Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-26 / 20. (4166.) szám
1937 január 26, kedd. 'pm^-TVVag^arhtrlap 3 A várvavárt „engesztelő" beszéd után Olaszországban és Németországban kedvezőtlen fogadtatásra talált León Blum lyoni beszéde Franciaország kitart a kollektív békerendszer elve mellett ■ ■ Leszerelés nélkül nincs gazdasági segítség ■■■ A németek viszont nem biznak a nemzetközi konferenciákban Páris, január 25. Léon Blum miniszterelnök vasárnap Lyonban tartotta várvavárt beszédet. Blum beszédében kitért az időszerű külpolitikai kérdésekre és főleg a Németországot érintő problémákról nyilatkozott. A francia miniszterelnök kijelentette, hogy a kétoldali szerződések alapján, mint ahogy ezt Hitler kancellár akarja, a francia-német béke kérdését megoldani nem lehet. Franciaország változatlanul hive az összes európai problémák közös rendezésének és csakis ebben a keretben tadja elképzelni a francia-német kérdés rendezését is. Egyetért Edén külügyminiszterrel abban, hogy az európai béke kérdése egyedül Németországtól függ. „Nem kufárkodunkr — Ebben a pillanatban úgy látszik, — mondotta Blum miniszterelnök — hogy a német állam egész szervezési tehetségét és a nemzeti akarat egész teremtő erejét a gazdasági nehézségek leküzdésére összpontosítja. Nagyon sokan vannak, akik ezt látva, spontán arra a gondolatra jutottak, hogy Németországnak gazdasági téren bizonyos előnyöket kellene biztositani, aminek fejében a birodalom résztvenne az európai kérdések békés rendezésében. — Én — mondotta Léon Blum — nem helyezkedem erre az álláspontra. Nem gondolnám, hogy Németországnak olyan ajánlatot tehetünk, ami a piaci kufárkodáshoz volna hasonló. Bennünk sokkal mélyebben él a nemzeti öntudat érzése és sokkal inkább el vagyunk tökéivé, hogy minden pillanatban megvédelmezzük nemzeti méltóságunkat, semhogy ne éreznénk hasonló tiszteletet minden más nemzet méltósága iránt. Még távolabb áll tőlünk az olyan veszélyes és hamis elgondolás, hogy Németország gazdasági nehézségeinek növekedésétől azt vámók, hogy a birodalmi kormány egy nap segítségért lesz kénytelen folyamodni és akkor minden elébetárt föltételnek aláveti magát, Végül pedig távol áll tőlünk minden ilyen elgondolás azért is, mert semmi okunk sincs kételkedni Hitler kancellár több ízben ünnepélyes körülmények között tett békenyilatkozatában. De... avatott politikai körökben elhangzott nézetek szerint azonban Németország álláspontja Blum beszédével kapcsolatban teljesen elutasító. Egyöntetű a vélemény, hogy a német kormány a beszédben legkisebb kiindulási pontot sem talál a termékeny tárgyalások megkezdésére. A Deutsches Nachrichten!)üro kommentárt fűz León Blum lyoni beszédéhez és megállapít ja, hogy Németország tapasztalatai alapján nem látja az osztatlan béke elvének az egyetlen hatásos metódust az európai béke megszervezésére. Németország emlékezetében igen élénken élnek még az elmúlt tizennyolc év tapasztalatai. Németország ez alatt az idő alatt tárgyalások utján semmit sem ért el. Pláne ami az általános kongresszusokat illeti. És hogy mégis megtalálta a szabadság és egyenjogúság útját, ezt csak annak köszönhetik, hogy saját maga nyitotta meg az utat magának és nem bízta sorsát mások jóakaratára. Hangoztatja, hogy a kétoldalú tárgyalások elve nem nélkülözi a valóságalapot, mint ahogy ezt a francia miniszterelnök fel akarja tüntetni, mert hiszen csak legutóbb igazolta be az angol-olasz megegyezés, hogy ezen az utón igenis el lehet érni az államok közötti megértést. Németország részéről változatlanul nyitva áll az együttműködés szándéka. 0 as? és angol vélemény Páris, január 25. A francia lapok természetesen élénken foglalkoznak a miniszterelnök lyoni beszédével s a Figaro berlini munkatársának jelentése alapján azt közli, hogy Hitler kancellár január 30-án válaszolni fog León Blum beszédére. A Populaire foglalkozik azzal a visszhanggal, ami León Blum beszédével kapcsolatban az európai sajtóban várható. A La Re- publique pedig előre visszautasítja a német lapoknak azt a vádját, hogy a francia kormány Moszkva befolyására utasítja vissza a Németországgal kötendő bilaterális szerződés gondolatát. Hangsúlyozni kell, hogy ez a befolyás nem létezik s a francia kormány minden kérdést saját érdekei szerint ítél meg. (Mindenesetre meg kell állapítani, hogy a „moszkvai befolyás44 vádja egyelőre még nem hangzott el a német lapokban.) Az angol lapok általában kedvező fogadtatásban részesítették Blum beszédét. A Daily Telegraph hangoztatja, hogy sem Francia- ország, sem Anglia nem képzeli, hogy kétoldali szerződések alapján rendeződhetnének az európai problémák. Minden Németország jóakaratán múlik. A News Chronicle szerint Blum lyoni beszéde tulajdonképen kiegészítése volt Edén beszédének, ami fényes bizonyítéka annak, hogy a két nyugateurópai nagyhatalom között tökéletes az egyetértés. Mindkét beszéd végeredményben a nyugati hatalmak gazdasági együttműködését ajánlotta, fel Németországnak bizoHat évig fájt a háta. Vagyont költött már egészsége visszaszerzésére. Hat évig szenvedett ez az ember hátfájásban és egész vagyont költött már, hogy enyhítse fájdalmait. Azután a Kru- schen-sóval kísérletezett. Három hét múlva úgy érezte magát, mintha újjászületett volna. Háláját a következő levélben mondja el: „Hat éven át mártír voltam, mert izületi és hátfájdalmakban szenvedtem. Vagyont költöttem már, hogy szenvedéseimet eny- hitsem, sajnos, eredménytelenül. Többször ajánlották a Krusc-hen-sót, de csak nemrégiben határoztam el magam arra, hogy kísérletet tegyek vele. Minden reggel kis adag Kruschen-sót teszek a teámba és ujjá- szülöttnek érzem magam. A fájdalmak eltűntek, a járás élvezet lett számomra és olyan jól alszom, mint évek óta nem. Hálával gondolok azokra a vegyészekre, akik az emberiség e jótéteményét felfedezték. R. T.“ A Kruschen ama sók keveréke, amelyek a belső szervezetet és az emésztőszerveket egészséges és rendszeres munkára ösztökélik. Belső tisztulási folyamatot idéznek elő, úgy hogy az izületi fájdalom, fejfájás és anyagcserezavar teljesen elmúlik. iso« nyos politikai garanciák elvállalása mellett. Élénk nyugtalanságot keltett azonban Páris- ban a római visszhang, amely határozott és elutasító. Olasz részről nem számítottak ennyire éles elutasító fogadtatással. Politikai körök megítélése szerint Olaszország elutasító álláspontjának az a magyarázata, hogy León Blum beszédében nem érintette sem a spanyol kérdést, sem pedig a középtengeri problémákat. Eltér Olaszország álláspontja Franciaországétól a kétoldali szerződésekről szóló elméletben is. „A világtörténelem legnagyobb csalása" Radek is Jölmondla a ladirafoi .A második trockista per vádlottjai is mindent beismernek - Még valamivel többet is, m.nt amennyit a vádirat a terhűkre rá - És mit szól mindehhez Trockij ? — Melyik nemzet volna azonban — folytatta León Blum beszédét — hajlandó együttműködni egy másik nemzettel olymódon, hogy neki hitelt nyújt, vagy segítségére siet a nyersanyag- ellátás terén, vagy pláne gyarmatositási lehető- get nyit meg előtte, hogyha ugyanakkor rettegnie kell attól, hogy e segítség egy szép napon ő ellene irányuló támadás forrása lesz? Hogy azt a hitelt és azokat a nyersanyagokat, amelyeket ő juttatott szomszédjának, ellene, vagy barátai ellen irányuló katonai erő formájában fogja viszontlátni. Hogy e gazdasági segítség által olyan katonai hatalom potenciáját növeli meg, amelynek áldozatai idővel ő maga, vagy barátai lehetnek. Éppen ezért — hangoztatta León Blum — kikerülhetetlen összefüggés van a gazdasági együttműködés és a politikai kérdések rendezése, illetőleg a fegyverkezési verseny beszüntetése között. Ugyanakkor lehetetlennek tartja a francia miniszterelnök, hogy nemzetközi politikai szerződést kössenek a hatalmak a lefegyverzés érdekében, ha ezt nemzetközi gazdasági egyezmény nem egészíti ki. A francia miniszterelnök beszéde végén kijelentette, hogy kormánya úgy a múltban, mint a jövőben tettekkel hajlandó bizonyítani föltétien békeakaratát, mert Franciaországnak az az érdeke, hogy Európa és az egész világ tényleges biztonságban éljen. Mit mond Berlin? Páris, január 25. Az első hírek szerint León Blum beszédének külföldi visszhangja azoknak a hatalmaknak a részéről, amelyek felé irányozva volt, nem volt kedvező. Diplomáciai körökben őszinte meglepetést keltett a beszéd. A franciákat az angol sajtó kedvező kommentárjai némileg megnyugtatják, barátságos fogadtatásban részesült a beszéd genfi körökben is, megütközést keltett azonban Németországban és •— ami a franciák számára a legkínosabb — Olaszországban is. Berlinben nem jelennek meg hétfőn lapok, úgyhogy egyelőre csak úgynevezett magánvéleményekre lehet hivatkozni, BeMoszkva, január 25. A második trockista pör vádlottainak kihallgatása pontosan olyan külsőségek mellett folyik le, mint az első pörben. Radekék éppen úgy fölmondják a vádiratot, mint Zinovjevék, sőt maga Radek még bizonyos „túlzásokba" is esik, mert olyan bűnöket is beismer, amik nincsenek a vádiratban. Radek, aki vádlottársaival ellentétben változatlanul fölényesen viselkedik, annak ellenére, hogy látszik rajta, hogy nagyon megtört a GPU börtönében, beismeri, hogy főszerepet játszott a Kyrov- gyilkosság megszervezésében. Kyrovot, aki Sztálin bizalmi embere és legbelsőbb munkatársa volt, mint ismeretes, 1934-ben gyilkolták meg és akkor a GPU több, mint száz einberet végeztetett ki emiatt a gyilkosság miatt. Radek, aki most bevallja, hogy a gyilkosság egyik előkészítője volt, még több, mint két évig, egészen a Zinovjev-pörig, mint a szovjet hivatalos külpolitikai szócsöve szerepelt és élvezte Sztálin bizalmát. Radek vallomásában beismeri azt is, hogy kapcsolatban állott bizonyos fasiszta államok diplomáciai ügyvivőivel, még pedig abból a célból, hogy Trockij tervei szerint Szovjet- oroszországot háborús konfliktusba keverje. Radek bűntársait azzal vádolja meg, hogy külügyi népbiztos korában többizben hangoztatták előre, hogy Trockij hajlandó lenne egy orosz—japán háború esetén Japánnak segítségére sietni. Szokolnikov elismerte, hogy tudott Trockij tervéről, amely szerint a hatalomrasegités fejében Trockijék Japán és Németország javára hatalmas területekről lettek volna hajlandók lemondani. Mindezeknek az ördögi machinációknak az volt egyetlen céljuk, hogy Trockijt és társait hatalomra segítsék. Radek nem ismeri a szovjet büntetőjogot A tárgyalásán néhány külföldi is Jelen van, többek között megjelent Lyon Feuehtwanger nevű emigráns német író is, akinek fényképét néhány nap előtt az európai lapok Sztálin társaságában közölték. A szovjethez közelálló baloldali lapok sem csináltak titkot belőle, hogy Gide és Celine támadásai után Feucht- wangert szemelte ki a szovjet az ellenpropa- ganda vezetésére. Feuehtwanger tehát megjelent és végighallgatta Radek vallomását. A pert egyébként elejétől fogva hallgatja az angol nagykövet is. Radok beismerő vallomásából kicseng az irónia. Vasárnapi vallomása során többek között kijelentette, hogy kéri vallomása megítélésénél tekintetbe venni azt a körülményt, hogy hónapok óta a GPU börtönében ül. Majd pedig, amikor az ügyész figyelmeztette az orosz büntetőjogra, Radek kijelentette, hogy „olyat én nem ismerek44. Ügyész: Majd a per után alkalma lesz megismerni. Radek: Ehhez én nekem valószinüleg nem lesz már időm. Radek vallomása további folyamán beismerte, hogy egy terrorista csoportnak volt a vezető feje és vállalja is a felelősséget ennek a csoportnak a működéséért, mint ahogy mondotta: „Még azokért a tagokért is, akikről nem volt tudomásom.44 Trockij, mondotta továbbá a vádlott, 1932-ben fölszólította öt, hogy az aktív harcot szervezze meg, mire ő a Trockij-Zinovjev-blokfk vezetőivel érintkezésbe lépett. 1935 decemberében levelet kapott Trockijtól, amelyben arról a kérdésről volt szó, hogy hogyan juthatnának a terroristák hatalomra Szovjetoroszországban. Nyilvánvaló, hogy Trockij csak egyetlen lehetőséget tarthatott reálisan keresztülvihetőnek: ha hár borús vereség éri Szovjetoroszországot. Ebben a levélben egyébként le van fektetve a kapitalizmus felújításának egész programja is. Az ügyésznek arra a kérdésére, hogy miért tagadott mindeddig, amikor most mindent beismer, Radek kijelentette, hogy azért, mert a taktikailag legkedvezőbb pillanatot akarta kivárni. Ügyész: Tisztában volt cselekményeinek hazaáruló voltával? Radek: Én mindig öntudatnál vagyok, kivéve, ha alszom. Ma délelőtt tizenegy órakor folytatták a tárgyalást. Trockij leleplezéseket igér Mexikó City, január 25. Az United Press mexikói munkatársának jelentése szerint Trockij teljes hevességgel veti bele magát a Sztálin elleni küzdelembe, ami mindenesetre különös egy vendégjogot élvező politikai menekültnél. A második úgynevezett trockista per vádlottjai, mint ismeretes, azt vallották, hogy Trockij egy birodalmi német megbízott utján tárgyalt velük és Hitler helyettesével megállapodást le kötöttek,! Hess, eszerint a vallomás szerint, amelyet a vádlottak a GPU börtöneiben tettek és amelyre az egész vádirat felépül, Trockijnak támogatást ígért meg, aminek fejében Trockij megígérte, hogy ha uralomra kerül, a távolkeleti partvidéket Vladivosztokkal együtt Japánhoz, Ukrajnának egy részét pedig Németországhoz csatolják, Trockij most kijelenti, hogy mindent meg fog tenni, hogy Moszkva csalását leleplezze. Mexikó uccáin hatalmas falragaszok jelentek meg Trockij arcképével és a következő felírással: „A moszkvai per a világtörténelem legnagyobb csalási manővere." Trockij felveti a kérdést, hogy ezeket a rágalmakat miért nem adták annak idején Zinovjev, vagy más tényleges politikai vezér szájába? Miért használnak ehhez jelentéktelen személyiségeket? Radekkel 1928-ban megszakított minden érintkezést. Ugyancsak állást foglalt a moszkvai perrel kapcsolatban Trockij fia is, aki az egyik angol lapba irt cikket a moszkvai per rá vonatkozó részéről. ö is csalással vádolja meg a moszkvai kormányt. A per mai napja A Radek-pör mai tárgyalásán a volt ukrán koksznépbiztost, Loginovot hallgatták ki. Vallomásában előadta, hogy 1931-ben Berlinben Pjatakov a trockista szervezetek fölállítására kapott megbízást Ukrajnában. A következő években rendszeres terror-, szabotázs- és kémkedési akciót fejtett ki ez a trockista csoport és Pjatakov az ukrán trockisták működéséről rendszeres értesítést kapott, 1935-ben Pjatakov közölte Lo- ginowal, hogy a trockista központ sorozatos terrorakciókat tervez Sztálin, Molotov, Vorosilov, Kaganovics, Koszior és Poszti- sev ellen. Ezután részletes vallomást tett az úgynevezett szabotázsmunkáról. — AIXINGER PÁRTIGAZGATÓ MEGBETEGEDETT. Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Dr. Aixánger László, az egyesült párt országos igazgatója az elmúlt napokban influenza következtében enyhébb lefolyású gócos tüdőgyulladáson esett át. Állapota már annyira javult, hogy remény van rá, hogy néhány nap múlva újból átveheti hivatalát.
