Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-28 / 22. (4168.) szám

1937 január 28, csütörtök­'PRAGAiA\a&^ARHIUIíAP A látói vm sad Hiába van érvényben a gúnyos megjegy- zés, hogy az unalmas és tehetetlen társal­gásra jellemző, ha az időjárás kerül szóba... Mert l'ehet, hogy végső szükségben vesszük elő a suta mondatot: hogy >»szép az idő“ vagy „esik az eső" — de viszont le kell szögezni, hogy ugyanakkor az időjárás igenis nagyon izgató téma mindenki számá­ra és szinte a napi foglalkozáshoz tartozik, hogy néhány szót szenteljünk neki. Mert az időjárás nem megy ki a divatból, örök té­ma. Gondoljunk csak otthonainkra, hogy milyen nagy jelentősége van a hőmérőnek az ablakban. Nem múlik el nap, hogy külö­nösen reggel, de a nap folyamán is jóné- hányszor meg ne nézzük a higany állását a kis üvegcsőben. És a jó modorhoz tarto­zik, hogy a szeszélyes emelkedésen, zuha­náson vagy nyakas helybenmaradáson cso­dálkozzunk is és ámuldozzunk. Aki nem azt teszi, az nem rendes ember... Aztán a rádió időjárásjelentése! Ezt sem lehet elmu­lasztani. Pedig többnyire nem is válik be jóslása, de ez már a téma természetéhez tartozik. Azért örök, mert sohasem biztos. Ezidén vészes jelentések érkeztek a kö­zelgő télről. Századok óta nem volt ilyen tél — mondták a szakértő szellemek. Eleinte hitiünk nekik, mert tényleg korán jött az első hó. De aztán közben annyira enyhére fordult a tél, hogy készek is voltunk a ki- fakadásra: sok hűhó semmiért, micsoda tél, még csak hó sincs... Nos, most már nyu­godtak lehetünk, tényleg igaz volt az idei jóslás, kemény telünk van, hó is van, fagy is van, aki akar, örülhet neki, akinek nem kedves — bosszankodhat. De az időjárás ellen nincs fellebbezés. A propos! Öröm és bosszankodás! Mind a kettőt szinte egy­szerre vettem észre ma az uccai hólapáto­kon. Természetesen munkanélküliek lapá­tolják a havat Prágában. Vannak köztük egészen jólöltözött, mondhatnám elegáns alakok: kitömött vállakkal, fönt szélesen, derékban karcsún, ahogy a divat és ízlés kívánja. Vannak aztán persze egészen ron­gyos szegény szerencsétlenek. De egyfor­mán munkanélküliek, akiket most a nagy hó juttat egy kis munkához, öröm áll a házhoz — gondolhatná a naiv emberbarát, mikor a munkanélküliek regimentjét látja, lapátokkal, kocsikkal, seprőkkel — végre kereshetnek, dolgozhatnak, enyhülhet a munkanélküliek nyomora. De csak végig kell nézni a havat takarító embereken, rög­tön látjuk, hogy nem dolgoznak valami nagy lelkesedéssel, szinte bosszúsan szúr­ják bele szerszámjukat a koromtól feketélő, fehérnek született hóba. S nem is kell eb­ből rossz következtetést levonni a munka- nélküliek „erkölcseire", hogy talán ők olya­nok, hogy szívesebben veszik föl a munka- nélküli segélyt, minthogy dolgozzanak. Biz. tos, vannak ilyenek is. De elvégre a hóla- pátolókat is meg kell érteni: nem kellemes munka. Ebben a farkasorditó hidegben, rosszul öltözve ácsorogni, átázni, átfázni. Még akkor sem olyan biztató, ha az ember munkanélküli. Ök most belekóstolnak a munkába. Az ember rosszul Ítélne, ha ked­vetlen mozdulatukból arra következtetne, hogy ők nem akarnak vagy nem szeretnek dolgozni. Könnyen érthető, hogy a hólapá­tolás nem olyan foglalkozás, ami kedvet csinálna. S aztán bizonytalan is, mint az időjárás. Ma van, holnap nincs. „A munka öröm" — szól az erkölcsi parancs. De tud­nunk kell, hogy a munkának nagyon sok nehéz és kellemetlen perce is van. Ezek a szegény alkalmi munkások pedig, akik kü­lönben munkanélküliek, úgyszólván csak a munka kellemetlen részét „élvezik" most. Ne csodálkozzunk rajtuk, ha nem végzik a legnagyobb lelkesedéssel. (yi)* — IDEGEN ÁLLAMFŐK NEM VESZ­NEK RÉSZT A LONDONI KORONÁZÁ­SON. Londonból írják: A Press Association londoni irányadó körökből úgy értesül, hogy a régi precedenseknek megfelelően idegen állam­főket egyáltalán nem hivnak meg VI. György koronázására, tekintettel a rangsormeghatározás körüli nehézségekre. Ezért csak az idegen kor­mányokat hívják meg, hogy képviseltessék ma­gukat a most már csaknem teljesen előkészített koronázáson. — ESZTERGOM TÖRVÉNYHATÓSÁGI JOGOT KAP? Esztergomból jelentik: Eszter­gom város képviselőtestületi tagjai köréiben moz­galom indult meg, hogy Esztergom, Szent István ..király szülővárosa és Magyarország egykori fő­városa törvényhatósági jogot nyerjen az 1938- ,-as jubileumi évre. A törvényhatósági jog nem- .'csak nagyobb megbecsülést jelentene a város­nak, hanem költségvetésében is 100.000 pengős terhet szabadítana fel. Hathónapi fogházra ítélték a soknevü Kenyeres Miklós volt képviselőt Budapest, január 27. (Budapesti szerkesz­tőségünk te lelon jelentése.) A törvényszék Szetmák-tanácsa ma hirdetett ítéletet az annak idején nagy port felvert Kenyeres-Kaufmann- Kahán Miklós Mózes, a soknevü volt képvise­lő okiratlhamisitósi és csalási pőréiben. Az ügyész, aki a vádirat értelmében csak Kahán Mózesnek nevezi a vádlottat, részle­tesen felsorolta a vádpontokat, majd szigo­rú büntetés kiszabását kérte s azzal fejezte be vádbeszédét, hogy bízik abban, hogy az ítélet folytán a vádlottnak módjában lesz két emelettel lejjebb, a fogházban elmél­kedni a csakis általa vitásnak tartott szü­letési körülményei fölött. A vádlóit az ügyész fejtegetéseit gúnyos mosollyal hallgatta s valahányszor az ügyész valamely törvény szakaszra hivtkoaoit't nyom­I bain fellapozta a magával (hozott büntetőiér- vénykönyvet s utánanézett a vonatkozó sza­kasznak. Védőügyvédje hosszabban reflektált a vád- beszédre s védence számára felmentést kért, mert —mint mondja — Kenyeres- Kaufmann ártatlan s csupán politikai üldö­zésnek az áldozata. Hangsúlyozza, hogy a tárgyalás folyamán nem sikerült beigazol­ni a közokirathamisitás vétségét, még ke­vésbé a csalás bűntettét, a védelem bizo- nyitáskiegészitö indítványának pedig a bí­róság nem tett eleget. A perbeszédek elhangzása után a törvényszék | délután két órakor hirdette ki ítéletét az ügy­ben. Az ítélet a következőiképpen szól: — Kaufinann Mózes Jakabot; akit az ügyész vádiratában Kahán Mózes névvel jelölt meg s aki a tárgyalás folyamán mindvégig Ke­nyeres Miklósnak nevezte önmagát, a bíró­ság bűnösnek mondja ki 12 rendbeli közok- irathamisitás vétségében s ezért^összbünte­tősként hathavi fogházra, mellékbüntetés­ként 500 pengő pénzbüntetésre Ítéli azzal, hogy nemfizetés esetén a pénzbüntetés 20 pengőnkint egynapi elzárásra változtat/ itó át. A csalás büntette alól a bíróság a vád­lottat bizonyítékok hiányában felmenti. Az ügyéisz súlyosbításért, a védő felmemtés- ért fellebbezett. Az indokolás Az ítélet indokolásában a törvényszék meg­állapítja, hogy a. vádlott azzal védekezett, hogy 6 jóhiszeműen és jogszerűen járt el, a törvény­szék megáll api tás a szerint azonban ez a védeke­zés nem helytálló. A főtárgyalás adatai nem igazolják azt, hogy a vádlottnak joga lett volna a Kenyeres Mik­lós név viselésére és hogy az ágostai hitval­lású evangélikus hitfelekezethez tartozik, sem azt, hogy őt a mérnöki vagy műszaki tanácsosi cim megilletné. A diplomáciai utón beszerzett anyakönyvi kivonat bizonyítja, hogy a vádlott minden kétséget kizáró módon azonos Kauf- mann Mózes Jakab nevű egyénnel, akinek atyja Kaufmann Niszeu Náthán, anyja Kahán Bruce és Aknasugatagon született izraelita vallásban 1886 február 15-én. SzmHÁz-KönWKuLTüRA Az elmulf évben is megoldatlanok maradtak a cseh­szlovákiai filmgyártás problé mái Sürgetik az egységes filmtörvény megalkotását Prága, január 27. Csehszlovákia 1936-os filmévé jelentősebb események nélkül zajlott le, ámbár nem hiányzottak kísér le-tok arra nézve, hogy úgy a filmgyártást, mint a fiitapiacot megreformálják. A bevásárlási kartell kedvező befolyással vol-t az árak stabilizációjára és a csehszlovákiai film ugy- ahogy alkalmazkodott a-z általános világpiaci árak­hoz. Némileg sikerült az elfajult, sőt tisztességtelen verseny legrosszabb kinövéseit letörni és a szol - daritásnak bizonyos jelei mutatkoztak meg az el­múlt évadban. A fiilmkölcs-önzők jobban prosperál­tak, mint az előző évben és az átszervezés munká­ja odáig haladt, hogy ezt a legsürgősebb problémát úgy látszik sikerül megoldani. Ezzel szemben a csehszlovák filmtermelés nem váltotta he a hozzáfűzött reményeket már csak azért sem, mert nem állott kellő tőke, illetve hitel a rendel­kezésére. A hitel bi. )sitásának kérdését, illetve ennek szabályozását a pénzügyminisztérium vál­lalta, de csak most januárban kezdődtek meg az erre vonatkozó tárgyalások. A filmtermelés gyákorlati keresztülvitelére a leg­nagyobb hatással lesz, hogy a pénzügyminisztérium mikéippen fogja kezelni ezt a kérdést, liberális lesz-e a kérdé6kcmplexum egyes tételeinek meg­oldásánál vagy pedig az eddigi bürokrata utakon járva nem bocsát kellő segélyt a csehszlovákiai filmgyártás rendelkezésére. Az eddig fennálló kiviteli intézkedések mindkét eshetőségre lehetőséget nyújtanak és ezideig nem történt megnyilatkozás arra nézve, hogy gyökeres reformot kivánnak-e életbeléptetni. A pénzügyminisztérium hathatós támogatása nél­kül a csehszlovák filmprodukció nem fejlődhetik — ezt az eddigi produkció is igazolta — és soha sem veheti fel a versenyt a külföldi termeléssel. A Németországgal folytatott transzfer-kereske­delem szabályozása valószínűleg csak akkor feg megvalósulni, ha Németországgal sikerül uj keres­kedelmi szerződési keretet találni, amire szintén csak most kerülhet sor. A transzferkérdés a Né­metországgal folytatott külkereskedelmi tárgyalá­sok legfőbb és legsürgősebb kérdése. Az évi mér­leg nagyjából nem tesz rossz benyomást, de az aktívákkal szemben egy egész sereg olyan passzíva jelentkezik, amelyeket a filmtermeléssel foglalkozó kritikus szemlélő nem téveszthet el szem elől. Idetartozik többek között a fényüzési adó csökkentése, ami egyrészt a mű­vészeti szempontból fontos csehszlovákiai film­gyártmányokra, másrészt pedig a külföldről be­hozott filmekre vonatkozik. Ezen a téren eddig csak az történt, hogy amennyi­ben egy filmről megállapították, hogy igen magas művészi teljesítmény, csökkentették a fényüzési adót, azonban általános szabályozást elérni eddig még nem sikerült. Történt ez annak ellenére, hogy az év folyamán nem egyszer azt hitték, hogy a szabályozás már meg is történt, sőt határozott nagyságú adótételeket neveztek meg. Ugyanez mondható a csehszlovákiai filmgyártás legfontosabb é& összefoglaló szükségletéről: a film­törvényről. Vannak rendelkezések, módosítások, szabályok és rendeletek, de még mindég hiányzik az általános és alapvető csehszlovák filmtörvény, amely kiküszöbölné az ellenmondá-sokat és a bizonytalanságokat, meg- védené a filmgyártást egyrészt a magánvállalko­zók túlkapásai, másrészt a hatóságok oktalan beavatkozása ellen. Ezen a téren minden a -levegőben lóg és példá-ul senki sem ismeri a hivatalos filmbizottság jog­körének a határait. Senki sem tudja, meddig terjednek azok a meghatalmazások, ame­lyeket a kereskedelmi minisztériumtól nyernek egyesek, illetve bizottságok, van-e magasabb fórum a kereskedelmi minisztériumnál és hogy szerencsés gondolat volt-e egy művészeti terme­lés teljes szervezetét a kereskedelmi miniszté­rium hatáskörébe utalni. Éz csupa olyan kérdés, amely sürgősen feleletre vár, amelyekről vitatkozni kellene, hogy végre döntő stádiumba jussanak, -mert az egész vonalon bizony­talanságot idéznek elő, de senki sem törődik velük és hathatósan ezen a téren kizárólag csak egy egy­séges filmtörvény segíthetne. Mindezen probléma úgyszólván a csehszlovákiai filmgyártás belső problémája. Ezeken kívül fontos a behozatal kérdésének szabályozása és erre a kér­désre igen nehéz választ adni. 1936-ban a behozatal az előző évvel szemben nyolc százalékkal csökkent. További szabályozós csak úgy történhetik, ha a filmkölcsönzők egy­más között, továbbá egy felső fórummal állapod­nak meg és ennek a fórumnak azután az lenne a feladata, hogy az így nyert belföldi tapasztala­tok fölhasználásával a külfölddel lépne érintke­zésbe, annál is inkább, mert köztudomású tény, hogy az egyik ország filmbehozatalának csökken­tése automatikusan magával hozza azt, hogy a többi ország azonnal retorzióval él és szintén csökkenti a filmbehozatalt. Mlndezideig a piac maga lépett fel mint szabályo­zó és úgy látszik, hogy a -jövőben ez egyelőre igy f-og maradni. Ma még a liberális fihnkereskedelmi felfogást ironikusan kezelik, ma még mindenki arra törekszik, hogy a filmkereskedelmet mester­ségesen szabályozza. Ennek ellenére mégis igaz, hogy a behozatal végső fokon mindig a valódi szükségletnek felel ímeg és ehhez igazodva ön­magától szabályozódik, ha nem szorítják meghatá­rozott korlátok közé. Ezt bizonyltja a behozatal 1936. évi csökkenése, mert ebben az évben a be­hozatalt még senki sem diktálta. Ma mindenütt megmutatkoznak az uj prosperity jelei és igy fel­tételezhető, hogy 19374>en a csehszlovákiai film­gyártás is fellendül. Ez azonban csak akkor követ­kezhetne be, ha a rengeteg megoldásra váró probléma nagyrésze hamarosan elintéződik'. (*) Búik Elma Becsbe * szerződött. Becsből jeíemtiiik: A Tíheater am deir Wien igazgatója szerződtette Rínia Eilimát aki aiz idei s®ezion végién Meililér Rózsi „Vallomás" cfimü drámá­jának niüi főszerepét fogja játszani a -bácsi színháziban. Ismeretes, hoigy Bulla El mának ezzel az alakítással nagy sikere volt Budapes­ten­7 Ha tényleg keresztény gyermekként került volna zsidó nevelő szülőkhöz, akkor az általa bevallott rituális műtétet rajta csak törvénysértés utján eszközölhették volna, ezt pedig nem lehet feltéte­lezni. Mérnöki oklevelet netm' szerzett, tehát ezt a cimet jogtalanul használta. Épp úgy jogosu­latlan a műszaki tanácsosi megjelölés is, mert ez a cim csak törvényes szakképzettséggel szerzett oklevél birtokában illet meg valakit. A főtárgya- lás adatai beigazolták, hogy a vádlottat a szó- banforgó okirat,hamisításoknál tervszerűen meg­fontolt egyéni érvényesülési vágy vezette. Megszűnt a dunai hajóforgalom Pozsonynál Pozsony, január 27. (Pozsonyi szerkesztősé­günk telefonjelentése.) Pozsonyban néhány nap óta sűrűn havazik. Szerdán valóságos hóvihar dühöngött a városban és környékén. A Duna felső folyásán olyan erős jégréteg képződött, hogy teljesen lehetetlenné vált a hajóforgalom. A teherforgalmat már régebben beszüntették, kedden beszüntették a pozsonyi városi propellerforgalmat is. A Duna csaknem kétharmadrészben jéggel van bontva. A hóesés egyelőre a közlekedésben nagyobb akadályt nem okozott, a vonatok csupán kis ké­séssel közlekednek. Éjjel mínusz hat fok hideget mutatott a hőmérő, reggelre azonban a fagy egy fokkal erősbödött. HÓVIHAR A VÁGVÖLGYBEN Mátyusfoldi tudósitónk jelenti: Kedd éjjel és szerdán délelőtt a Vágvölgyében hatalmas hó­vihar tombolt. Az utakon a közlekedés megsza­kadt, mert sok helyen egyméteres hótorlaszokat hordott össze a szél. A munkások megkezdték a hó eltakarítását. (*) A Toldy Kör Reményi-estje. A pozsonyi Toldy Kör január 31-én, vasárnap este 6 óra­kor Reményi József amerikai magyar iró tiszte­letére kulturestét rendez a kereskedelmi testü­let nagytermében (Goethe-ucca 15). A kultur- est műsora a következő: Reményi József írói egyéniségét Tamás Lajos méltatja. Nógrády Fe­renc felolvassa Reményi „Pozsonyi emlékeim'1 cimü írását. Tóth Zsolt Reményi-verseket sza­val, Farkas Lehel énekel Richter Magda zon­goraművésznő kíséretével, aki önálló számmal is szerepel. Belépés ingyenes. — A Toldy Kór ezen kulturestjére meghívta Reményi József­nek Becsben, Innsbruckban és Berlinben lakó húgait, akiknek nevében Reményi József Bécs- ben férjnél levő húga meg fog jelenni az elő­adáson. (*i Móric* Zsigmond filmjének bécsi be­mutatója. Béosből jelentik: Most volt a „Ko­mor lő" bemutatója a bétcsi Urániában. A da­rab német címe „Dér Pusztareiter". Minden szöveg magyarul van, csak egy rövid proló­gust mond el nőimet nyelven a kis bojtár. Az előadáson jelen volt Móricz Zsigmiond is, akit vetített szöveggel üdvözlőit a színház. Móricz Zsigmond Tirolban járt és kiszállt Becsben, ahol megtudta, hogy filmjét előadják. Móricz kijelentene, hogy ez a legjobb magyar film és hoigy művészi pnograméirtéke igen nagy. Höliterirg rendezése kitűnő munka, Lajta László kísérőzenéje színes és izgalmas. (*) Jankó Alexy festőművész és iró prágai előadását a Mazác-kiadó előadótermében (II. Spálená 53.) január 29-én, pénteken 18 órakor tartja. A kiváló szlovák művész elő­adásának cinné „Az uj nemzedék útja". Belé­pés ingyenes, vendégeket szívesen lát a ren­dezőség. (*) Gerhart Hauptmann uj drámát irt. Ber­liniből jelentik: Gerhart Haaiptimanm a minap legszűkebb családi és baráti körében tit.káirá- val íelolvastatta most elkészült uij négyfelvo- másos verses darabját. A darab a tizenharma­dik' századiban a Minnesámgenek korában ját­szódik és Uiiriidh von Lkhtenstein, e kor - való­sággal félibolond lovagja a ‘hőse. Ez a német Don Quichotte bolondja volt a szerelemnek és egyik tragikomikus kalandból a másikba sodródott. Haup'timiann rendkívül frissen és vidáman állította őt darabja cselekményének központjába. (*) Rökk Marika legújabb filmje. Buda­pestiről jelentik: Most mutatták be Rökk Ma­rika legújabb filmjét, amelynek címe „A szív nem eladó". Az eddigi Rökk4iilimek meséjé­vel mindig volt egy kis baj, de ebben a film­ben, amely nem erőltetett, Marika beimiuiat- hatja minden tudományát. Kedvesen énekel, elragadóan tácmol és art isiamuiiatl vány okkal is szórakoztat. Filmen még soha sem volt ilyen jó és partnerei is kitűnőek. A rendezés mes­teri, a felvételek tökéletesek. A fitten nagy si­kert aratott. (*) A* angol rádió kiadásai. Egy érdekes angol statisztika szerint 1935-ben az angol bemondóiknak és a közreműködő művészek­nek 54 millió koronát fizettek ki, az állandó zen ©karóknak pedig 27 millió koronát. Az ad­ni inlsztrativ hivatalnokok fizetése 31 millió körül mozog, míg a műszaki személyzet já­randóságai 51 millió koronára rúgtak. Az an­gol rádiétánsaság telefonszámlája hét és fél milliót tett ki, a szerzői tisztelet dijak öt és fé'l milliót. Ezek a kiadások szorosan összefügg­nek a műsorral, ehhez még azonban hozzá kell számítani az adminisztrációs költségeket, amelyek 11 millió koronára rúgnak. Ezzel szemben az angol rádió bevételei szintén igen nagyok.

Next

/
Thumbnails
Contents