Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-13 / 36. (4182.) szám
4 Egyéniség és akaraterő Dr. Fleischmann Gyula előadása a pozsonyi MAKK-ban Pozsony, február 12. A pozsonyi MAKK által rendezett előadások során dr. Fleischmann Gyula tartott rendkívül érdekes előadást „Akarat és jellem“ címmel. Előadáséinak gondolat- menetét az alábbiakban ismertetjük; A közéleti munka előföltétele, hogy asz ember fiatal korában arra alaposan fölkészüljön. A hivatáskor kellő szaktudást kíván, a társadalomban való vezetőszerephez pedig kiforrott egyéniség kell. A határozott egyéniséget az akaraterő formálja ki. Hogy a mai fiatalságban csak keveseknél találunk nagy akaraterőt, ennek Oka a nevelési rendszerben van, amely sok fölösleges dologgal tömi tele a diákok fejét, de önálló gondolkodásra nem ad alkalmat s az akaraterő fejlesztésére, a jellem kialakítására alig fordít gondot. Ezért, amit az iskola elmulaszt, azt kellő önnevelés utján kell pótolni. Akaraterőre különösen azoknak van szükségük, akik arra hivatottak,, hogy az életbe kikerülve, ott vezetőszerephez jutnak-. Ez a szerep vár a magyar főiskolás ifjúságra is. Nemcsak a szellemet, a testet is ápolni -kell, mert a testi sat- nyaság kísérője rendszerint a gyönge akarat. Ha fizikailag gyöngék, vagy betegek vagyunk, akkor akaratunk is elernyed. A test művelése tehát az akarat előiskolája. Az akarat ellenségei az érzékiség, az alacsony szenvedélyek fölöttünk való uralma és a lustaság. A szegénység nem bénítja az akaraterőt. Sőt sokszor inkább fokozza. A gazdagság elpii- hulttá, kényelmessé tesz, mig a szegénység igen sokszor nagy tettekre sarkal. Nagy emberek legtöbbje szegény sorból küzdötte fel magát. Ezért téves nézet az, hogy az alkotó munka előfeltétele a jólét. A magyar társadalom nem azt várja az egyetemi fiatalságtól, hogy már egyetemi évei alatt, felkészületlenül vesse bele magát a közéleti harcokba, ami csak a fiatalság tanulmányainak elhanyagolásához vezet és pozitív eredményt amúgy sem hozhat, — hanem, hogy ez a fiatalság végezze el tanulmányait és ez idő alatt készüljön fel arra, hogy az életbe kikerülve elfoglalhassa az őt megillető pozíciót Egy nemzeti kisebbség anyagi javakban mindig szegényebb, mint az uralkodó többség. Ezért a magyar fiatalságnak szellemi és etikai téren kell igyekeznie felvenni a versenyt az uralkodó többséggel s kifejleszteni a magyar fajban lévő értékeket. A magyar kisebbséghez tartozó fiatalság ideálja csak az akaraterős, szorgalmas és munkás fiatalember lehet, nem pedig a múlt idők romantikájából visszamaradt öreg diákvezér, aki minden közéleti és társadalmi megnyilatkozásnál ott van, de a vizsgáit még harmincéves korában sem tudja letenni. A magyar kisebbségnek égetően szüksége van oly szellemi elitre, amely felkészültsége és egyéni kiválóságai alapján hivatott a vezetőszerepre. A magas, tudományos színvonalú előadást, amelyet a mindennapi életből vett gyakorlati példák tettek változatossá, a nagy számban megjelent fiatalság mindvégig feszült figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta. Az előadás második részét dr. Fleischmann Gyula áprilisban tartja meg. Az elaődást a megjelentek és a MAKK vezetősége nevében Endreffy Zoltán, a pozsonyi MAKK elnöke köszönte meg. Parisban divat az irodalom. Budapestről jelentik: Hegedűs Tibor, a Vígszínház főrendezője Párásban járt és elmondotta, hogy Parisban határozottan divat az irodalom, majdnem kivétel nélkül osaik aiz irodai mi értékű daraboknak van sikerük. Igen érdekes, hogy a.z orosz 'filmeket nem igen engedik he a franciák, külllönlösképfpen pedig nem az agi- tativ orosz filmeket. A Parisban sziinrekerűliő orosz filmek olyan szelídek, mintha Középen rop álban gyártották voilna őket. Egyébként .Josefine Baker miéig mindig sztár és a Oasii- no de Paris imiost készül fel lépt etmii az öreg Ghévadiért. Hegedűs miéig elmondotta, hogy Párásban mindent lehengerlő divat lett olyan csipkés főkötőt viselni, amilyet a holland királynő viselt Julianna esküvőjén. Beethoven zenéje kiséri a Beethoven- (1 rámát. Budapestről jelentik: Február 19-én mutatják be Ortiner Beethoven drámáját a Nemzeti Színházban. Kiss Ferenc alakiltja Beethoven anomumentális szerepét. A halhatatlan szerelmest, a Mondsdiein szonáta inspirálóját, Giulietta Guiociardi grófnőt Esze- nyi Olga, a Beethovenbe reménytelenül szerelmes Brunswick Terézia grófnőt Rápol'tlhy Anna játsza. A dráma izgalmas eseményeit végigkíséri Beethoven muzsikája. Az Erőim szimfónia, a Sors szimfónia, a IX. szimfónia, a Patétílkus szonáta, a MonidJsoheln-ezonáita, a K reutzer-szjomáta és a Pásténál e-sziimfón ia viharrá* sztélé festi alá a drámát. A izemét Nádor Mihály állította össze és a budapesti Hangversenyzenekar adja élő. 1937 február 13, szombat. Egy óbudai téglagyár lelkén keresik Atéíla egykori székvárosai és Árpád iemeikezési kelyéi Bártfai Szabó László, az Akadémia főkönyvtárosa megállapította, hogy Óbudán volt az egykori Fehér egyháza ■ Nem lehet remélni, hogy Árpád sírját meglelik Budapest, febr, közepe. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Közeledik Magyarország ünnepi éve a Szent István-esztendő, amikor a magyar nemzet annak a nagy uralkodójának emlékezetét fogja megünnepelni, halálának 900 éves fordulója alkalmából, aki a kereszténységet bevezette országába és a magyar nemzetet a nyugati népek kulturkö- zöss égébe kapcsolta. Az ilyen magasztos centená- ris ünnepség természetesen már jó előre kiihat az egész nemzeti társadalomra., felkölti és fokozza az ■érdeklődést, a történelmi régmúlt iránt, a nagy- közönség- legszélesebb rétegei ismerni, tudni szeretnének mindent, ami az ország, a nemzet és a kultúra megalapításának kezdeteire vonatkozik. A tudományos világ már jó előre beviszi ezeket a nagy történelmi kérdéseket a nemzeti köz-tudatba azáltal, hogy feltárni igyekszik azokat az emlékeket, amiket századok vihara elpusztított, eltemetett, mert a feltárt romok mind azt bizonyítják, hogy Magyarország az alapítás utáni századokban minden tekintetben együtt haladt korával és nemzeti uralkodói, az Árpádok, olyan kultúrát teremtettek, amelyek emlékei bámulatot ébresztenek. Á Prágai Magyar Hírlap olvasói szakértők tollából származó cikkeinkből, tanulmányainkból már ismerik azokat a nagyarányú ásatási munkálatokat, amelyek az ősi magyar keresztény kultúra központjában, a magyar Siouban, Esztergomiban folynak és nagy vonalakban már megrajzolhatóvá teszik egy Árpád-kori királyi palota képét. Székesfehérvárott is serényen folyik a munka, amely a jövő évre teljesen feltárja a Szent István-kori bazilika eltemetett alapifalait. De az archeológia kutató szenvedélye nem állapodik meg a királyok koránál,, visszaszáll messzibb időkre, a tulajdonképpeni országalapitást megelőző századra, a vezérek korára és főleg nagy szeretettel foglalkozik a homfoglaló Árpád alakjával. Két jeles histórikus, képzett régész és nagyérdemű kutató, Bártfai Szabó László, a Magyar Tudományos Akadémia főkönyvtárosa és Hetényi Imre helyettes rendőrfőkapitány, aki nemcsak képzett orvos, kitűnő jogász, hanem elsőrendű archeológus is, már hosszú idő óta 'behatóan foglalkozik a honalapító sírjának kutatásával. Fáradhatatlan mainkásságukkal már odáig jutottak, hogy a tudós megalapozott véleményével mondhatják: Megtaláltuk a honalapító vezér sírjának a helyét. Az Akadémia könyvtárában, munka köziben találtuk Bártfai Szabó Lászlót és ő ezen az alkalmas helyen nyomban térkép és forrásmunkák segítségével tájékoztatott bennünket erről az érdekes, nemzeti fontosságú történelmi problémáról. Nem a nemzeti hiúság ügye — Amióta Anonymus krónikája ismeretessé lett, nemcsak a történetírók, nyelvtudósok, archeológusok, de az olvasó nagyközönség is kezdte magyarázgatni egyes részeinek értelmét, — kezdte ■érdeke® felvilágosítását Bártfai Szabó. — Az 52. fejezetnek az a része, melyben Árpád vezér halálát •és eltemetését írja le 907Jben, megemlíti, hogy sírja előtt kis patak folyik le kőmederben Attila, városába s megemlíti azt is, hogy mikor a ma-l gyárak felvették a kereszténységet, kis templo-' mot építettek ide, amelyet Fehéregyháznak hiv-| tak. j A történetírók 1950 óta, amikor előkerült a krónika, kezdték kutatni ezt a Fébéregyiházat és újból feléledt az a tudományos vitatkozás is, amely Attila székhelye körül folyt. — Tudvalevő, hogy Attila székhelyének kérdésével nemcsak a magyar, hanem az egész európai történetírás foglalkozik és a tudósok nagyon sóik helyet jelöltek meg, hogy ott lett volna a hun király szállása, onnan indult volna ki Európát megremegtető hadjárataira- és oda tért volna viszem- pihenni. A legtöbben a magyar Alföldön, leginkább a Tisza környékén keresték ezt a helyet, de vannak, akik távolabbi vidékekre viszik, Erdélyibe-, Bél Mátyás Moldvába, Przemysl tájékára, aztán Franciaországba, Ghalonstól délkeletre. Szóval nagyon sok olyan része van Attila egykori óriási birodalmának, amely a székhely tekintetében komoly tudósok előtt is számba jött. Nehéz kérdés ez nagyon, mert a krónikások is eltérnek ebben a kérdésben. Anonymus Óbudát teszi meg Attila városának, Kézai Szőnyt, Turóczi pedig Keveháza mellékét jelöli meg annak. Sorra kerültek az Árpád nevű helyék, v'égül a Fehér egy-* háznak nevezett nyomokban reménykedtek a kutatók, de csak ezen utóbbi vezetett el az eredményhez, hogy tudni illik, Anonymus krónikája egyedül Óbudára vonat- kozhatik. — Nagyon fontos történelmi kérdés ez, nem a nemzeti büszkeség, hiúság ügye, mert a magyarság megtelepedésének, hagyományainak egyik legbiztosabb kiindulópontja e kérdés. Ma sincs azzal tisztában történetírásunk, hogy a honfoglaláskor a magyar nemzet vezéreinek hol volt a főhadiszállása, honnan intézték az ország egyes részeinek megszállását. Azután a magyarság sorsára nézve elsőrendű jelentőségű kérdés, vájjon az Attila- hagyománnyal való kontinuitást ők maguk hitték-e. Ha megállapítjuk, hogy hol volt Attila székvárosa s megjelöljük Árpád sírjának helyét, azt a pontot, ahol egy kis patak befolyik Attila városába, akkor ez a kontinuitás bizonyított. Nemzeti zarándokhely volt Árpád sírja — Meglehetősen nehéz történelmi kérdés, hogy Árpád sírjával összefüggően épitették-e fel Fehérházat, mert- erre Anonymus krónikáján kívül semmi írásos dokumentum nincsen. De perdöndtő egy folyamodvány, amelyet Mátyás király 1480-iban intézett. IV. Sixfcus pápához. Ebiben azt mondja, hogy Fehéregyház ősrégi, a magyarok megtérésekor épült s a zarándokok tömegé keresi fel. Ezért Mátyás azt kéri, hogy Fehér- egyházra pálosokat-letelepítsen. Abból a nagy igyekezetből, amellyel Mátyás lelkén viselte Fehéregyháza ügyét, kiderül, ha nem is említi, hogy a magyarságnak oka volt arra, hogy Fehéregyházra zarándokoljon. Érthető az is, hogy a király a pápához irt levelében nem emelte ki Fehér-egyház kapcsolatát a pogány magyar vezér sírjával. Fehéregyház sorsa Száznyolcvanhét oklevélnek és az összes forrásoknak, ásatások eredményének beható tanulmányozása alapján jutott Bártfai Szabó László arra a megállapításra, hogy az óbudai Fehéregyház volt kapcsolatban Árpád sírjával. Ennek az ápolása érdekében kérte Mátyás a pálosok oda való telepítését. A kis egyház a hozzáfűz ődő hagyomány és a látogatottságból folyó anyagi előnyök miatt a felettes egyházi hatóságok állandó vetélkedésének tárgya volt, az óbudai a-prépost és a veszprémi püspök küzdenek érte nemzedéken át. Mátyás király korában az ősi kápolna már a lassú pusztulás képét mutatja. A nagy király még megéri a pálosok oda telepedé sót., de a kolostort már csak II. Ulászló szervezte meg. A régi Fehéregyház mint kápolna beépült az újba, megmaradt Mária-főoltárával együtt. 1049-ben. a kolostor lakói már Ecs-egre menekülnek, a török Buda eleste után elfoglalja s a kápolnát puska- por rak tárnak használja fel, mig a kolostort lebontja és ágyúállásokat csinál belőle. A kápolna kriptájában szintén puskaport tartottak. Bártfai Szabó és Hetényi Imre évekre visszamenő kutatómunkával, amelynek igen jelentős része volt az 1911-ben Hetényi Imre által megkezdett ásatás, végső .következtetésül arra az eredményre jutottak, hogy Fehéregyház a régi hires esztergomi útnak, amelyet a rómaiak építettek, $ a szöllők közti hegyről lejövő nagyutnak találkozó-pontjában volt. Az archeológia azt már régen megállapította, hogy a via publica Strigoniensis a mai bécsi ut, az ezt metsző nagyút egyes részeit Hetényi már 1911 nyarán felkutatta. A bécsi utón fakadó melegforrás vize kőmederben folyt- Óbuda- felé és ez volt az a patak, amit Anonymus említ. így jelölték meg a tudós kutatók a régi Viktória-, később Bohn-téglagyár telkét az egykori Fehéregyháznak. Ezen a területen már régebben is kutattak, ástak, Némethy Lajos romokra bukkant, de azt. hitte, hogy ezek a klarisszák kolostorából valók. Az ásatásokat a főváros is folytatta és feltárták a kolostor keres7.tfolyosóját, s i-rtá-b 1 a-id arabok a t. és egyéb emlékeket. A bécsi ut felső vonalán csak a Viktóvia-téglagyár területén ástak ki templomot és kolostort együttesen s amit az oklevelek Fehér- egyházról mondanak, azok teljesen ráillenek ezekre az emlékekre. Árpád sírja elpusztul — Árpád sir ja természetesen nem kiépített j kripta volt, — folytatta ismertetését Bártfai [Szabó, — hanem 30 fillérrel leszállították Kassán a villanyáram árát Kassa, február 12. (Kassai szerkesztőségünk tele fon jelentése.) A kassai fogyasztóközön-ség részéről már régen fölmerült: az a kívánság, hogy a város szállítsa le a villanyárak díjszabását. Annakidején Maxon Milán polgármester a város súlyos helyzetére való hivatkozással' elutasította a kérelmet, de Ígéretet tett, hogy ha a város anyagi helyzete megengedi, ő maga fog javaslatot tenni az áramdij leszállítására. Maxon Milán polgármester most beváltotta ígéretét. A városi tanács legutóbbi ülése elé terjesztette a villanyárak díjszabásának leszállításáról szóló javaslatát. Az előterjesztést a tanács egyhangúlag magáévá tette. A fogyasztók részére a villanyáram diját kilovattonként 30 fillérrel olcsóbban adják, tehát az eddigi 3,60 korona helyett 3.30 koronáért. Azoknak az iparosoknak pedig, akik lakásukat egyúttal műhely céljaira is használják, 2.30 koronáért adják az áram kilovattját. Prágában a világitóáram kilovattja 2.70 koronába kerül. Felgöngyölítik a Spanyolországba toborzó szlovenszkói szervezetet Letartóztattak egy nyitrai ügyvédjelöltet Nyitra, február, 12. (Saját munkatársunktól.) Beszámoltunk tegnap arról, hogy a nagylapolcsányi csend őrség leleplezett egy négytagú társaságot, amelynek tagjai a spanyol milicia számára toboroztak katonákat a Nyitraivölgyi falvakban. Közöltük, hogy Orosz Jenő, Hodhberger Miksa és. Síéin Salamon fiatalembereket tartóztatták le, akiket Brnyo Ferenc, a 'kommunista párt egyik /vezetőembere alkalmazott, Brnyo maga elutazott Spanyolországba és igy egyelőre nem lehet felelősségre vonni. A nyomozóé során Nyilrára lettek a szálak és j , az itteni ceendőrség tegnap váratlar tást tartott dr. Stciner Jenő ügyvédjelölt, a kommunista párt egyik vezetőjének lakásán. A lefoglalt levelezés oly súlyos terhelő adatokat ■szolgáltatott, hogy azok alapján dr. S'oiner Jenőt nyomban letartóztatták ée oeszállitották a kerületi bíróság fogházába. Dr. Steiner agilis vezetője a komiiiunista pártnak, Rosian álnéven mint költő is szerepel. Tavaly kiadott, szlovák verses-kötetét az ügyészség elkobozta és a bíróság a könyv miatt feltételes fogházra ítélte. A toborzás ügyében még további szenzációs letartóztatások várhatók. honfoglaláskori domb, amelybe lovastul, szerszámostul, fegyverestül temették el az elköltözött vezért és sok faragatlan követ, majd földet hánytak rá. Ám megmaradt a. hagyomány, hogy ebben a dombban nyugszik a. honfoglaló és István korában még ellenőrizhető volt e hagyomány, ezért alapította ő Fehér egy házát a. sir mellett s annak gondozásával az óbudai prépost ságot bizta meg. Ezt a hagyományt azonban a Magyarországra törő ellenséges seregek is ismerték, s bizonyos, hogy a tatárok — kincset keresve — szétdmlták Árpád sírját. Ami megmaradt, abból valamelyik uralkodó, vagy IV. Béla, vagy pedig Erzsébet, Károly Róbert felesége, újból összerakatta a sirdombot, de ezt meg a. törökök dúlták szét. 1886-ban találták meg Fehéregyiháza alapjait, de akkor már Árpád sírjának nyomára sem jutottak. Az isteni Gondviselés úgy akarta, hogy a honalapító vezér sirhalma elpusztuljon, csupán a helyét tudja a tudomány megjelölni. Em'éket kell állítani! — Éppen az elmúlt napokban tárgyaltam Szende Károly polgármesterrel arról az eszméről, hogy a tudományos kutatás eredményét idegenforgalmi szempontból is fel kell használni és a nemzeti kegyeletnek is eleget kell tenni. A kiásott patakmeder köveiből olcsón és hitelt érdemlően helyre lelhet állítani a régi templom előtt elfolyt patakot, amely felett- a Krimhild a-tavában, amely a Niebe- lungen-hagyományban szerepel, télhát Óbudai vonatkozású, kis berket kell kiképezni és itt cédrusoktól körülvéve állana a helyreállított Fehéregyház, amelynek stilszerü, komor hátteret adna a leásott Táborhegy és Remetehegy oldala. — A bécsi ut. Magyarország legforgalmasabb útvonala, naponta százával robognak az idegenek autói, amikor a szezón 'beköszönt. Mennyivel szebb lenne, ha a csupasz, elhagyott téglagyár helyén megvalósulna ez a nemzeti kegyelethely és mennyire megkapná az idegeneket is, ha meg tudnák, hogy ezen a helyen temették el 1080 esztendővel ezelőtt, a magyarok honfoglaló vezérét. Az 1935. évi pótköltség vetés a bizottságban. A képviselőházi kölitsógvotési bizottság február 16-án, keddien 10 óraikor tárgy ad ja az 1935. óv: állalmi .‘kiöltsuS^'pitiós bulilié|póseiiin.i',k utólagos jóv á hagyását óe m, 19Üö, éivii álkuni zárszámadási. *. : . fc; :
