Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)

1937-02-12 / 35. (4181.) szám

____________________________________________ Előfize tési árs évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, /J szlovenszkóí és ruszinszkói magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja Bgyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— KI. Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. Ö 0 SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, P R A H A. „A sorsdöntő óra" Franco győzelmeinek következménye (*) Igen, az óra, amelyről pontos és lel­kiismeretes beszámolót akar nyújtani Rohan herceg legújabb könyvében, valóban sors­döntőnek látszik. Nemcsak olyan mély, sőt talán misztikus történelmi értelemben, aho­gyan a herceg látja, hanem, sajnos, a napi események szemszögéből nézve is. Az óra sorsdöntő, sokkal inkább az, mint ahogy gondoljuk;, talán évszázadok ügye dől el most, e szürke napok viharában, miközben kenyérgondok gyötrik az egyszerű polgárt a Fokföldtől Kamcsatkáig, szalad apró örömei után és rohan nagy bánatai elől, birkózik a gond, a politika, a szerelem, a nagyravágyás és kapzsiság örök és kielé­gíthetetlen rémeivel, egyszóval él, olyan hétköznapján és olyan izgalmasan, ahogy általában az emberek ilyen sorsdöntő órák­ban szoktak, a történelem nagy pillanatai­ban, amikor világok, nemzedékek, korsza­kok sorsa fordul erre vagy arra s a tudó­sok vésztjósló horoszkópokat szerkesztenek, itt még csak komor próféciák dörögnek, de amott már beleszóltak az ágyuk is a vitá­ba. Egyszóval benne vagyunk a korban, amelyből idővel érettségi tétel lesz, nyitó •cim a történelem lapjain és évszám a kro­nológiai táblázatban. De ennek az ünnepé­lyes órának méltóságát és történelmi meg­szállottságát nem érzi a polgár, lót-fut gondjaival és igyekszik mennél kevésbbé •személyesen is résztvenni a történelmi dol­gozatban. Nem gyűjt személyes emlékeket a sorsdöntő óráról, sőt amerre csak nézünk, • azt látjuk, hogy legszívesebben megfeled­kezne még arról is, ami véletlenül tudatába férkőzött. Az átlagpolgár, a nagy pillana­tok gyülevész sokasága, a népség és kato­naság, amelynek nincs más feladata, csak­hogy kiegészítse és megélénkítse a hátteret s néha kórussá alakuljon át, általában ilyen közönnyel szokott tudomást venni a törté­nelmi drámáról . E különben nagyon rokonszenves könyv­nek csak apropója s nem tartalma pendíti meg a kérdést, hogy vájjon nem tartozik-e hozzá szorosan a kor betegségéhez ez a folytonos ünnepélyesség, ez a szigorú bon­colása a jövőnek, ez a kínos firtatása min­den történelmi vonatkozásnak, ez az éles, szinte provokáló tudatosítása ,,a pillanat nagyságának". Minden oldalról próféciák hangzanak el és nyugtalanítják a közvéle­ményt, mely nem akar, nem tud hinni a sorsdöntő órákban, nem meri magára venni a felelősséget elkövetkező nemzedékek sor­sáért, inkább elszalad előle és berohan az első moziba, ahol Greta Garbó emelgeti komoran és erotikusán szempilláit. Azt hi­szem, az emberek nagyrésze a politikai jós­latirodalomtól súlyos csömört kapott és a legszívesebben semmit sem hallana a jövő­ről. A szót is szeretné kitörülni az emléke­zetéből. Akárhova néz, akármerre fordul, mindenen baljós intelmek figyelmeztetik, hogy most, míg ő elintézetlen adóügyeire, kifizetetlen számláira, otthagyott szerelmei­re és megiratlan leveleire gondol — eldől Európa sorsa. Rengeteg történelmi bizo­nyító anyagot hordanak elébe, a könyvek érdekesek, sokoldalúak, a múltat ezer uj ol­dalról világítják át, valószínűleg sok igaz­ság is van bennük, elvégre majdnem min­den próféciának van némi valóság-alapja, tudjuk a történelem ezer példájából, hogy az irók és tudósok ritkán tévedtek a világ fejlődésének megítélésében, különösen ak­kor n&m.,, amikor engedtek- » Mellem ere­Általános mozgósítás Barcelonában és Valenciában „A legnagyobb veszély pillanatai** • A nemzetiek Malagánál folytatják az előnyomulást Heves harcok Madrid körül » Gibraltár, február 11. Queipo de Llano tábornok, a sevillai rádióban szerdán este bejelentette, hogy a nemzetiek három maiagai rögtönitélő bírósága a népmilida 150 vezetőjét és tisztjét halálraítélté és ki­végeztette. Az agyonlőttek között volt a maiagai polgármester és a szakszervezetek elnöke, továbbá a polgárőrség egy aktív tisztje és sok más katonatiszt. A tábornok bejelentette, hogy a Kleber tábornok elfo­gatásiról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. —- Queipo de Llano állítólagos rádióbejelentéseinek hírét fenntartással kell fogadni, mert a tegnapi hírek szerint a tá­bornok nem is tartózkodott Sevillában, ha­nem a mai agai fronton volt, ahol a hadmű­veleteket vezette. A spanyol sajtóiroda közlése szerint Ma­lagában a nemzetiek rögtönitélő bírósága ötezer baloldali polgár ügyét fogja letár­gyalni. Az ötezer vádlottat különböző ter­rorcselekedetek elkövetésével vádolják és bizonyára szigorúan megbüntetik. A maiagai fronton Gibraltár, február 11. Gibraltárba érkezett jelentések szerint a Franco-csapa- tok folytatják előnyomulásukat a maiagai fronton és ismét néhány kilométert haladtak előre észak és kelet felé. Három nagyobb községet elfoglaltak. Az utóbbi napok ak­ciói folyamán a kormánymilicia kétszáz tisztje és katonája megadta magát. A Ma­laga környékén lefolytatott hadműveletek­nél Franco tábornok serege harc nélkül há­romezer foglyot ejtett. Barcelonai jelentések szerint a kormány­csapatok a dél fronton nagy offenzivát kezdtek. Egyik osztaguk elfoglalt két falut és fontos stratégiai pontokat szállt meg a Granada felé vezető utón. Az Almeriából érkező jelentések szerint a nemzetiek el­süllyesztették a Xauen és az Artabro kor- mány-torpedóiil’dözőket. A maiagai mene­kültek azt állítják, hogy a város elleni tá­madásban rengeteg német katona vett részt. A maiagai foglyok között van a szakszer­vezetek vezetője, a polgármester és a milí­cia 150 tisztje. óra múlva újra repülőgépek jelentek meg a város fölött, de láthatatlanok maradtak. A yaramai szakaszról jelentik, hogy egész nap heves harcok dühöngtek ezen a vidé­ken. A valenciai utat a nacionalista ütegek állandóan bombázzák. Miaja tábornok ki­jelentette, hogy az ellenség előtörését sike­rült megállítani és a várost nem fenyegeti veszély. Madrid kiürítése tovább folyik s tegnap hétszáz személy hagyta el teher- automobilokon a várost, hogy" a partvidék­re utazzék. Általános védkötolezeitság Katalániában Barcelona, február 11. Malaga elestének ha­tása alatt a katalán kormány elhatározta, hogy bevezeti az általános védkötelezettséget. Az 1934—35-ös évfolyamot máris behívták. A be- bivottakat a milíciával együtt katalán néphad­sereggé fejlesztik ki és egységes vezetés alá ál­lítják. Az általános vélemény szerint Valencia a veszedelem jegyében ugyanilyen lépést fog el­határozni és a valenciai külügyminiszter tegnapi beszédében már utalt is az erők összefogásának szükségességére. Cáfolják Franco és Barcelona tárgyalásait Madrid újabb bombázása Madrid, február 11. A nemzetiek bombavető repülőgépei szerdán megtámad­ták Alcalade Henarest és több bombát dob­tak e városra. Az eddigi megállapítás sze­rint hat ember meghalt és ötven megsebe­sül. A halottak között két ápolónő van, mig a sebesültek közt sok a gyerek. A bombák nagy anyagi kárt okoztak. Húsz ház meg­rongálódott. A kormánycsapatok egész éj­jel folytatták az eltakarítási munkálatokat. Az összeomlott házak romjai alatt még sok sebesült maradt. A nemzeti repülőgépek este 19 órakor jelentek meg a város fölött. Huszonkét órakor Madrid fölött is ellensé­ges repülőgépeket láttak, 22 óra 15 perckor gázriadó volt, amikor Frankoék egyik bom­bavető raja a város közepe felé röpült, anélkül, hogy bombákat dobott volna le. Néhány perc múlva a gépek visszaértek ki­indulási bázisukra. A nemzeti repülőgép közeledtekor a lakosság azonnal a pincékbe menekült. Az uccákat a rendőrség kiürítet­te. A lámpákat eloltották. Hetek óta a vá­ros először készült föl légi támadásra. Egy Nem lesz Paris, február 11. A francia kormány szomba­ton fontos ülést fog tartani, amelyen foglalkoz­ni fog a spanyolországi benemavatkozás kérdé­sével. Delbos külügyminiszter nyilatkozik a fran­cia álláspontról. A benemavatkozási bizottság szerdai londoni ülésén éles összeütközésre ke­rült a sor Corbin francia nagykövet és Portugá­lia képviselője között. Corbin kijelentette, hogy Franciaország semmiesetre sem egyezik bele a pirenneusi határok egyoldalú ellenőrzésébe, ha Barcelona, február 11. A katalán generalidad erélyesen megcáfolja azokat a londoni híreket, hogy a katalán kormány megbízottai az angol fővárosban tárgyalásokba bocsátkoztak Franco képviselőivel. A katalán kormány senkit nem ha­talmazott föl sem közvetve, sem közvetlenül, hogy ilyen illojális tárgyalásokba bocsátkozzék. ellenőrzés Portugália nem egyezik bele határainak ellenőr­zésébe. Miyel pedig Portugália végérvényesen leszögezte, hogy ezt az ellenőrzést nem fogadja el, a francia kormány arra az álláspontra helyez­kedik, hogy a jelenlegi ellenőrzési terv teljesen illuzórius és keresztülvihetetlen. Románia és Franco Róma, február 11. A Stefani-ügynökség buka­resti jelentése szerint a roiSán főváros népe dendő pesszimizmusának — de mindez mit- sem változtat azon, hogy a polgár nem akar sorsdöntő órában élni, hanem egyszerűen csak élni akar, lehetőleg minden történelmi ünnepélyesség nélkül, nagyon ritkán úgy, ahogy szeretne és majdnem mindig úgy, ahogy lehet. Spengler nyitotta meg a sort s azóta tengerré dagadt a történelmi vértezetbe fel­vonuló próféta-könyvek árja. Uj szellemi divat ez, amely inkább a kor bizonytalan­ságáról, lelki kiegyensúlyozottságáról be­szél, mint a jövőért való aggódásról. Vol­tak évek a háború után, amikor a múltra vetette magát az irodalom és elfeledett mel­lékalakokat szólított le szobortalapzatokról, nemzeti hősök uj köntöst kaptak, uj irodal­mi átköltésben jelentek meg régi legendák a kor embere előtt. A biográfia-áradat kezdett életveszélyes lenni, néhány remek­mű mellett a fércmunkák százai rohamoz­ták a közönséget. Egyre vadabb és egyre tarkább kép szövődött a polgár portréja mögé történelmi háttérnek. A múlttal, ugy- látszik, lassan elkészülünk, most követke­zik a jövő. Nem egyszerű utópiák., nem a H ,G. Wells-féle időgép-viccek, hanem ko­moly, tudományos nagyképpel jelentkező próféciák árasztják el a könyvespolcokat. Egyre sűrűbben jelennek meg olyan köny­vek, amelyek megfellebbezhetetlen autori­tással mondják ki a szentenciát Európa,] esetleg az egész emberiség jövője fölött. Egyre több neves iró és gondolkozó fordul el aggódva a mától és nyitogatja a holnap .titkait. Az bizonyos, hogy a ma. tele van baljós jelekkel, sok minden történik velünk és körülöttünk, amire a józan ész és a sza­bad értelem felveti a kérdést: mi lesz eb­ből? Micsoda holnapot hordoz méhében ez az öldöklő, jelszó-viharos, zűrös kor, mi­lyen lesz az a jövő, amely ilyen jelenre kö­vetkezik? De nem indokolná-e minden in­kább azt, hogy a mával foglalkozzunk töb­bet s hogy a szellem ahelyett, hogy hol a múltra, hol a jövőre forgatja tekintetét, a mába nyúlna bele valóban sorsfordító kéz- zelt 1 . . 1

Next

/
Thumbnails
Contents