Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-20 / 42. (4188.) szám
I 1937 február 20, szombat* <PIö;<otJV\aG$AR/FTT13M!> Meghalt Geduly Henrik püspök, a magyarországi evangélikusok egyházi feje Nyíregyháza, február 19. A magyar evangélikus egyházat súlyos gyász ér- te. Péntekre virradó éjszaka a nyíregyházai kórházban hosszabb szenvedés után meghald Geduly Henrik, a magyarországi tiszántúli evangélikus egyházkerület püspöke. Temetése hétfőn lesz. — Az elhunyt püspök 1866 októberében született Bécs- ben. Később Magyarországra került és teológiai tanulmányait Pozsonyban végezte kitűnő eredménnyel. 1888-ban Zólyomban volt segédlelkész, majd 1891-ben Nyíregyházára került előbb segédlelkészi minőségben, később 1896-ban lelkésszé választották. Ezután egymásután emelkedett az egyházi méltóságokban; nemsokára esperes lett, azután egyházkerületi jegyző, majd főjegyző és 1911-ben választották meg püspökké. A legkiválóbb magyar egyházi szónokok egyike volt, de mint iró és publicista is rendkívüli elismertetést szerzett magának, A felsőházban az evangélikusok egyik képviselője volt és legutóbb ő töltötte be az egyetemes evangélikus egyház konventi A hárommitliárdos deficit vitája A Söradó-anomáliák orvoslását és u) bortörvény benyújtását követelte beszédében Porubszky Miért nem nyilvánítják ínség-járásoknak a déísziovenszkói árvizsujtotta vidékeket! • A törvénymódosító párkányi pénzügyi hivatalnok különös rendelete Prága, február 19. A képviselőház zárszámadási vitájában csütörtök este felszólalt dr. Porubszky Géza, az egyesült párt képviselője. A képviselő mindenekelőtt elmondta, hogy a vasúton Prágába jövet egy képviselőtársa a zárszámadás tanulmánya közben formálisan szédülni kezdett. Elszédült a háromimilliárdos deficittől, — A törvényhozás, úgymond, nem lehet pie- tlsztikus intézmény, amely csak arra való, hogy ha a miniszterek a költségvetést túllépték, mi itt utólag az abszoluciót megadjuk. Az adózó polgárság lerongyolódik és a pénzügyigazgatás ugyanakkor farsangi hangulatban folytatja tovább útját. A magyarság részesedése — A zárszámadásban, mi magyarok nem találjuk annnak nyomát, hogy gazdasági, kulturális és szociális értelemben részesültünk volna azokban a javakban, amelyek minket számarányunknál fogva megilletnek. Ha keresgélünk egy-egy tételt, következtetések utján rájövünk arra, hogy ezek a reánk eső részesedések messze a számarány alatt maradnak. Úgy látszik a magyarsággal szemben a zárszámadásnak bujdosó számai mögött elsikkad a demokrácia elve és elsikkad az igazság. Négy ínséges déísziovenszkói járás — Mint a déísziovenszkói magyar határszél képviselőjének engedjék meg, hogy a déliszlo- venszkói magyar határsáv egynémely sérelmét itt előterjesszem. Délszlovenszkó magyar járásaiban, Érsekújvártól Balassagyarmatig, 1936- ban oly rossz volt a termés, aminő az államfor- dulat óta még elő nem fordult, A termés hozama a 2—3 métenmázsát álig érte el. A párlányi, a zsehzi, a kékkői és a korponai járások lakossága még árvizveszedeknéknek is ki volt téve. A Garam hétszer elöntötte a vidéket, az Ipoly ötször. Az illetékes tényezők előtt képviselőtársaimmal és a járási képviselőtestületekkel mindent megtettünk, hogy a négy határszéli magyar járás az ínséges járások sorába felvétessék. A járásfőnököktől ígéreteket kaptunk, de a járások még a katasztrófálisan rossz termés után sem élvezik az ínséges járásoknak járó kedvezményeket. Késedelmes vetőmag Kértünk kedvezményes vetőmagot. Ennél is úgy történt, hogy egy-két fürgébb és protekciós község kapott készpénzfizetés mellett 80 koronáért őszi vetőmagot, a többi községeknek pedig 135 koronát kellett völna fizetniök, ha lett volna miből. A tavaszi vetőmagakciótól sokat szintén nem várhatunk. Esterházy képviselőtársam említette, hogy megbeszélés tárgya volt, de attól kell tartanom, hogy Délszlovenszkón, ahol a vetési idő előbb kezdődik, akkor jutnak vetőmaghoz a gazdák, amikor a vetés ideje már elmúlt. Kértünk az aratórész nélkül -maradit munkások — Az említett járásokban a lakosság — folytatta a szónok — kevés kivétellel szőlőműveléssel foglalkozik. Az idén a közepes szőlőtermésből akarta a nép pótolni a hiányzó gabonatermést, azonban a magas boradó, a pénztelenség miatt a bortermést alig, vagy csak nehezen tudja értékesíteni. Ehhez a párkányi járásban még egy külön sérelem csatlakozott. Január hónapiban a párkányi jövedéki hivatal főnöke, egy Némec nevű ur, egy körrendeletét bocsátott ki a szőlősgazdákhoz, amelyben szigorú ukáz formájában az eddig fennálló 18 éves gyakorlatot megszünteti, az 1908, évi magyar bortörvényt nemcsak drákói szigorral vezeti be, hanem ezen törvény azon részeit, amelyek kedvezményt jelentettek a szőlő- birtokosokra, egyszerűen kihagyja rendeletéiből, vagy tévesen magyarázza. A különös körrendelet —- A jövedéki hivatal főnöke körrendeletében a többi között a következőket rendeli el: „A nagytermelőik pincéiben csak adózott bor tartható, tehát 200 literen aluli, adó alá nem eső bort, vagy kistermelők borát más pincébe kell vinni és csengert — csiger, kapásbor -— csak olyan termelőnek szabad készíteni, aki összes borát maga fogyasztja el. A csenger a borospincékből mindenképpen éltávolitandó." —' E rendelet a szőlősgazdákra már csak azért is sérelmes, mert nem ad feleletet arra, hogy mit csináljon az a szőlősgazda, akinek atyafisága külön-külön háztartásban él ugyan, de csak egyetlenegy közös borpincével rendelkezik. — Ez az intézkedés éppen olyan, mintha olyan rendeletet adnának ki, hogy minden gazda köteles minden egyes állatja részére külön-külön istállót építeni. Az elferdített magyar törvény — Az a magyar bortörvény, amelyikre Némec hivatkozik, szóról-szóra igy szól: ,,32. §, Törkölybor, csiger vagy lőre készítése a 30. és 31. §§-okban foglalt korlátok között is csak a saját termésű szőlő törkölyéből kizárólag a házi fogyasztás céljaira és csakis azoknak engedtetik meg, akiknek 4 kataszteri holdnál nagyobb szőlőjük nincsen. Ha azonban az ilyen kis szőlőbirtokosok bor, must, szőlőcefre, borkészítésre szánt szőlő vagy borseprő adás-vételével . vagy körméréssel,, illetve, kis mértékben vaelnöki tisztét is. Számos társadalmi és egyházi intézmény vezetője volt. Az elmúlt esztendőben 70-ik születésnapja alkalmával ünnepelte a magyar társadalom Geduly Henrik papságának 50-ik és püspökségének 25-ik évfordulóját, s ez alkalommal Horthy Miklós kormányzó magyar királyi titkos tanácsossá nevezte ki. Halála mély gyászba döntötte az egyetemes evangélikus egyházat, de mély részvétet kelt Szlovenszkón is, ahová rokoni kötelékek és széleskörű ismeretség fűzte. ló árusítással foglalkoznak, törikölybort ké- sziteniök tilos." Majd igy folytatja a magyar törvény, amit a szőlőbirtokosok nagy kárára a Némec-féle rendelet teljesen kihagy: „Házifogyasztás alá az a törkölybor- mennyiség esik, amelyet maga a termelő és családja, továbbá cselédei és munkásai fogyasztanának el. A házifogyasztás céljaira évenként készíthető törlkölybormennyiség összesen nem haladhatja meg az ebbeli egy évi szükségletet és semmiesetre sem lehet több húsz hektoliternél." — Az idézett magyar törvény tehát a csenger készítését csak azoknak tiltotta meg, akiknek 4 kataszter holdnál nagyobb szőlőjük volt, vagy ha ennél kevesebbel rendelkeztek ugyan, de szőlő, must stb. adás-vételével foglalkoztak, tehát a korcs- márosoknak és kereskedőknek. Ne feledjük el, hogy Szlovenszkón és Ruszinszkón a szőlősgazdák száma körülbelül 80.000 és a szőlőművelésből sok ezer munkás talál megélhetést. — A párkányi jövedéki hivatal főnöke a bor elraktározását iilltető körlevelében meg sem említi, tehát egyszerűen törli a magyar törvényen alapuló és gyakorlatban lévő kedvezményt, mely szerint: „egy pincében elhelyezhető mások bora is, de ezt kérvény alakjában kell jelenteni előzetesen az ellenőrző jövedéki hivatalnál és a pincében a különböző tulajdonosok hordói feltűnően, tehát fehér krétával felírva je- lölendők meg". — Az ilyen „írendcsináló" Némec-féle rendeletek a bortermelő magyar nép egyébként is súlyos anyagi helyzetét csak rosszabbá teszik, a zaklatások és bírságolások lázitjálk a népet és legkevésbé sem alkalmasak arra, hogy egyengessék a konszolidáció útját. A nép kínzása nem áll'aimépdtő, hanem államrontó munka. Ui bortörvényt — Az anomálián, amivel a magas boradó behajtása jár, csak egy segíthetne: egy uj bortörvény életbeléptetése, a boradó leszállítása és behajtásának a hegyközségek hatáskörébe való helyezése átalányozás formájában, a borhamisitás szigorú büntetése és a hazai borok értékesítése céljából a külföldi borok behozatalának a mérséklése. A bormonopó’íum — A hormonopólium bevezetésével szemben nagy bizalommal nem vagyok* mert attól tar3 tok, hogy a bormonopóliummal is úgy járunk majd, mint a gabonaimanopóliuimmal. Papíron lesz egy magas és ideális ár, de az átvételnél a reális ár olyan csekély lenne, amely a bortermelőnél a szőlő megimurfkáltatási költségeit is alig fedezné, A szónok vég,ül kérdést intéz a pénzügyminiszterhez, tud-e arról, hogy a párkányi jövedéki hivatal főnöke a bortörvény megszigorításával és félremagyarázásával zaklatja a népet, hajlandó-e a hivatalifőnököt utasítani, hogy sérelmes rendeletét: az uj termésig vonja vissza s aztán is megértőén alkalmazza a fennálló bortörvény rendelkezéseit, hajlandó-e őt a szabálytalanságért felelősségre vonni és a törvény helytelen alkalmazásából eredő bírságpénzeket a büntetett feleknek visszafizetni s végül szociális szellemű bortörvényt benyújtani? Porubszky végül 'bejelenti, hogy a zárszámadást nem fogadja el. A pénteki vita A zárszámadás vitáját pénteken délelőtt folytatták. Benda csehszlovák szociáldiemokrata tiltakozott az agrárpárt szándéka ellen, hogy a munkanélküli segélyezés meghosszabbítását más pártköveteléstől tegye függővé. Az állami erdők gazdálkodása hangulatgazdálkodás. A fakészletek az erdőben pusztulnak és a cellulóze- gyáraknak nem tudnak eléget szállítani. Követeli valamennyi iskola államosítását és több polgári iskolát igényel Szlovenszkónak. Slánsky kommunista megállapítja, hogy az államigazgatásban 178.181 személy van alkalmazásban átlag 14.225 koronás évi fizetéssel. Az állami üzemek 166.206 személyt foglalkoztatnak 12.186 koronás átlagfizetéssel. Hirte szudétanémetpárti az északcsehországí német járások gazdasági panaszait adja elő. laross beszéde Utána Jaross Andor képviselő, az országos keresztényszocialista és magyar nemzeti párt országos elnöke szólalt fel. Beszédét technikai okokból holnapi számunkban ismertetjük. Egy kis vihar Neuman cseh nemzeti szocialista egy falragaszt mutat fel ezzel a körirattal: „Kindermord in Zentral-Euiopa'4 s azt állítja, hogy a falragaszt a szudétanémet p#rt adta ki. A szudétanémet képviselők hangos szóval tiltakoztak e gyanúsítás ellen s közben éles szócsatába keveredtek a többi cseh nemzeti szocialista képviselővel. Ezeket kiadósán támogatták a szudétanémetektől jobbra ülő kommunisták is. Több percig nem lehet érteni a szónok szavát. A szudétanémetelk végül testületileg kivonultak a teremből. Hodinová-Spurná kommunista képviselőnő felszólalása után az elnök a mai ülést berekesztette. A vitát február 25-én, csütörtökön 11 órákor folytatják. Ekkor tárgyalják a korlátlan katonai létszámúról szóló véderőnovellát is. Darányi pártszervező* körútra indul az országban Budapest, február 19. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A nemzeti egység pártjának vezető tagjai fölkérték Darányi Kálmán miniszterelnököt, hogy indítsa meg a kormánypárt újabb nagyszabású vidéki szervezkedését s e célból tegyen személyes propagandakörutat az országban. A kormány vezető köreiben kijelentették, hogy Darányi miniszterelnök már valószínűleg március első felében elindul erre az országos körútra. Az eddigi program szerint a minis zter- elnök mintegy tiz-tizenkét nagyobb várost látogat meg s ezenkívül a kormánypárt szervezkedésének fontosabb gócpontjait. Mindenütt nagygyűléseket fognak tartani. Darányi miniszterelnököt a kormánypárt több képviselője kiséri el ezen a kőrútján s a miniszterelnök mindenütt nagyobb beszédet fog mondani. A véderőnovella a bizottságban Prága, február 19. A toéjp viselő ház tegnapi ülése után ínyamibain ülést tartott a véderőbi- zottság. Az ülést azonban mintegy egyórás késéssel nyitották meg. Ezalatt a koalíciós pártok bizottsági képviselői külön értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a vitában nem szólal fel senki. így is történt. A bizottsági ülésein csak a kcunimunlsta Dolansky szólalt 'fel s azt imnn.dotta, hogy elvben nem ellenzi ugyan a hadsereg lét számának emelését, de azt javasolja, hogy a nemzetgyűlés év- ről-évre állapítsa uneg az ujonekontingemst. A többség ezt a javaslatot elvetette s a kormány javaslatát módosítás nélkül szavazta meg. A javaslat tárgyalásánál a szudétanémet párt képviselői a bizottság ülésén nem vettek réswb A bortermelők súlyos sérelme részére munkaalkalmakat. Itt is azt tapasztaltuk, hogy a vasútnál munkát csak azok kaptak, akik pártigazolvánnyal rendelkeztek. A korponai járásban egy müut épül, ide is többen jelentkeztek munkáért. Itt viszont, akik nem voltak a szakszervezet tagjai, ismét nem juthattak munkához. A szónok a továbbiakban felemlíti, hogy az ínséges vidék lakosai közül sokan úgy igyekeztek nyomorukban magukon segíteni, hogy csempészett állatok kereskedésével foglalkoztak. Elitéli a csempészetet, de szóvá kell tennie, úgymond, azt, hogy a csempészési vétséget sok esetben kémkedési vétségre minősítették át. Hat hónapig, sőt háromnegyed évig ül egy-egy ilyen csempész, mint kémgyanus, vizsgálati fogságban, amíg, ha szerencséje van, ítéletet kap és elkerülheti a kémkedés vádiját és büntetését.
