Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-01 / 1. (4147.) szám
'K^GATMaGÍL^RHIRLAE? 1937 január 1, péntek* Imádm Imiim Ida s Szi/cdká ?M A kávéház ugyanaz, amit tizenhárom év előtt elhagytam, tiszta és öreg, más pincérek jöttek, de a hangjuk a régi harsány maradt, ha a „ruhatár" szót elkiáltják, — csodálkoztam, hogy mennyire egyforma maradt ez a hang, az idő, a krizis, a spanyol polgárháború nem tompította le s a fény, amely az ablakokon át az asztalokra esik, szintén ugyanaz. A középen ott áll a nagy kerekasztal a tetszés szerint köréje tolható székekkel s az asztal körül tanáraim az egyetemről. A tudomány kissé meghízott Budapesten, állapítottam meg elégedetten s a sápadtszemü, réveteg professzor, Hölder- lin finom megsejtője most házasodik, hallom, a francia tanár, aki Baudelaire szata- nizmusát magyarázta földöntúli hévvel annakidején, három gyerek apja, pofozza őket s értekezletet ir Racineról. A matematikusokat és csillagászokat nem ismertem, de ők is itt ülnek, kövéren és megelégedetten, bizonyára időközben sok csillagot számoltak össze és boldogan tekintenek vissza életük elmúlt tizenhárom esztendejére. Kétszer ültem az asztalnál szent remegések és megil- letődött lelkesedés között. Egyszer, amikor nagyon korán a háború után, azt hiszem, huszonháromban mint diák hosszabb tartózkodás után visszaérkeztem Párisból s professzoraim megmutogattak, ime, valaki, aki frissiben ugyanazt a levegőt szívta, mint a Bever és Leautaud antológiában szereplői francia szimbolista költők. Akkoriban még a gyűlölet és a tisztelet vegyülékével nézték a franciákat, mindenki pionír volt itt, aki visszajött tőlük s kijárt neki a tisztesség a kerekasztal mellett, odaültették a grál lovagok közé. Másodszor egy év múlva kerültem az asztalhoz, a disszertáció írása után s hogy a professzor ide hivott és leültetett „megbeszélni a témát", körülbelül azt jelentette, hogy ledoktoráltam és a kis formalitás, ami majd egy-két hét múlva a szomszédban, az egyetemen elkövetkezik, két összehangolt lélek barátságos mérkőzése lesz, jelentéktelen dolog. A szomszédasztaloknál elhelyezett különféle irodalmi irányzatok tágranyilt szemmel tekintettek rám s valószínűleg huligánnak tartottak akkor, mert ledoktoráltam. Máskor persze én szoktam kézlegyintéssel elintézni a strébereket, akik közülünk a kerekasztal mellé kerültek, mert máskor én ültem a szomszédos asztaloknál elhelyezett irodalmi irányzatok között, rendszerint a Gundolf-asztalnál, a Szabó Dezső asztal tő- szomszédságában borzalmasan ellenséges atmoszférában. Milyen irodalmi csoport ül egy-egy asztalnál? A viták alkalmával a legtöbbet és a leghangosabban említett névből következtethette, ki a beavatott. A laikus csak lármát hallott, a szakember világnézeteket. Társaságaink a kávéházban rend- I kívül akusztikus finiist kénvisplf.pk élethosszu szalonkabátos felállt szintén, mélyen meghajolt és e ceremónia után átvette a kéziratot. Egyszef az enyémet is átvette, kenetteljes szavak kíséretében s egy nagy-nagy zsebbe csúsztatta. Ez a szerkesztő tökéletes szerkesztő volt: a szalonkabátjában zseb formájában hordta magával a papírkosarat. Kéziratom oda került. Azóta a szegény szerkesztő meghalt s ha nagyon gőgös vagyok, azt hazudom, hogy a szalonkabátjában a kéziratommal temették el. Mi sem a téglaalaku, sem a kerékasztalhoz nem igen kerültünk el s a beérkezett irodalom málnaszörpé s a tudomány almái helyett (mert a tudósok, nem tudom, miért, állandóan almát ettek), forradalmi és olcsó feketéket fogyasztottunk köröskörül. * Amikor most beléptem a kávéházba, mindent a régiben találtam. Csak a téglaalaku asztalnál volt őrségváltás, a szalonkabátos szerkesztő, valamennyiünk bálványa, távozott, de a látnoklelkek szerint ott ül láthatatlanul az asztal mellett a néma múzsák között és érzésekkel társalog utódjával, a szomorú költővel, Ady mellett a legnagyobbak S a beérkezett irodalom egy másik része felemelkedett az emeletre; ők, akik hajdan velünk ültek itt lent, s akiknek Isten felvitte a dolgát, szimbolikusan is felmentek a rozoga falépcsőn és ott ülnek a galérián. Egyébként minden a régi. A hangulat akusztikus. A Páris-járó ma nem szenzáció már, engem némi érdeklődéssel ma azért vesznek körül, mert Prágából jövök. De az egység nagyobb, mint valaha volt, illetve ma végleg csupán személyes ellentétek uralkodnak, a tárgyi ellentéteket kiküszöbölték. Egy játékot hoztam magammal s az esti szellemi brics-versenyben vele szórakoztunk. Leirom, mert jellemző a fiatal magyar írók és művészek . gondolkozására, amelyben a játékosság, a poénkeresés valahogy még mindig több a korproblémák igazi, de irodalmi csattanó nélkül történő taglalásánál. ők játszanak, még mindig játszanak. A tudósok is, az Írók is elfintorítják az orrukat, ha valaki például megemlíti a szociológia szót, a tudósok szerint nem tudomány, az irók szerint nem irodalom. Egy nagy és eredményes külföldi államférfit azért nem ismernek el, mert rossz a stílusa, bár a szellemi magatartása és humanizmusa megfelelne, egy másik politikus nagy ember előttük, mert fordulatosán ir, holott a gyakorlati életbe egyszerre hat balkézzel nyúl be. A játék, amit hoztam, tetszett s csattanója megfelelt. Azzal játszottunk, hogy összehasonlítottuk a mai világot a reformáció korszakával. A reformáció, mondottuk, a szocializmusnak felel meg, Húsz János Marxnak, a teoretikusnak, Luther a gyakorlati megvalósítónak. Húsz év előtt a szocializmus ugyanúgy el akarta sodorni a polgári társadalom dekadens Rómáját, mint annakidején a reformáció s a roham majdnem sikerült, — de Loyolai Ignác kitalálta az ellenreformációt és ellentámadásba ment át. Ötlete az veit, hogy kisajátította a reformáció jó oldalait, harci eszközeit, építő Minden tizedik ember rheumás, ezt orvosok igazolják. Minden egyes pőstyéni „Gamma" iszapkompressz biztos gyógyeredmény, ezt orvosok kipróbálták. Kíséreljen meg szintén egy pőstyéni házikurát. újításait és beillesztette a katolicizmusba. Nos, Mussolini fasizmusa ugyanezt tette: a szocializmust a saját fegyvereivel igyekezett visszaszorítani. A harc soká tartott, végül egyik irány sem győzött, hanem részre oszlott: északon a reformáció vette át a vezetést, délen az ellenreformáció. Ma a szocializmus és a fasizmus világa is megmerevedni látszik: az egyik itt, a másik ott kristályosodik s talán kibékül egymással. .— De mi a demokrácia a hasonlatban? — riadt fel az egyik játékos. A bankár fölényesen mosolygott: a reformáció és az ellenreformáció között annakidején harmadiknak a humanizmus szerepelt. Élt és hatott, uj, megokosult világot teremtett, hiába kínozták. Á mai harmadik szocializmus és a fasizmus között a demokrácia, a cselekvő uj humanizmus. Ó, Hollandiából eljött az uj Erazmus is, a kételkedő, nemes bölcs: Rotterdami Huizinga. A csattanóval a játék véget ért. Megnyugodtunk. A fiatal magyar értelmiség, az irodalmi kávéház az uj humanizmus jegyében áll, a legtöbb asztal akusztikusán átvette az uj nevet s mint harsány csatakiáltás hallatszott itt is az uj huj-huj, Huizinga — Huizinga! Otokar Brezina, AZ ÉJSZAKA Az éjszaka most megigéz és uj üzenettel felkeres A fák beszéde zsongva nő s visszhangjuk tán ezerszeres. Varázstükör fölött az éj a néma tóhoz lehajol. És ezer szemnek fénye száll valahonnan a föld alól. Fekete réteken, ahol langy könnyek fényvetése ring Elvarázsolt nővérekről álmodoznak szép szüzeink. Ruhájuk tiszta, egyszerű, mit rájuk dobtak angyalok, S ha féltékenyen tűz a Nap, halk bünbánatuk andalog. Városok nőnek hirtelen, s szigeten romok raja kél Halál jelekkel temetőn a lepkék röpte tiszta szél. Ám édesizü muzsika minden virágra rátipor S vérünkben mámor érni kezd, mint édes szőlőben a bor. A remények nászágyain aludjatok ti édesek, S bár dbukottak legyetek, a pihenés még édesebb. Bár nem értjük az éj szavát, ám mégis lesse léét fülünk, Mig percenként mérföldeket egy fénytengerbe merülünk. SEBESI ERNŐ FORDÍTÁSA. Mátyás, az igazságos király lakott valaha azon a helyen, ahol most az Egyesült Párt pozsonyi irodái vannak A Ventur-ucca 15. számú ház regényes múltja Pozsony, december 31, (Pozsonyi szemkeszitő- ségünikitiől.) Az egyesült országos keresztény- szocialista és magyar nemzeti párt pozsonyi központi helyiségei a Ventur- ucca 15. számú ősrégi házban vannak elhelyezve. Különös véletlen, hogy az egyesült párt éppen e magymultu ház első emeleti helyiségeibe költözött, egy felszámolt bank volt helyiségeibe, amelyeket szépen kitataroztak. Aiz egyesült párt uj (helyiségeit az ősrégi házban nagyon szépen neimdjbehoztáilt. A fátokat, az ajtóikat áitifeisteitibék. Az uiralllkodió szóm a fehér. Az egymásba nyitó tizenegy eao'ba a beépített velencei tükrökkel vallóban impozáns hernyó* mást kieílit a belépőre. Ortvay könyve szerint a Veinikur-ucoa lő. számai ház a régi királyi kastély, a királyi kúria helyén épült, ahol vaílaimilkoT a királyi család itagjai laktak. 1441-ben Erzsébet fciráiTyné, Albert király felesége, későbben 1477-ben és 1478-ban Mátyás, az Igazságos lakott itt Beatrix királynéval együtt. A mohácsi vész ujtáin 1526—1528-iig az éleséitt király, II. Lajos özvegye, Mánia lakott itt. A könyv érdekes adatot tartalmaz az uooa nevére vonatkozólag is: „Nevét e régi uoca a Bona ven túra, illetve — saillfcói Venhura gazdag pabriciuisi család uitián kapta, amely ebben az uecában több háznak és teleknek volt a tulajdonosa. Gallins dieibus Wenitiura néven is említik a XVI. századbeli okiratok. Pozsonynal együk legrégibb családja volt ez, amelynek eredete olasz és ősei Urseiolo Péter vagy I. Károly és I. Lajos (királyok alattit telepeditek le Pozsonyban." Egy 1390. évi okirat szerint a város nagy adósságai miatt összes hűbéri házait Ventuiri Jakabnak és Ventuiri Jánosnak adta eL 1472- bem., tehát 464 évvel ezelőtt már Ventur-ucca néven említik az okiratok ezt az uccáit. A ma is meglévő ház eredeti tervezetében tornyos ház volt. A tizennyolcadik század elején alakították át hótházzá, de továbbra is megmaradt hatalmas, iimpoizáns épületnek és akkoriban Pozsony legszebb házai közé tartozott. Az 1832—364 országgyűlés idején itt lakott József nádor és felesége, Mánia Dorottya w.ürt- temhcirgi hercegnő és itt született 1832 március 2-án József főherceg, a magyar honvédség főparancsnoka-, a Budapesten élő József főherceg édesapja. Ugyancsak itt 'Született nővére. Mária Henrietta- főhercegnő, a későbbi belga királyné. Rendkívül érdekesek a ház udvari, nyitott folyosóinak öntöttvas-diszei A hátsó traktusban, ahol most óvoda, van, a kert még ugyanúgy van meg, ahogy azt Beatrix királyné tervezte és beosztotta. Későbben a ház Kempelen Farkasnak, a híres sakkautomata feltalálójának és családjának tulajdonába került, majd 1847-ben ment át a Wititmann-cealád tulajdonába. Ma a ház — néhány hónap óta — egy régi pozsonyi bank tulajdona és huszonhárom -Lakója van. Az uj lakók már alig tudnak valamit a ház régi hagyományairól., de a régóta itt lakó családok sok érdekes régi történetről tudnak. Azt állítják, többek között, hogy a ház pincéjéből alagút vezet fel egészen a- várig és ezt az alagutat akkor falazták he, miikor a Wiittmamn- csailáid két gyermeke a pince labirirtusaiilbam eltévedt és az alagútba került. Csak órák múlva -akadtak rájuk rémült keresés után. Az akkor befalazott folyosót azóta senkinek sem jutott eszébe megnyitni. Ebben az érdekes régi házban székel most az egyesült párt központja és innen irányítja a szillovenszlkói magyarság érdekében folyó nagy munkáját. R. J* Február 1-én nagyszabású magyar bált rendeznek Kassán a kassai magyar diákmenza javára Kassa, december 31. (Kassai szerkesztcfeégüütk- től.) Régi hiánya Kassának egy magyar diiiáfcmeniza, amely a sz-egényebb sorsú k-özé-piskolás diákok részére szolgálna nagy segítségül tan-uilmánya-ijk folytatásához. A menza létesítése már esztendők éta szerepel a magyarság vezető tényezőinek programján, eddig azonban súlyos akadályok, elsősorban anyagi természetű okok játszottak közre abban, hogy ez a. fontos kassai diákjóléti intézmény nem valósulhatott meg. A további késedelem helyrehozhatatlan károkkal járna, ezért a magyarság illetékes vezető körei elhatározzák, hogy a legrövidebb időn belül megteremtik a kassai magyar diákmenzát. A szükséges anyagi fedezetet különféle rendezésekkel és gyűjtéssel hozzák össze. Az első ilyen nagyszabású rendezés február elsején lesz Kassán, amikor a Schalkház nagytermében reprezentációs magyar bált rendeznek a magyar diákmenza javára. A reprezentációs magyar bált nemcsak Kassa, hanem. egész Keletszlo-venszkó magyarságának bevonásával rendezi meg a száztagú nagyinzottság, amely már teljes erővel dolgozik a magyar bál előkészületeim. Minden előjel arra mutat-, hogy' erre a bálra felvonulnak az összes Kelctszloven- szkól vidékek magyarságának képviselői s igy a február elsejei reprezentációs magyar bál. nemcsak az idei kassai báli szez-ón legnagyobb eseménye, hanem egyúttal a keletsizlovenszkói -magyarság seregszemléje is lesz. A bál védnökeinek -és védnöknőiuek szóló leveleket már szétküldtük s a száztagú magybizottság ezúton Is arra kiéri a keletszlovenezkói magyarságot-, hogy minden tekintetben legyen segítségére reprezentáció® magyar bál megrendezésében. A jelszó: február 1-én magyar bál Kassán a Schalkházban a kassal magyar diákmenza javára! A cél -tehát szent, és ezért, ezen a bálon kötelessége r észt-vermi minden kassal és kel ets-zlov enszkéi magyarnak. 4 megnyilvánulásaik legjellemzőbb tünete a zaj volt. Akkoriban ugyanúgy két főfajta élt a kávéházban, mint tizenöt évvel előbb s ma, tizenhárom évvel később: a nyugato- sak és a keletesek. Kívülről nehezen megkülönböztethető két fajta, zajbelileg is, csak mi tudtuk, hogy ádáz viadal folyik azok között, akik Európát hirdették, a franciákat és az angolokat s a másik, a népies irány között, amely éppen az én időmben kezdett uj formákat ölteni a jobboldali néprajongás és a bolsevista izü agrárkommunizmus vegyülékéből. A győzelem hol az egyik asztalnál volt, hol a másiknál, attól függ, miféle segédcsapatok érkeztek. De a kávéház mélyén, misztikus félhomályban, a toilette bejáratánál állt a téglaalaku asztal — már ez is: téglaalaku volt — távol a profán vitáktól csendben és konyhaszaguan. A nagy intellektuell-lap szerkesztőjének asztala volt, szent borza- dállyal néztük. A szalónkabátos szerkesztő ápolatlan Apolló ebben a teremben, az asztalfőn ült, egyedül és újságot olvasott, vagy kéziratokat. Révetegen, mozdulatlanul. A hosszú asztal köré mintha láthatatlan múzsák telepedtek volna és a szerkesztő velük társalogna a szférák néma nyelvén, úgy nyúlt el, az asztalfőn a szerkesztővel, az egyedülálló téglalap tisztes távolságban a többitől. Néha fiatal remegő ember jött és gyáván közeledett a téglaasztalhoz, mintha nem is ő jött volna, hanem akarata és bátorsága ellenére bizonyos géniusz lökné, megállt a szerkesztő előtt és meghajlott. A
