Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-12 / 35. (4181.) szám
____________________________________________ Előfize tési árs évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, /J szlovenszkóí és ruszinszkói magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilapja Bgyes szám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— KI. Szerkesztőség: Prága II., Panská u I i c e 12, II. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. Ö 0 SÜRGÖNYCIM: HIRLRP, P R A H A. „A sorsdöntő óra" Franco győzelmeinek következménye (*) Igen, az óra, amelyről pontos és lelkiismeretes beszámolót akar nyújtani Rohan herceg legújabb könyvében, valóban sorsdöntőnek látszik. Nemcsak olyan mély, sőt talán misztikus történelmi értelemben, ahogyan a herceg látja, hanem, sajnos, a napi események szemszögéből nézve is. Az óra sorsdöntő, sokkal inkább az, mint ahogy gondoljuk;, talán évszázadok ügye dől el most, e szürke napok viharában, miközben kenyérgondok gyötrik az egyszerű polgárt a Fokföldtől Kamcsatkáig, szalad apró örömei után és rohan nagy bánatai elől, birkózik a gond, a politika, a szerelem, a nagyravágyás és kapzsiság örök és kielégíthetetlen rémeivel, egyszóval él, olyan hétköznapján és olyan izgalmasan, ahogy általában az emberek ilyen sorsdöntő órákban szoktak, a történelem nagy pillanataiban, amikor világok, nemzedékek, korszakok sorsa fordul erre vagy arra s a tudósok vésztjósló horoszkópokat szerkesztenek, itt még csak komor próféciák dörögnek, de amott már beleszóltak az ágyuk is a vitába. Egyszóval benne vagyunk a korban, amelyből idővel érettségi tétel lesz, nyitó •cim a történelem lapjain és évszám a kronológiai táblázatban. De ennek az ünnepélyes órának méltóságát és történelmi megszállottságát nem érzi a polgár, lót-fut gondjaival és igyekszik mennél kevésbbé •személyesen is résztvenni a történelmi dolgozatban. Nem gyűjt személyes emlékeket a sorsdöntő óráról, sőt amerre csak nézünk, • azt látjuk, hogy legszívesebben megfeledkezne még arról is, ami véletlenül tudatába férkőzött. Az átlagpolgár, a nagy pillanatok gyülevész sokasága, a népség és katonaság, amelynek nincs más feladata, csakhogy kiegészítse és megélénkítse a hátteret s néha kórussá alakuljon át, általában ilyen közönnyel szokott tudomást venni a történelmi drámáról . E különben nagyon rokonszenves könyvnek csak apropója s nem tartalma pendíti meg a kérdést, hogy vájjon nem tartozik-e hozzá szorosan a kor betegségéhez ez a folytonos ünnepélyesség, ez a szigorú boncolása a jövőnek, ez a kínos firtatása minden történelmi vonatkozásnak, ez az éles, szinte provokáló tudatosítása ,,a pillanat nagyságának". Minden oldalról próféciák hangzanak el és nyugtalanítják a közvéleményt, mely nem akar, nem tud hinni a sorsdöntő órákban, nem meri magára venni a felelősséget elkövetkező nemzedékek sorsáért, inkább elszalad előle és berohan az első moziba, ahol Greta Garbó emelgeti komoran és erotikusán szempilláit. Azt hiszem, az emberek nagyrésze a politikai jóslatirodalomtól súlyos csömört kapott és a legszívesebben semmit sem hallana a jövőről. A szót is szeretné kitörülni az emlékezetéből. Akárhova néz, akármerre fordul, mindenen baljós intelmek figyelmeztetik, hogy most, míg ő elintézetlen adóügyeire, kifizetetlen számláira, otthagyott szerelmeire és megiratlan leveleire gondol — eldől Európa sorsa. Rengeteg történelmi bizonyító anyagot hordanak elébe, a könyvek érdekesek, sokoldalúak, a múltat ezer uj oldalról világítják át, valószínűleg sok igazság is van bennük, elvégre majdnem minden próféciának van némi valóság-alapja, tudjuk a történelem ezer példájából, hogy az irók és tudósok ritkán tévedtek a világ fejlődésének megítélésében, különösen akkor n&m.,, amikor engedtek- » Mellem ereÁltalános mozgósítás Barcelonában és Valenciában „A legnagyobb veszély pillanatai** • A nemzetiek Malagánál folytatják az előnyomulást Heves harcok Madrid körül » Gibraltár, február 11. Queipo de Llano tábornok, a sevillai rádióban szerdán este bejelentette, hogy a nemzetiek három maiagai rögtönitélő bírósága a népmilida 150 vezetőjét és tisztjét halálraítélté és kivégeztette. Az agyonlőttek között volt a maiagai polgármester és a szakszervezetek elnöke, továbbá a polgárőrség egy aktív tisztje és sok más katonatiszt. A tábornok bejelentette, hogy a Kleber tábornok elfogatásiról szóló hírek nem felelnek meg a valóságnak. —- Queipo de Llano állítólagos rádióbejelentéseinek hírét fenntartással kell fogadni, mert a tegnapi hírek szerint a tábornok nem is tartózkodott Sevillában, hanem a mai agai fronton volt, ahol a hadműveleteket vezette. A spanyol sajtóiroda közlése szerint Malagában a nemzetiek rögtönitélő bírósága ötezer baloldali polgár ügyét fogja letárgyalni. Az ötezer vádlottat különböző terrorcselekedetek elkövetésével vádolják és bizonyára szigorúan megbüntetik. A maiagai fronton Gibraltár, február 11. Gibraltárba érkezett jelentések szerint a Franco-csapa- tok folytatják előnyomulásukat a maiagai fronton és ismét néhány kilométert haladtak előre észak és kelet felé. Három nagyobb községet elfoglaltak. Az utóbbi napok akciói folyamán a kormánymilicia kétszáz tisztje és katonája megadta magát. A Malaga környékén lefolytatott hadműveleteknél Franco tábornok serege harc nélkül háromezer foglyot ejtett. Barcelonai jelentések szerint a kormánycsapatok a dél fronton nagy offenzivát kezdtek. Egyik osztaguk elfoglalt két falut és fontos stratégiai pontokat szállt meg a Granada felé vezető utón. Az Almeriából érkező jelentések szerint a nemzetiek elsüllyesztették a Xauen és az Artabro kor- mány-torpedóiil’dözőket. A maiagai menekültek azt állítják, hogy a város elleni támadásban rengeteg német katona vett részt. A maiagai foglyok között van a szakszervezetek vezetője, a polgármester és a milícia 150 tisztje. óra múlva újra repülőgépek jelentek meg a város fölött, de láthatatlanok maradtak. A yaramai szakaszról jelentik, hogy egész nap heves harcok dühöngtek ezen a vidéken. A valenciai utat a nacionalista ütegek állandóan bombázzák. Miaja tábornok kijelentette, hogy az ellenség előtörését sikerült megállítani és a várost nem fenyegeti veszély. Madrid kiürítése tovább folyik s tegnap hétszáz személy hagyta el teher- automobilokon a várost, hogy" a partvidékre utazzék. Általános védkötolezeitság Katalániában Barcelona, február 11. Malaga elestének hatása alatt a katalán kormány elhatározta, hogy bevezeti az általános védkötelezettséget. Az 1934—35-ös évfolyamot máris behívták. A be- bivottakat a milíciával együtt katalán néphadsereggé fejlesztik ki és egységes vezetés alá állítják. Az általános vélemény szerint Valencia a veszedelem jegyében ugyanilyen lépést fog elhatározni és a valenciai külügyminiszter tegnapi beszédében már utalt is az erők összefogásának szükségességére. Cáfolják Franco és Barcelona tárgyalásait Madrid újabb bombázása Madrid, február 11. A nemzetiek bombavető repülőgépei szerdán megtámadták Alcalade Henarest és több bombát dobtak e városra. Az eddigi megállapítás szerint hat ember meghalt és ötven megsebesül. A halottak között két ápolónő van, mig a sebesültek közt sok a gyerek. A bombák nagy anyagi kárt okoztak. Húsz ház megrongálódott. A kormánycsapatok egész éjjel folytatták az eltakarítási munkálatokat. Az összeomlott házak romjai alatt még sok sebesült maradt. A nemzeti repülőgépek este 19 órakor jelentek meg a város fölött. Huszonkét órakor Madrid fölött is ellenséges repülőgépeket láttak, 22 óra 15 perckor gázriadó volt, amikor Frankoék egyik bombavető raja a város közepe felé röpült, anélkül, hogy bombákat dobott volna le. Néhány perc múlva a gépek visszaértek kiindulási bázisukra. A nemzeti repülőgép közeledtekor a lakosság azonnal a pincékbe menekült. Az uccákat a rendőrség kiürítette. A lámpákat eloltották. Hetek óta a város először készült föl légi támadásra. Egy Nem lesz Paris, február 11. A francia kormány szombaton fontos ülést fog tartani, amelyen foglalkozni fog a spanyolországi benemavatkozás kérdésével. Delbos külügyminiszter nyilatkozik a francia álláspontról. A benemavatkozási bizottság szerdai londoni ülésén éles összeütközésre került a sor Corbin francia nagykövet és Portugália képviselője között. Corbin kijelentette, hogy Franciaország semmiesetre sem egyezik bele a pirenneusi határok egyoldalú ellenőrzésébe, ha Barcelona, február 11. A katalán generalidad erélyesen megcáfolja azokat a londoni híreket, hogy a katalán kormány megbízottai az angol fővárosban tárgyalásokba bocsátkoztak Franco képviselőivel. A katalán kormány senkit nem hatalmazott föl sem közvetve, sem közvetlenül, hogy ilyen illojális tárgyalásokba bocsátkozzék. ellenőrzés Portugália nem egyezik bele határainak ellenőrzésébe. Miyel pedig Portugália végérvényesen leszögezte, hogy ezt az ellenőrzést nem fogadja el, a francia kormány arra az álláspontra helyezkedik, hogy a jelenlegi ellenőrzési terv teljesen illuzórius és keresztülvihetetlen. Románia és Franco Róma, február 11. A Stefani-ügynökség bukaresti jelentése szerint a roiSán főváros népe dendő pesszimizmusának — de mindez mit- sem változtat azon, hogy a polgár nem akar sorsdöntő órában élni, hanem egyszerűen csak élni akar, lehetőleg minden történelmi ünnepélyesség nélkül, nagyon ritkán úgy, ahogy szeretne és majdnem mindig úgy, ahogy lehet. Spengler nyitotta meg a sort s azóta tengerré dagadt a történelmi vértezetbe felvonuló próféta-könyvek árja. Uj szellemi divat ez, amely inkább a kor bizonytalanságáról, lelki kiegyensúlyozottságáról beszél, mint a jövőért való aggódásról. Voltak évek a háború után, amikor a múltra vetette magát az irodalom és elfeledett mellékalakokat szólított le szobortalapzatokról, nemzeti hősök uj köntöst kaptak, uj irodalmi átköltésben jelentek meg régi legendák a kor embere előtt. A biográfia-áradat kezdett életveszélyes lenni, néhány remekmű mellett a fércmunkák százai rohamozták a közönséget. Egyre vadabb és egyre tarkább kép szövődött a polgár portréja mögé történelmi háttérnek. A múlttal, ugy- látszik, lassan elkészülünk, most következik a jövő. Nem egyszerű utópiák., nem a H ,G. Wells-féle időgép-viccek, hanem komoly, tudományos nagyképpel jelentkező próféciák árasztják el a könyvespolcokat. Egyre sűrűbben jelennek meg olyan könyvek, amelyek megfellebbezhetetlen autoritással mondják ki a szentenciát Európa,] esetleg az egész emberiség jövője fölött. Egyre több neves iró és gondolkozó fordul el aggódva a mától és nyitogatja a holnap .titkait. Az bizonyos, hogy a ma. tele van baljós jelekkel, sok minden történik velünk és körülöttünk, amire a józan ész és a szabad értelem felveti a kérdést: mi lesz ebből? Micsoda holnapot hordoz méhében ez az öldöklő, jelszó-viharos, zűrös kor, milyen lesz az a jövő, amely ilyen jelenre következik? De nem indokolná-e minden inkább azt, hogy a mával foglalkozzunk többet s hogy a szellem ahelyett, hogy hol a múltra, hol a jövőre forgatja tekintetét, a mába nyúlna bele valóban sorsfordító kéz- zelt 1 . . 1
