Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-24 / 19. (4165.) szám

rwrii i mini m Mimii — ma—

Gyökeres segítséget —

a mezőgazdaságnak

(p, z.) A mezőgazdasági kényszeregyességek- röl szóló kormányrendelet kihirdetése idején fél' reérthetetlemil leszögeztük egyesült pártunknak ama nézetét, hogy ez az intézkedés nem rendel' keztk azokkal a kellékekkel, amelyek képesek lennének a tönk szélén álló mezőgazdatársada- lom súlyos helyzetén valamit is javítani. Az álláspont megindokolása világos és kézenfekvő volt: az eljárás bonyolult és túlságosan költséges ahoz, semhogy a hozzáfűzött túlzott reményeket valóra válthassa. Ma, a rendelet érvényességé- nek tizenegyedik hónapjában már fölrajzolható az eredmény körvonala, amelyről tárgyilagosan megállapítható, hogy egyáltalában rossz s hogy a mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás in- tézménye még a legsötétebben látók legminimálisabb reményét sem váltotta valóra, Hogy kételyeink mennyire helyénvalók voltak, azt misem bizonyítja beszédesebben, mint dr. Srb miniszteri tanácsosnak a képviselőház alkotmány- jogi bizottságában adott fölvilágositása. Ebből megtudtuk, hogy a köztársaságban 11,051 esetben adtak be indítványt az eljárás megindítása iránt, de az eljárás csak 6913 esetben indult meg, Már ennek a körülménynek a megvilágítására adott magyarázat is egymagában igazolja azt a régebbi megállapításunkat, hogy az eljárás költséges és bonyolult. A megindítani kért eljárásoknak majdnem a felét részben amiatt szüntették be, mert a kérvényező nem tudta letétbe j helyezni az eljárás költségeit, részben pedig azért, j mert az előirások labirintusában ki nem ismerve magát, meg sem jelent a tárgyaláson. A megindított 6913 eljárás közül 1428 eljárást szintén beszüntettek minden eredmény nélkül, s ami a legszomorubb, csak 53 esetben kerülhetett sor szavazásra s a hitelezők ezek közül is csak 29 esetben kötöttek egyességet. Srb miniszteri tanácsos föntebb ismertetett adataiból minden túlzástól mentesen megállapítható az a tény, hogy a rendelet egyáltalában nem váltotta be az optimisták által hozzá fűzött remények — számban ki sem fejezhető -— kis százalékát sem. Az állami statisztikai hivatal kimutatása némileg eltér a parlament alkotmányjogi bizottságában ismertetett adatoktól, de lényegében mitsem változtat a helyzeten. A statisztikai hivatal kimutatása szerint a köztársaság területén összesen 7412 eljárás indult meg. Ezek közül 4556 Cseh- és Morvaországban, 2856 pedig Szlovenszkón és Kárpátalján, A történelmi országrészekben megindított eljárásokban a tuladósodottság 323 millió korona, míg a Szlovenszkón és Kárpátalján indított eljárásokban a tuladósodottság közel 209 millió koronát tesz ki, tehát a helyzet aránytalanul súlyosabb, A kimutatásokból megállapítható az is, hogy a megindított eljárásokban a passzívák összege mégegyszer annyi, mint az aktíváké. Ezekkel a számadatokkal szemben azután egykönnyen megdől a rendelet tneghosz- szabbitása idején különösen a baloldali pártok által hangoztatott amaz állítás, hogy a mező- gazdaság helyzete nem is olyan súlyos, mint j ahogy hiresztelik és azt az állításukat a megin-1 ditott eljárások aránylag alacsony számával támasztották alá, de figyelmen kívül hagyták a statisztikai hivatalnak a tuladósodottságra vonatkozó rovatában foglalt számadatokat és elfelejtették azt, hogy az eljárás annyira költséges, hogy a legtöbb esetben már csak ezért sem kérték a megindítását. Az eddig megindítóit eljárásokból fölrajzolódó kontúrok, egy árnyalattal még sötétebbek lennének, ha ismernénk ama mezőgazdaságok eladósodottságának adatait, amelyekre vonatkozóan az indítványt visszautasították, vagy az eljárást a már jelzett okokból nem is kérték.

A mezőgazdaság helyzete igenis komoly aggodalomra ad okot ma, a meghosszabbított moratórium, az úgynevezett fizetési kedvezmények után és a mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás intézményének tizenegyedik hónapja végén. Az egyik éppen olyan keveset segített, mint a másik, de a legkevesebbet mégis csak a mezőgazdasági kényszeregyességi eljárás. Tizenegy hónap eredménye 29 egyesség, — nagyon sovány eredmény és ebben a rendelet hiányos- ' sága és fogyatékossága mellett oroszlánrész juf ! a gazdák nyomasztó helyzetének. Mert mi egyébbel indokolható az a körülmény, hogy az eljárások tekintélyes hányada azért nem indítható meg, mert a kérvényezőnek még csak az eljárás költségeire sincs pénze? De ha össze is kuporgatná a gazda az eljárás megindításához szükséges tetemes összeget, remélhető-e, hogy teljesíteni fogja tudni az olyan elenyésző csekély számban létrejött egyességekben megszabott fizetési kötelezettséget. A jelekből Ítélve, " aligha. Megbízható jelentések szerint a ma még folyamatban lévő — és kevés, mondhatni semmi eredménnyel nem kecsegtető — eljárásokban a költségek összege ezresekre rúg s a hitelezők majdnem minden esetben peres utón érvényesítik követelésüket, hogy a sikertelen egyesség után erélyesebben léphessenek föl az adóssal szemben. Ugyancsak szlovenszkói jelentésünk van arról, hogy szakértő körök túlzott optimizmussal is legföljebb 5—10 százalékra becsülik amaz eljárások számát, amelyekben esetleg valami eredmény várható. Ez lenne tehát az eredmény? Sajnos, igen!

A mezőgazdaság vigasztalan helyzetén csak gyökeres megoldás segíthet. A környező országokban számos vonzó példa adódik. Hogy a legkézenfekvőbbet, a jugoszláviai megoldást említsük: ott a gazdák adósságának felét egyszerűen leírták, a másik felét pedig több éven át törleszthető elviselhető részletekre osztották. De nem kell ilyen messzire menni. Pártunk a gaz- daadówtágok rendezésére vonatkozóan néhány

14

1937 Január 24, vasárnap.

Prága, január 23. A képviselőház közélelmezési bizottságának cukorügyi albizottsága, mint ismeretes, határozatot hozott, amely szerint a cukor kilónkénti ára 1.40 koronával leszállítandó. A határozati javaslathoz minden párt hozzájárult, kivéve az agrárpártot, mely utóbbi a Brdlik-féle terv mellett foglalt állást. A terv, mint ismeretes, abban áll, hogy a cukor árának esetleges leszállításával egyúttal emeljék föl a müzsir árát. A terv elutasítását csak örömmel vehetjük tudomásul.

Sajnos, elmúlt már az az idő, amikor a magyar kisgazda leölt sertésének zsírját és a termelt vajat maga fogyasztotta el. Ma kénytelen eladni azért, hogy a zsir, vagy a vaj és a müzsir ára közötti kis különbséget megtakarítsa

és sokszor kénytelen beérni a margarinnal. Egyelőre nyílt kérdés az, hogy leszállitják-e a cukor árát és ha igen, úgy kinek a számiájára. Az agrárok előreláthatólag mindent el fognak követni aziránt, hogy a cukorkarteUek jövedelme, — amely az ő jövedelmük, — megmaradjon.

Hogy ezt a kérdést miként oldják meg, Szlovenszkó és Kárpátalja szempontjából igen nagy fontossággal bír. Éppen ezért a magyarságnak ezen a téren nemcsak állásfoglalása, de követelése is van.

Mandelik Róbert, a cukorkartell elnöke a „Pra- ger Tagblatt" január 14-iki számában foglalkozott a cukoripar helyzetével. Rengeteg számadatot közölt, amelyek között az ember nehezen ismeri ki magát. Annyit azonban megtudunk az adatokból, hogy

a gyárak a külföldre eladott cukor mázsájáért 60 koronát kapnak

(azóta ez az ár emelkedett), míg a belföldön elhelyezett cukor mázsája után a gyárnak 342 koronája marad.

Most, hogy a kivitel lényegesen emelkedett, körülbelül a belföldi fogyasztás mennyiségének 70 százaléka kerül kivitelre (valamikor az export a

Irta: FEKETE IMRE

belföldi fogyasztás mennyiségének kétszerese volt), könnyű kiszámítani, hogy a cukorgyárak minden mázsa eladott cukorért 226 koronát kaptak.

Már most a belföldi cukorárnak 140 koronával való leszállítása esetén, amennyiben ez a leszállítás a cukorgyárak terhére menne, az átlagban kapott ár 144 korona lenne. Ezzel szemben a cukorkartell elnöke megállapítja, hogy a cukor előállítási ára mázsánkint 140 korona.

Megbízható helyről származó adataimmal ez a szám összevág, de csak úgy, hogy ebben az árban nemcsak az előállítási ár, hanem az összes egyéb üzemi költség, a leírások összege és a befektetett tőke legalább 6 százalékának megfelelő nyereség is benne van.

A parlamenti bizottság tehát helyesen állapította meg az árakat, ha a levonás teljes egészében a cukorgyárak rovására fog történni. Mi sem természetesebb, hogy a köztársaság közvéleménye, a termelők és a fogyasztók hatalmas tömege, kivéve az agrárpártot és cukorgyári érdekeltségeit, azt követeli, hogy

a cukor árának leszállítása a gyárak számlájára történjék.

Ezenkívül követeli azt is, hogy szűnjenek meg mindazok a kedvezmények, amelyeket a cukorgyárak eddig az államtól élveztek. Ez a követelés érthető, már csak azért is, mert a cukorkartell működése nemcsak a fogyasztóra, de a kisgazdákra sem mondható áldásosnak. Elvégre tarthatatlan állapot az, hogy a gazda a répát továbbra is 12 koronáért adja el, mert a gazdát legalább 18 koronás ár illetné meg. Fcrdiísák a gyárak erre a célra azokat az összegeket, amelyeket különféle adóvisszaíéritések és vasúti kedvezmények formájában élveztek. Ezzel a követeléssel összefügg az is, hogy

vegyék már egyszer revízió alá a répakontingenseket és helyesbítsék azokat.

Mert lehetetlen az a helyzet, hogy a nagy cukorgyárak a saját mezőgazdasági üzemeikben, bérelt

földjeiken, vagy az állítólagos „mezőgazdasági cukorgyárak14 részvényeseinek földjén (Stoupal) termeljék a cukorrépamennyiség legnagyobb részét, mig

a kisgazdák kontingenseit annyira lecsökkentették, hogy a vetésforgó, az állattartás és a talaj termelőerejének fenntartása került veszélybe.

A vetésterületek revíziója annál is inkább kívánatos, mivel ennek elmulasztása esetén a répaárak fölemelésének az lenne a következménye, ;• hogy a nagy befolyásosok igyekeznének magukhoz ragadni a répakontingens nagyrészét.

A bizottság amaz ajánlatához, amely szerint a nélkülöző néprétegek ellátását olcsóbbitott cukorral kellene biztosítani, Szlovenszkó és Kárpátalja lakosságának szintén megvannak a külön követelései. A köztársaság 25 kilós átlagos alacsony cukorfogyasztása úgy jön ki, hogy mig Csehországban a cukorfogyasztás 29 kiló, addig Szlovenszkón a cukorfogyasztás 12, Kárpátalján pedig csak 5 kiló.

Az a terület, ahol az életnívó ennyire alacsony, ahol a lakosság nagyrésze csak hírből ismeri a cukrot, indokoltan jelenthető ki teljes egészében olyan Ínséges területnek, ahol alacsonyabbra kell szabni a cukor árát, mint a köztársaság többi részeiben.

Veszteség ezáltal senkit sem ér. Mert Szlovenszkó

I

és Kárpátalja népe még nagyarányú árkedvezmény esetén is csak kis töredékét kanja vissza annak az összegnek, amelytől az alacsonyabban megállapított gabonaárak mellett elesik. Ezenfelül pedig elengedhetetlenül szükség van a nagymértékben nélkülözök, tehát a kisgazdák, a zsellérek és a munkások részére a cukor árának további csökkentésére. Ennek a kiadásnak a fedezésére fordítandó annak az összegnek egvrésze, amelyet az állam cukoradóban bevesz, helyesebben annak a megnagyobbított adójövedelemnek egyrésze, amely az oí° 1 csóbbodás által előálló nagyobb cukorfogyasztás “ révén folyik be az állampénztárba.

Kárpátalján több mint negyedével csökkent

a gabonafélék vetésterülete

10'7 százalék az átlagos csökkenés

Prága, január 23. Az áll'ami statisztikai hivatal ma tette közzé az őszi gabona vetésterülete felbecsülésére vonatkozó adatokat. Ebből megállapítható, hogy Csehországban a vetésterület 288.377 ha, azaz

10.8 százalékkal kisebb, mint 1936 őszén, Morvaországban 150.313 ha, azaz 10.4 százalékkal kisebb, Szlovenszkón 332.332 ha. A csökkenés 9.2 százalék, Kárpátalján pedig a vetésterület 25.698 ha, a csökkenés

27.8 százalék. Az egész állam területén a vetésterület 796.720 ha az 1936. évi

892.602 hektárral szemben, azaz a csökkenés átlagban 10.7 százalék. A jelentés megállapítja, hogy az egész állam adatait véve tekintetbe, a rozs vetésterülete csökkent, az árpa vetésterülete növekedett. A gabonafélék vetésterülete Kárpátalján több mint negyedével csökkent. A búza vetésterülete az egész köztársaság területén arányosan csökkent, kivéve Kárpátalját, ahol a csökkenés nagyobb méretű. A rozs vetésterülete a történelmi országrészekben növekedett, mig Szlovenszkón és Kárpátalján csökkent.

I búza vetésSeaü'eféiiek ktrlátezása is a gabonaárakból esillsit levonások megbénítják a sámmiM mezőgazdaságot

Nagyszombat, január 23. (Saját tudósítóiktól.) Á mezőgazdák és föld bárlök o rszágos egyesülete a napokban Nagyszombatban vezetőségi ülést tartott. Az ülésen emlékiratot dolgoztak ki. Ebben kérik a kormányt, hogy a mezőgazdasági bérleti szerződési viszonyokat rendező törvény hatályát hosszabbítsa meg mindaddig, mig a gabonamono pélium érvényben marad. A memorandumban leszögezik azt is. hogy a búza vetésterületéneik korlátozása es a gabonaárakból eszközölt súlyos levonások megbénítják a mezőgazdaságot. Az egyesület memorandumában ezen kívül kéri, hogy a kormány mielőbb rendezze a rc- paárak kérdését és fölhívja az illetékesek figyelmét arra a tarthatatlan állapotra, amely amiatt áll elő, hogy a cukorkartell kérdése még mindig nincsen rendezve. Ennek a következménye. ugyanis az, hogy a cukorgyárak rendszerint addig huzzák-halasztják a répaár megI állapi iá sát, mig n»eg nem kezdődnek a mezö- j1 gazdasági munkák és ekkor a szorongatott helyzetben lévő gazdákkal a cukorgyárak azt 'teszik, amit akarnak. Ideje lenne már — állapítja meg a memorandum, — hogy a mezö- „gazdák és a földbérlők maguk állapítsák meg la répa vetésterületét s hogy azt ne a cukor- fgyárak diktálják a gazdaköiziöiiségnek.

Befejezés elölt a dobánybeváitss a Víg völgyében

Vágihosszufalu, január 23. Tudósítónk jelenti: Megírta a PMH, hegy a Vág völgyéiben az didiéin minőség tekintetében igen kiváló dohánytermés volt. A doihánybeviáMás már befejezésihez közeledik. Ma már niegállapitható, hogy a gazdák reménye nem vált valóra, mert a kitűnő minőségű dohányt hallatlanul alacsony áron: 3, de legföiijeiblb 5 koronáért váltották he. A termelők a beváltás eredményeivel egyáltalában nincsenek megelégedve.

Nem lehel ÉrsetulvMt rizst vásárolni

Érsekújvár, január 23. Tudósítónk jelenti: Ismeretes, hogy a közigazgatási hatóságok Érsekújvárod több kereskedőt megbüntettek azért, mert a régi készletből maradt rizst a devalváció utáni napiáron adták el s a hatóságok ebben árdrágítást láttak. Több kereskedőt 10—20 ezer koronás büntetéssel és az iparengedély hosz- szabb időre való megvonásával sújtották. A hatósági intézkedéseknek az lett a következménye, hogy a kereskedők most nem mernek rizst raktáron tartani s az elmúlt héten Érsekújvárod alig lehetett rizst kapni.

évvel ezelőtt olyan javaslatot dolgozott ki, mely kiválóan alkalmas lett volna, hogy könnyítsen a mezőgazdaság válságos helyzetén. A javaslat sorsa a többi életrevaló magyar kisebbségi javaslat sorsa lett: akta lett belőle. Most pártunk mezőgazdasági szakosztálya a megváltozott viszonyokhoz mért uj tervezetet dolgozott ki. A tervezet ismét időszerű, mert a sok eredménytelen kísérlet után a mezőgazdaság olyan intézkedést vár, amely végre alkalmas lesz a súlyos válsággal küzdő mezőgazdák tarthatatlan helyzetének megváltoztatására. Különösen Szlovenszkó és Kárpátalja mezőgazdáidrsadalma vár gyors intézkedést, valóban könnyítést hozó gyökere- intézkedést, mert a kísér!etekből már éppen elég volt.

(—) A kereskedelmi hitelek nyilvántartása. A

Nemzeti Bank a napokban fejezi ibe a pénzintézetektől a kereskedelmi hitelekre vonatkozóan beérkezett anyag földolgozását és február közepén küldi vissza a pénzintézeteknek azokra az adósokra vonatkozó bejelentéseket, akik több pénzintézet kimutatásában is előfordulnak. Eddig az ideig a pénzintézetek nem kötelesek az adósság állását közölni a 1036 december 31-i állapot ezerint, amint azt több pénzintézet tette.

(—) Kukoricabehozatal. A gabonatánsaeáig elnöksége tegnap tartott ülésén a kisautant államokból 401) vagon kukorica behozatalát engedélyezte baromfi etetés céljaira.

(—) Fölemelték az apróbb elektrotechnikai áruk árát. Az elektrotechnikád üzemek az apróbb elektrotechnikai áruk árát a zománc és a réz árának drágulása következtében a tegnap tartott gyűlésen azonnali hatállyal 5 Százalékkal fölemelték.

<—) A vajkivitel adatai. Az állatszindikátus be vételedből nyert támogatással 1936 végéig 20 vagon vaj került kivitelre, éspedig 15 vagon Németországba, 5 vagon pedig Olaszországba.

(—) A cukorrépaszállitás adatai. Az októberi vasúti teberiárusizállitás 19.7 százalékát a répa- szálliitns telte. A. szállított mennyiség 1550 ezer Ionná volt, 'A. cukorrépa és a répaszelet, szállítása •vsak 1 százalékkal marad a szóm, koksz- és brikett szállítás mennyisége mögött, amely október hónap bán a, szállítási forgalom 20 százalékát tette.

(—) .Tatareseu irja alá a csehszlovák—román hitelegyezményt. A ..Lidové Noviny“ értesülés szerint a Baduleecu Viktor államti.kár által Prágában a román hadsereg fölszerelését elősegítő hitelre vonatkozóan kötött egyezményt maga Talarescu miniszterelnök fogja aláírni. A román miniszterelnök hir szerint január végén jön Prágába,

(—) Szerződéses hivatalnokokat vesz* föl a ke- | reskcdelemügyi minisztérium. Megírta a PMH, hogy arz engedélyezési eljárás egyesítésére irányuló előkészületek javában folynak. A személyi kérdés megoldása még mindig nagy nehézségeket okoz, minthogy a devizabizottság- hivatalnokainak átvétele ellen kifogások merültek föl. A kormányhoz javaslatot terjesztenek be, hogy a kereskedelemügyi minisztérium 50 szerződéses hivatalnokot vehessen föl. A fizetéseikre a költségvetésben nincs fedezet. Azt tervezik, hogy külön számlál állítanak föl, erre fogják vezetni az engedélyezési eljárásban befolyt illetékeket és ez összegből fogják fedezni az adminisztratív kiadásokat.

(—) A kereskedelmi malmok átvételi kötelezettsége. A Gabonatársaság elnöksége tegnap tar- ott ülésén elhatározta, hogy a kereskedelmi malmok akkor tesznek eleget átvételi kötelezett éhüknek, ha az egyes felszabad lási időszakban a föl-zaba- ditott mennyiségnek legalább a 92 százalékát átvették.

(—) A parcellán- és üvegipar a prágai tavaszt vásáron. A parcellán- és üvegipari kiállítás a prágai vásároknak mindenkor jelentős ró-zol képezte. A március 5—14-ig tartó tavaszi vásáron* a porcel- lánipnri cégek ismét teljes számban vesznek róv/.t, A kiállításon mindenfajtája porcellánáru bernnln tágra kerül, u^anosak e csoportban kerül benuita fásra a finom kenum ikai áru is.

A. c^'vjkorAr