Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-12 / 35. (4181.) szám
A rossz társaság és a rossz fifm vezette a bűnre a kassai Hatat ráblógyilhosohat Fantáziák a gyors meggazdagodásról ■ Fulladás okozta a kassai keres* kedőnő halálát ■■ Borzalmas gondolatok kínozták a 15 éves cinkost ■■ 4 _____________________ 19 37 február 12, péntek. Kassa, február II. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.; A város lakossága még most is ama szörnyű rablógyilkosság hatása alatt áll, amelynek lefolyását tegnapi számunkban részletesen ismertettük. A rendőrség bűnügyi osztálya nagyszerűen szerepelt, mert néhány órával a gyilkosság után már kézrekeritették a tetteseket. Az áldozat, Kroupa Jozefa a csehországi Troubek községből származik. Az államíordulat után került Kassára. Takarékos életet élt és tekintélyes vagyonra tett szert. Tegnap fölboncolták a szerencsétlen asszony holttestét. A boncolás beigazolta, hogy nem a fejszecsapás ölte meg az asszonyt, hanem a nyakára feszitett hurok. A gyilkosok, Sedlák István 19 éves munkanélküli fiatalember és 15 éves barátja ma a rendőrségen részletes vallomást tettek. A fiatalkorú gyilkos elmondotta, hogy barátja csábitotta a bűn útjára, ő töprengett folyton azon, hogy miként lehetne meggazdagodni. Azt akarta, hogy az asszonyt csak elkábitsák, de Sedlák ragaszkodott ahoz, hogy megöljék. Már hétfőn végre akarták hajtani szörnyű tettüket, de a kereskedőnő váratlanul korábban zárta be üzletét így csak kedden került sor a gyilkosságra. A fiatalkorú gyilkos elmondotta, hogy amikor az asszony előkészítette a Eazaviendő pénzt, ő félig lehúzta a redőnyt — ez volt a megbeszélt jel —■, amire barátja beállított az üzletbe és csokoládét kért köveit/eht eil, de e-olhaeieim jutott volna ez az eszébe, ha Sediláik rá aneim beszéli „Megmagyarázhatatlan erők“ A reindöinség kjlh-aülgahtia SedláJk Istvánt ,1®. A ■fiatalember, 'amikor az egyik detektív megkérdezte tőle, hogy mit akart kezdem az elrablott pénzzel, ezemtelen/üil feleltje; — Hogy lehet ilyet kérdezni! Maguk mit szoktak a pénzzel csinálni? Ezután kájelentotto, hogy ne kimm®álk kérdésekkel miért önként, elmond mindent. — Megmagyarázhatatlan erők érlelték meg bennem a véres bűntény gondolatát, — keizdte vallomását a fiatalember. Ezután elmondotta, hogy Kroupa Jozefáinál volt alkalmazva ezelőtt bárom évvel baivi 90 koronáért, de mivel lusta volt, az -asszony hamarosan elbocsátotta. Az apja gomdodkodott élelmezéséről, de ruházni már nem tudta s esért állandóan rongyosam járt, Fiatallkotru társával ezelőtt két élvvel ismerkedett meg. Jó fiú volt barátja, mondotta. Sokat beszélgettek pénzte- lenséigükrőil e kiüilönbözö terveket szőttek. Már Iff - IfymiBWBCTOTWWl.. karácsony előtt revolvegreíl akartak rátámiadni a keireelkedőmőré, de nem tudtak revolvert szerezni. A gyilkosság után a Battlhyámy-uccába rohant s az ott levő kutnál meigmosakodott, mert a keze és a nadrágja csupa vér volt. Araikor rendbe- hozta magát, hazatért és 'lefeküdt. A detektívek ezzel a kérdéssel álílitotfcak be h-ozzd: — Hol /az a balta, amellyel meggyilkoltad Kroupánét? Szó nélkül felkelt az ágyból és az ajtó mögül előhozta a véres 'baltát. A két fiatal gyilkos vallomásából nyilvánvaló, hogy szörnyű tettüket kalandor- és bűnügyi filmek hatása alatt követték el. Ma délelőtt a rendőrségre idézték a fiatalkorú gyilkos nagyszüleit, Biittner József 70 éves munkanélkülit és feleségét. Miikor az öregek megtudták, hogy unokájuk is részese volt a gykkos- sóignak, összeestek. Ei’mondoWáik, hogy unokájuk rendes, ©zóíogaidó fin volt. SBUKmáim^lktoMUHIWmwmmBSEBmr, A megzavart bűnösök Amikor az asszonyt megfojtották, föl akarták akasztani az ajtófélfára, hogy öngyilkosság látszatát keltsék. De közben valaki megzörgette a lehúzott redőnyt és egy nő érdeklődött Kroupa Jozefa után. Nagyon megrémültek s ezért a hullát a földön hagyták, a villanyt sem oltották el s a hátsó ajtón keresztül elmenekültek, ügy beszélték meg, hogy a Hurbán-uccában találkoznak néhány perc múlva, ő sokáig várt az uccában, de barátja nem jelentkezett. Félt a sötétben, mert borzalmas gondolatok kínozták* Ezért hazasietett nagyszüleihez. Otthon azonnal ágyba bujt és magára húzta a takarót. Annyira megviselte a szörnyű gyilkosság, hogy hideg veríték lepte el egész testét. A fiatal gyilkos vallomását hidegvérű e/n adta elő. Sajnálja, mandotta, hogy ilyen szörnyű bűnt Nagyarányú valutacsempészési botrány egy budapesti banktisztviselő öngyilkosságának hátterében Budapest, február 11. ('Budapesti szierkesz- tősiéigiüimk telefon jelentése.) Dr. B erényi T. Pál, a Községi Takarékpénzitár tisztviselője, apósának Krisztina-köruti lakásán szerdám délután öngyilkosságot kísérelt meg. Dr. Be- rémyi, aki apósa házában lakott, délután hazatért és a lépcsőháziban találkozott a vaíuia- ügyésziség két detektivjével, akik öt keresték. Berényi ekkor nem saját lakásába, hanem apósa lakásába csengetett be és ottíévő ü-gy- védsógorának izgatottan újságolta el, hegy kellemetlen ügyben keresik. Közben a detektívek becsengettek a lakásba, az ügyvéd kiment ajtót nyitni, ezalatt dr. Berényi revolverével me 11belőtte magát. Nyomban kórháziba szállították. Már túl vám !a veszélyem, de eddig miég nem lehetett kihallgatni. A „Magyarország" az öngyilkossági kísérlettel kapcsolatban azt közli, hegy egy csak most kibontakozó, de igen nagyszabású ég szétágazó valutacsempészésről van szó, amelynek fontos irányítója volt dr. Berényi. A Községi Takarékpénztár vezetősége kijelentette, hogy az ügyinek semmi kapcsolata nincs a bankkal, ellenkezőleg, éppen a takarékpénztár vezetősége voilt az, amely a felmerült gyanouokok alapján felhívta a valiuta- llgyészség figyelmét dr. Berényire. A valu- taellenör-ző hatóság széleskörű nyomozást folytat az ügyben. OBUBB Még él a komédiás Irta: Kovács Miklós A cirkusz első őszi atrakciójából nem maradt vissza csak Bro-wn, a légtornász bohóc. Emberfeletti hidegvért és hatalmas tudást követelő mutatványai esténkint még mindig az előadás fénypontjai voltak. A közönség idegei a végsőkig megfeszültek, amikor Brown halál-megvetéssel, ideg nélkül végezte halálköreit a széditő magasban. A jelenlegi, második őszi műsor érdekes és értékes volt szintén; vonzereje kétségtelenül a Borelli-pár. Trapézmüvészek. Gejza Borelli, a férfi, egy negyvenbe hajló izomember, — és Ella Borelli, egy ragyogó ébenfekete hajú leány, busznál sem több talán. Mutatványuk veszélyes, csaknem egyenrangú a Brown utolérhetetlen produkcióival. A közönség esténkint ömlik a Walderró- cirk-uszba. — Szép . . . nagyon szép leány < . . — mormogja egyik este maga elé Brown, a vén bohóc, amint csillogó tükre előtt lassú tempóval zsírozza le arca rikító festékét. S a vén bohém öreg, fáradt szive megmozdul egy pillanatra. Szerelem volna talán? . . . Késői fakadás? . . . Hiszen már csaknem egy egész élet suhant felette tova. *S eddig még nem látta a nőt, pedig hány, de hány ünnepelt cirkusz- primadonna élte le napjait a közvetlen közelében. Nem látta meg a nőket, miként nem az italt és nem a dohányt. A narkotikumokat eltiltotta tőle a hivatása. Erős szív, tiszta agy, hibátlan izomzat, ezt követelte a mestersége. Ella Borelli lett volna talán az első, az Igazi nő, akit számára rendelt a Sors? Úgy tartják ugyanis, hogy a sors könyvében mindenki számára van rendelve valaki. Brown most még az eddiginél Is hatványozottabb kedvvel dolgozott. Sajátmaga fölé akart kerekedni. Mutatványait csak még szédületesebb tempóval csinálta; mutatványai ideje alatt a cirkusz halotti csendjében hideg borzongatta a nézők -hátgerincét; a gyengébb idegzetüek egyenesen képtelenek voltak feléje nézni. Brown fel akart tűnni: Ella Boréi)inek. Igen, lássa meg őt, vegye észre őt, az artisták királyát ez a leány, aki már napok óta kísérője eddig békésen csöndes, színtelen álmainak. Ella Borelli meg is tapsolta esténkint a szédületes tudás-u, idegnélküli nagy művészt. De: csak ^ sorstársat, a müvésztáisat tudta meglátni benne. Szívósén köszöntötte az érkezésnél és kedvesem a távozásnál is, de: — semmi több. Pedig Brown ennyinél többre vágyott. ★ Az életben a véletlenek néha össze-öcszetalál- kóznak. Miként Brown nem látta meg életében eddig a nőt, azon módon Ella Borelli sem vette észre még a férfit. Az ő pályája is józanságot követelt. Ez volt egyik oka annak is, hogy nem vette észre Brown esdő pillantásait sem. Brown fáradt szivében hangok pattantak életre, ielkében álmok éledeztek. „Mi volna akkor, ha ez a leány őt szeretni tudná?"... Abban, hogy ő már szereti a leányt, cseppet sem kételkedett. „Talán meg is nősülhetnék még“ — jött elő egyszer a gondolata. Hiszen még nem öreg, az élet törte meg talán kissé jobban a kelleténél, összeszedte magát: a járása ruganyosabb, a háta egyenesebb, a melle dombo- raibb, bársonyos hangja ér-ce-sebb lett. Titokban már imádta a leányt, de bátortalan volt és a terhére lenni sem kívánt. Nélha egymásmellé kerültek a „Bo.hémia“-étteremben; ide jártak mind a ketten a többi artistával. S ha jött a virágárus-asszony, Brown csokrokat vásárolt a leánynak és összekoocin-tották néha a söröspoha- raikat is. A leánynak is rokonszenves volt a mindig jó- kedélyü Brown bohóc, de még csak álmában sem merte volna sejteni annak zavaros érzelmeit. Nem is fordított különösebb figyelmet rá. Apró figyelmességeit egy-egy meleg mosollyal viszonozta csupán. Sőt, az utóbbi időben mintha mindinkább elnézett volna felette. Legalább is igy tűnt fel az egyre szerelmesebb artistákirálynak. Pedig nem volt ez igy, csak Brownnak tűnt fel, aki azt szerette volna, hogy a leány szemének minden tüze rajta porzik el Marcangoló fájdalom bujt meg az öregedő Brown bohóc szivében. — Észre fogsz venni!... észre!... mert én ezt így akarom! — fakadt ki egyik este nagy-keserüen az öltöző asztalánál. Jókor volt, a cirkuszt sötét csend vonta be még. Brown bohóc volt az első érkező. Fej-ét kezébe hajtva ült öltözője sötétjében, majd fémjtoe vonta a festékszagu kabint és öltözködni kezdett. Ma szebb akart lenni, mint máskor. „Ügy fogok dolgozni ma, hogy a szemek fennakadjanak. Ha zárd játékos leszek. Az nyer igazában, aki nagy tétekkel játszik; a kispénzű elaprózza magát." Már özönlött a közönség... már szólt az ismert monoton cirkuszzene. Ella Borelli öltözőjébe pontosan -nyolc órakor két boj-gyerek embernagyságu virágkosarat cipelt — „A v-ón -bohémtől". Ella Borelli születésnapja volt. — Drága öreg fiú ez a Brown, — mondotta a leány Gejza Borelllinek, — milyen figyelmes. Hirtelen magára kapta köpenyét s csak úgy félöltözötten átszaladt Brown öltözőjébe, hátulról elkapta a vén fiút, hátrahajtotta fejét, homlokára hosszú csókot adott és felka-cagott, ahogyan csak iaz égi csengők tudnak csilingelni... — Köszönöm "a szép virágokat, kedves vén fiú — s már szaladt is vissza öltözni tovább. Köpenye szétlibbent, magasba szaladt, könnyedén úszott utána s Brown bohóc már csak az eltűnő szobor szép alakot láthatta csupán. A vén bohóccal oroszlánt -lehetett volna fogatni. ■Hogy is ne, amikor álmai angyala: Ella Borelli megcsókolta. Igen, ez neon volt csak álom, csókja most is ott ég a homlokán. íme, — és belenézett a tükörbe, — csókjának nedves helye ott a homlokán, mintha égi harmat hullott volna rája, A közönség özönlött szakadatlanul; már egyetlen hely sem volt üres. Már csengettek a díszelőadásra. A műsor megkezdődött. Brown a szünet utáni rész második száma volt, a harmadik szám a Borelli-pár. * A zene most elhallgatott... a/z ivfámpák kialudtak, csak reflektorok ontották fénykévéiket ... Brown már fenn van a magasban. Bohócruháján s a tarka flittereken buján csillog a reflektorok színes fényzulhataga. Ott ül már a húsz méteres nud felső végén, amelyen tenyérnyi deszkácska áll és ezen a hihetetlenül parányi Magyar háziasszonyok lapja ^ NAGYASSZONY Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál Izületi megvastagodások a köarvény és egyéb anyagcsere- zavarok jelei. Otthoni meleg iszappak- kolások a pőstyéni „Q nmma" iszap- kompresszel hamarosan enyhülést nyújtanak. Tegyen kísérletet. Bécs hajlandó a Phönix- biztosítóról tárgyalni Prága, február 11. Bécsi illetékes t én verők azt az értesülést szerezték, hogy az osztrák kormány állítólag végül elhatározta, hogy a Phö- nix biztositó ügyéről az illetékes prágai hivatalos tényezőkkel- tárgyaljon. Hogy e tárgyalásokra mikor kerül sor, az egyelőre még bizonytalan. Úgy látszik, hogy Ausztriában bizonyos aggodalmak merültek fel, hogy a csehszlovák kormány represszáliákkal élhetne a Csehszlovákiában működő többi osztrák biztositó intézettel szemben és ez az aggodalom okozta az illetékes körök véleményváltozását. Prágában egyébként a Phönix biztosító ügye ■— a Prager Börsen Courier jelentése szerint — az utóbbi hetekben semmivel sem haladt előre s még nem határozták el, hogy a szanálás érdekében kidolgozott esetleges javaslatok melyikét valósítják meg, A belügyminisztérium változatlanul kitart a minisztertanácsnak e tárgyban eredetileg hozott határozatain, melyek szerint a szanálás az állam és a többi biztositó intézet hozzájárulásával oldandó meg. Bizonyos kormánykörökben azonban felmerült az a terv, hogy a bankszanálási alapok mintájára a biztosító intézetek szanálása érdekében is kellene ilyen alapokat szervezni. Ez alapok főjövedelme a biztosítási illeték emeléséből eredne. Az ilyen megoldás azt jelentené, hogy a Phönix biztositó szanálását teljes mértékben a biztosítottakra hárítanák át, mert a biztosítási illeték emelése a biztosítottakat terhelné. A Prager Börsen Courier értesülése szerint a P-hönix-ügy gyors felszámolását és elintézését bizonyos oldalról szándékosan halogatják. Ennek ellenére a felügyeleti hivatal azon a véleményen van, hogy az ügy végleges rendezése tovább már nem halogatható. VÍZUMOT (magyart, lengyelt, bolgárt) Igen t. Előfizetőinknek és Olvasóinknak gyorsan és megbízhatóan megszerea pozsonyi kiadóhivatalunk; Bratislava, Lőrlnckapu-ueca 17. U. (Central Passage). Ilyen útlevelek meghosszabbi. tását is vállaljuk. A többi országba szóló vízumot és meghosszabbitást prágai kiadóhivatalunk eszközli: Praha II., Panská ni. 12. III. helyen, a rúd rémes ingása közben mutatja be idegkinzó mutatványait. Maga a rúd is csak három, egymásra állított sörösüvegen áll, az alsó üveg kötélen ingó asztalkára van téve fel. Ez a szám istenkisértiés egyenesen. A légy zúgását hallani lehet. Minden lélelczet visszafojtva, hiszen csak gondolatnyi megbillenés s a nagy szám tragédiába fullad. A sarokban a közönség hideglelősen, a 'hátsó bejárónál az artisták bajtársai féltő szeretettel figyelik a mutatványt. Brown most lenéz... Látja, hogy ott áll az artisták elsői között Ella Borelli is, nézi, figyeli. „Most meg kell emberelnem magam, most többet kell mutatnom, mint amennyit lehet, min-t amennyit tudok, mint amennyit szabad".». Megmarkolja a parányi asztalkát, csak épp, hogy a tenyere fér el rajta, félkézre áll s elkezdi himbálni magát. „Most! most! Ella Borelli most nem fogsz tudni másra nézni, másra gondolni — csak reám! Kell, hogy idenézz!" s egyre nagyobb lendületbe himbálja magát... „Ezt nem láthatod többé, talán soha!"... És ő sem tud gondolni most másra, a mutatványára sem, csak — a leányra... A lendület a ténylegesnek a kétszerese már, az emberek ereiben megfagy a vér... s ekkor Brown teste megremeg, izma megpuhul, feje megszédül s a vékony, husziméteres rúd bele- reccsen, az irtó csöndbe s borzalmas -íveléssel hajlik el — Ella Borelli feló. Borzalmas volt a zuhanás. A cirkuszt pánik üti fel. Az ivlámpák fényárba szöknek újra. Brown bohóc pedig,< a nagy művész összetört tagokkal, vértelen ajkakkal, fehér arccal, ezó- talan fékszik a cirkusz fűrészporában. Mélyről jövő sóhaj nyomában felnyitja szemét... Ella Borelli vau föléje hajolva, hűvös keze a homlokán: — Miért tette ezt? — kérdezte a leány és szemeit könny árasztja el. Brown bohóc arcára fájó mosoly kúszik: — Szerettelek... — mondja alig hallhatóan, szavalt csak a leány értheti meg. Lárma, Zűrzavar. Közönség. Rendőr. Artisták ... Szétszedhetetlen nagy gomolyban. — Még él a vén bohém — suttogja a mentők orvosa... Mindkét lába térd alatt s a jobb karja is ketté törött... ha életiben marad is: többé fei nem léphet... nyomorék roncs marad. Már viszik is a mentők, sziréna sivit fájón az esti ■uccdkoai végig... Azután ... apró számozott táblácskával for- máslábu lányka lépked körbe a porondon: a harmadik szám következik s a következő pillanatban már a Borelli-pár káprázatos mutatványainak tapsol, tombolva a percekkel előbb mé? könnyező, Istenadta nép... Hiszen: édes testvérek a könny és a moeoJy... Brown bohóc pedig már a ;múlté...” Az artistának holnapja nincs, csak: má-ja... A jö- vőtíen jelen az övék... ma ünneplik, holnapra J»ár a fiadéi ia sttatodték; — arttstason.
