Prágai Magyar Hirlap, 1937. február (16. évfolyam, 26-49 / 4172-4195. szám)
1937-02-03 / 27. (4173.) szám
Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Kt. • Pl képes melléklettel havonként 2.50 Kö-val több. Egyes sxám ára 1.20 K{, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja • Szerkesztőség: Prága II., Panská u l i c e 12, II. emelet. 9 Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. © • SŰRGÖNYC1M' HÍRLAP, PRflHft. Hodza miniszterelnök tárgyal a német kormánypártokkal Prága és Berlin viszonyának Javítását Is szolgálni akarják a németekkel folyó tárgyalások? á lövő hétig megvizsgálják a német részesedési kvóta lehetőségeit * ■ * Hodza angliai nyilatkozatának érdekes magyarázata a csehszlovák-német viszony szempontjából Prága, február 2. A csehszlovák sajtóiroda a német kormánypártok legújabb tárgyalásairól a következő jelentést adta ki: — Dr. ÍHodza Milán miniszterelnök ma megkezdte tárgyalásait a kormánytényezőkkel ama javaslatok ügyében, amelyeket a német aktivista pártok megbizottai neki benyújtottak. A kormányelnök tárgyalásai való- szinüleg néhány napig fognak tartani s előreláthatólag a jövő hét első felére is át fognak nyalni. A német kvóta kérdése a minisztériumok előtt E hivatalos jelentés kiegészítéseképpen megbízható forrásból arról értesülünk, hogy A kisebbségi tárgyalások külpolitikai vonatkozásai Német 'körökben már a kisebbségpolitikai tárgyalások első hírére kifejezték azt a föltevést, hogy a tárgyalások inszeenálásának időpontja feltűnően megelőzi a Hitler-beszédet, amelyről egyelőre sejtették, hogy az európai német kisebbségek és általában a kisebbségek ügyét is érinteni fogja. A tények utólag igazolják e nézet valószerüségét. Látható ez abból, hogy Hodza Milán miHiánysó polgári iskoláink Irta: Dr. Salkovszky Jenő A polgári iskolákat báró Eötvös József, a magyar népoktatás atyja honositotta meg a régi Magyarországon. Nagy és alapvető munkája az 1868. évi XXXVIII. törvény a népoktatási intézményeik két csoportját létesíti: egyrészt az elemi népiskolákat, másrészt a felsőbb népoktatási intézeteket, ami- nők a felsőbb népiskolák és polgári iskolák. A polgári iskola báró Eötvös elgondolása szerint nem tudományos pályára előkészítő intézet és nem az a célja, hogy a közhivatali pályákhoz nyújtson képesítést, hanem elsősorban az, hogy a polgári iskolákat elvégző tanulók mint önálló gazdák, iparosok, kereskedők szélesebb ismereteket szerezhessenek és ezáltal a közműveltség színvonala emeltessék. A polgári iskolák jelentőségét nagyban emelte az 1922. évi 226. számú törvény, amely a kötelező iskoláztatást az eddigi hat évről nyolc évre emeli fel, minek folytán a polgári Iskolába törekvők száma lényegesen megszaporodott. Ugyanekkor azonban az 1922. évi 226. számú törvény a szlovenszkói polgári iskolákat leminősi- tette, amennyiben az eddigi négyosztályos polgári iskolákat háromosztályosokra redukálta. Megengedi ugyan a törvény egy negyedik, úgynevezett „befejező tanfplyam'* létesítését, azonban csak akkor, ha ,,a fenntartással járó kiadások fedezete biztosítva van.“ E rendelkezést a gyakorlatban legtöbb helyen úgy magyarázták, hogy a befejező tanfolyam fenntartási költségeit a társadalomra, sőt a szülőkre igyekeztek áthárítani és ennek következtében a legtöbb helyen egy évtizednek kellett eltelni, mig befejező tanfolyamot létesíthettek, aminek anyagi feltételei ma is bizonytalanok. Mondanunk sem kell, hogy a történelmi országokban a befejező tanfolyamok már régen zavartalanul működnek. A polgári iskolák a nép széles rétegeinek szánt tanintézetek, jelentőségük tehát a nép műveltségi színvonalának emelésére elsőrendű. Vizsgálnunk kell tehát, vájjon a magyarság kellő mértékben részesül-e ezen magasabb népiskoláztatás előnyeiben. Sajnos, azt kell megállapítanunk, hogy a magyarságnak e téren igen sok tenni és kö- vetelnivalója van. Szlovenszkón a cseh és szlovák lakosság együttes száma az 1930. évi népszámlálás adatai szerint 2,345.909, akiknek 145 polgári iskolájuk van. Ezzel szemben a magyarság száma Szlovenszkón a hivatalos népszámlálás adatai szerint 592.337, akiknek számarányuk szerint tehát 36 polgári iskolára volna igényük, nem tekintve az illetőség és állampolgárság nélküli magyarságot, valamint a magyar vidékeken magyarul beszélő zsidóságot, akiknek száma szintén igen jelentékeny, — mégis, a magyarságnak Szlovenszkón mindössze 17 polgári iskolája van, amelyből három csak leánypolgári. Feltűnően nagy azon magyar gyermekek száma, akik másnyelvü polgári iskolákat látogatnak. Amig ugyanis az 1936. évi állami statisztikai évkönyv adatai szerint a magyarnyelvű polgári iskolákba 5017 tanuló járt, addig csehszlovák polgári iskolákba 1999, ruszin nyelvüekbe 489, németbe 193, összesen tehát 2675 magyar anyanyelvű gyermek járt másnyelvü polgári iskolába, vagyis a magyar tanulóknak kereken 35 százaléka. E szám igen magas, különösen ha figyelembe vesszük, hogy az elemi iskolákat látogató magyar gyermekeknek csak 9.8 százaléka és a középiskolások 25 százaléka látogatott idegennyelvü iskolákat. Megállapítható, hogy a sovinizmus éppen a polgári iskoláknál igyekszik a magyarság védelmi frontját áttörni, amit annál könnyebbnek vél keresztülvinni, — mert amig a középiskolákat nagy általánosságban a középosztály gyermekei látogatják, amely osztályban a nemzeti öntudat már teljes mértékben ki van fejlődve, — addig a polgári iskolák növendékei a nép szélesebb rétegeiből kerülnek ki, akiknél a nemzeti öntudat nem minden esetben van kifejlődve, s akik könnyebben hajlanak a rábeszélésre, befolyásolásra, s akiket gazdasági és egyéb előnyök megcsillogtatásá- val könnyebben lehet más irányokba átterelni. Ha már most a szlovenszkói magyar városok és nagyobb községeik polgári iskolai viszonyait vizsgáljuk, hasonlóan kedvezőtlen képet látunk. Számos olyan magyar város és község van, amelyek magyar többséggel vagy jelentős a német kisebbstégi követeléseket tartalmazó emlékiratot már valamennyi minisztérium megkapta véleményezés végett. A politikai miniszterek tanácskozásai egyelőre csak tapogató természetűek lelhetnek, mert az érdemleges tárgyaláshoz csak akkor lehet látni, ha majd az egyes minisztériumok megteszik a német követelések teljesithetöségére vonatkozó véleinényes jelentéseket. Nevezetesen arról van szó, hogy mily mértékig volna keresztülvihető a német kvóta elsősorban a tisztvise- lőállományban és általában a közkedvezményekben. A német kisebbségi körök úgy vélik, hogy a jövő heti minisztertanács már érdemlegesen tárgyalhat a kérdéskomplekssum fölött. niszterelnök Hitler beszédére adott angliai sajtóválaszában első főérvnek használja föl a kormánynémetekkel való tárgyalások megindításának tényét annak bizonyítására, hogy a csehszlovák kormány — ha nem is a múltban —■, de a mostani lépésével a közeljövőben rendezni akarja a német kisebbség kérdéseit és pedig egy „garantáló fair play“ alakjában. Ugyanazok a szu- détanémet körök jelentőséget tulajdonita(20—30 százalékon felüli) magyar kisebbséggel rendelkeznek, de amelyekben magyar polgári iskola nincs, —• ellenben van csehszlovák nyelvű állami polgári iskola, jóllehet e községekben a csehszlovák lakosság igen csekély, a legtöbb esetben 8—14 százalék, de általában a 20 százalékot alig haladja meg. Ezen községek a íkövetkezők: Dunaszerdahely, ahol a magyarság a lakosság 50 százaléka, a túlnyomóan magyarul beszélő zsidóság 30 százalék, mig a csehszlovák lakosság 8 százalék. Párkányban a lakosság 60 százaléka magyar, magyar- nyelvű zsidó 18 százalék, csehszlovák ’íO százalék. Szepsiben a lakosság 74 százaléka magyar, csehszlovák 14 százalék. Szencen a magyar lakosság 57 százalék, szlovák 34 százalék, Vágsellyén 60 százalék szlovák mellett 27 százalék magyar lakosság van. E községek magyar lakossága a szlovák polgári iskolákon keresztül erős szlovákositó hatásnak van kitéve. Rozsnyón az 50 százaléknyi magyarságnak nincs, fiu-polgári iskolája. Ellenben a 37 százalék csehszlováknak van, sőt van gimnáziuma is. Érsekújváron a 46.5 százaléknyi magyarságnak szintén nincs fiu-polgári iskolája. Az alábbi magyar többségű községekben nincs magye r polgári iskola (bár szlovák nak annak is, hogy Czech miniszter a követelések átnyüjtásakor külön kihangsúlyozta, hogy a kisebbségi tárgyalások kezdeményezője voltaképpen a köztársasági elnök és a kormányelnök volt. Szerintük ez is arra enged következtetni, hogy a német kérdés felgöngyölítése nemcsak belpolitikai, hanem ennél távolabbi célokat is követett. Hodza miniszterelnök a Moming Postban kifejezi a reményét, hogy most már mintegy ellenszolgáltatásiként — meg fog szűnni az a német propaganda, amely Csehszlovákia repülőtereinek elbolsevizálásáról beszélt. Különös fontosságot tulajdonítanak Hodza ama mondatának is, melyben Hodza a- Németországgal való paktum lehetőségéről beszélt. Nyilatkozatában a kormányelnök kijelentette, hogy „Németország nem tett Csehszlovákiának kétoldali szerződésbe ajánlatot. Csehszlovákia a maga részéről a kétoldali szerződés helyett a kollektív rendszernek ad előnyt. Ezért érthető, hogy Csehszlovákia nem tett olyan ajánlatokat, amelyek a Locarno-elvek- kel és a kollektív biztonság valamilyen módjával ne lennének összhangzásban. A mai helyzet azonban — mondja szószerint Hodza —, úgy látszik, uj és nagyobb lehetőségeket tud nyújtani/4 Ezzel a mondattal a csehszlovák miniszterelnök annak a reményének ad kifejezést, hogy a cseh—német kisebbségi tárgyalások révén Németország felé is lehetővé válik a közeledés. Azt a rossz hatást, amelyet a csehszlovák—szovjet védszövetség megkötése váltott sincs), jóllehet lakosságuk 3—6000 között mozog és igy az iskolák látogatottsága biztosítva lenne. A községek mellett megjelöljük az összlakosság számát és ezekből a magyar lakosság százalékos arányszámát: Ógyalla 3250, ebből magyar 51 százalék, — Udvard 5245, magyar 87.23 százalék, —■ Naszvad 5121, magyar 90%, ■— Diószeg 3587, magyar 57.6%, — Királyhelmec 3274, magyar 66.7%, — Nagymegyer 4482, magyar 87%, — Fülek 4291, magyar 62.97 százalék, — Szölgyén 3892, magyar 94%, — Bős 3101, magyar 94%, — Farkasd 5380, magyar 94%, — Negyed 4597, magyar 93%, — Pered 4090, magyar 96%, — D. Püspöki 3108, magyar 84.7%, — Tar- doskedd 6208, magyar 75%. Ide sorolhatjuk még Feledet 51.90 és Nagykapost 67.30 százalék magyar lakossággal, mely utóbbi községek lakossága ugyan 3000-nél kevesebb, de mindkettő járási székhely és nagyobb magyar vidék központja és igy a polgári iskolához való igénye elvitathatatlan. Mindezekből láthatjuk felsőbb népiskolai oktatásunk visszamaradottságát, miért is mindent el kell követnünk, hogy e téren sürgősen javulás álljon be és a túlnyomóan magyar többségű városok és községek magyar polgári iskolákhoz jussanak.
