Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-03 / 2. (4148.) szám

12 Szilveszteri cigányháboru Prága környékén Prága, jan. 2. A szilveszteri ünnepséget egész különleges cigányháboru tette változatossá Prá­ga. közvetlen közelében, Krc községben. A község egyik legnagyobb korcsmájában, a Myska (Egér) cimü mulatóhelyen 'óriási hangulat uralkodott éjfél után, bizonyára eníelkedettebb és őszintébb újévi hangulat, mint 'bent Prága szivében, ahol bizony némi megerőltetéssel folyt a szilveszteri vidámság. A zsúfolt krci helyiségben mintegy száz ember szorongott és vidám kurjongatás köziben észre se vették, mikor közvetlenül éjfél után bevonult a korcsmába egy tizenkéttagu cigánycsalád, akik a szomszédos Midiiéből ruccantak át egy kis szórakozásra. A nyolc férfiből és négy asszonyból álló társaság vidám hangulatban már kissé részegen .foglalt helyet egy nagyobb asztalnál és kezdetben alig keltet­tek némi feltűnést. Két. órakor azonban a ci­gányok, akik folytatták az ivást, egyszerre szabad folyást engedtek ősi ösztöneiknek. A íedobbanásra az adott alkalmat, hogy az egyik vendég le akarta akasztani kabátját a fogasról, amely a cigányok asztala mögött volt. A bizal­mas közelség, amelybe a cigányokkal került, nem volt Ínyére az utóbbiak mik, egy hatalmas cigánylegéuy felugrott és telj# erővel a vendég arcába sújtott. — Ez az újévi jókívánságom, — tette hoz­zá. Az ütésre, mint. adott jelre fölugrottak a cigányok, nekitámadtak az egész mulató közön­ségnek és ádáz közelharc után az egész társaságot kiszorították a helyiségből. A cigányok késekkel dolgoztak, a megtámadot­tak söröskorsókkal, tányérokkal próbáltak vé­dekezni, kezdetben hiába- A kiszorított vendé­gek a korcsma előtt gyülekeztek és megfontolt tanácskozás után elhatározták az ellentáma­dást. A túlerő elszántan bevonult a helyiségbe és újból elfoglalta azt. Ekkor a cigányok es­küdtek ismét bosszút és harmadszor is föllán­golt a küzdelem. A kivülrekedt cigányok az ablakon és ajtón keresztül törtek be a- korcs­mába és már-már újból uraivá lettek a hely­zetnek, mikor az utolsó pillanatban szerencsére megérkezett a csendőrség és erélyes fáradozás után helyreállította a rendet. A csata színtere megdöbbentő képet nyúj­tott ekkor. A 'berendezés egyetlen darabja sem maradt meg épségben, minden ruiha elszakadt és a legtöbb ember megsebesült. A sebesültek pon­tos számát eddig meg sem lehetett állapítani, mert sok sebesült jónak látta jelentkezés nélkül távozni. Legalább ötven ember sebesült meg. közülük a legsúlyosabb Fryda F. krci lakos ál­lapota, aki súlyos vágásokat szenvedett ajkán, arcán és fején. Három cigányt a csendőrök le­tartóztattak, azok nem akarják megnevezni bűntársaikat és igy a szilveszteri csata meg­torlása csak korlátok közé szólítva történ­hetik. 1937 Január 3, vasárnap* D A bőröndben becsempészett bandita halála a román iró házában Bukarest, január 2. Különös és veszedelmes r ablókalandban volt része Calotesou Neiou jó- nevü román írónak s feleségének. Az iró a közel­múltban rendkívül gazdagon házasodott s felesége turceni birtokán lakott. A kastély ellen már több­ször kiséreltek meg rablótámadást, de eddig eredménytelenül. Két nappal ezelőtt hatalmas túraautó állott meg a kastély előtt, amelyből három rendkívül ele­gáns öltözetű, előkelő ur szállott ki s az otthon egyedül tartózkodó Calotescunénak azt adta elő, hogy a nagy hóviharban nem képes az autó teljes megterheléssel tovább menni, volna szives a kastély ura az egyik nagy bőröndöt néhány napig megőrizni, amikor majd ismét érte jönnek. Az asszony készséggel eleget tett a kérelemnek s a nehéz'koffert szolgákkal hevítette a kastély­ba. Nem sokkal később megérkezett a férj, akivel közölte a történteket. A férj ezt tudomásul vet­te a dolgon napirendre térték és aludni mentek. Éjjel gyanús nesz ébresztette fel a házaspárt. A zaj abból a szobából hallatszott, amelyben a bőröndöt elhelyezték. Az iró revolverrel ment át a szomszéd szobába s mikor a villanyt bekap­csolta, meglepetéssel látta, 'hogy a koffer zárjai nyitva vannak. A kofferből lélekzetvétel hangja hallatszott, mire Calotescu habozás nélkül belelőtt a bőröndbe. Rövid vergődés után teljes csend támadt a bőröndben, csupán a golyóütötte lyukon át szivárgott ki vér lassú cseppekben. Az iró csendőrökért te­lefonált és azok a bőrönd kinyitásakor egy vér­ző holttestet találtak. A halott férfi revolvert szorongatott a kezében. Minden jel amellett szól. hogy a rabló a közeledő léptek hallatára vissza.bujt a bőröndbe, mozdulat­lanul feküdt abban, felfelé tartott revolverrel. Ar­ra számított, hogy nyomban elsüti a fegyvert, mihelyt a bőrönd fedelét felemelik fölötte. A csendőrség egyelőre nem tudta megállapítani a halott rabló kilétét. SzmHÁz-KönVyKeibTCiRA. — GULÁCSY IRÉN, HUNYADY, MÁRAI, Z1LAHY irták az llj Idők újévi számának ve­zetőcikkeit és elbeszéléseit, Herczeg Ferenc szépirodalmi hetilapja két fiatal regényírót mu­tat be az olvasóközönségnek. Az egyik Vaszary Gábor, aki meglepetésszerűen tűnt fel nemrég és könyveivel váratlanul nagy sikert aratott. Uj regénye, amelyet maga illusztrál, Párisba vezeti az olvasót. Vaszary Gábor, a ragyogó humoru, kifogyhatatlan ötletességü, elmés író vidám pá­risi kalandokon vezeti keresztül magyar hőseit. A másik uj regényt a kiváló szinmüiró, Bara­bás Pál irta. A regény komoly, mai problémát tárgyal, olyan problémát, amely még nem for­dult elő az irodalomban. Az Uj Idők legújabb száma a szokásos gazdag tartalommal jelent meg. Ötletes fejlécek, művészi képek egész so­ra, a kedvelt rovatok, számos időszerű cikk teszik változatossá a lapot. Díjtalan mutatvány- számot bárkinek küld a kiadóhivatal (Budapest, VI., Andrássy-ut 16). Előfizetési dij negyedévre 40 csehszlovák korona, egyes szám ára 3 koro­na 50 fillér. Előfizetni lehet a Novitasnál Po­zsonyban (Hosszu-ucca 15). — SÚLYOS BÜNTETÉST KAPTAK A ZA- MOYSKI-KA3TÉLY BETÖRŐI. Lőcsei fuictóei- ífcónlk jelenti: Szieipteimibeír 30-én,, mint eimdiéfcezie- tes. betörést követtek el gsr-óf Zaimoyská János­nak. Alfonz spanyol exkiirály sógorának óliulblói vártáiban, A betörők a kerten keresztül a imu- xeruimi terembe jutottak és onnan egy értékeis régiséget, eigy aranyifej ü síételboitoit loptak eil. Al betörőket éppen akkor tartó,ztaittáik le, amikor a lopott holmit d akarták adná F. S. kereskedő-1 nek. Kiderült, hogy Vyxostek József kifblóii és Imrieh Mihály póillhóii fiatalembereik az illetőik, akiknek ügyét tegnap tárgyalta a kerületi bíró­ság. A beismerésben levő tetteseiket hét-hét havi börtönre átélték jogerősen. xx Közeleg a báli idény... A divatlapok­ban csak bá'li-toiletteket és főleg szép esté­lyi cipőket látunk. Az idei szezonban gyö­nyörűen kivágott arany- és ezüstszandálo­kat hordanak alacsony sarokkal. Ilyen szandálokhoz ápolt lábak valók. Pedikü- röztesse lábát szakszerűen képzett embe­reinkkel. Bafa. — HOLTTESTET TALÁLTAK VA­DÁSZAT KÖZBEN. Tornaijai tudósítónk jelenti: A magyar határ közelében, a vel- kenyei erdőkben a szokásos évvégi vadá­szatot tartották és közben a hajtők a bo­zótban egy harminc év körüli ismeretlen férfi holttestére bukkantak. A varjak már kikezdték a holttestet, amely bizonyára na­pok óta feküdt az erdőben. A vadászok je­lentése alapján a csendőrség megindította aj Vizsgálatot. A holttest személyazonosságát] addig nem áll.apiíotíák meg. 1 Öt világ rész filmesei ünneplik Zukor Adolfot, aki huszonöt év előtt alapította a világhírű Paramount filmvállalatot A ricset inasgyerek legesadiás éSeÜörténete Newyork, január 2. Január 7-én ünnepet ül a nemzetközi filmszakma Newyorkban abból az alkalomból, hogy 1912 január 7-én alapította Zukor Adolf, a magyar származású filmmágnás a Paramount-filmvállalatot, amelynek ma is el­nöke és vezetője. Ünnepi díszelőadások, hatal­mas bankettek és összejövetelek teszik majd emlékezetessé ezt a dátumot. Egymásután jelen­nek meg terjedelmes cikkek Zukor Adolf legen­dás kar riérj érői. Negyven dollár a kabátbélésben A modern filmgyártás magyar megalapítója egy kis zempléni faluból indult el meghódítani a világot. 1888-ban, alig 16 esztendős korában vándorolt ki a ricsei Zukor-gyerek az újvilágba. Otthon összeszedett kétszáz korona kölcsönt és negyven dollárra váltotta be. Gondosan a ka­bátja bélésébe varrta a hatalmas összeget, de nem költött belőle semmit, hanem mint fedél közi utas, segített a szakácsoknak a konyhában és igy jött át Amerikába. A rokonság régebben Abaujszántóba egy szatócsüzletbe küldte inasnak és szerette volna, ha megtanulta volna a mesterséget. Az ambició­zus fiatalember azonban olvasással töltötte az idejét. Tizenötéves korában megismerkedett Jó­kai és Verne összes regényeivel. Végül is gaz­dája használhatatlannak minősítette és erre a füszeresinas bejelentette a famíliának, hogy Amerikába vándorol. Ott vagyont akar gyűj­teni, mondotta önérzetesen. Kárpitosinas, kikiáltó és mutatványos Hiányos angol tudásával nem tudott Ameriká­ban állást kapni a fűszeres szakmában és igy fölcsapott kárpitosinasnak. Mivel fizetést nem kapott, negyven dollár tőkéjéből heti három dol­lárt elköltött lakásra és élelemre. Nemsokára avanzsált: kifutó fiú lett heti négy dollár fizetés­sel. Egy esztendő múlva szücsinasnak állt be. A következő év meghozta az anyagi boldogu­lást: heti nyolc dollár fizetést kapott. Egy csiká- gói üzletben dolgozott reggel hat órától este nyolcig, éjjel pedig nyelveket tanult. 1890-ben összebarátkozott egy magyar kiván­dorlóval, aki a mutatványos szakmában dolgo­zott. A csikágói vurstliban léptették föl a sza­kállas nőt, a kigyóembert és a jövendőmondó pókot. Fölváltva látták el a társak a kikiáltói tisztet. Nemsokára nagyszabású üzlethez fogtak és 1903-ban Zukor Adolf a newyorki mutatvá­nyos bódék között mint társtulajdonos szerepelt. Ezt az üzletet 3000 dollár kölcsönnel csinálták meg. A világ első heppyendje Uj találmány száguldott végig a világon: ör­döngős laterna magikát mutogattak kis bódék­ban . Zukor Adolf észrevette az uj fölfedezés jövő­jét és 10 centes belépődíj mellett ő ismertette meg az amerikai népet a mozgóképpel, amely akkor a lovasrendőrség parádéját és a robogó expresszvonatot mutatta be. Nemsokára meg­érkezett a világ nyolcadik csodája, egy teljes tizenkétperces film, amelynek cime „A nagy vonatrabi ás" volt. Ban­diták megrohannak egy vonatot, de a telegra- físta leánya Morse-jelekkel értesíti a serifet és a rendőrség elfogja a tetteseket. A serif feleségül veszi a telegrafista leányát. Ez volt az első heppyend és ezzel a kis mozidarabbal jegyezte ei magát örökre Zukor Adolf a filmmel. Sarak Bernhardt első li mdirektora Merész lépésre határozta el magát Zukor Adolf: híres színészekkel kezdett mozgófényké­peket játszani. Elkészült ,,A zendai fogoly" és a „Monté Christo", az első egész műsort betöltő fiim. A ricsei kivándorló nemsokára szerződtette Sarah Remhardtot egy történelmi dráma fő­szerepére. A Broadway nagy színigazgatói kinevet­ték, de mégis elkészült az ,.Erzsébet királyné" és megindította az arany lavinát, amelynek szűn­ni nem akaró áramlata Amerika harmadik ipar­ágává fejlesztette a filmgyártást és példátlan vi­lághatalmi pozícióra emelte a ricsei árvagyere­ket. Krach Í929~ben Minden öntudatos ifjú és leány olvassa el Molnár Cyuia „Gondozd a tested, müveid a lelked!“ cimü könyvét Ara: porfókölfségge! 5 korona Megrendelhető a szerzőnél: Losonc, Reálgimnázium, io példány rendelése esetén egy példány ingyen jár J.Keszőcze Bözsi: Álomország (Versek, 1936) Etet) kötet, róduüláisa egy fiatal köüítőinönek. Vagy egy évitiizeidiig a vareárás nem vodit ,,mo- deunT Mécs Lás áfától és néhány preTesatmáiit köilitő vieinseiltői ©ltoikiintve. Németországban ma sem .aikarl kiadó, aki megreszkározma egy ver- eie'slkiöiteto't, — Máiba verekedtem 'töíbbekkiel, ad­ják ki Ady száz válogatott vertsét német fordí­tásban. Újakban felengedett a jég^ az emberek kezdik befogadni a Ura mázsáját. Talán aiz .a baj, hogy .amilyen nehéz jó verset róni, olyan könnyű nem éppen rossz, sőt- „tehetséges^ iróát p rodukálni. író asszony (K afka Hangát) csak egy volt, köilitőmő siók, de egyetlen Kafka Margit isem. Állom országban harangod, iszenelmelt énekel, hangulatot fest, levelet ár, üzen, vitatja, hogy minden mindegy, vá.r, elíáirmillja magát, ha nem tud mán* várná, tükörbe néz, elmegy és vissza­jön, gondolkozik és rónádlkoziik, 'anyjáról miméi, számolja a napokat, tavaszt dalol, jó és rossz egyben, egyedüli márnád, eróhamtma tiil és mereng* zenét hallgat aiz udvaron, elhagyatottnak tud,ja mágiát. — az életet járja, az ásmeirős. fájdalmas, örömteli életet ez a most induló Keszöcze Bözsi. Felfedező útra indult, mint előtte számtalan más és ha végigjárta, ha anegásmemte, feli fogja fedezni: önmagát. Mintha már- most sejtené, hogy eiz igy iliesz: „Embernek születtem ember vagyok! Mindent elértem amiért lettem .. Költő hangja eiz, költőé, akii tudja, hogy az ember minden, mert az ember önmagáiban lel­heti fel csak a világot, mindennel, ami Itt önöm, fájdalom, élet. Szerény a hangja az uj köilitonö- nek, talán azért, mert, biztos a keze. ha rajzol Tudja, mit akar, ha önmagát akarja és bízik magáiban. Joga van hozzá, eziek a versek a bi­zony'tékái ennek a jogos bizalomnak. Nemcsak verselni tud, —• miár megtanulta a mestersé­geit. — hanem lát. éreiz, gondolkodik és mind­ezt egyéni módon teszi, hivatóttsággal bizo­nyítva, hogy ilyen színekkel csak ő fest. A sok, a tuilsok verskötet közit örömmel üdvözölhetjük az ö kis kötetét: sokkal érettebb és rátermet­tebb ez a versírás a nagyképűségnél, a'pátosz- . uáil, a cin'izmusnál. Egyszerit, magátófflérttefcődő. jj Ez pedig igen sok, különösen ha egy fiatal lélek i indulásáról van szó. n. p. A háború utáni években Zukor Adolf lett Hollywood fejedelme. Heti 10,000 dolláros gázsikat is fizetett a sztá­roknak. Talán ez a túlméretezett költekezés és az általános gazdasági válság okozta Zukor első anyagi válságát. Az akkor már 57 esz­tendős üzletember azonban kiállt a porondra, megmentette a Paramountot és azt később to­vábbfejlesztette. Hatalmas vagyonának egy részét föláldozta, de visszaszerezte pozícióját a filmszakmában. Zukor a iubiláris évben hazaérkezik Ricsére Zukor Adolf most értesítette egyik budapesti barátját, meghívta a jubiláris ünnepségekre és arról is értesítette, hogy a jubiláris esztendőben, 1937 nyarán újból ellátogat szülőfalujába, Ri­csére. I (*) Az esztergomi királyi palota feltárásának történetét és Julián harát ösm agyarországi ij útját ismertetik a. pozsonyi SzMK.E január 10-ikd (vasárnapi) ismeretterjesztő előadásán d<r. Haiezl Kálmán és dr. Magyar Győző kiváló történettu­dósok. Haiezl Kálmán felolvasása keretében ■ be­mutatja az. esztergomi vár alaprajzát és több fényképet is. A rendkívül érdekes tudományos előadáshoz hatásosan csatlakozik Nagy Dezső száma, aki Tinódi Lantos Sebestyénnek „Tatárjá­| rás“ cimü „króniká“-ját énekli lantkiséret mel­lett. A kereskedelmi grémium nagytermében (Goethe-ucca 15.) esti (5 órai kezdettel megtartan­dó második történelmi előadás ingyenes s igy azt mindenki — tehát nem SzMKE tagok is — meg­látogathatja. (*) Magyar szinelőadás a pozsonyi Városi Színházban. Pozsonyból jelentik: A „Kiskárpá­tok“ cserkészcsapat mükedvelőgárdája január hó folyamán újból a nagyközönség elé lép Kálmán Imre nagysikerű, régi kedves operettjével, a Ta­tárjárással. A darabot ezúttal is Nádszegi Lajos rendezi a tőle megszokott hozzáértéssel. A zenei rész vezetése Sémiiéin János zenetanár hozzáértő kezedben nyugszik. A próbák a cserkészcsapat otthonában már serényen folynak s a nagyarányú előkészületekből sikerült előadásra lehet követ­keztetni. A szereposztás ismertetésére a legköze­lebb még visszatérünk. (*) Nyiresi-Tichy Kálmán: Cinege ur végzetes tavasza. Ez a cime annak a sok szórakozást Ígé­rő szatirikus kisregénynek, amelyet Nyiresi-Tichy Kálmán tollából a VIII. évfolyamába lépő Magyar Minerva januári számában kezd közölni. A'kisre­gény erősen analitikus modorban Íródott, könyör- | t.eleniil figyelő szemmel, emberi félszegsógek és gyarlóságok mély feltárásával. Minduntalan meg­csillanó derűs humor tompítja a szatíra ólét s teszi mulatságossá a kisregényt. Nyiresi-Tichy Kálmánt jól ismeri Szlovenszkó olvasóközönsége, különösen falusi tárgyú, meleg szívvel megírt no­velláiból és rajzaiból. Úgy hisszük, e találkozás az iró uj arcával nem lesz érdektelen, s bizonyára S sokan lesznek olyanok, akik olvasni fogják a | Nyiresi-Tichy Kálmán legújabb regényét közlő | Magyar Minervát, amelynek kiadóhivatala (To- | / Sony, Sogner-'ucca. 3.) az érdeklődőknek készség. |gel szolgál csekklapnal és nyújt felvilágosítást'a I megrendelésre vonatkozólag. r Magyar háziasszonyok lapfa ►* NAGYASSZONY ◄ Megrendelhető a PMH kiadóhivatalánál irillWMIÍWnilliilli»lllllWIMIiimilllWIWIIIi ni I ■niTlílllillli II III IHlMBBIBBIHBBBBIiWiIlpWlini'liMil

Next

/
Thumbnails
Contents