Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-21 / 43. (4189.) szám

1937 február 21, vasárnap.

Pályázatok, ösztöndíjak

Üresedésben lévő körorvosi állások: ’Kassavidéki egészségügyi körzet; ugróéi egészségügyi körzet (treneséni járás); r imake- kovái egészségügyi körzet (rimaszombati járás); vágujhelyi egészségügyi körzet. — A nagyszombati országos közkórház pályázatot hirdetett segédorvosi állásra. E kérvények február 28-ig nyújtandók be. — Számolnék község községi pénztárnokot keres. A kérvény határideje február 28-án jár le. — Cseklész község községi számfejtőt és a esek 1 észi körjegyzőség irodai kisegítő erőt keres. Pályázati határidő február 38. — Várgede község (feledi járás) körjegyzőségi kisegítő erőt keres. Pályázati határidő március 4-ig.

ooo

Közelebbi felvilágosítást az egyesült országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt pozsonyi központja, a pozsonyi és a rimaszombati magyar jogvédő iroda és lapunk szerkesztősége nyújt.

11

— KITILTOTT NYOMTATVÁNYOK. A

belügyminisztérium a mai nappal megvonta a postai szállítás jogát s megtiltotta a következő nyomtatványok terjesztését: 1. Abreiss-Kalender für das Jahr 1937; kiadója a berlini ,,Der Na- turarzt". — 2. Das Jahr im deutschen Reigen- tanz, Leipzig. — 3. Frank Walter: Kámpfende Wissemschiaft, Hamburg. — 4. ,,Katechismus“ (Genf). — 5. Erich Ludendorff: Meine Kriegs- erinnerungen 1914—1919, Berlin. — 6. Christian Kreuzhadkler: Österreichische Geschichten aus

dem Jahre 1932, München. — 7. P. Vukovics: Pocetnica Lenjinizma. Kiadási helye ismeretlen. — 8. S. Fowler-Wright Budapesten magyar nyelven megjelent regénye.

— ELLOPTAK EGY ERDŐT, Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Sasvár mellett nagy erdeje van Kostyál Mátyás holicsi gazdának. Az erdőt az utóbbi időben valóságos tolvajsereg lepte el és két katasztrális holdnyi területen csaknem teljesen kipusztitották a fákat. Az erdő tulajdonosának feljelentésére a csendőrsiég nyomozást indított és sikerült is a fatolvajokat kinyomozniok. A tolvajbanda vezére Stasek Teréz sasvári asszony volt, akinek harminchét társa segédkezett a lopásban. Közel 3000 akácfát vágtak ki az erdőben. Vala- mennyiök ellen megindult a bűnvádi eljárás.

— MUNKÁSTRAGÉDIA A NAGYBOSSÁ- NYI BŐRGYÁRBAN. Nyitrai munkatársunk jelenti; A zlini Rafa-imiüvek nagybossányi bőrgyárában csiitöirtök délben végzetes rnunkás- szerenes'étlenség történt. Hlavina István 18 éves munkás főzött cserkéreg-anyagot szálili- 'tott, köziben egy rézüst csapóajtajának foggan- lyuját lökte meg könyökével, az fülsiketítő robajjal kinyílt s tartalma a szerencsétlen munkásraT zuidjult. A forró folyadék borzalmas égési sebeket ejtett a fiatal munkáson, azonnal első segélyben nészesitették, beszállították a nagytapolcsáinyi közkor házba. A derék munkás, amiint magához tért, azonnal a baleset felelősségére gondolt és szaggatott szavakkal esküdött meg arra, hogy senkit sem terhel a fellősség, mert a szerencsétlenséget saját vigyázatlansága okozta. H lavina István a halállal vívódik a kórháziban s az orvosak véleménye szerint semmi remény sincs élele megmentésére.

Akik idült székrekedésben és aranyeres bántaímakban Szenvednek, vegyék a természetes „Ferenc József keserüvizet egy pohárnyi napi adagokban, kissé felmelegitve, mindig reggel éhgyomorra. i3|

— ELFOGTÁK A NYUGATSZLOVENSZKÓI BETÖRÉSEK EGYIK TETTESÉT. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Az elmúlt betekben vakmerő betörőbanda garázdálkodott Nyu- gatszlovenszkón. Sorozatos betöréseket követtek el Nagyszombatban, Gaigócon, Lipótvárott, Pös- tyenben és Vágujhelyen. Különösen Nagyszombatban garázdálkodtak nagy sikerrel. Kabát Viktor fényképészt közel harmadfélezer koronával károsították meg, Goldberger nagyszombati gyógyszerésztől 2500 korona értékű gyógyszert loptak el, s a gyógyszertár berendezését is tönkretették. Nem kímélték a nagyszombati közkönyvtárat sem s ott 4290 korona értékű lexikont zsákmányoltak Gaigócon az egyik drogériából loptak el közel 5000 korona értékű árut. A csendőrség nyomozása során megállapította, hogy a betöréseket Krejcsa Henrik 44 esztendős, mor- vabudéjovici puskamüvessegéd és Novotny József hírhedt betörő követte el. Mindketten nemrégiben szabadultak a karthausi fegy'házból. A pozsonyi rendőrségnek sikerült tegnap Krejcsa Henriket letartóztatnia. Társa, Novotny József, még szökésben van.

xx Nagy a hőkülönbség, ha télen a meleg lakásból .kimegyünk a szabadiba, bőrünk könnyen érdessé válbatik. Előzzük ezt meg! Kenjük be arcunkat és kezünket eucerit-tartailmu Nivea- krémmel, mely a bőit simává, puhává teszi',

SzmHÁzKdnWKabTaRA

Amikor Goethe hiába kínálta előadásra darabját Rómában...

Gyönyörűen megújult Rossini és Leopardi római színháza

Róma, február 20. (A PMH munkatársától.) A közeli napokban nyitják meg teljesen átalakítva Róma egyik legrégibb és emlékekben leggazdagabb színházát, a Teatro Valiét. A színház a 18. századból származik és az ujjáépitők nagyon vigyáztak arra, hogy minden tradíció megmaradjon, de kényelmi szempontból kiváló dolgokat produkáltak az újítás alkalmából.

Goethe ajánlkozik

a római színháznak

A 18. század elején már nagy szinházkultura volt Rómában, de a színészek elsősorban az arisztokraták palotáiban fölállított magánszínházaikban rendeztek előadásokat, melyekre rendszerint csak zártkörű társaság volt hivatalos. A Valié Színház volt az első, amely a nagyközönségnek akart jó darabokat bemutatni és a kísérlet sikerült. Domenico Valié ezt a szinházépüle- tet egy gazdag és előkelő márkitól bérelte. Olyan kitünően értett a dologhoz,' hogy minden este tarthattak előadást.

A megnyitó darabot egy szerzetes irta. Há- rornfölvonásos és ma már teljesen élvezhetetlen tragédia volt, de akkor nagyon tetszett. Később itt kerültek szinre Cimarosa müvei, amelyeknek már komoly, nagy sikerük volt. Goethe Írja, hogy a Valié Színházban tragédiákat és komédiákat játszanak és néha operákat is előadnak. Goethe római tartózkodásával kapcsolatban érdekes részleteket derítettek ki. Egy palota levéltáránál1; rendezése közben ugyanis ráakadtak a Valié Színház hajdani igazgatójának följegyzéseire és ezekből kiderült, hogy amikor Goethe Rómában járt, megjelent az igazgatónál és megkérdezte, elő lehetne-e adni Rómában egyik darabját. Az igazgató egy „frankfurti német fiafcalember"-ről beszél, aki egy festőnél lakott és ezek az adatok bizonyítják, hogy az Goethe volt. Az akkor még fiatal német költő azzal a gondolattal foglalkozott, hogy Rómában előadatja olasz fordításban az itáliai utazás közben irt Iphigenia cimü tragédiáját, Nem tudni, mi lett a megbeszélések sorsa, de Goethe hiába ajánlkozott, a Valié

Színház nem adta elő a darabját.

Leszakad a menyezet

A Valié Színház egy évszázadig állt eredeti formájában, amikor tulajdonosa újjá akarta építtetni. Valadiert, az egyik legnagyobb római építészt bízták meg a nagy munkával, de terveit visszautasították, mert tuldrágának bizonyultak. 1821 márciusában a Sevillai borbély díszelőadásával zárták a Valié Színházat, aztán hozzáfogtak az átépítési munkálatokhoz. Már majdnem készen állt az uj színház, amikor 1822-ben leszakadt a színházi menyezet és ennek a szerencsétlenségnek halálos áldozata is volt.

Rossini ezer aranya

Végül mégis csak elkészült az épület. Capra- nica hercegnek két palotáját kellett eladnia, hogy az időközben fölmerült költségeket fedezhesse. Rossini uj operájával akarták megnyitni az uj színházat és maga a herceg írt a zeneszerzőnek, hegy komponáljon dalművet hajdani sikerei újjászületett színhelyének megnyitására. Rossini ezer aranyat kért a munkáért, mivel Nápolyban havonta kétszáz aranyat keres és egy újabb opera elkészítéséhez két hónapra van szüksége, tehát négyszáz aranyat vészit és így a honorárium csak hatszáz arany lenne. Az anyagi gondokkal küzdő herceg alkudozni próbált, de Rossini hajíhatatlansága következtében a színházat egy nagyon középszerű operácskával kellett megnyitni. A gyönge mü szörnyen megbukott.

Leopardi, a különben szelíd poéta kritikájában igy vágta le a darabot: ,,A gyönge szerző a zenét csaknem teljes egészében Rossidrtől lopta, de oly rosszul, hogy eredetinek is, másolatnak is élvezhetetlen."

A megnyitó bukása elkedvetlenítette a közönséget a Valié Színháztól, a sikertelenségek halmozódtak és az egykori forró esték színhelyén elterpeszkedett az unalom. A színház csak a múlt század vége felé éledt föl újra és most másodszor újjászületve nyílik meg. Ha sikerül végre létrehozni az olasz nemzeti színházat, úgy a Teatro Vailleben akarják elhelyezni.

Kállay Miklós

Mécs László legújabb kötetéről

Prága, február 20. A szlovenszkói magyarság nagy költőjének, Mécs Lászlónak uj verskötete jelent meg Budapesten. Addig is, amig a kötet eljut kezeinkhez s érdemlegesen foglalkozhatunk méltatásával, idézzük Kállay Miklósnak a Nemzeti Lljságban megjelent kritikáját.

A kiváló kritikus az uj Mécs-kötetről többek között a következőket írja:

„Gyönyörű rendi ruhájának elragadó, tiszta színeibe öltözteti uj kötetét Mécs László s e színekben gyöngéd szimbólumokat keresve, magáról és 'költészetéről is vallomást tesz a kötet hasonló cimü bevezető versében. A fehérszin Sziiz Mária fátyola s a kék, a ma született viola s ennek a két tiszta, egyszerű színnek jegyében verseiből is

Eltűnt a szín-farsang: az izzó csók-piros, a halál-barna és a büntilos.

Bárányfehér virágú ezerjófüvet vetek, hogy meggyógyuljon beteg szivetek és csupa-csupa nefelejcseket, hogy soha, soha ne felejtsetek!

Egy bizonyos, hogy a gyermeki gyanut- lanság, az egyszerűség, a szent vidámság a mindenen örvendező s a vad viharban is hit horgonyán biztos bizalom soha nem nyilatkozott meg olyan sokszor és olyan közvetlenül, mint ebben a kötetben. Nemcsak a Liliput határán irt elégia cimü ciklus tilin- kószavu, tejmelegü verseiben, hanem szerte az egész kötetben egy-egy hasonlatban vagy képben. Mert ha a színek tobzódása le is higgadt, a képeket, a legfurcsább hasonlatok összevonásából 'kikristályosodott szólátomásokat még egyre csodálatos gazdaságban osztja Mécs képzeletének káprázatos laterna magicája. Mint víziók sugár- zanak belénk ezek a képek. Igaz, hogy ennek a bűvös lámpának tündökletes fényforrása van, a legizzóbb és soha ki nem alvó fény: Isten és hit. S forró sugárözönének melegét a szeretet táplálja. A ‘költő a katolikus Faust, aki igy énekel magáról:

Minden titoknak birlalom közös kulcsát: az égben s itt lenn minden zárt nyit a szeretet.

A szeretet maga az Isten,

Ez a gyermeki vidám bolondság, a gyanútlan egyiigyüség, ez a chestertoni hilári- tás, ez az ősi ferences halakat, madarakat és köveket simogató naiv ittasultság kezd eláradni versein. Érzi Szent Pállal az öröm emelt tisztaságát.

Nem csoda, ha az évszakok közül a legjobban szereti a rügyeket bontogató, gyöngyvirág csörgősapkás, tulipán tirzu- szos bolondot, a tavaszt. A május mágiája megihleti szivét.

De nem detronizáljs a fájdalmat sem. amely megnemesiti, áldottá teszi az örömöket. Hatalmasan, lenyűgözően pendíti meg ezt a gondolatot a kötet egyik legszebb versében, melynek már címe is hamisítatlan és elfelejthetetlen Mécs-kép: A szél az embert gordonkának nézte.

Egyik jellegzetessége versének a szociális átfütöttség is, amelynek forrása szintén a szeretet. Ezek közül a versek közül kiemelkedik a jólét örömének extázisából mámoros Májusi legenda."

(*) A PRMKE vezetőségi ülése. Beregszászról jelentik: A Poci ka rpa tszkaruez i Magyar Kultur- egyesület országos vezetősége ülést tartott Beregszászon Wellmanu Mihály országos ügyvezető elnökletével. A vezetőség foglalkozott az országos szervezet közművelődési és szervezeti bizottságának jelentésével és munkaprogramjával, majd elhatározta, hogy az oiszagos központ kezdeményezésére Kárpátalja minden magyar városában és községében nagyszabású Jókai-ünnepségeket rendeznek április 11-én a Komáromban felállítandó Jókai-szobor javára. Az országos vezetőség továbbá elhatározta, hogy a tavasz folyamán Kárpátalja magyar községeiben országos gyűjtést rendez magyar kulturális célokra, azonkívül junius folyamán Beregszászon országos magyar kulturnapot rendeznek a Kárpátaljai Magyar Dalosszövetság és az egész kárpátaljai magyar társadalom bevonásával. A vezetőségi ülés a tervbevett országos rendez- mények végrehajtásával Wellmanu Mihály ügyvezető elnököt bízta meg.

(*) A Toldy Kör Kosztolányi-emlékestéje. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Toldy Kör február 28-án, vasárnap délután 6 órakor Kosztolányi Dezső emlékestét rendez a Kereskedelmi Testület nagytermében (Goethe-ucca 15.). Kosztolányi Dezső egyéniségét Kőrnyei Eléír méltatja, Nogrády Ferenc Kcsztolányi-verseket ^ szaval, Fleischmann Magda énekel, Klatt Aurél zongoraszámmal szerepel. A művészi színvonalú raadezé# iránt nagy érdeklőd és nyilvánul meg. ,

Egy héten hat knltureSeadás volt Érsekujvároit

Érsekújvár, február 20. (Saját tudósítónktól.) Érsekújvárom a magyarságot érdeklő előadások közül a legutóbbi héten a SzMKE két-két előadást, a Közművelődési Testület és a Munkás- akadémia egy-egy előadást rendeztek. A hét előadásait dr. Guth Jenő főügyész alapos előadása indította el, aki az ókori szociális fejlődést ismertette. Kedden Szalatnai Rezső tanár tartott előadást a magyar kultúráról s a magyar—csehszlovák kulturközeledésről. — A SzMKE csütörtöki szabadegyetemén Révay István tartott rendkívül érdekes előadást, amelynek cime ,,A nemzetiségi demográfia és kisebbség" volt. Ez az előadás Révay István lévai előadásának megismétlése, illetőleg folytatása volt és mindvégig lebilincselte a hallgatóságot. A bevezető részben a nemzetiségi demográfia és statisztika kérdéseivel foglalkozott, majd ismertette a magyar r.épi állomány statisztikáját. Ismertette a Szlo- venszkón és Kárpátalján élő magyarság fejlődését az utolsó negyven évben. 1910-ig a magyarság létszáma gyorsan emelkedett, 1930-ig visz- szaesett. Ezt nem egyedül a háboruelőtti centrálisán fekvő magyar nyelvterület expanziója eredményezte, viszont az államfordulat utáni rohamos visszaesést nem egyedül a Magyarországra való elköltözés okozta. A magyar nyelvterület teljesen magyar volta nem magyarosodás eredménye. A befejező részben foglalkozott a hét- százötvenezerfőnyi magyar kisebbség viszonylagos súlyával a népeik és nemzetiségek életében. — Pénteken Veres Péter „Szocialista irodalom" címen, szombaton a SzMKE rendezésében ifj. Ölvedi János „Kisebbségi kérdések" címen és dr. Kocvara István közjegyző „Szlovák—magyar viszony szlovák szemszögből" címen tartott előadást. A 'legközelebbi csütörtökön a SzMKE rendezésében dr. Hajdú Lukács ad elő.

(*) Borka Géza előadása Komáromban. Tudósítónk jelenti: A Jókai Egyesület vitaelőadásai során dr. Borka Géza „Sport, verseny, cirkusz11 címmel tartott előadást. A bevezetésben kijelentette, hogy aki a sportnak ellensége, nem lehet józan ember. A sporí megmozgatja a nemes vetélkedés ösztönét. E-z az ösztön az emberiség haladásának rugója. Ennek tulhajtása a rekordőrület, ami meghamisítja a sport igazi lényegét. Helytelenítette a véres boxversenyek és egyéb látványosságok rendezését. Az előadás után erőteljes vita volt, amelyen többen felszólaltak. — A legközelebbi előadást ifj. Mohácsay János tartja „A kisebbségi társadalom kialakulása41 címmel, utána pedig Romhá- nyi Árpád tanár „Természettudományos nevelésünk és (műveltségünk11, Biró Lucián tanár „Nem tudunk magyarul11 címmel fognak előadásokat tartani, amelyeket szintén vita követ.

(*) Rendkívüli sikere volt a Beethoven-drá- ma budapesti főpróbájának. Budapestről jelentik: A Beethoven-dráma főpróbája nagy eseményéit jelentette a színházi évadnak. A nézőteret zsúfolásig megtöltötte a válogatott közönség. Többek között ott volt Hubay Jenő feleségével, Cebrián grófnővel, Márkus László, az Opera- ház igazgatója és sok zenekritikus. Nagy hatást keltettek Horváth János gazdag színpadi díszletei, a dráma pompázó külsőségei és a mindig visszatérő zenei motívumok.

(*) Magyar hangverseny Becsben. Becsből jelentik: A bécsi Magyar Szövetség igen sikerült hangversenyt rendezett, amelynek keretében feltűnt a tizenhatóves Albert Ferenc hegedűművész, aki pompás tónussal és brilliáns technikával adott elő több darabot. Legnagyobb sikere volt Hubay Jenő egyik kompozíciójának előadásával. A hangversenyen többek között Godin Imre magyar operaénekes is fellépett.

(*) A SzMKE vándorkönyvtárai Keletszlovcn- szkón. Kassai szerkesztőségünk jelent': A SzMKE öt vándorkönyvtára megkezdte a keletszlovenszkó; magyar falvakon kulturaterjesztő hivatása teljesítését. A mozgókönyvtárak rövid egy íhiénap alatt nagy érdeklődést váltottak ki a falvakban és mindenünnen az a kívánság hangzik el, hogy adományok gyűjtésével ezeket a könyvtárakat kiépítsék. A SzMKE azzal a kéréssel fordul a magyar közönséghez, hogy nélkülözhető könyveit ajándékozza oda a SzMlKE számára, a vándorkönyvtárak kibő* vitésére és újabb könyvtárládák megtöltésére. A könyveket a SzMKE a következő címre kéri: Da kő Jetv-áj* JfCaesfi* -Stefaziik-ut 105. I, euu