többek között a következőket mondotta:

—* A tapasztalat azt bizonyítja, hogy az 1936 júliusában kezdett ut helyes volt* Nem vezetett légvárakhoz, de átvezetett a veszélyes vidékeken*

Schmidt államtitkár ezután Neurathhoz fordulva folytatta:

— Az ön bécsi látogatása bizonyára uj mérföldkövet jelent a német—osztrák szellemi és gazdasági együttműködés utján. Bízunk az eredményben,

Neurath külügyminiszter megköszönte a barátságos szavakat és a következőket mondotta:

—• Az a szívélyes fogadtatás, amelyben az ősrégi város bennünket részesített, azt bizonyítja, hogy az 1936 julius 11-én kezdett politika helyes vt>lt, A két német állam kibékült Az osztrák kancellár kifejezte azt, hogy Ausztria német állam akar maradni és ilyen politikát folytat. A Berlinben megkezdett munkát közös erővel be fogjuk fejezni. A tapasztalat azt mutatja, hogy a legnehezebb kérdésekben is megoldást tudunk találni.

Az első konttniinüté

Becs, február 23. A délután folyamán Neur rath német külügyminiszter tárgyalásokat folytatott Schuschnigg osztrák kancellárral. Az első tanácskozásról hivatalos kommünikét adtak ki, amely a következőket szögezi le:

— A két államférfiu a Németországot és Ausztriát érintő aktuális politikai és gazdasági kérdésekről tanácskozott.

álló politikai erőegységeket képviselnek, szóval egyenrangú felekként tárgyalhattak a kormánytöbbség csehszlovák pártjaival, akik szabadon határozhatják el, hogy akikor, ha a kormány álláspontja nekik nem tetszik, 'kilépnék a többségből s ellenzékbe mennék (ezzel fenyegetőzött ugyanis egyik vezérük: Hacker), ezzel szemben az úgynevezett magyar aktivisták nem képviselnek pártegységet és nem magyar nemzeti alapon, hanem csehszlovák nemzeti alapon álló pártoknak, a csehszlovák agrárpártnak és a csehszlovák szociáldemokrata pártnak semmiféle szervezeti önállósággal nem biró bábjai, akiket a csehszlovák pártok csehszlovák vezetőségének fegyelmező hatalma köt, nem követelhetnek mást, mint amit a csehszlovák pártfőnökség nekik megenged és előír s követeléseik súlyát nem öregbíthetik az ellenzékbevonulás erkölcsi szankciójával, mert akkor repülnek a csehszlovák pártból és a mandátumból is. Ővelük igazán nem tárgyaltak, ővelük csak közölték a német aktivistákkal való tárgyalások végeredmény^. Ennyi a magyar .aktivisták