Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-13 / 36. (4182.) szám

1937 február 13, szombat. T>RaGAI-A\AO^ARHlRLAI> 7 fkifyeu ida váekaté Tegnap az egész köztársaságban havazott. A legtöbb csapadék (20 cm.) a Kárpátokban adó­dott. A hőmérséklet a Tátrában —12 fokra csökkent. — Időjóslat: Jobbára derült, az ala­csonyabb helyeken éjjeli fagy, a hegyekben kevesebb csapadék és melegebb. xx A napsugaras Délret Társasutazás 1937 február 20-tól március 8-dg Prága—Becs—Ve­lence—Firenze—Róma—-Nápoly-—Messina,—Pa- Lermóba és a , .SATURNI A‘ ‘ óceán gőzössel Patrase—Ragusa—Trieszt—Becsen át vissza. Pausálár Prágától Prágáig Ke 1740.—, Becstől Becsig Ke 1498.—. UTRAS, Prága II., Jung- mannova 41. — TRAVE-MA, Prága II., Jung- mannova 38. EXPERSS, utazási iroda, Brati- slava, Mostová 8. — NEM VÁLT BE A KARTELTÖRVÉNY. A mezőgazdasági kamarák állandó választmá­nya ezekben a napokban tartott ülésén a kartel- törvény kérdésével is foglalkozott s megállapí­totta, hogy az eddigi karteltörvény csütörtököt mondott s nem váltotta be a hozzáfűzött remé­nyeket. A termelés kartelizálása növeli a mun­kanélküliséget, ezért a mezőgazdaság a tövény sürgős novellálását követeli. _ A KOMÁROMI KIRAKATVERSENY GYŐZTESEI. Taidósditóiiik jelenti: Most éirt véget a komáromi kirakat-verseny, amelyet a kereskedelmi grémium rendezett, az élen Hoifímann Simon elnökkel és Janic.sek János titkárral. Harminc kirakatrendező verseny- zeftt s a zsűri az elsőséget az Adler cégnek adta 872 ponttal. Második a Braiun-eég együk kirakata, a harmadik Laky Gyula kirakata lett, mind a hárem textil, illetve divathol- mikkal. A kirakatokat egy-egy alkalmazott­nak kellett rendezni s az első héit nyertes va­sárnap délelőtt kapja meg a pénzjutalmakat a grémiuimiban, ünnepélyesen. A villanyvilá­gítás jutalmát a Braun-céig nyerte. — EZER VAGON BÚZA ÉS EZER VA­GON ŐRLEMÉNY SZÁLLÍTÁSA NÉMET­ORSZÁGBA. A Németországgal most kötött kereskedelmi egyezmény egyebek között 3000 vagon csehszlovákiai búza szállitásáról is intéz­kedik. Csehszlovákia erre a mennyiségre decem­berben 500 s januárban újabb 500 vagont szállí­tott. A további mennyiséget április végéig kell leszállítani éspedig 1000 vagon búzát természet­ben és 1000 vagon búzát őrleményekben. A fizetés kiír ing utján történik. A gazda öröme csak akkor teljes, ha jó minőségű és dús termése van. Ha földjét, rétjét, szőlőjét és kertjét gombaszögi szénsavas mésztrágyával megmeszezi, ezáltal birtoka jövedelmét megnöveli és nyugodtan nézhet a jövő elé. Kívánatra árajánlatot küld a GOMBASZÖGI SZÉNSAVAS MÉSZTRAGYAGYÁR IGAZGATÓSÁGA, ___________ÉIZ-KÚPELE (Slovensko.) — C SEMPÉSZNEK ADTA KI MAGÁT — KIFOSZTOTTA A ZSIDÓ TEMPLOMOT. Kárpátaljai szerkesztőségünk jelenti: Az elmúlt napokban egy állítólagos téesői származású egyén tűnt fel Beregkomlós községben, Rosen- 4 berg Ábrahám néven mutatkozott be és minden­kinek eldicsekedett, hogy marhacsempészéssel foglalkozik és annnyit keres, amennyit akar. A marhacsempész otthonos lett a faluban és azzal fizette meg a hitsorsosok számos szívességét, hogy betört a zsidó templomba, onnan renge­teg imaszijjat, imaköpenyt és egy nagy faliórát ellopott, majd eltűnt a faluból. xx Narancs-dzsem. 2 kiló narancsot megtisz­títva megmérünk, kis darabokra felvágjuk és 2—8 narancs finoman reszelt héjjával elkeverjük. A lliéjját finom szeletekre is vághatjuk és vízben puhára főzhetjük. (A fehér bél és magok eldő­lj anclók.) A fenti mennyiséghez 2 kiló cukrot adunk, 10 percig forralva főzzük és azután hoz­záadunk egy üveg Opektát (Ke 8.50), valamint egy citrom levét. Az egész mennyiséget még- egyszer felfőzzük (4—5 másodpercig), forrón üvegbe töltjük és celofánnal és gumigyűrűvel légmentesen elzárjuk. — BETÖRÉSEK POZSONYBAN. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Slovensky Klub Vigadóban levő helyiségeiben az elmúlt éjjel betörők jártak s kerek 1000 korona értékű árut, valamint 400 korona készpénzt loptak el. — Duschinszky Pál pozsonyi kereskedő, akinél a napokban jártak betörők, ma újból följelentést tett a rendőrségen, hogy a Bognársucca 2. számú ház udvarában álló gépkocsijáról ismeretlen tet­tes ellopta a motort. Kára meghaladja az 500 ko­ronát. A rendőrség nyomozást indított. — CSEHORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ HA­MISPÉNZ NYUGATSZLOVENSZKÓN. Po­zsonyi szerkesztőségünk jelenti: Sziliha Miklós kisegítő alkalmazott volt az egyik dévényi ven­déglőben és egyizben 2200 koronát adott fel a dévényi postán. A hivatalnok hamis érctizkoro- nást talált a pénz között és azt beszolgáltatta a csendőrségnek. Miután hasonló gyártmányú :zkoronások Csehországban is forgalomban ^Itak, csakhamar megállapította a nyomozás, ajy Seszták Miloszláv 30 éves brüxi munkás na itauban gyártja a hamis 10 és 20 koronás fj.je.-et és azokat társai segítségével forgalom- £ hozza. Sesztákon kívül két embert tartóztat- ik le. Szilha Miklós igazolta jóhiszeműségét és .gy megszüntették ellene az eljárást. Csendes forradalom Angliában Az amerikanizmus offenziváfa az ősi angol szellem ellen Mi történik az angol sajtóban? ■ Izgalmak hét londoni lap moszkvai tudósí­tásai körül ■ A „szenzáció“ rémuralma kezd átcsapni az angol lapokra is mm mmm A PMH munkatársától ■■■ ■> London, február 12. (MTP). Maguk a londoniak talán még nem is figyeltek föl arra a változásra, amin szinte észrevétle­nül keresztül ment az utóbbi egy-két év alatt az angol közszellem. Anglia „forra­dalmi" időket él át s ha ennek a forrada­lomnak jelei a közélet felszinén nem is olyan szélsőségesek és vadak, mint ahogy az európai ember történelmi tapasztalatai után forradalomtól elvárná — mégis mély­ről forgatják fel az angol életet, ősi tradí­ciók bomlanak szét, a nyugodt és hideg­véréről híres angol polgár ideges és türel­metlen. A kontinens neuraszténiája, ugylát- szik, megfogta az angolokat is. A decem­beri trónválság csak a nyitány volt s ha akármilyen simán intéződött is el látszólag, a konfliktus nem maradt nyom nélkül. A királyi család ügyes-bajos dolgai az­óta is napirenden voltak s még el sem ül­tek egészen a Simpson-ügy hullámai, amikor a pletyka a legnagyobb kegyet­lenséggel a kenti herceg személyét kezd­te ki. De legjobban lehet látni a változást az an­gol lapokon. Aki megszokta az angol lapok tartózkodó és tárgyilagos hangját, elámul- hat azon a boullevard-szellemen, amely újabban még a legkomolyabb lapokat is el­ragadta. Az egész Simpson-ügyet a sajtó robbantotta ki, a kenti herceg személye kö­rül támadt botrányban is a lapok verték a nagydobot s míg az előtt a királyi családdal szemben tanúsított legkisebb tiszteletlen­ség elég volt ahhoz, hogy akár legkedve­sebb lapját bojkottálja az angol olvasó, ma habzsolják az ilyenfajta cikkeket. Az is elképzelhetetlen volt azelőtt az an­gol lapokban* hogy egymás között pole­mizáljanak. Emberemlékezet óta érvényben volt An­gliában a lapok között egy Gentlemen Ag- réement, hogy egymást nem támadják s ha valaki mégis túllépte kikerülhetetlen 'kény- szerűség következtében az egyezményt, ak­kor ez olyan diszkrét és tapintatos formá­ban történt, hogy a közönség úgyszólván tudomást sem szerzett a „konfliktusról." A Simpsonügy óta vége ennek az idilli álla­potnak is, a lapok egymást okolják a tör­téntekért s úgyszólván napirenden vannak a leghevesebb hangú, sokszor már kímélet­lenül személyeskedő polémiák. A „hot news“ és az angol sajtó Mi történik Angliában, honnan fújnak ezek a veszedelmes szelek? Aki évek óta itt él, az láthatja, hogyan hódítja meg lépésről- lépésre az angol ember lelki világát, egész szel­lemi életét, gondolkozási módját — az amerikanizmus. A világháború óta tapasztalható, hogy Amerika benyomul a maga erőszakos, kí­méletlen és nyers szellemiségével a sziget- országba. Az angol ember az életnek min­den területén, sportban, művészetben, tu­dományban, irodalomban, sőt politikában naponta vívja elkeseredett harcát az ame­rikanizmus ellen. S aki jól látja, milyen változásokon esett keresztül az elmúlt tizenöt év alatt az angol élet, an­nak meg kell állapítania, hogy az úgyne­vezett „igazi angolok" mindinkább de­fenzívába szorulnak az amerikanizmus ostromával szemben. Hogy milyen rohamosan terjed Angliában az a szellemiség, amit amerikanizmusnak nevezünk, legjobban mutatják a lapok. A nagy angol lapok teljesen átvették az ame­rikai ujságstilust, irásmodoruk megválto­zott, egész sereg tipikusan amerikai újság- kifejezést használnak ma már az angol la­pok, még a leszeriőzebbek is. A legtöbb nagy lap hatalmas harsogó, úgynevezett „nyitócimeket" alkalmaz, akárcsak az ame­rikaiak. Megszűnt az a nyugodt és majdnem in- dolens mérsékletesség, amivel az angol1 sajtó eddig a világeseményekre reagált, a szenzáció került az angol lapok közép­pontjába. Többé már az angol lapok számára sem a megbízhatóság a legelső szempont, mint ed­dig volt, hanem az úgynevezett „Aufma- chung". Amerikában a szenzációknak spe­ciális ujságnevük van. Hot news — így hívják az amerikai újságírók a szenzációt s egy lapnak annál nagyobb a példányszá­ma, mennél több hot news van a hasábjain. A „hot news" a lap első oldalán olvasható nagy betűkkel, ezt üvöltik a rikkancsok az ucca forgatagában. A hot news természeté­nél fogva inkább szenzációs, mint igaz. A moszkvai kivégzés Röviddel ezelőtt még el sem lehetett vol­na képzelni nagyobb ellentétet, mint ami az angol és amerikai sajtó között volt. Az an­gol sajtó ismertetőjelei a megbízhatóság, korrektség, nyugodtság és jólinformáltság. Ez természetesen többé-kevésbbé még ma is áll és sok víznek kell lefolynia a Temzén, mig a Times bevezeti a hot news-t. De ma már több nagy londoni lap van, sokmilliós példányszámmal, amelyeket a newyorki és csikágói boullevard-lapoktól igazán nem lehet többé megkülönböz­tetni. S nem szabad megfeledkezni arról, hogy ezek a lapok erős hatással vannak a nagy­tömegek gondolkozására. Ebben az atmoszférában robbant ki egy ujságbotrány, amely azelőtt Londonban el­képzelhetetlen lett volna. A Daily Express és a Daily Mail szenzációs szemtanu-tudó- sitást közölt a moszkvai per halálraítélt­jeinek kivégzéséről. Elképzelhető, hogy minden Londonban élő újságíró lázasan to­vább telefonálta a szenzációs „anyagot" a világ minden tájára. A tudósítás valóban elképesztő részletes­séggel számolt be a kivégzésről és a ha­lálraítéltek utolsó óráiról. Megirtá'k, hogy az egyik falfehér volt és folyton hányt, a másik száz cigarettát szí­vott el, a harmadik leitta magát, a negye­dik idegösszeroppanásba esett. S igy tovább. Leírták pontosan a kivégzés lefolyását is, még azt is olvashattuk, hogy a kivégzést egy mongol-kínai szakasz hajtotta végre. Nyílt sajtóháboru Ez volt február elsején, hétfőn, másnap reggel a News Chronicle heves kampányt kezdett az úgynevezett szenzáció-sajtó el­len. Megirta, hogy a Daily Express híreit Varsóból keltezte, már pedig Varsó 700 ki­lométernyire van Moszkvától, ilyen távol­ságból pedig a „szemtanuk" mégsem lát­hattak olyan pontosan minden részletet. S azután a kivégzést csak hétfőn délután haj­tották végre Moszkvában, tehát teljesség­gel lehetetlen volt, hogy a londoni lapok már kora reggel kimerítő részleteket tudhattak a kivégzés lefolyásáról. A Daily Telegraph moszkvai tudósítója ugyanakkor azt irta, hogy a kivégzés alkalmával foga­natosított óvintézkedések olyan szigorúak voltak, hogy még meg sem lehetett kísérelni a kivégzés helyéhez a közeljutást. A Daily Express és a Daily Mail ezzel szemben megmaradt állításai mellett s ekörül olyan parázs vita kerekedett a lapok között, amit az angol olvasó még soha nem ért meg. Most jutott el az amerikai offenziva, ugy- látszik, olyan stádiumba, amikor nyílt harc­ban kell megütköznie a védekező angol szellemmel. Szir>HÁzKörM?KaLTCiRA Az olasz közönséget nem érdekli a színház, de rajong a moziért ■ n Rómában konganak a színházak az ürességtől ■ ■ Egy darab bírálata száz Ura ■ Egy Forzano-fPm bukása Róma, február 12. (A PMH alkalmi munka­társától.) Az olasz színházak körül elkeseredett vita folyt és ebbe a vitába a hadakozó félek most belekeverték az olasz közönséget, amely­ről eddig csak dicséretet mondottak. A vita odáig fajult el — éspedig az olasz színjátszás tagadhatatlan válsága miatt —, hogy most már nem a tulmagas helyárakat okolják, hanem azt kezdik mondani, hogy nem a színtársulatokban van a hiba. hanem a közönségben. Azt feszege­tik, hogy az olasz közönség az oka annak,- hogy az olasz színházak konganak az ürességtől és ■komoly darabot Olaszországban közönségsiker reményében előadni szinte lehetetlen. A legko­molyabb olasz színházi szakember, Silvio d‘Ami- co éles kirohanást intézett a római Tri-buna ha­sábjain az olasz közönség ellen. „Rossz az olasz közönség“ Ez a címe a híres színházi szakember cikké­nek, amelyben arról irt, hogy hiába keresik a repertoárdaraboikban, vagy másvalamiben az olasz színjátszás csődjének az okait. A legsivárabb álfrancia malacságok vetélked­nek a becs—budapesti szinmügyárak termé­keivel és az amerikai „piac" legselejtesebb áruival. Mindenre gondolnak az olasz vállal­kozók, kivéve arra, ami Párásban, Becsben, vagy Németországban igazi nagy művészi tra­díció. A színészek, vagy a közönség hibája-e ez? — kérdi d'Amico és a kérdésre azonnal megadja a feleletet. Elismeri, hogy az olasz színészetnek nagy hibái vannalk, de miért marad távol az olasz közönség a jó előadásoktól és a jó dara­boktól? Szerinte a baj már a gyermekközönség­ben rejlik. Ugyanakkor, amikor a külföldön a diákok sorban állnak, hogy olcsó jegyet kapjanak a színházakba* az olaszországi kísérletek csődöt mondanak, Shakespeare-előadásokat többször félbe kell szakítani, akkora a hancúrozás és beszélge­tés. Ugyanez a helyzet az olasz klasszikusok előadásainál. A mai olasz közönséget nem érdekli a színház, mert már ifjú korában is értetlenül áll vele szem­ben. A mai olasz szír ház rossz — uj állandó társulatra van szükség A hivatalos szervek nem nyugodtak bele a közönség nemtörődömségébe és miután hiába kísérleteztek különböző csodaszerrel, megpróbál­nak jó színházat adni, éspedig állami segítséggel. Rómában most két színház épül, az egyik hat- Százszemélyes kis színház. Ennek állandó tár­sulata és néhány meghívott művésze lesz. A másik egy nagy modern színház, amely kiváló előadásokat akar produkálni. Ezenkívül terv­bevették, hogy az 1941. évi római világkiállí­tásra az összes római színházakat moderni­zálják. Pirandello utolsó darabja és a szerzők rohama Azt lehetne hinni, hogy az irók is elkedvetle­nedtek a hiábavaló fáradozástól és hiány mutat­kozik darabokban. Pedig még soha annyi dara­bot nem nyújtottak át a színházaiknak, mint most. Persze, ezeknek a daraboknak kevés kö­zük van az irodalomhoz. Akad persze kivétel is. • Pirandello halála előtt fejezte be ,,A hegyek óriásai" cimii drámá­ját s errí^ azok, akik a mester müvét elolvasták, igen jól nyilatkoztak. De ebből a darabból az olasz -igazgatóknak kevés hasznuk lesz. Olyan

Next

/
Thumbnails
Contents