Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-14 / 37. (4183.) szám

... in nmw jwwiiimwi mmmm Sr iOHÁzKön^KObTURA. 1937 február 14, vasárnap. A szlovenszkói magyar ^Jráma is bevonulhat Budapestre Kövessük az erdélyi példát! Budapest, fébr. 13. (Budapesti szerkesz­tőségünktől.) A Prágai Magyar Hírlap iro­dalmi rovatában irodalmi szerkesztőnk üze­netet küldött egy gömöri érdeklődőnek, aki aziránt tett fel kérdést, hogy színdarabjával kihez fordulhatna a siker reményében. Ho­gyan érhetné el egy szlovenszkói magyar iró minden színpadi szerzőnek legforróbb vágyát, hogy fórumot kapjon mondanivalói számára, hogy ,,a világot jelentő deszkák­ról" hirdethesse igéit. Irodalmi szerkesztőnk felelete nagyon pesszimista. A szlovenszkói és ruszinszkói magyar színészet viszonyai olyanok, hogy a kisebbségi magyar szinmü- irodalom kifejlődésére lehetőséget nem nyújthatnak. Pesten pedig klikk-rendszer uralkodik és aki nem tartozik a klikkhez, nehezen számíthat arra, hogy darabját az igazgatók akárcsak elolvassák is. Aztán hol van még az előadástól a darab elfogadása, szinpadrahozatála? A szlovenszkói és ruszinszkói magyar színészet valóban olyan súlyos viszonyok között él, hogy az ottani magyar színpad körül nem fejlődhetik ki életképes színpadi irodalom. Pedig a kezdet biztatónak igérke^ zett. Az első években, amikor a magyar színház még hosszabb ideig, félévig is állo­másozhatott egy-egy magyar kulturális góc­ponton, főleg Kassán, a színigazgatók kísér­letet tettek arra. hogy a szlovenszkói ma­gyar irók is szóhoz jussanak és elég gyak­ran hozták színre szlovenszkói szerzők da­rabjait. A közönség is érdeklődéssel fogadta ezeket a kísérleteket. A ..helyi szerzőkkel" szembén már eleve megnyilvánuló bizalmat­lanságnak nyoma sem volt s ha a szloven­szkói színpadi szerzők ezekben a kísérletek­ben még nem is" mutatkoztak a színpad ki­váló mestereinek, mégis a tehetségnek és képességeknek kétségtelen jeleit árulták el. Ezek a kezdeti kísérletek a magyar színé­szet viszonyainak rosszabbra fordultával megszűntek. A magyar színház idényét egy-egy város­ban mind rövidebbre szabták, a félévből néhány hónap, a hónapokból hetek lettek, a színház gyakran kényszerült állomáshe­lyét változtatni és igy a színház vezetésé­nek arra kellett törekednie, hogy a ren­delkezésre álló rövid időt minél gazdasá­gosabban kihasználja. Nem lehetett kísérleteznie, hanem olyan da­rabokat kellett kiválasztania, amelyeknek sikere biztosított volt, mert hiszen egy-egy félsiker már a színház életlehetőségét koc­káztatta volna! Olykor-olykor még kísérle­tezés történik egy-egy szlovenszkói szerző müvének szinpadrahozásával. de annyi bi­zonyos, hogy a mostani szlovenszkói ma­gyar színpad nem biztosíthatja az életképes magyar színpadi irodalom kivirágzását. A meddő viszonyok között az irók is el­vesztették érdeklődésüket a színpad iránt, mert elvégre igazán nem lehet ambíciójuk, hogy hónapokig tartó nehéz munkával szín­padi terméket alkossanak csak azért,_ hogy az Kassán, Munkácson, Ungvárott, Érsek­újvárod vagy Komáromban egy, legfeljebb két estén színre kerüljön és azután lebukjon a feledés örök. homályába. A Prágai Ma­gyar Hírlapnak adott karácsonyi interjújá­ban Pintér }enő, a ikiváló irodalomtörténész is észreveszi s leszögezi azt a feltűnő jelen­séget, hogy mig különösen a lírában, de a szépprózában is Szlovenszkó észrevéteti magát az egyetemes magyar irodalomban, addig színpadi termeléséről nem tudunk. Az okot ő is, aki csak a távolból figyeli meg a jelenségeket, a magyar színház ottani élet­körülményeiben, keresi. A megállapítás másik, keserű részét azon,, bán nem tudjuk teljes egészében aláírni. Azok, akik a magyarországi színházi élet eseményeiben benne élnek, azokat alaposan ismerik, nem mernék olyan merész általá­nosítással a Budapesten uralkodó íklikkrencL Mzernek betudni azt. a tartózkodást, amely- íyel a szlovenszkói magyar irók a színpad iránt viselkednek. A Budapesten bemuta­tott magyar újdonságokból jólesőleg álla­Í áthatunk meg két tényt*. Az egyik az, hogy \ magyft* azinpadok műsorában hetven, sőt ennél jóval nagyobb Százalékban magyar szerzők müvei dominálnak. Meg kell álla­pítanunk azt is, hogy a szinigazgatók egy­általán nem zárkóznak el az ismeretlen, fia­tal szerzők elől, sőt szívesen kísérleteznek uj emberekkel és a pesti közönség is nagy szeretettel fogadja az uj tehetségeket. Csak természetesen egy követelmény van, amit színház és közönség az újonnan jelentkező szerzővel szemben támaszt: a tehetség. Meggyőződésünk az, hogy ha a szloven­szkói magyar irodalom a színpad számára alkalmas müveket termelne ki. azok fórumot kapnának a magyarországi színpadokon is. Feljogosít erre a .megállapításra egy olyan kezdeményezés, amelyre a szlovenszkói ma­gyar íróknak és az irodalmi életet szerve­zőknek is fel kell figyelniök. A közelmúlt­ban Budapest egyik legelőkelőbb prózai szinházában, a Vígszínházban erdélyi szer­ző darabja került nagy sikerrel bemutatóra. (Koós Káolynak „Budai Nagy Antal" cimii történelmi drámája), Ez a nagy sikert jelentő bemutató azon­ban nem elszigetelt jelenség. Az erdélyi ma­gyar irók pompásan működő szervezete, az Erdélyi Helikon ugyanis intézményesen biztosította, hogy erdélyi magyar színdarab is bevonuljon a magyar fővárosba. Nyolc esztendeje elmúlt, hogy az Erdélyi Helikon körül tömörült magyar irók a Zeneakadé­mia dobogóján bemutatkoztak a magyaror­szági olvasóközönségnek. Á nyolc év alatt elért sikerek bizonyítják, hogy Erdély írói tudtak versben és prózában az egész ma­gyar nyelvterületnek újat és irodalmat nyúj­tani. Az erdélyi vers és az erdélyi próza nagy sikere a tavalyi helikoni találkozón előtérbe állította az erdélyi dráma és szin- müirás ügyét. Elhatározta az irói közösség, hogy a szinmüirás fejlődése érdekében saját eszközeihez mérten szintén indítást ad. Itt született meg az Erdélyi Szépmives Céh és a kolozsvári Magyar Színház együttes drá­mai pályázata. Itt vetődött fel az a gondo­lat is, hogy az erdélyi irók darabjaik ős­bemutatóit otthon, Kolozsvárott tartják, *— mert amint Bánffy Miklós gróf mondja, ők ott vannak otthon s ezt hangsúlyozni akar­ják, — mig a magyarországi közönség előtt együttesen fognak jelentkezni. Megindultak a tárgyalások és a Vígszínház vállalta is az erdélyi drámaciklus rendezését és az erdé­lyi irók színpadi müveinek szinrehozását. Az erdélyi ciklusban egyelőre négy darab kerül bemutatóra. Ha ismerjük a budapesti nagy magánszínházak munkarendjét, pro­gramjuk tpltömöttségét, a legnagyobb elis­meréssel kell fogadnunk azt a gesztust, amellyel ez az előkelő magánszínház kaput tárt a kisebbségi drámának. Mi úgy hisszük, hogy ez a kapu a szlovenszkói magyar iroda­lom felé is tárva van, ha az az erdélyi­hez hasonló megszervezettséggel és az erdélyit felérő értékekkel' jelentkezik, A szlovenszkói magyar líra legnagyobb képviselőit ismeri és szereti az egyetemes magyarság. A szlovenszkói magyar prózá­nak másfél évvel ezelőtt tiz kötetet nyújtott a magyar könyvkiadóvállalatok egyik leg- előkelőbbike. Nincs okunk annak a feltevé­sére, hogy a szlovenszkói drámával szem­ben elfogultság mutatkoznék. Tessék az er­délyi példát utánozni. A szlovenszkói ma­gyar irodalmi életben van annyi vitalitás, hogy ez ne tűnjön fel elérhetetlen ábránd­nak. (*) Dr, Haiezl Kálmánnak „Az esztergomi várbeli ásatások” cimü s Pozsonyban és Érsek- ujvárotít nagy sikerrel előadott. tanuLmánya, a napokban jelent, meg a. Magyar Minerva januári és februári számaiban. A folyóirat, jdiádióhiíva- •tála (Pozsony.; Siegner-ttcca, 3) ia tanulmányt tar­talmazó két füzetet; Kát icnroma póstabélyeg el­lenéiben küldi meg az érdeklődőknek. (*) Palócest Pozsonyban, Pozsony város ma­gyar 'kiöiznuüvelődiésd testületje kisebbségemeret) előadiáöánaik soirát. ,.Pa,lóoe6t“-tel nyitja meg. Az előadást Féja Tibor tartja vasárnap, február 11-én, 6 óirtail kezdettel, a városháza előadó ter­mében, a nyitraikörnyékíi palóc szigetről. Előadó szóban és vetített képekben ismerteti -azt a nyitnakÖTOyéki maroknyi magyarságot, mely szlovák környezetben éli sajátosan egyéni éle­tét. A palócesten a Szít. Orsolyairend tanítókép­zőjének éníekkama palóc népdalokat, énekel, Var­sányi László, az állalmi magyar tanítóképző nö­vendéke pedig palóc lakodalmi és egyéb alkalmi a rigmusokat mond. Az előadás ingyenes, de ön­kéntes adományokat köszönettel fogadnak. (*) Kreisler Frigyes jótékonycélu hangverse­nyeket rendez. Budapestről jelentük: ívre isler Frigyes, a világhírű hegedűművész és kiváló zeneszerző Budapestre érkezett s ’tt hosszabb idő után önálló hangversenyt, fog adni. Elmon­dotta. hogy Berliniben lakik és onnan indul hang- versem ykö rútakra. A Bécsiben született, .ma íiat- jvamikét éves művész, -a háborít kezdete óta Ame­rikában élt, sokat komponált, egy könyvet is irt. sőt a fiatal Ferenc .Józsefről .és Erzsébet királynéról operettet komponált. Ebiből az ope­rettből filmet készítettek Hollywoodban. Most azzal foglalkozik, hogy jókéíkomycéilm hangver­senyeket rendez. (*) Szántó György uj színdarabot irt.. Arad­ról Jeten tik: Szántó György, akii legutóbb a .bu­dapesti Nemzeti Színháziban „Sátoros király" című darabjával aratott- sikert, uj darabolt, irt, a/jwelyét. a kolozsvári Magyar Színház fog első­nek bemutatni. Szántó darabjának eiirae ..Fosai­don lánya,". A darab Málta szigetén játszik és a francia forradalom idején kezdődik a cselek­mény. A darabnak van egy előjátéka-, amely 1936 júniusában .játszódik le, amikor a® olasz-— abeeszim háború miatt -a Földközi tengerre ve­zényelt angol flottá, visszatérőben Angliába, Málta szigetéihez ér.. A szigetem agy fillimtárm- ság kútfőit, felvétieteket. és a.z egyik máltai lovag szereilimes lesz egy ifilraözMiriba,. Elmeséli a leány­nak m ő ősapjának szerelmi históriáját és cik­kor kiderül, (h-ogy pont, őzt a. történetet, forgat­ják' a, szigetem. Ekkor befejeződik aiz előjáték és kő vetkeznek a, föl vonások. (*) Az énhklö kutya. Hollywoodból jelen­ük: Harry Piefl uj filmet kószáit, amelynek cí­me „A legjobb barát". A címszereplő egy pompás fankiaskuitya és ennek a kutyának a felvételek köziben' énekelve kellett ugatnia. Természetesen nagyon nehezen ment a farkas- kutya betanítása. Végül is Harry Piel rájött, hogy unit kell csinálni. Szájharmonikát szer­zet t be, ázom játszott s igy sikerült a kutyát tbekMÜtaok a „szerepébe' (*) Kulturest Nagygéresen. Tudósítónk jelenti: A nagygéresi közművelődési bizottság rendezé­sé bem az ifjúsági énekkar közreműködésével igen sikerült kultmrest zajlott le Nagygéresen. A mű­soron Ceokonay-Eavotta- „Földiekkel játszó" cimü dala. továbbá Lányi Ernő egy dala- szerepelt és a -dalokat, az énekkar pompás előadásban nagy si­kerrel adta. elő. A szinigárda Ferenozyné „A gyű­rűs zsidó" cimü • népszínművét adta elő és a gár­da, minden tagja kitűnőt produkált. Külön ki kell emelni Kovács Dezsőt-, aki a címszerepben igen jó alakítást -nyújtott, továbbá igen jól játszottak Fekete Erzsébet és Jesztre-by Anna. Utána- be­mutatták a „Rajta, rajta" cimü egy-felvonásost, amelyben Pa-lágyi László nyújtott pompás alakí­tást. A színdarabokat- Csonka Sándor, az ének­kart Negyessy János tanító tanította be hozzá­értéssel. (*) Eredeti bemutató Beregszászon. TucLósi- tómík jelenti: Február 17-én -este mutatja be az ív ám-társulat Beregszászom „Fnirizemsolk" című társadalmi drámáját. A kassai rádióban sokat szereplő és több p-ályadiij-at nyert beregszászi írónő darabja elé nagy érdieíkilődéseefl telkint, .a közönség. (*) A hetvenéves keringő. Bécsiből jelen­tik: Most van hetven esztendeje annak, hogy .Jóban S!ráüss, aki akkor a P rátér sirass e 54. számúi háziban lakott, megírta a híres Duma­kor in,sőt. Ez volt a mintája a bécsi keringő- nek, nagyanyáink báli estjeinek andalítóan szép keriugője, amelyet azóta is szaka dalia nul játszanak. Ennek a keriugőnek a. születésnap- .iát most ünnepük a bécsiek. Kétnapos ünnep­ség lesz és Becs a keringő ritmusában fog lé­legző ni két napig. Koszorú Strauss szobrán a Stadpairkban, dalos egyleteik hangversenye a Praterstrassen, Strauss-eimOiéikhangverseny, a ...Denevér" díszelőadása és a bécsi rádió Strauss napokat rendez,. Becs annak a muzsi­kának a születésnapját ünnepli, amely való­ban, az övé, (*) Tele vízi ős kisértet. Az angol televízió- előfizetők köréiben nagy feltűnést keltett, hogy a felvevővászmon gyakran kísértetekhez ha­sonló halvány alakok jelemnek meg. A televí­zió titka v-olt sokáig, hogy hogyan származnak ezek a kísértetek. Végre rájöttek, de az, orvos­lási módot Imiéig1 nemi tudták ifp-lfedezni. A kí­sérletek során felfedezték a légkörnek, három uj villaimos zónáját. Ezek a zónák 5—40 útiért- földmyire terjednek a föld felett. Az ultrarövid hűl lantok ibeleiütikJöznek a viHamosmétegeidbe, vissza verődnek és imint kisér letek" jelennek ímeg a Ieteviziós vásznon. (*) Pusktn-cen tenné rium Oroszország bari. Moszkvából jelentik; Maradandó emléket akar­nak állítani Oroszországban Puskin halálának századik évfordulójára a nagy költőnek. A Szépművészeti múzeumot „Puskin Szépművésze­ti Muzeum‘‘~ra keresztelik, a leningradi drámai akadémia „Puskin Színház" lesz és Moszkvá­ban, Leningradban és egyéb nagy városokban egy-egy uccát vagy teret neveznek el a. nagy költőről. A Leníngrad közelében fekvő Deckoje ( Se In városnak, amely több mint 20.00(1 lakosú, jj ■mostantól fogva Puskir\gtad lesz a.neűűfc jk A magyar könyv és az ifjúság kérdései a lévai kisebbségi előadássorozat műsorán Léva, február 13. (Tudósítónk jelentése.) A Lévai Járási Magyar Közművelődési Testület magyar kisebbségi ciklusában legutóbb Ivánfy Géza, az országos magyar könyvtárszövetség ügyvezetője és dr. Borsody István, a Prágai Ma­gyar Hírlap belső munkatársa tartottak előadást. Ivánfy Géza a magyar könyvről beszélt. A nyelv nálunk, kisebbségi nemzetnél — mondotta egyebek közt az előadó — a legmagasabb em­berség fogalmává tisztul. A kultúra emberi lé­nyének fölismerésére van szükség kultur,ala­nyaink lelkében. Nyelvünket emberi kultúránk eszközének tekintjük. A nyelv számunkra, amint •a magyar könyvben megjelenik, etnikus valóság, -elválaszthatatlan lelki és testi habitusunktól. A magyar könyv integráns része a nemzeti kultú­rának, védelem a nemzeti kulturéidekek szá­mára, — de fegyver is lehet olyan értékek rom­bolására, amelyeket mi szentnek tartunk. A ma­gyarul megjelenő könyv egy darab magyar föld, amelyen mi megvetjük lábunkat. A könyv erősí­tője legyen a nemzeti öntudatnak s ne destruálja a lelkeket és a történelmi tradícióban gyökerező érzelmeket. Csak igy válhat a magyar könyv Szlovenszkón a magyar nemzet kulturális, gaz­dasági és szociális fejlődésének hatóerejévé. Dr. Borsody István a szlovenszkói magyar if­júságról tartotta nagy figyelemmel hallgatott, ér­tékes előadását. Borsody István nyitott szemmel és öntudatosan tekint generációjára, innen ered az, hogy amit mond. friss és eredeti, nincs papír- szaga, mert nem könyvből vette meglátásait. A háboruutáni nemzedéknek megrajzolása után az előadó rámutatott arra. hogy az ideológiában ma teljes a káosz. Hitet vallanak jobbra-balra az emberek, de az eszme sohasem volt a lélektől és a fogékonyságtól oly messze, mint manapság. Ha a szellem hatna a mai világban, akkor ellen­ség ellenséggel egyesülhetne az eszmék jegyében. Ennek pedig ma semmi nyoma sincs. A mai fia­talság is csatlósa lett egy-egy eszmének. S ennek következtében beleszürkült a társadalomba: a mai fiatalság nem alkot arc vonalat, hanem elsze­gődik a jobb és baloldal fikcióihoz. Pedig a szlo­venszkói magyar fiatalság föladata nem lehet az. hogy jobboldalt és baloldalt alkosson. Lényegé­ben csak egyfajta törekvés tarthatja .izzásban minden szlovenszkói magyar fiatalember lelkét s ez kizárólag a szlovenszkói magyarság emberi és nemzeti létének méltó fönntartására irányul­hat. Borsody István végül a csehszlovák köztár­saság különböző nemzetiségű fiatalságának- köl­csönös viszonyáról emlékezett meg és rámutatott ama, hogy a megértő, igazi közeledés egyelőre még nagyon kezdetleges stádiumban van. Bor- soay Istvánt kitűnő előadásáért Ivánfy Gézával együtt meleg tapsokkal jutalmazta a szépszámú közönség. (*) Garbó dublőze „beérkezett". Greta Gar­bó „Mata Hari“ cimü filmjében a híres film­sztár többek között táncolt, azaz a néző azt hitte, hogy ő táncol, pedig helyette egy dublőz vállalta ezt a produkciót. June Knight akkori­ban 18 éves táncosnő volt. Úgy találták, hogy ő hasonlít legjobban Garbóra, de az orrával baj volt. mert Garbó orra profilból máskép festett, mint a dublőzé. June Knight-et nem a műtőbe vitték, hanem a sminkmester szobájába. A mes­ter úgy megformálta az orrát, hogy ezután pro­filból is tökéletesen hasonlított Garbó orrára. Nagy sikere volt a táncjelen.ettel, úgyhogy a siker után már nem is volt hajlandó dublőznek fellépni. Saját nevén akart szerepelni és 1936- bán már szerepet is kapott egy filmben, sőt Londonba is meghívták, ahol sikere csak foko­zódott. A műteremben megismerkedett egy hí­res rendezővel, aki feleségül vette és ezen a réven nagyszerű szerződést kapott. Mindezt az­zal érte el, hogy Garbóra hasonlít. 4 (tmsettfyi HtotUk műs&ea: ALFA: Az amatőr lovag. ÁTLÓN: Szivek alkonya. (Belf. film.) ' REDOUTE: Emberek a jégtáblán. TATRA: Aratás (Paula Wessely). METROPOL: Aratás (Paula Wessely). tIRANIA: Urak cilinderben (Top Hat). LUX: Vágyom utánad (K. Horn), AZ UNGVÁRI MOZGOK HETI MŰSORA PASSAGE-MOZI (VÁROSI): 11/12—13—14: Az utolsó akkord. 11/15—16—17: Vojnarka. 11/18—19—,20—21—22: Ember a hid alatt. RÁDIÓ-MOZI: 11/12—13—14: A vörös cárnő. 11/15—16—17: Királytigris. 11/18—19—20—21: A panoptikum titka. A MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA BEREGSZÁSZON: Vasárnap d. u,: Szibill. (Ketten egy jeggyel.) Hétfő: Pármai hercegnő. (Amerikai rendszerű előadás.) Kedd: Névtelen asszony. (Ketten egy jeggyel.) Szerda: Farizeusok. (Eredeti bemutató.) Csütörtök: Farizeusok. ‘ A KASSAI MOZIK MŰSORA: : CAPITOL: A csúnya leány. (Magyar hangm- r film.) JHYÖUs Cigány MM, 12 ___

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents