Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-10 / 7. (4153.) szám
1937 január 10, vasárnap. 11 iiwmatyUtokcát (BI) Általános igazság, hogy mindenkinek szüksége van önismeretre, mert csak ezáltal tudja mérlegelni saját képességeit, erőit és csak igy tudja reális alapokra helyezni életküzdelmét. Ami vonatkozik az egyének életére, ugyanez áll a nemzetekre is. A nemzetek komplikáltabb egyének. Bonyolult egységek belső szervezettel, idegrendszerrel, vérkeringéssel. De a nemzet belső megismerése még sokkalta nehezebb, mint az individuum ön- vizsgálása. Nem lehel egyszerűen kiválasztani valakit, aki figyelné a közösség életét és mindenről megmondaná találó véleményét. A kollektivum életének figyelése rengeteg emberre van bízva. Ezek hirt adnak egymásnak munkájuk eredményeiről, javítják egymás megfigyeléseit és lassan kialakítanak ige g állapítás okát, melyek a próbák kereszttüzében készülnek a helytállásra. Számunkra, mint kisebbségi kollektivum- nak a nemzeti élet figyelése sokkal bonyolultabb mint bármilyen más társadalmi önfigyelés. A kisebbségi nemzetnek állandóan figyelemmel kell kisérnie a nemzet egész képét, úgy ahogy egyetemlegesen a világ szeme elé tárul. Sokféle momentum jön számításba, mert ahányfelé élnek ma magyarok, annyiféleképpen élnek. Nekünk, mint kisebbségi sorsban élőknek, elevenül belé kell kapcsolódnunk a magyarországi szellemi élet történéseibe, mert ott vetődnek föl a magyarság központi problémái, amelyek egyformán vonatkoznak reánk is. De ezenkívül vannak specifikusan kisebbségi kérdések is, amelyeknek tudatosítása a mi kezdeményezéseinkre vár elsősorban. — Ilyen a helyzet: Magyarországon a nemzet életének mintegy centrális földolgozása folyik, ebben a munkafolyamaiban mi főleg figyelő szerepre vagyunk utalva. Tanulnunk kell és bővíteni nemzet szemléletünket a magyarországi kutatások eredményeivel. De van egy fordított irány is: ahol mi vagyunk sok tekintetben az oktatók — s ez a kisebbségi élet. Még rengeteg munka vár '-k, keveset tettünk eddig, hogy áttekint- nstően, teljes terjedelemben lássuk és mutassuk fölvázolt sorsunkat. Ebben a kisebbségi kutatásban és önfigyelésben elsőrendű segítőink lehetnek a többi magyarok, akik az utódállamokban hozzánk hasonló helyzetben élnek. Velük tudjuk leginkább megbeszélni gondjainkat, ők reagálhatnak a legtöbb készséggel, amiben nemcsak platói megértés van, de konkrét hozzájárulás is közös érdekeink tisztázásához. Ezért igen nagy fontosságú — ahogy számtalan esetben szó volt róla, ■— hogy a magyar kisebbségek egymásközt minél\ elevenebb érintkezést létesítsenek. Saj- nos, a gyakori személyes érintkezés, közös szervek kiépítése — egy olyan érintkezés, amilyenre óhajunk szerint szükség lenne, — utópiának látszik. Annyira röghöz köt mindenkit a maga élete, olyan nehéz könnyedén kiemelkedni a hétköznapok mély árkaiból és átnyúlni egymáshoz a testvén kézért, hogy nagy eredménynek számit már az is, ha legalább írásban találkozhatunk, legalább az ivott szavakon keresztül érintkezhetünk. De ha legalább ezt a programot leszünk képesek tökéletesíteni, gyorsítani, sűrűbbé tenni, máris sikert könyvelhetünk, mert kiépithe- tünk egy szellemi frontot, ahol kisebbségi önmagunkról hatékonyabban adhatunk számot. Egy erdélyi magyar folyóirat legújabb száma fekszik előttünk: a kiváló és közismert „Hitel“, amely eddigi szereplésével máris azt bizonyítja, hogy nemcsak az erdélyi magyarság hangja van benne, de kifejezést ad a kisebbségek közös frontjának is. — Szükebb önmagunkról olvasunk benne, a csehszlovákiai magyarsáigról, Hantos Lászlónak, a kitűnő közgazdasági Írónak és szervezőnek tollából. Az értékes cikk gondosan kiterjed életünk minden mozzanatára. De nem beszél arról, hogy miképpen került ki a szlovenszkói Íróasztaltól ez az írás a kolozsvári nyomdába. De mi tudjuk, hogy a cikkíró nagyértékü buzgalma húzódik meg mögötte csöndesen. És ezt kell mindenekelőtt megdicsérni: nemcsak azt, hogy valaki igen jó cikket ir a csehszlovákiai magyarságról, hanem főleg azt, hogy nem sajnálja a fáradságot és a kultúra politikamentességének nevében kapcsolatokat vesz fel a szomszéd állam magyar kisebbségével. Sajnos, keveset hallunk arról, hogy fiatalembereink Szlovenszkóról vagy Erdélyből meglátogatnák egymást. Pedig ez az egyedüli módja annak, hogy lefektessük az alapjait kölcsönös és közös előmenetelünknek. Aztán már jöhet a cikkek cseréje, a nyomtatott szavak messzi elhangzó ereje. De először szükség van a személyes bemutatkozásra. Kívánatos lenne, ha minél többet mutatkoznánk be egymásnak: magyarok a négy ország mindenféle vidékeiről és városaiból. Az erdélyi unitárius egyházra hagyta minden vagyonát az életunt Bors Mihály tragédiája Torda, január 9. Bors Mihály, ismert erdélyi földbirtokos, az erdélyi magyar társadalom egyik áldozatkész tagja péntekre virradó éjszaka a tor- damegyei Szind községben levő kastélyában borzalmas módon vetett véget életének. A földbirtokos csütörtökön este vendégeket hivott magához s jókedvűen mulatott velük. Amikor a vendégek eltávoztak, aludni tért a- kastély egyik félreeső szárnyában levő 'hálószobájába. Pénteken délelőtt a kastély alkalmazottai hiába várták a szokott időben urukat, az nem jelentkezett. Mikor már órák hosszat vártak reá, gyanúsnak találták az esetet és rosszat sejtve, bekopogtattak a földbirtokos hálószobájának ajtaján. Választ nem kaptak. Amikor a kilincset próbálták, az ajtó nem nyílott ki, 'be volt zárva. Erre *. a csendőrségen tettek jelentést. Nemsokára több csendőr érkezett a kastélyba. Feltörték az ajtót s a földbirtokost a szobában fekve szétroncsolt koponyával holtan találták. A vizsgálat megállapította, hogy Bors Mihály háromcsövű vadászfegyverével követte el az öngyilkosságot. A fegyvert halántékához szorította és robbanó golyót röpített agyába. Öngyilkosságának okát nem tudják. Az életunt földbirtokos végrendeletet hagyott hátra. Teljes vagyonát: 400 holdas mintagazdaságát, 80 holdas kertgazdaságát és erdélyi iparválla tatait valamint minden ingóságát az unitárius egyházra hagyta. Feleségét, akivel tíz év óta folytatott válőpört, kizárta az örökségből. Bors Mihály az erdélyi magyar közművelődési egyesület tordai tagozatának aleln öke volt s minden társadalmi mozgalomban tevékenyen résztvett. Érdekes, hogy Bors fivére tiz évvel ezelőtt a kastélynak ugyanabban a szobájában hasonló módon követett el öngyilkosságot. A Bors-család tragédiája Erdély közvéleményében mély megdöbbenést és őszinte részvétet váltott ki. SzroHÁzKöirty-KabTOitk. „Amerikában virágzik a világ legegészségesebb színpadi kuítará’ast — mondja Lengyel Menyhért, aki Newyorkban uj színpadi terveiről beszél Newyork, január eleje. (A PMíI alkalmi imun- Ikaitáireiáitióil.) Lengyel Menyhért nemrég fejezte be ,,Angell“ cánmi darabját, amelyet Mairlenie Diefcrtich és a Pairaimoiunit. számára irt Hollywoodiban. A darab befejezése után Newyorikba utazott, hogy kissé iköröliniézizen. Itt egy interjúban a kővetkezőiket mondotta: — Az „AngebLen kívül még egy drámáit fejezteim be, amit Ina OMne szeretne eljátszani, azonban még nem biztos, bogy ő játsza a főszerepet. Cime a darabnak még nincs. Annyit elárulhatok, hogy nagy női szerep van benne és egyik főszereplője Caigilostno mester, a történelem egyik leghíresebb alakija. A darab törtéNehéz székelésben szenvedők, akiknek gyakori fejfájás, mellnyomás, szívdobogás, gyomormüködési zavarok és különösen fájdalmas végbélbajok - mint aranyér, repedés, előesés, polipus. sipoly, szűkület — teszik az életet nehézzé, igyanak reggel és este negyed pohár természetes „FerencJózsef“ keserüvizet. Klinikai vezető orvosok igazolják, hogy a Ferenc József viz műtétek előtti és utáni időszakokban is igen kedvelt, nagyértékü hashajtó. f\z orvosok ajánlják. ne te egy híres gyémámiímyakélk köré fonódik. A nyakláncot hihetetlen árért Rohan herceg vette meg, hogy Cagtlostro utján Maria Amtoinette- hez juttassa el. Világraszóló botrány lett a vásárból, mert a királyné, aki állítólag színét sem látta a nyakláncnak, roppant fölháborodott, mikor füléibe jutott a dolog és elrendelte Rohan herceg, Gagiliiostro és a többiek elfogatásiét. Az ügy mindvégig rejtély maradt és siókat ártott a királyné hírnevének, mert a vádlottakat fölmentették, a nyaklánc viszont sohasem került elő. Arra a kérdésre, bogy mik a tervei, a következőket válaszolta: — Rövidesen megyek vissza Hollywoodba. Hívtak Londoniba, de én inkább Kalifornia mellett döntöttem. A családom is ott van és én szeretem a.z amerikai életet. Különben is inkább Pestre mennék viasza. Szép itt, de az embert sokszor előveszi a honvágy. Valószínű, bogy a jövő év elején hazalátogatok pár hétre. Az ember nem tud úgy egyszerűen elszakadni attól, amit egy életen át megszokott. Viszont az amerikai éilet óriási pluszt jelent Amerika javára s Európa rovására. Az amerikai Írónak semmi dolga a cenzorra3 és az ügyésszel — Az iró azt Írhatja, amit ákar. Nem kell elcsépelt kliséhez folyamodnia, mert minden témakör nyitva áll számára. Ez roppant fontos, mert igy az életre, a valóságra támaszfcodhatik. Márpedig az irodalom, színház és művészet min delikor az igaz valóságban gyökereztek. Amerikában végérvényesen befellegzett a karrier- és hároimsziög-darialboikttak. Európában inkább a politikai viszonyokat, mint a,z írókat kell elítélni aziéirt, hogy ott még mindig a régi darabokat játszálk. Az amerikai iró fütyül a cenzorra és az ügyészre, mert egyiknek sincs beleszólása abba, amit ir. Éppen ezért az amerikai színház roppant lépésekkel halad előre és régen túljutott a tiszta szórakozás stádiumán. A producerek elsősorban olyan darabokat keresnek, amelyeknek értelme van, amik mondanak valamit. Az írók filozófiai álláspontját akarják megnyilatkozva látni, azt akarják, hogy csenden ki valami abból a darabból. Ezt ma sehol máshol nem keresik, csak Amerikában. Tulajdomikiéuoeín minden írás vallomás: egy világszemlélet megmyiLvámu'iáis.a. Ha az iró elfojtja szemléletiéit, ha nincs mondanivalója és oaaik sízóralkmtaitnii alkar, úgy ezt súlyos hibának és hiánynak tartják. Amerikában elmúlt a mozik veszélye a színház feje föíött — Az amerikai színházi élet egészséges. Ma itt virágzik a világ legegészségesebb színpadi kultúrája. Amitől pár évvel ezelőtt féltek, a mozi és rádió veszélye elmúlt. A színpad rátalált önmagára és arra az útra, amelyen haladnia kell. Az ősszel bemutatott gyenge és közepes darabok sorra, megbuktak, de sikere van miniden újdonságnak, amely valódi érték. Ezzel kapcsolatosain meg kell említenem, hogy az operettet nem a film ölte meg: az operettnek meg kellett halnia, mert banális és hazug fonnák rabja volt. Az operett számára van még feltámadás, ha a librettisták szakítanak az eddigi formával. El a sablontól, nemi kell félni a drámától vagy, — ha úgy tetszik — a* balettől az operettben. Itt tulajdonképpen Bécs és a bécsi operett bukott meg. Hozzanak mást helyébe. A múlt napokban láttam valamit, nem revü, nem operett és nem zenés vígjáték, de 'azt hiszem, ebben a darabban van az uj operett titka. Frisis, ötletes és a jelenetek alkalmazkodnak a zenéhez. — Az amerikai színészekről a lehető legjobb véleményem van. Ma itt vannak a világ legjobb színészei és rendezői. A múltkor megbukott egy darab, de amit abban a rendező produkált, az egészen elsőrangú volt. Megmutatta, hogy a színpad lehetőségei nem korlátoltak, de hogy lehet olyan jeleneteket varázsolni a néző elé, amit eddig csak a mozi vásznán látott. Itt van akarat, tudás., közönség és pénz. Akárhogyan is nézzük a dolgot, pénz és közönség nélkül nem lehet színházat játszani. Márpedig Newyoirk a világ leggazdagabb városa, rengeteg szinházlátogaitóvail. Az eperjesi SzMKE Liszt^emlékiinnepe Eperjes, január 9. A Szlovenszkói Magyar Kulturegylet eperjesi fiókja január 16-án, szombaton este 8 órai kezdettel tartja ezévi első kul- turestjét a Rákóczi-kör nagytermében, amelyet a nagyhírű magyar zeneszerző, Liszt Ferenc emlékének szentel. A rendkívül gazdag műsor és a kiváló szereplők a kuiturestének a régi híres Széchenyi-köri hangversenyek színvonalát biztosítják. A műsor nagyobb részét a Kassai Zenekedvelők Koszorús Dalegylete tölti ki s Eperjes és Sáros magyar közönségének hosszú évek után végre ismét alkalma lesz az országos hírű dalárdának művészi előadásában gyönyörködni. A nagy zeneszerző ,,XII. Rapszódiáját" M. Hemerka Máry, a kiváló kassai zongoraművésznő interpellálja, Libay Ica kassai ének- tanárnő pedig Hanka Arnold zongorakisérete mellett néhány Liszt-dalt fog elénekelni. Az emlékünnepen dr. Martényi Árpád eperjesi ügyvéd felolvasása méltatja majd a halhatatlan zeneszerzőt. A belépőjegyek 4, 6, 8 és 10 koronás árban Németh Jenő üzletében kaphatók. Felhívjuk Eperjes város és vidéke magyar közönségének a figyelmét a nagyszabásúnak ígérkező emlékünnepre. Az egyesület vezetősége ez utón is felkéri a magyar közönséget, hogy aki tévedésből nem kapna személyre szóló meghívót, legyen szives ezt ugyancsak Németh Jenő üzletében bejelenteni (*) Mécs-est Munkácson. Tudósítónk jelenti: Vasárnap, január 10-én délután fél 5-kor a munkácsi városi színházban nagyszabású Mécs-estét rendez a Katolikus Élet szerkesztősége. Az est során a Munkácsi Magyar Dalosegylet énekszámokat s a munkácsi Katolikus Ifjúság Egylete szavalókóru&t ad elő. Kdziman Györgyné zongorázik, Martin Anikó t'ánoszólókat ad elő, Tóth Gizella budapesti O'peraénekesnő énekszámokkal szerepel. Mécs László kétizben szaval. A záróbeszédet Mondy Miklós mondja. Az előadás rendezője Tonhaiizer Ferenc főszerkesztő. (*) Herczeg Ferenc uj vigjátéka. Budapestről jelentik: Herczeg Ferenc uj vígjátékon dolgozik, amelyet nyáron szándékozik befejezni. Az uj Herczeg-darab három fölvonásból áll és cselekménye modern környezetben játszik. (*) XVH. évfolyamába lépett a Magyar Tanító. A Szlovenszkói és Kárpátaljai Magyar Tanítóegyesület hivatalos lapja, a kéthetenként megjelenő Magyar Tanító január 1-i számával tizenhetedik évfolyamába lépett. Ezt méltatja a lap vezető cikke, hangsúlyozván, hogy a tanítók folyóirata idegen érdekekre való tekintet nélkül mindig a magyar tanítóság pedagógiai és érdekvédelmi törekvéseinek a szolgálatában állott. Értékes pedagógiai cikket irt „Forgácsok az iskola műhelyéből" címmel Scherer Lajos, Mikuss Elek és Bartal Dezső Fórum- cikkei igazi vérbeli tanítói írások, amelyek nagy visszhangot keltenek a tanítói társadalomban. Ugyancsak igazi tanítói lélek szólal meg a Wánkai László komáromi megyei elnök megnyitó beszédében, amelyet teljes terjedelmében közöl az egyesület közgyűlési jegyzőkönyve. A lelkes cikkekhez méltóképpen sorakozik Szepesi Gyula mindig talpraesett krónikája. A Hírek rovata méltatást hoz Irinyi Jánosról. Tartalmas folyóiratszemle, könyvismertetés és pedagógiai hírszolgálat egészíti ki a lapot, melyet a tanítóegyesület tagjai a tagsági dij fejében kapnak. A lap szerkesztősége Alsószeliben, kiadóhivatala Komáromban van. Magyar kulturegyesületek pozsonyi reprezentatív bálja ===== január 16-án, szombaton este 9 órakor a Vigadó összes terme den =====
