Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-06 / 4. (4150.) szám
ajL jAflf I XVI. évf. 4. (4150) szám • Szerda • 1937 január 6 Előfizetési árt évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 KC., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • H képes melléklettel havonként 2.50 Kí-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— KI. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská u 11 c e 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 303-11. •• SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRfiHfl. Három nap a „Pálos" rakományának visszaszolgáltatására A német flotta ultimátuma Valenciához Riadalom a Foreign Officie-én ■ ■ Tízezer olasz önkéntes Cadixban * Valencia kétszázezer. Franco kétszázötvenezer főnyi uj hadsereget szerel fel ■ ■ Olaszország nem engedélyezi Katalánia függetlenségét Az angol-olasz megegyezés után Róma ismét Francot támogatja valószínűleg jegyzéket intéz Rómához a helyzet tisztázása érdekében. Anglia ki fogja fejteni, hogy Franco katonai támogatása közvetve ősz- szeegyeztethetetlen az angol-olasz úri megállapodással. A Daily Telegraph szerint az angol kormány a helyzetet rendkívül komolynak tartja. Edén külügyminiszter félbeszakította szabadságát és visszaérkezett Londonba, ahol tanácskozni fog minisztertársaival a spanyolországi vizeken haladó angol gőzösök feltartóztatása ügyében. Nem lehetetlen, hogy külön minisztertanácsot tartanak a helyzet tisztázására. A tiltakozások, amelyeket az angol kormány az elmúlt napokban a burgosi kormányhoz intézett, egyre élesebb hanguak. Illetékes körök aggodalommal figyelik a Németország és a valenciai kormány közötti feszültséget, de nem tartják valószínűnek, hogy a két kormány elmegy a meg nem engedett határokig és veszélyezteti a világbékét. Az angol-olasz szerződés olasz magyarázata Róma, január 5. A Stefani-ügynökség diplomáciai munkatársa az angol-olasz úri megállapodás kommentárjában a következőket írja: — Spanyolország területi épségét a Ciano és Drummond között kötött megállapodás feltétlenül tiszteletben tartja. Spanyolországnak nincs oka, hogy Olaszországtól féljen. De Spanyolország integritásának teljesnek kell lennie, minden területre vonatkozónak, azaz Katalánia A spanyolországi erőviszonyok London, január 5. A Reuter-iroda értesülése szerint karácsonykor és közvetlen karácsony után 6500 olasz önkéntes szállt partra Cadix- ben. A brit kormány megerősíti ezt az értesülést. Legújabban ismét 3500 olasz érkezett spanyol földre, úgyhogy az ott küzdő olasz önkéntesek száma eléri a 10.000-et. Az angol lapok számításai szerint a 10.000 is hozzátartozik a spanyol integritáshoz és Olaszország nem engedheti meg, hogy Katalánia különváljon Spanyolországtól és Moszkva katonai és politikai befolyása alá kerüljön, Az angol konzervatívok Németországnak adnak igazat London, január 5* Általános fölíüncst kéltett, hogy a két legnagyobb konzervatív lap: a Times és a Daily Telegraph nem kommentálja a legújabb nemzetközi eseményeket, mig az ellenzéki lapok azzal vádolják a kormányt, hogy Olaszországgal megkötötte a földközitengeri egyezményt annak ellenére, hogy Olaszország az angol érdekektől eltérő földközitengeri politikát folytat. A Morningpost szerint a spanyolországi helyzet napról-napra veszélyesebbé válik. A „Pálos" gőzös esetében el kell ismerni, hogy Németországnak igaza volt, de kérdés, vájjon a helyes eszközöket használja-e az elégtétel megszerzésére. A valenciai kormány magatartását a lap furcsának nevezi, mert Valencia a szó szoros értelmében tengeri párbajra hívta ki Németországot. A Morningpost szerint e kihívás hátterében Moszkva áll. A Manchester Guardian szerint a fölkelők helyzete kedvezőtlen, mert Franco már katonáinak nyolcvan százalékát elvesztette és az idegen légiót is súlyos veszteségek érték. Ha Edén, aki föláldozta Abesszíniát, hogy Olaszországgal gyorsan megegyezzék, most Spanyolországot is elárulja, akkor az egész világ. joggal beszélhet a „perfid Albion‘‘-ról* olaszon kívül legalább 20.000 német, 10.000 portugál és 5000 más külföldi katona harcol Franco oldalán s ehez hozzá kell számitani a 30.000 mór harcost és a spanyol idegenlégió 10.000 emberét. Ha az önkéntesek özönlése tovább tart, akkor Franco egy-két hónap múlva, azaz a tavaszi offenziva megkezdésekor 100.000 külföldi katonával fog rendelkezni, mig az augusztustól Spanyol-német tengeri konfliktus (sp) Prága, január 5. Az elmúlt: negyvennyolc óra ismét drámai fordulatot hozott a spanyol eseményekben. Az angol külügyi hivatalban újra ijedten rebbentek szét a' hivatalnokok, a Quai d’Orsay-n a legteljesebb izgalom uralkodott s a beavatottak szivszorongva lesték, hová fejlődik az uj spanyol-német feszültség. A spanyol vizeken német ágyuk dördültek el s ha ma az első ijedelem némileg le is lohadt, a kérdés még nyílt s a valenciai kormány magatartásán múlik a jövő. A spanyol hadihajók lefoglalták egy német •gőzös rakományát s letartóztatták a hajó egyik utasát, mire a német tengernagy megfelelő ellenrendszabályokat foganatosi- fott. Kinek van igaza a konfliktusban? Az angol konzervatív lapok készséggel elismerik, hogy a németeknek s a franciák is kénytelenek igy vélekedni, mert ha a kalózfogásokkal elrabolt áru hadianyag is volt (ámbár a németek tagadják és Valencia is csupán azt állítja, hogy az elkobzott értékes cellulózé ezerféle más felhasználhatóság mellett „hadianyag gyártására is alkalmas"), akkor sem megengedett, hogy a spanyolok német hajón valakit letartóztassanak, még ha világszerte körözött rabló- gyilkos is az illető. A hajó fedélzete német fenhatóság alá tartozik, a német jog érvényes reá s a kikötőben horgonyzó hajóra is csak akkor léphet a rendőrség, ha a hajó kapitánya megengedi. Hányszor fordult elő, hogy valaki egy kikötővárosban idegen hajóra menekült s a rendőrség máris tehetetlen volt vele szemben. A Dunán ugyanígy van: valaki — tegyük fel —- jugoszláv hajó fedélzetén békésen átutazhat Magyarországon és kiköthet Budapesten, ha nem hagyja el a hajó fedélzetét, a pesti rendőrség nem tartóztathatja le, még ha halálra keresett hazaáruló is az utas. A hajók ugyanazt a területenkívüliséget élvezik, mint a követségek — és Anglia történetében számos példát találunk arra, hogy a •brit kormány egész flottáját, Száz páncélosát és cirkálóját mozgósította, ha felségjogait a „Pálos" esetéhez hasonló módon megsértették és nem nyugodott, amig elégtételt kapott. Köztudomású, hogy egyetlen állam sem ismerte el, hogy Spanyolországban „hadijog" uralkodik s igy a spanyol kormányhajók jogtalanul jártak el, amikor a „Palos"-t átkutatták és számolnuk kellett a következményekkel. Az angolok is nyomban flottát küldenek a spanyol vizekre a brit kereskedelmi gőzösök védelmére, amint hallják, hogy Francoék *egy-két hajót meg- állitottak (mert Franconak sem adták meg a blokád jogát) s bizonyára úgy járnának el, mint a „Pálos" esete után a németek eljártak, ha a spanyol nemzetiek elkoboznák egy angol hajó áruját és letartóztatnák utasait. A „Königsberg" cirkáló hárömnapi haladékot adott a valenciai kormánynak a „Pálos,, utasa szabadonbocsátására. Mi történik akkor, ha Valencia ellenáll? A német flotta blokád alá veszi a spanyol kikötőket, —’ mint 1912-ben hasonló esetből kifolyólag az amerikai flotta tette a mexikói kikötőkkel — s a nemzetközi jog alapján ehhez joga van. Valencia legfeljebb hadüzenettel válaszolhat, amitől azonban óvakodni fog, mert a hatalmak aligha segítik meg Gabaüerot, ha a konfliktus Valencia Berlin, január 5. A német hírszolgálati Iroda jelenti: A spanyol vizeken lévő német tengeri haderő tengernagya, a „Königsberg" cirkáló által a kővetkező rádiótáviratot intézte a .valenciai kormányhoz: — Miután a német hadihajók lefoglalták az „Aragon" és a „Marta Iuquera" spanyol gőzösöket, még egyszer felszólítják a valenciai kormányt, hogy azonnal szolgáltassa vissza a „Pálos" német gőzös lefoglalt rakományát és bocsássa szabadon a hajó visszatartott utasát. Ha ez három napon belül, azaz január 8, reggel 8 óráig nem történik meg, a német kormány a lefoglalt gőzösöket és rakományukat a Németországtól elismert spanyol kormánnyal elszámolva elárverezted. Ha a spanyol kormányhajók megismétlik kalózkodásaikat a német kereskedelmi gőzösökkel szemben akkor a német kormány kénytelen lesz újabb rendszabályokat foganatosítani. Duff Cooper Párisban London, január 5. A spanyol polgárháború kitörése óta soha sem tekintették oly komolynak a nemzetközi helyzetet a Foreign Office-on, mint az elmúlt napokban. A legutóbbi huszonnégy óra alatt a hangulat Olaszországgal szemben alapvetően megváltozott. Edén, aki soha sem volt barátja az angol-olasz gentlemen-ag- reementnek, mert az ellentétben állt eddigi olaszországi politikájával, elhatározta, hogy uj aktivitást kezd az olaszok ellen. Duff Cooper hadügyminiszter és a brit admiralitás Edén pártján van. A hadügyminiszter rangrejtve Párásba utazott és az angol nagykövetségről hosz- szu telefonbeszélgetést folytatott Daladier francia hadügyminiszterrel. Londonban és Párisban szigorúan titokban tartják Duff Cooper látoga- gatásának céljait, Edén a kedden összeülő sem- legességi bizottsági ülésen nem elégszik meg a puszta tiltakozással a legújabb spanyolországi olasz és német csapatszálliitások miatt, hanem hibájából tört ki és a spanyol kormány egyetlen jogtalanul elfogott utas szabadon- bocsátásával elkerülhette volna a német megtorló intézkedéseket. A német blokád viszont katasztrofális helyzetbe sodorhatná a valenciaiakat. Ha négy-öt német cirkáló, két-három páncélos és tiz-tizenöt más csatahajó odaáll a spanyol kormánykikötők bejárata elé és egyetlen hajót sem enged sem be, sem ki, akkor Franco a németek önkéntelen segítségével elérte azt, amit gyenge flottájával nem tudott elérni: meggátolta az idegen támogatás tengeri utón Spanyolországba érkezését, ami egyet jelentene Caballero erejének összezsugorodásával. Ilyesmit nem kockáztathat Caballero, ha csak jóelőre nem biztosította Oroszország segítségét és nem kíván mindenáron világégést ki-. erőszakolni, mert más módon nem lát kiutat a nehéz helyzetből, amibe került. Anglia aligha sietne a valenciai kormány támogatására, mert magatartásából már most látni, hogy helyesnek ismeri el a német eljárást. Viszont Olaszországot kötelezi a közös spanyol politikáról szóló német-olasz megállapodás, úgyhogy nem maradna tétlen, ha egy harmadik hatalom beavatkozna a helyiérdekű német-spanyol konfliktusba. Az oroszokat a német-japán szerződés tartja vissza és az, hogy a lengyel felségjogok megsértése nélkül nem támadhatja meg a szárazföldön Németországot, mig a tengeren a birodalom fölényben van, a franciákat pedig ■ az tenné meggondolttá, hogy ebben az esetben az angolok nem csatlakoznának a németellienes fronthoz és a belgák sem keverednének ma már olyan háborúba, amihez semmi közük. Németország a közeli hónapokban állítja szolgálatba két 26.000 tonnás uj hadihajóját, mig a két 35 ezer tonnás csataszörny építését már megkezd-, ték, Olaszország két 35.000 tonnás hadihajója és rengeteg vadonatúj más jármüve ugyancsak hamarosan szolgálatba lép, úgyhogy Anglia nélkül mindenképpen kockázatos volna a tengereken újat huzni a két friss flottahatalmasság- gal. Ilyen körülmények között valószínűnek látszik, hogy a spanyol-német konfliktusban nem kerül kenyértörésre a dolog, s Valencia engedni fog, vagy angol-francia közvetítéssel olyan megállapodás jön létre, amelyet mindkét fél elfogadhat. Valenciának amúgy is sokat ártott már a „Königsberg" és a „Gráf Spee" fellépése: egy hét óta a kormánykikötők forgalma teljesen megbénult, mert egyetlen spanyol hajó sem mer kifutni a német hadihajók veszedelmes zónájába. Az incidenst mindenesetre úgy kell elintézni, hogy a világbékét ne érje megrázkódtatás és a spanyol polgárháború — ha már nem megy másként — ugyanúgy elszigetelt ügy maradjon,, mint eddig volt.
