Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-30 / 24. (4170.) szám
Ma: Nagy rádió melléklet Előfizetési írt évente 300, félévre 150, negyed* évre 76, hnvont* 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • A képes melléklettel havonként 2.50 Ki*val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, II. emelet • Kiadóhivatalt Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. © • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRAHA. Az orosz rémdráma (*) A moszkvai pör meggyőzheti Európát arról, hogy minden „polgárosodási" kísérlet ellenére sem jutott közelebb hozzánk Oroszország. Ma is ugyanaz a titokzatos, sötét, vad szenvedélyek és lelki kataklizmák birodalma, mint volt Nagy Péter korában. A marxista szocializmus hívei most láthatják, mennyire beolvasztotta önmagába a múlt század európai kapitalizmusán és filozófiáján termett világszemléletet az orosz lélek s minden hivatalos jelszó és okoskodás ellenére, mennyire kiüldözte a „történelmi materialista" szemléletből azt, ami Marxé volt benne s megtért az orosz „népi szocializmus" nagy mesteréhez, a bombavető Bakuninhoz. Hiába minden teória, ez az ország nem a marxizmus, hanem a baikuninizmus hazája s nemcsak életszemléletében, hanem politikai módszereiben is. A GPU uralkodik, akárcsak az Ohrana a cárizmus korában s az ellenzék ma sem tesz egyebet, mint a Narodnája Volja idején, amikor még Kropot- kin elnökölt és a forradalmárok — a különvéleménynek más megnyilatkozási lehetősége nem lévén — bombával és revolverrel válaszoltak a tömeges kivégzésekre és száműzetésekre. Ez a {rendszer már akkor sem volt uj, amikor egy kis, főleg Európában nevelkedett, intellektuelekből álló forradalmi csoport programba vette és élt is {vele, olyan elszántsággal, ahogyan csak az ázsiai lélek képes odaadni magát politikai céloknak és rögeszméknek. Oroszországban soha nem ismerték a különvélemény létjogát s nem is érvényesülhetett másként a különvélemény, csak forradalom által. Paloíaforradalmak és uccai zendülések: lent és fönt egyformán intézték el a politikai problémákat. Innen Európából nézve tehát Sok minden titokzatos, érthetetlen és megdöbbentő, amihez az orosz lélek már hozzászokott s nem is tudja másként elképzelni. Nem tudja elképzelni, hogy ha van külön ut, amely a fehér yagy a vörös Atyuska rendszerével ellentétes irányban keresi a boldogulás útját, ez nem a bűn útja. Az orosz nép nem ismer mást, csak angyalokat és ördögöket. Nem hiszi, hogy sorsát köznapi emberek irányit] ák, akik természetesen tévedhetnek is, csodálatos gyermeki fanatizmussal csüng vezérein és a politikai ellenfelekben az ördög személyes követeit látja. A szceni- irozás az orosz népnek készült, ezért hat reánk, európaiakra néha úgy, mintha gyerekek grand guignolt játszanának, Sztálin és Trockij párviadala ebben az orosz „népi földolgozásában, ami egy időben nagyon divatos volt európai színpadokon, ismerős. Az orosz filmek is eszerint a morális recept szerint készülnek. A tanulság, amit dörgő hangon leszögez az előadás végén az ügyész, szintén emlékeztet azokra a „népiesen" megfogalmazott, hatásos és szemléltető bölcsességekre, amikkel az orosz darabok végződni szoktak. S még az is tipikusan orosz dolog, hogy ezt a primitív színjátékot valódi emberekkel rendezik, akikből halottak fognak válni. Európa borzongva és riadtan ül a nézőtéren és nem érti ezt a gyerekes egyszerűséggel elébetálalt borzalmat. Az oroszok valószínűleg nem is csodálkoznak, ők talán természetesnek tartják, hogy akit a bűn nyom, az igy meaculpáz és igy vergődik bírái efőtt. A bűnről is szélsőséges fogalmaik vannak, csak gondoljunk Dosztojevszkij bűnöseire, ök igy képzelik el a bűnöst: or'vgyilkos, áruló, sza- botőr, kém, aki az ország halálos ellenségeivel paktál és természetesen eladta már a hazát, mielőtt még a hatalomba kerülhetett volna. Hiszen a dráma orimitiv moralitása szerint azért nem is kerülhet hatalomba, mert bűnös utón akar hozzájutni: árulással, gazsággal, ravaszsággal. Az orosz léleknek kell a grandiózus és naiv színjáték, különben bajlódni kezdene a napi élet gondjaival és ráébredne arra, hogy nem él Paradicsomban. Dehát az orosz nép nem is akar Paradicsomban élni, neki elég a Paradicsom illúziója is ezt szuggerálja neki a rendszer. Az orosz nép, s ez volt Gide könyvének legérdekesebb megállapítása: magasabbrendüségi őrületben szenved. Valami titokzatosan mély és eltökélten naiv magasabbrendüségi komplexumba ütközött mindenütt a francia iró, ■ akit a moszkvai munkások lemosolyogtak, mert azt A moszkvai per Halál vár Radekre és társaira A vádbeszéd - Norvégia cáfol - A GPU párisi működése Moszkva, január 29. Visinszky főállamügyész tegnap elmondta vádbeszédét a Ra- deik-pörben. Sorra foglalkozott a vádlottak személyével és kimutatta, hogy valameny- nyien elvetemült emberek. A trockizmus rendkívül mélyre sülyedt és a nemzetközi fasizmus előőrse lett. A pör szerinte a troc- kista összeesküvők terrorista és bűnös aktivitásának bizonyítéka s a trockisták az elmúlt években borzalmas bűnöket követtek eL A főállamügyész szerint a rengeteg vasúti szerencsétlenség, amely az elmúlt években Oroszországban történt, a trockisták tevékenységére vezethető vissza, úgyszintén az egyéb szabotázs is a vasútnál, valamint a gyárakban, ahol a termelés körül előállott hibák és az, hogy a termelt áru nem volt megfelelő minőségű, kizárólag a trockisták gépromibo- lásának volt a következménye. A főállamügyész szerint a trockizmus útja egyszer s mindenkorra befejeződött. Terrorista tevékenységüket az 1929-es és 1993-as gazdasági nehézségek között kezdték meg. 1931 nyarán Japán részleges tervet dolgozott ki a szovjetunió megtámadására és 1932-ben meg akarta kezdeni a hadijáratot. Ebben az időben Japán fölbérelte a trockistákat, hogy sorozatos géprombolásaikkal megkönnyítsék a japánok munkáját. A főállamügyész beszéde mély hatást gyakorolt a vádlottakra. Sztrojlov sírni kezdett. Visinszky ezután Pjatakovhoz, Szokolnikov- hoz és Radekhez fordult. Gyújtogató bandának nevezte őket, kémeknek és hamisítóknak. Számtalan munkás haláláért felelősek s tulajdonképpen ők e munkások gyilkosai. A főállamügyész sorra vette Radek cikkeit és főleg azokat idézte, amelyeket a legkiválóbb szovjetpublicista a Kamenev-pör alatt irt. Mint ismeretes, Radek ezekben a cikkekben Kamenevet és Zinovjevet vadállamondta, hogy Párisban is van földalatti villamos. Úgy járt, mint Marcel Pagnol híres darabjában, a „Marius"-ban a Párist-járt marseil- lei, akit országos hazuggá kiáltottak ki, amikor elmesélte, hogy hogy néz ki a Champs Elysée. Az orosz munkások hazugnak és természetesen ellenforradalmárnak tartották Gidet, amiért azt mondta, hogy Európában, nem éheznek a munkások s nagyon soknak van fürdőszobás, központi fütéses lakása, amiben természetesen maga lakik családtagjaival együtt. Amikor pedig kritizálni kezdte európai szemmel kezdetleges és rosszul funkcionáló intézményeiket, egyszerűen bolondnak tartották. A Paradicsom illúziója tehát megvan, a bódulat, a szuggeszció tökéletes, csakhogy az ilyen módon boldogított népet tökéletesen izolálni kell. Nemcsak politikailag, hanem lelkileg is. Az a politikai rendszer, mely egy nagy szociális nekirugaszkodásból csak illúziókat tudott kicsiholni, természetesen nem tűrhet meg semmiféle különvéleményt. Még részletkérdésekben sem. A rendszer tehát saját szempontjából jól cselekszik s a lelkileg is teljesen elszigetelt orosz nép soha nem lát e szörnyű és gyerekes komédia kulisszái mögé. toknak, árulóknak és veszett kutyáknak nevezte. A főállamügyész szerint Radek pontosan megérdemli ugyanezeket a kifejezéseket. (Nem lehetetlen, hogy a közeljövőben Visinszky főállam ügyészről fogják majd mondani, hogy ö érdemli meg e gyalázkodó kifejezéseket. Szerk.) A vádbeszád további folyamán az állam- ügyész azt igyekezett bebizonyítani, hogy Pja- takov, Szokolnikov, Radek és a többiek állandóan Lenin ellen küzdöttek és kétszínű játékot folytattak. Ismét idézte Radek egyik cikkét, amelyben a szovjetpublicista kifejezésre juttattta, hogy valamennyi fasiszta ügynököl kímélet nélkül el kell pusztítani. — Radek azt gondolta, hogy Kamenevrő! és Zinovjevröl irt, pedig önmagáról irt — mondotta a főállamügyész. Visinszky ezután emelt hangon ugyancsak kijelentette, hogy valamennyi fasiszta ügynö köt el kell pusztítani és halálbüntetést kér a összes vádlöttra. A vádlottak sztoikus nyugalommal hal Iga' ták a vádibeszédet és néha helyeseltek is Vi sinszkynek. A jelenlevők percekig tartó taps sál vették tudomásul Visinszky szavait. Decemberben egyetlen nemei repiilcgép sem szállt le Norvégiában Oslo, január 29. A norvég léghajózási hatóságok hivatalosan megállapították, hogy december folyamán egyetlen német repülőgép sem szállt le Oslóban s egyáltalán Norvégiában sem. Ennek a megállapításnak nagy jelentősége van a moszkvai Radek-pörrel kapcsolatban, mert — mint ismeretes —- Pjatakov azt vallotta, hogy az orosz trockisták decemberben német repülőgépen érkeztek Norvégiába s meglátogatták Trockijt. Ez az állítás volt a vád egyik legpozitivabb érve. Az illetékes norvég hatóságok most kategorikusan megcáfolták. Ami pedig a vádlottakat illeti, el lehet képzelni, hogy ők szerencsétlennek tartották Sztálin politikáját és változtatni akartak rajta. Lehet, hogy orosz módra — terrorral és összeesküvéssel. Ez sem Európának való dolog, de Oroszországban évszázadok óta nincs máskép. Akit a demokráciában ellenzékinek hívnak s legfeljebb, ha lehurrognak a parlamentben, annak a diktatúrában összeesküvő a neve és politikai tevékenységéért golyó jár. Gondoljuk meg, mit akart Radek, leszámítva az ügyész hozzá- toldásait, tehát leszámítva az Ukrajna és Vladi- vosztok elhandlérozásáról és a szabotázsakciókról szóló vádakat. 1933-ban, amikor a német fordulat következtében Oroszországnak sürgősen változtatnia kellett addigi politikáján, német orientációt ajánlott, szemben a Litvinov és Sztálin által képviselt francia és népszövetségi orientációval. Lehet, hogy nem lett volna szerencsés választás, de az is lehet, hogy orosz szempontból több sikert hozott volna, mint a szovjet mostani külpolitikája. Mellékes, mosti arról van szó, hogy ez mennyire bűn — természetesen európai szemmel nézve. Mert ne felejtsük cl, hogy 1933 előtt még Oroszország semmi-1 | Figyelembe kell venni, hogy Norvégiában a kommunistákkal rokonszenvező szociáldemokraták vannak uralmon és szó van a norvég népfront megteremtéséről is. A GPU második párisi áldozata P á r 1 s, január 29, A rendőrség tovább folytatja a nyomozást Navasin emigráns orosz publicista meggyilkolásának ügyében. Most a meggyilkolt bankbetéteit vizsgálják fölül* A rendőrök egyébként házkutatást 'ártották Povjerevszki orosz emigráns lakájában is, aki az elmúlt napokban öngyilkosságot követett eh Ez az öngyilkosság jyanusnak látszik, mert Povjerevszki rendkívül kiegyensúlyozott viszonyok között élt :s barátja volt a meggyilkolt Na vasinnak. \z Echo de Paris szerint Navasin kezelte Trockij propaganda-alapjait és szoros ösz- zeköttetésben állt a moszkvai pör néhány vádlottjával. A francia lapokban a legújabban éles kritika tárgyává tette a második rósz ötéves tervet, amely sikertelenül vég- ődött. Navasin skót irányzatú szabadkő- lüves volt. A meggyilkoltat pénteken temették el. A emetőben többezer orosz gyűlt össze. A ^yászbeszédet de Monzie volt francia mi- liszter, Navasin egyik legjobb barátja nondotta. A lapok csaknem kivétel nélkül negállapithatják, hogy a GPU ügynökei .sikeresen" dolgoznak Párisban és Nava- sint is ők tették el láb alól. Hetedizislen... P á r i s, január 29. Eddig ellenőrizhetetlen hírek szerint Trockijnak nemcsak fiát tartóztatták le Oroszországban, hanem nővérét is, aki Krasznojarszkban él. Mint ismeretes, Trockij nővére a kivégzett Kame- nev első felesége volt. vei sem gondolkodott barátságosabban a nép- szövetségről és a francia burzsoáziáról, mint a fasizmusról. Sőt egy kalap alá vette őket. Tehát, ha úgy vesszük, Sztálin csak úgy szövetkezett a bolseviki mitológia ördögeivel, mint ahogyan szövetkezett, vagy legalább is szövetkezett volna Radek. Tiz évvel ezelőtt — nem tudom — kisebb bűnnek tartotta volna-e az orosz újságolvasó paktálni a francia és angol nagykapitalizmus képviselőivel, s meginvitálni francia tábornokokat az orosz repülőterekre, mint amilyen főbenjáró bűnnek tartja most Radekék német és japán orientációját, Gondoljuk meg, hogy a szovjet körülvéve ellenségektől, amikor szövetségesek után nézett, valóban nem válogathatott, csak ellenségek között s hol van az az abszolút szovjetmorál, melynek alapján eligazodhat a hivő, hogy melyik ellenséggel erkölcsös dolog barátkozni és melyikkel erkölcstelen? Hogy aztán ez az ellenzéki csoport hogyan akarta elérni politikai céljait, más kérdés, de mit Sem változtat a lényegen, hogy egy politikai rendszer húsz évvel uralomrajutása után még mindig ott tart, hogy csak bitóval tud küzdeni a különvélemény ellen.
