Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-27 / 21. (4167.) szám

SzidházKöi^Koltora. . VIII. évfolyamába lépett a Magyar Minerva A folyóirat januári száma közli dr. Haiczl Kálmánnak nagyszabású tanulmányát az esztergomi ásatásokról 8 <pi^c^A\A(AARFniaiJsr> Pozsony, január 26. A VIII. évfolyamába lé­pő Magyar Minervának januári száma ismét fokozott mértékben igazolja, hogy a folyóirat szerkesztősége évrői-évre disz/esebb köntösben állítja elő a laipot s emellett tartalmilag is igyekszik mindig jobbat és tökéi eteselblbét nyújtani. A folyóiratban a legkiválóbb szilo- vensakói és ruszinszkói irók jutnák szóihoz és a Magyar Minerva hű képet igyekszik adni a csehszlovákiai magyar irodalmi és kulturális élet magas színvonaláról. A most megjelent 1. számot dr. Haiczl Kál­mánnak „,Az esztergomi várbeli ásatások1‘-ró 1 szóló nagyértékü írása nyitja meg, amelyben a kiváló történettudós hiteles adatok alapján ismerteti Esztergom várának történetét, amely a X. századtól kezde a XIII. század közepéig az Árpádházi Mrályokniak állandó székhelyük volt. A történeti vonatkozásokkal kapcsolat­ban részletesen közli Haiczl az ásatásoknak páratlanul gazdag eredményeit, amelyek nem­csak a magyarság körében, de a külföldön is a legnagyobb érdeklődést váltottál! ki. Haiczl Kálmán Írása mellett nagy figyelemre tarthat számot egy XVI. századbeli magyar versnek a közlése. Szerzője Roeatius János, Kassa vá­ros volt polgárimesitere, ,alkinek „A Kassa vi­dékét dúló kóbor talárokhoz. 1566.“ ciinnii költeményét Geréb László művészi tökéllyel ültette át magyarra. A csehszlovákiai magyar könyvkiállitáshoz Vajlok Sándor fűz igen ta­nulságos megjegyzéseket s azt a súlyos kö­vetkeztetést vonja le, hogy Szlovenszkón csak azoknak az íróknak van gyökerük, akik írá­saikban a szlovenszkói magyarság népi szük­ségleteiből és tényleges viszonyaiból indul­nak ki. A szorosan vett szépirodalmi részben pom­pás hangulatnovellát olvasunk „A tavasz da­losa” címen. Szerzője Kováts Miklós, a Kár­páti Magyar Hírlap főszerkesztőije, akinek leg­újabb könyve a közeljövőben a budapesti (*) A Magyar Dalunk januári száma* A Cseh­szlovákiai Magyar Dalosszövetség hivatalos lapja, a Magyar Dalunk januári száma most je­lent meg. A folyóirat vezető cikke a karének- kultura jelentőségét méltatja a kisebbségi élet­ben. „A magyar dal kulturális szépségeiben rejlő kulturális érték nagy összefogó társadalmi erő­nek is bizonyult s a magyar dalegyesületi élet jelentőségét ma már szociális szempontból is mérlegelni kell." Simkó Gusztáv, a dalosszövet­ség országos karigazgatója a CsMDSz kultur- xeferátusnak a megszervezését sürgeti cikkében s közli a dalügyi kulturreferátus legfontosabb programjának a tervezetét. A gyakorlati kultur- munkás éleslátásáról tanúskodik Menyhár János cikke: „Kulturmunka falun”. Az egyesületi rovat közli az alsószeli Evangélikus Kultúrkör Ének­kara Legutóbbi nótaestjének müsorbevezető ver­seit s a szövetség egyes tagegyesületeinek mű­ködéséről szóló jelentéseket. A „Hírek” beszá­molókat közöl a dalosegyesületek hangversenyei­ről a közel jövő munkaterveiről, amelyek között első helyen áll a pünkösdkor Kassán megrende­zendő IV. országos dalosünnepély. — A negyed­évenként megjelenő folyóiratot Boross Béla, a dalosszövetség főtitkára szerkeszti, s ára szá­monként 1.50 korona. Mutatványszámot kész­séggel küld a dalosszövetség központja: Po­zsony, Ventur-u. 15. (•) Szombathy Viktor előadása Érsekújvárod. Érsekújvár: tudósitónk jelenti: A SzMKE érsek­újvári Szabad Egyetemének második szemesz­tere most kezdődött meg s annak első előadója Szombathy Viktor, a népszerű szlovenszkói Író volt. A magyar történelmi regényről szóló elő­adásban rendkívül áttekintsen érzékeltette a tör­ténelmi regény fejlődését Dugonicstól Móricz Zsigmondlg e az erdélyi történelmi regényírókig. Rendkívül világosan áhította szembe a régi és az uj magyar történelmi regények közötti kü­lönbséget. A régi regényben például Dugonics a maga korának szellemét és gondolkodását tük­rözted vissza alakjaiban, tekintet nélkül arra, hogy azok Árpád korában éltek s ezt a törté­nelmi időt reprezentálták. Az nj, a modern törté­nelmi regényíróik regényírás előtt belemélyednek abba a korba, amelyről Írni akarnak s arra, tö­rekednek, hogy annak a kornak szellemét, gon­dolkodását, szokásait fejezzék ki regényeikben, amelyben hőseik éltek. Szombathy Viktor rövid és mégis igen alapos előadásában, olyan átte­kintést nyújtott a magyar történelmi regény fej­lődéséről, ami minden hallgató számára értékes tamilságnl szolgált. Kiérdemelte azt a meleg tap­sot. amellyel előadása végén jutalmazták őt. (*) Az Universal ez évből 52 filmet gyárt. Budapesten tartózkodik az amerikai „Universal'* gyár igazgatóságának elnöke, aki elmondotta, hogy vállalata az uj évben erősen, fokozza a gyártási iramot, ötvenkét filmet fognak gyár­tani, hogy a mozik akár minden héten eljátsz­hassanak egy uj Universal-filmet. Európai útja során meglátogatja Prágát, Berlint és Stockhol­mot, azután Páriába megy, minekutána már Lon­donban és Becsben tárgyalt. Meg akarja ismerni «. kontinens ízlését és tanulmányozza a mozi­kulturét dós fordításában! érdekes magyar tárgyú elbe­szélést találunk, a folyóiratban az 1'925-bem Prágában elhunyt nagy orosz. Íróitól, Arkadij Avarcsenkó-tól. Költeményekkel Fiilöp Editül és Vas István szerepelnek még a Magyar Mi­nerva hasábjain, mig a Selmecbányái szárma­zású Flórián Tibor értékes bölcseleti gondo­latokat irt a folyóirat számára. Az Írógép születésének százados évfordu­lója alkalmából hangulatos., kedves írásit kö­zöl a Magyar Minerva Marék Anitái tollából. T. Hallósy Mártiba ebiben a számban befejezi „Csöndes lázadás” cirnü regényéit, amellyel egyidejűleg nagy érdeklődést keltő uj szati­rikus regény indül meg „Cinege ur végzetes tavasza” címen Nyiresi-Tichy Kálmán tollá­ból. A könyv- és folyóiratszemlében értékes írást olvashatunk Mezei Gábor tollából a „mi- ilitans hnnmuiamus” szolgálatába állott buda­pesti Apoíllo öt kötetéről. Tamás Lajos R. Berde Máriának „Szentségvivők” cimü regé­nyét méltatja, amelyről megállapítja, hogy tipikusan kisebbségi regény s valóban vérbeli iinüvésíz alkotása. Külön kell még kiemelnünk az érdekes magyar- és szlovák folyóiratszem­lét. Az előbbit Marék Antal irta, utóbbinak a kassai Petneházy Ferenc a szerzője. * A dr. Remei János szerkesztéséiben ha- vonkint 36 oldal -terjedelemben megjelenő Ma­gyar Minerva előfizetési ára fél évre 15, egész évre 30 korona. Egyes szám ára 3 korona, mely összeg bélyegekben is beküldhető a ki­adóhivatal (Pozsony, Segner-ucca 3.) címére, ahonnan kívánságra készséggel szolgálnak csekklappal is. Uj egészéves előfizetők 12 könyv közül választandó könyvjutalmat kap­nak. Egyes számok Pozsonyban Wallia Fri­gyes Magyar Könyvesboltjában a Stampfeil- és Szent József-könyvkereskedésben, vala­mint Weiss M. uljságüzleitében kaphatók. (*) Magyar film Jugoszláviában. Belgrádból jelentik: A jugoszláv filmfelügyelőség megenged­te a „Nászút féláron” cimü magyar fil-mvigjáték német változatának előadásait Jugoszláviában. A film bemutatásra került Belgrádban és Szabad­kán, ahol igen nagy sikert aratott * Minden kezdő azt kérdezi, hogy milyen ké­szülékkel dolgozzon? E kérdés bár a legegysze­rűbb, mégsem lehet reá közvetlenül válaszolni, -mert először függ aiz anyagi lehetőségektől, a kényelmi szempontoktól, taz eszköz teljesítő - képességétől, végül artitóli, hogy milyen tárgy­körben kívánjuk ia fényképezést művelni? Te­hát mindenek alőitt legyünk az önmagunk igé­nyeivel tisztában, szerezzünk szélesebb körű tá­jékozódást, azután önmagától kialakul a helyes vélemény. Közismert műkedvelőik szintén he­lyes utabigazitást adhatnak. E közlemény is aura hivatott, hogy tájékozódásunkat könnyít­se, segiltségévaL nézzük iát a sokféle kamerák birodalmát. Daguerré és Niepcé találmányát, a fény­képezést Franciaország 1839 augusztus 19-én vette meg (innen számítjuk a fényképezés fel­találását) és ajándékozta a viliágnak. 'Természe­tesen a kamerák iparszere gyártása ekkor kez­dődött, mely eleinte lassan fejlődött és igen költséges foglalkozás volt. Múzeumi kutatásaim során Münchenben olyan hírlapi közlésire akad­tam, melyből megálilapiitiható volt, hogy a würz- bnrgi származású Dauitihiemidey optikai müsze- résziinas volt Németországban .az első, aki a fényképezés ördöngős masináját megvette, még pedig oly módon, hagy gazdag nagybátyjától kérte a hozzá szükséges 300 tallért. Azt a te­kintélyes összegét, mint leendő örökségét, meliy- liyel megszerezte a készüléket és a fényképezés akkori technikájának leírását. A kamera ne­hézkes, (kádas zerii nagy alkotmány és a hozzá­fűzött használati utasítás pedig — a fényképe­zés akkori, egyetemes irodalma — pár oldal nyomtatott inas volt. Vájjon mi lehetett itt a költségesebb, az immár nyílt titkot eláruló iro­dalom, vagy pedig a nehézkes láda? Az most mellékes, hogy Diauthendoy évtize­dek után mint dúsgazdag ember tért vissza az QTom cári udvartól, fontos csapán az, hogy «*• (*) A SzMKE mad ári fiókjának újjászerve­zése. Komáromi tudósítónk jelenti: A SzMKE madari fiókja — az ógyallai járásban — néhány évvel ezelőtt megalakult s amíg Győrffy Lajos igazgatő-tanitó a szervezet élén állott, a fiók szép működést is fejtett ki. Győrffy Lajos eltá­vozásával a csoport működése egy ideig szüne­telt, az uj igazgató-tanitó, Erdélyi Gáspár azon­ban nagy lelkesedéssel s a magyar kultúra iránti ügybuzgósággal fogott neki az újjászervezés munkájának. Számos kulturelőadást tartott, ki­fejlesztette az énekkart, majd múlt szombaton megtartották az ujjászervéző "'gyűlést, amelyen Szombathy Viktor főtitkár is részt vett. A gyű­lést Erdélyi Gáspár nyitotta meg, a főtitkár pe­dig hosszabb előadást tartott a kultúra útjáról. Megválasztották a tisztikart is. Elnök lett Édes István, alelnök Édes Ferenc székely, ügyvezető titkár Erdélyi Gáspár, jegyző Szalay Sándor tanító, pénztáros Ipóth Sándor, ellenőr Édes Béla és Szűri István. — Ugyanaznap a SzMKE csoportjai Marcelházán és Kurtakeszin is tartot­tak gyűlést, amelyen az időszerű kulturügyeket beszélték meg. Kurtakeszin Gyárfás János mér­nök, Marcelházán Tárnok Gyula református lel­kész vezette be a megbeszélést. (*) Filmhirek. A z U F A Berlinben három napon keresztül meghívott közönség előtt bemutatóikat rendez, amelyen négy nagy filmet pergetnek le. A filmek főszereplői Gustav Fröihlidh, Rrigitte Horney, Rökk Marika, Eggertb Márta és Willy Birgel. — Mar le ne Dietrich útban van Hollywood felé és így megdőltek azok a hírek, amelyek arról szóltak, hogy Marlene neon megy többet vissza Amerikáiba. — A Hunniában a második idei magyar filmjének gyártását kezdte meg az UFA. A fim Vaszary János „Rád bízom a feleségein” cimü vigjátékából készült és maga Vaszary rendezi a filmet, amelynek főszereplői Komár Júlia, Vaszary Piri, Páger Antal, Pethes Sándor és Ajtay Andor. — A legújabb Anna­bella - f i 1 m e t, amely Claude Farrere regénye után készült és amelynek cime „Asszony a hadi­hajón” igen nagy sikerrel mutatták be Francia- országban, Angliában, Németországban, Olasz­országban és Ausztriában. A film felvételei alatt, az egész francia flotta rendelkezésre állt és több mint ezer tengerész statisztált. —; S h i r 1 e y T e m p 1 e konkurrensét fedezték fel egy nyolcéves fiúcskában, aki liftes boy volt egy newyorki szálló­ban. Egy ízben egy rádióvállalat tisztviselője meg­hallotta a fiú énekét és másnap Bobby Breen már a mikrofonba énekelt. Hollywoodban is felfigyel­tek rá, próbafelvételeket készítettek róla és nyom­ban szerződést kapott. Most készül Bobby első filmje. — Oskar Strause, a neves bécsi zene­szerző Hollywoodba szerződött, ahol két filmhez fog zenét komponálni. Az egyik film a most fel­fedezett Bobby Breennel készül. (*) A színes film nem rontja a szemet. Dr. Carpenter amerikai egyetemi szemészprofesszor tudományos vizsgálat alá vette az uj, színes el­járással Készült filmeket. Megállapította, hogy a színes film a szemnek kevésbé fárasztó, a pupil­la tágulás foka mintegy 22 százalékkal kisebb, mint a fekete-szürke filmnél, a kép élessége pe­dig különösen a gyengeszemüeknél kedvezőbb, mint az eddigi szinezetlen megoldásoknál. óta a kamerafcészátiés technikája bámulatosan halad a fejlődés uitjára.. Ezen műszer készítésié­nek maii csodás fejlettsége kell, hogy minden gondolkodó embert bámulatba ejtsem, már ceaik azért is, ment aránylag fiatal taláilmány ágihoz kapcsolódik. Melyek a .jellem idő kamera-mintái (típusai)? Feleljenek erre az itt következő sorok, A ka- meirakésiziiités műtermi készülékeikkel kezdődött. Ahhoz,, hogy felvételit készíthessünk, igen hosz- szu megvilágítási 'idő (átlag 20—30 perc!), jól megvilágított műterem és jól felszerelt labora­tórium kellett. A műterem azóta is megmaradt, a felvételi készülék a korral fejlődött. Ezek a mai műtermi kamerák az iparnak valóságos mű­remekei, ezer csavaron járó nagyszere alko­tások. Amidőn Maddox aragal tudós 1871-ben aiz ed­dig nedvesen használt (nedves eljárás) lemezek helyett a szárazfameiz készítési módját találta fel, ugyanakkor a gyárak elkészítették az első utazó-kamerát (Reise-Kamera), mely lényegé­ben abból állott, hogy összerakható kamerát és állványt szerkesztettek, melyet uitipodgyász gyanánt magával vihetett a fényképész. Ez a készülék sokféle célra használható és ma is népszerű. (Folytatjuk.) LAPSZEMLE Die Galerié Január! számával 5-ak évfolyamába lépett. A lap továbbra tis havonta egyezer je­lenik rnieg a szokott terjedelemben. Dir. Graibner Alfrédnek a fényről irt cikkéit kell elsősorban a januári szám tartalmából megemlíteni. Ezen­kívül a lap foglalkozik az arcképfényfcépésZeit­tel, hó- és szinszürőkkal stb. 20 egész oldalas képmelléklehefi között ismét egészen elsőrangú anyagot látunk, például az amerikai Járó Kai „Hamisamé” c. képe stb. (A lap megrendelhető a kiadóhivatalban: Wien, VI., Linké Wdenzeile fix. 48). . könyvpiacon lát napvilágot. Vízi Károly gon­Kezdők iskolája írta: Kanhowsky Erwin, (Budapest) 1937 Január 27, szerda* (*) Egri Viktor rádióelőadása az uj színpadi romantikáról. Egri Viktor a pozsonyi rádióban nagyszabású előadás keretében mutatta be az uj romantikus drámát. Előadásában tagadta a szín­ház válságát, szerinte nem igaz, hogy a színház nem tud a mozival versenyezni. Kétségbe vonta és bizonyította, hogy a mai kornak nem lenné­nek kimagasló drámaírói. A közönség igazi mű­vészetet vár a színpadtól és ezt könnyűszerrel meg lehet találni. Egri nagysikerű előadását há­rom szemelvény kisérte éspedig Molnár Ferenc „Csoda a hegyek köri”, Heltai „Néma levente” és Frantisek Langer „A földreszállott angyalok” cimü darabjának egy-egy jelenete. (*) Vaszary Piroska két filmben. Budapestről jelentik: Vaszary Piroskára, aki egyelőre nem játszik színpadon, rövidesen két szerepet is bíz­nak. Előzőleg azonban két filmet fog lebonyolí­tani éspedig Nóty Károly filmjében játszik egy leányiskolái igazgatónői szerepet. A film cime: „Hetenként egyszer". A másik filmet a művész­nő bátyja, Vaszary János irta és ennek cime: „Rád bízom a feleségem”. Ebben is Vaszary Piroskáé lesz a főszerep. A ftozsouyi mozik musota: ALFA: A vad Rex. REDOUTE: Havi 200 fix (Magyar film). TATRA: Allah kertje (Marlene Dietrich). METROPOL Allah kertje (Színes film). URÁNIA: A levegő ura. LUX: A panoptikum titka. VIGADÓ: Havi 200 fix. A NYUGAT SZLOVÉN SZKÓI MAGYAR SZÍNHÁZ MŰSORA KOMÁROMBAN: Szerda: Vallomás Csütörtök: Mindenki lépik egyet (a Jókai-szoboraíap javára). Péntek: Csodahajó Szombat: délután: Csárdás este: Csodahajó Vasárnap: délután: Csavargólány este: Urilány Hétfő: A csúnya lány Kedd: Érettségi AZ UNGVÁRI MOZGÓK HETI MŰSORA PASSAGE-MOZI (VÁROSI): 1/26—27—28: Légi torpedók. 1/29—30—31: Kislányom, a Péter, RÁDIÓ-MOZI: 1/25—26—27: A száguldó sátán. 1/28—29—30—31: Port Arthur. I A KASSAI MOZIK MŰSORA* CAPITOL: Karácsonyi menyegző, TIVOLI: Fehér apáca. Fotografiscbe Rundschau második januári számában több nagyszere képeit látunk a ma­gyarországi Gsörgaő Tibortól, melyek a tökéle- iee téli felvételekre szolgálhatnak mintául. Ezek a „Lesiklás”, „Behavazva” és az „Erős kanya­rodó” .cimü (képek. A szám cdkkeihen sok gyár korlaiti tanácsát ad, Így ismerteti a házilag köny- nyen elkészíthető, tökéletes sö'tétkamTO-iLámpa tervrajzát, foglalkozik a táraikban váló előhívás­sal stb. Ezenkívül megtaláljuk állandó rovatait is, melyekben aiz ipari újdonságokról számol’ be és a fényképészeket érdeklő híreket köziül (A lap megrendelhető Halié (Saale), Mühlw'eg, 19). Das Lichtbild, a Deutscher Liöhhbilldner Ver- bamd hivatalos lapja, januári számában közli dr. Wolíf (tanulmányát a. durva szemcsézettség elleni karórái. Ezenkívül ismerteti a külföldi új­donságokat, pályázatokat és a DLV hivatalos híreit. Képmélléklehei közül egyik legsikerül­tebb alkotás a budapesti Haller „Játszó gyer­mekek” cllmü képe, említésre méltó dr. Knoy felvétele, mely a méhek életét szemlélteti. Kü­lönösen érdekes, hogy a lépem mászkáló méhek között jól látható az anyaikárálynő fis. (A lap megrendelhető a Rimpler-oégnól Haidábam.) FOTOIRODALOM Múlt rovatiunkban ismertettük a különböző németnyelvű könyveket, ezek között meg kéül még emhtenii dr. Paul Wotöf müveit, mélyek nemcsak a fényképészt, hanem a laikust is ér­deklik, mert a hangsúly a sok mesteri képen, nem pedig a szövegen van, Dr. Wolff legutóbb megjelent könyve az olimpiai játékokról szól. Cime: „Was ich bei den Olympiechen Spiélen sah”, (ára 7.50 RM). Ezenkívül a múlt évek fo­lyamán a következő müved láttak napvilágot: „Mieine Erfahrungen miit dér Leden”, „iSkii- kamerad Tóni”, „Sonne über Bee und Strand”. Itt említjük meg Baumann-Riéiehenhaill „Meine Berge — Meine Kamiéra” cimü könyvét, mely­nek fcépmellóklete szebbnol-szebb alpesi tájfel­vételeket tartalmaz (ára 4.50 RM). Sajnos, nem áll módunkban minden német iszakkönyvet. feHemlihani, célunk csak az volt, hogy nagyjában tájékoztassuk olvasóinkat a megjelent müvekről. — Akiinek részletes fel­világosításra van szüksége, az forduljon fény- képkeréslkcdöjóhoz vagy pedig a Rimpler-cég­hez (Háida), mély a német foto irodalom cseh­szlovákiai iőimiegbizottja. Legközelebb ismertetni fogjuk & magyar- nyelvű éis más külföldi országok fényképiro- dalmiát, * ÜZEÜEti M, E. TaOfe GiuiAnj Iwodi műik . Az amat6rfényképész\ö\

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents