Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-23 / 18. (4164.) szám

1937 január 23, szombat. A JlculeU-iiQty (*) Radekről az Izvesztijában a következő épületes jellemzés olvasható: „Csúszómászó, képmutató, piszkos hüllő, mérgezett trockis- ti vipera, aki hízelgő vigyor mögé rejti mé­regfogait. Egész politikai pályafutása alatt mindig Lenin ellen harcolt, többször sikerült leütni, de mint valami hernyó hozzátapadt a szovjetállam hatalmas tölgyéhez, mindig tet­szés szerint változtatta színeit, hogy illegáli­san résztvehessen az ellenforradalmi háló szövésében.“ Emeli e hatásos jeUemkép ér­dekességét, hogy az Izvesztija lapjain látott tuípvilágot, ahol nemrégiben még Radek az első hegedűt játszotta s ahol közvetlen a Zi- novjev-pör előtt ő maga is hasonló hangon irt volt barátairól, mig utánuk nem hajították át is a szovjetigazságszolgáltatás meszes­gödrébe. Lehet, hogy Radek „undok vipera- fajzat“ volt, elvégre az Izvesztija szerkesztő­ségében csak tudhatják, hiszen éveken ke­resztül együtt dolgoztak vele, rajongással vették körül, tömjénezték, ő volt a szovjet nagy publicistája. Sok európai újságíró em­lékszik rá még abból az időből, amikor sűrűn járt Genfbe és szellemes, gyilkosán éles kis jellemzéseket adott európai államférfiakról és problémákról. Az úgynevezett „érdekes fc]ek“ közé számított Genf nemzetközi sznob­jai előtt. Szakállal körített arc, a szemüveg mögül élesen villanó szemek, pipa, magasra- gombolt zubbony, amilyet Sztálin is visel, gyors, kurta mozdulatok, fáradhatatlan vitá­zókedv, minden nyelven, esetleg egyszerre több nyelven is. Ez volt Radek. Ugyszólván ő volt az első bolseviki, akit a genfi színpad közönsége látott, igaz, csak a kulisszák mö­gött mozgott, de kóstolót adott abból a szem­léletből, abból a szellemiségből, ami rövid idővel utána Litvinovval hivatalosan is be­vonult Genfbe. Akkor még a szovjet nem volt tagja a népszövetségnek, ez még Bricrnd és Stresemann népszövetsége volt s Radek, aki mint az Izvesztija szerkesztője néha felbuk­kant Genfben, nagyon hatásosan alakította a büffében és a népszövetségi palota folyo­sóin a tagadás szellemének szerepét. Gyilkos cikkeket irt a népszövetségről, később a nép- szövetséget békén hagyta, de engesztelhetet­lenül támadta Angliát, a politikusokat, a biro­dalmat, az angol jellemei, az angol irodalmat, mindent, ami angol volt. Ez az anglofobha ak­kor divatos volt Oroszországban, a filmeken is angol tiszti egyenruhában jelent meg az ellenforradalom ördöge. De veit idő, amikor Radek a franciákról is leszedte a keresztvi­zet. (Például megírta, hogy a háború alatt ho­gyan tizedelték a francia ezrediket s hogy hajszálon múlott a forradalom.) Engesztel­hetetlenül és szélsőségesen tudott gyűlölni, ő nem valamiről vagy valakiről irt — hanem valami vagy valaki ellen. Ismerjük a harcos újságírónak ezt a típusát, Harden is akkor volt a legsziporkázóbb és leghatásosabb, ami­kor támadni kellett. De Harden, — ha már az ő nevét ragadta ki az emlékezet a sok ha­sonló név közül, — lelkesen hadakozott, Radek azonban gúnnyal marta le a bőrt ál­dozatának arcáról. A nagy európai lapok féltek tőle, nem. szerették idézni, csak néha olvastam egyik-másik megjegyzését a sorok közé rejtve valamilyen úgynevezett polgári világlapban. Az európai olvasó általában ke­veset tudott róla. Radek csak a hitlerizmus uralomra jut ás a után kapott polgárjogot. Hit­lerről irt cikkét például olyan lapok is hoz­ták, amelyekben azelőtt nevét se szabadott lenyomtatni. A nagykapitalista és úgyneve­zett óliberális sajtó egyszeriben felfedezte Radeket. A kommunista intellektuelek lapjai pedig ünnepi alkalomnak tekintették Radek cikkeit közölni, a francia baloldal híres lapja, a ,,Lu“ hosszú időn át vezető helyen kö­zölte az Izvesztija, vagyis Radek véleményét európai dolgokról. Egy másik francia balol­dali lapban, a „Vendredi“-ben pedig hatásos riportot olvastam róla. A szerző, ha jól em­lékszem, valami hölgy, meglátogatta Szovjet- Oroszországban és beszámolt Radek „puritán“ életéről és puritán gondolkozásáról. Akkor még nem volt „piszkos hüllő“ és „mérgezett trockista vipera“, hanem ünnepelt szovjetirö volt, akit oda lehetett állítani a rajongó euró­pai intellektuelek été példaképnek. No, de mi lesz most, moszkvai parancsszóra ezentúl Radekről csak mint undok viperafajzatról le­het beszélni intellektuel körökben? S mert az Izvesztija most — ugylátszik, illetékesen, — megállapítja, hogy világ életében tapadó her­nyó volt, át kell értékelni egy hernyó vála­dékává mindazokat a gondolatokat és szel­lemességeket, amiket Radek éveken keresztül európai államférfiakról, írókról, intézmények­ről az Izvesztijábam leirt? Azt tudjuk, hogy a szovjet urai rövid utón el fogják intézni a Rádek-problémát, láttuk, hogyan működik a szovjet olvasztókemencéje, — de hogyan in­tézik majd el magukban ezt a problémát az európai intellektuelek, azok, akiknek mind­az, amit Gide és Céline látott Oroszországban, nem elég s nem elég a GPU vésztörvényszé­kének a dühöngése sem, hogy szemüket rányis­sák a valóságra? Mert a naiv orosz tömegek talán beveszik, hogy a tegnapi próféta mára undok kígyóvá vedlett, de mit szólnak majd, azok, akik mindig mindennel és mindenkivel szemben a fölényes értelmem nevében ítélkez­nek, hfi szovjetkérdésről van szó? Arra nem vágyók kiváncsi, hogy mit imák majd ebből tu alkalomból a szovjet kisebb és nagyobb ^^GAlMAO^ARHlRIiAI> (feltalálták a függőlegesen felszálló tepülakoesit Teljes sikerrel mulatták be Washingtonban ■■ Sima leszállás a Kapitolium mellett Washington, január 22. A technika és ci­vilizáció egy uj érdekes találmánnyal bő­vült, amely már régóta foglalkoztatta az aviatikusokat. A repülőkocsi, ez az érdekes és kézenfekvő elgondolás valósággá vált: e napokban Washingtonban, a város központjában teljes eredménnyel kipróbálták. Az érde­kes gép függőlegesen ereszkedett alá a Kapitolium közvetlen közelében l'evö té­ren, ott beállt az autók sorába és saját ke­rekein berobogott a garázsba. A találmány már régóta foglalkoztatta a re­pülőgép-tervezőket, főleg a francia techni­kusokat. Elsőnek Voisin foglalkozott olyan autó szerkesztésével, amely útközben egy­szerűen átrepüli a járhatatlan hegyeket. Utána Richet, Tatin, Brégust és más avia- tikusok dolgoztak a terv kivitelén, de pozi­tív eredmény nélkül. A francia technikusokat főleg az az elgondolás vezette, hogy a légi utasokat megkíméljék attól, hogy autón utazzanak ki a városoktól elég távol levő repülőterekre és megérkezéskor ugyancsak autót legyenek kénytelenek igénybevenni. A légi utazást ez lényegesen megdrágítja, igy támadt az a gondolat, hogy a repülőgép leszál­lása után behajlitott szárnyakkal, megkisebbe­dett testtel tovább folytassa útját a városba, mint autó. Komoly megoldásra Franciaország­ban nem került sor, mert az itteni kutatók első­sorban a repülőgép hadi alkalmazására kerestek újabb és újabb javításokat. Amerikára várt a feladat, hogy az érdekes problémát megoldja. A „La Cierva“ nevű repülőkocsi rotoros, he­likopteres szerkezet. Az uj találmány egyben tökéletesen megoldja a függőleges felszállás és leszállás kérdését is. Hosszú évek kísérletei után jutottak el a feltalálók eddig az eredményig. A vállalkozást az amerikai polgári repülőtársaság égisze alatt egy helikopter-vállalat finanszíroz­za. A találmány képe széles alvázat mutat, amelynek tetejére helyezték el a rotort és a há­rom széles lapátból álló légcsavart. A kísérleti leszállás Washingtonban tökéletesen sikerült, utána a három lapát közül kettőt függőlegesen összehajtottak, a harmadik pedig hosszában si­mult hozzá a karosszéria tetejéhez. A repülőkocsinak három kereke van, kettő elől, egymástól 1 méter 78 centiméter távolságban, a harmadik pedig hátul és ez áll összeköttetés­ben a motorral. A motor szükség szerint hajtja a hátsókereket és a rotort. Felszálláskor a pilóta a rotort indítja meg, amelynek csak egyik lapátja forog a levegőben, mindaddig, amig egy emeltyű nyomásra a másik két lapát is ki csapódik és az igy keletkező légnyomás egyszer­re függőlegesen emeli a levegőbe a gépet. A koosi egész súlya 612 kilogram, a hajíólapátok átmérője 10 méter, az egész magasság 2 méter 43 centiméter. Az uj szerkezet egyelőre nem halad túlságos sebességgel az országúton: mindössze 40 kilométert tesz meg óránként. A levegőben óránkénti sebessége 185 kilométer, ami aránytalanul jobb eredmény, de még mindig' messze mögötte van a normális repülőgépek se­bességének. Meghalt Schloffer Hermann, a prágai német egyetem világhírű sebésztanára Prága, január 22. Tegnap este hosszas szenve­dés után meghalt a prágai német egyetem hircs sebészpi’oSesszora, Schloííer Hermann. A világhírű sebész évek óta betegeskedett, általános és ko- ronáris érelmeszesedésben szenvedett. Mintegy két hónappal ezelőtt ágynak dőlt és ncha az orvcsck mindent elkövettek megmentésére, a nagybeteg csütörtökön este hét órakor kiszenvedett. Dr. Schloffer Hermann 1888 május 18-án szüle­tett Grácban. 1802-ben avatták az orvostudományok doktorává a gráoi egyetemen. 1010 bán magán­tanár lett a prágai német egyetemen, 1002-ben pe­dig már mint rendkívül taná.t hívták meg az innsbrucki egyetemre. 1911-ben nevezték ki rendes tanárrá a prágai német egye.emen/ Kittül az idő ől kezdve ő volt a német egyetem sebészeii osztályá­nak vezetője. Tudományos működése csakhamar ! nagy hirt szerzett neki az ország határain túl is és a a külföldi órvcsegyesületek is, többek közölt a bu­1 “ dapesti orvosegyesület, a bocsi orvosegyesület, stb. tiszteletbeli tagjukká választották. Különösen nagy eredményeiket ért el az agysebé&zet terén, &zámc6 operációt ő kísérelt meg először s ezeket a beavat­kozásokat róla is nevezték el. Schloffer Hermann mint ember is kiváló szemé­lyiség volt és nemcsak tisztelték, de szigorúsága ellenére szerették is tan tványai 'és betegei. Hosszú ideig az ervösi fakultás vezetője volt. Kiváló orvo­sok kerültek iki a íkeze alól, akik közül sokan mű­ködnek Szlovéniákén és a fiatal czlovenszkói ma­gyar orvosgéneráció is egyik kiváló mesterét vesz­tette- el benne. — Klinikája vezetését átmenet 'eg dr. Lieblein Viktor v-e^te át, aki a beteg tudóst helyettesítette is. A japán kereskedőnek halált, a budapesti táncosnőnek szerencsét Kozott egy fekeíeköves ezüst gyűrű Titokzatos hajsza a kísértékű ezűstkariha után Bécs, Pozsony és Budapest kozott ■ « A japán „fekete sárkány világszövetség" keze a háttérben? Budapest, január 22. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Még a múlt év nyarán történt, hogy egy becsben tartózkodó jokohamai japán ke­reskedő Bécs mellett rejtélyes körülmények között a Dunába fulladt. Abban az időben egy Berlinből érkezett japán mérnök tüzetesen érdeklődött Becsben a tragi- kusvégü japán kereskedő hátrahagyott holmijai után s főként egy feketeköves ezüst gyűrű érdekelte. Ez a gyűrű azonban eltűnt. A japán mérnök egy magánnyomozót bízott meg a gyűrű felkutatásával. A gyűrű iránti ér­deklődését azzal indokolta, hogy az elhunyt ke- resikedő családjának igen értékes családi gyűrű­jéről van szó. A gyűrű nyomában A magánnyomozó megkezdte munkáját, ha­zsoldosai, de például érdekelne, hogy Hein- rich Mann ir-e a moszkvai per hatása alatt uj fejezetet „Hass“ cintü könyvéhez? S hogy a kényes Romáin RoUand mit szól ehhez a viperás és hernyós stílushoz? S aztán még az is érdekelne, hogy azok a nemzetközi intel- lektuel-szervezetek, amelyek minden politikai pörnél tiltakozó sürgönyökkel árasztják el a bíróságokat és kormányokat, most majd meg­találják-e szavulwt? Mert a Zinovjev-pör ide­jén hallgattak és még az Emberi jogok ligája sem tartotta nyitva boltját ebből az alkalom­ból. Már látom, hogy Friedrich Bili ur hogyan húzza le megint sürgősen a redőnyöket és kiakasztja a boltja fölé a kis táblát: „Nátha- járvány miatt egyelőre zárva“t marosan megállapította, hogy a japán kereskedő a kérdéses gyűrűt Becsben egy Beke Júlia nevű pozsonyi származású táncosnőnek ajándékozta. A magándetektív Pozsonyba utazott s ott meg is találta a táncosnőt, aki közben már más mű­vésznevet vett fel. A gyűrű azonban már nem volt nála. A japán kereskedőre emlékezett s azt mondta, hogy a kereskedő nagyon furcsa ember volt, gyak­ran össze-vissza beszélt tücsköt-bogarat vala­mi titokzatos föladatról és a halálról. A gyűrűnek a táncosnő nem tulajdonított külö­nösebb értéket s ezért nemrégiben, amikor Bu­dapesten volt, egy Fitos Manci néven ismert híres angyalföldi szépségnek ajándékozta. Megtalálják a gyűrűt Budapesten A magánnyomozó megbízása alapján tovább követte a nyomot s igy Budapestre is elutazott Fölkutatta Fitos Mancit s tőle 800 pengőért visszaváltotta a különleges gyűrűt. A leány ez időtől kezdve a szokottnál nagyobb mérték­ben költekezett, amire figyelmesek lettek is­merősei s akkor tudódott ki a titokzatos gyűrű története. Manci ugyanis azt mondotta, hogy egy vacak kis ezüsfgyürü hozott neki szerencsét, mert hiszen a kis ezüstkarikáért 800 pengőt kapott. A japán mérnök nem nyilatkozik A [magá/nmyoraOiZÓ imiegitailáilvta a gyűrűt, azon­nal értesítette erről a be ró I ni japán mérnököt. A mérnök csütörtökön Budapestre érkezett. A 8 órai Újság mnuriknitáinsa tólkieresite a mér­nököt ezá’llóbiötl'i lakásán,, hogy a gyűrű történe­téről tőle valamit megtudjon. ■ Az újságíró ugyanis emlékezett arra, hogy az utóbbi időben egy Japánban élő angol újság­író amerikai és angol lapokban szenzációs híreket közölt egy az egész világon működő titkos „ fekete sárkány-szövetségről^, amely' nek tagjai feketeköves ezüst gyűrűt viselnek, A japán mérnök az újságíró kérdéseire kitérő válaszokat adott és amikor a hírlapíró a tit­kos szövetség kérdését kezdte feszegetni, egy pillanatra meghökkent, majd azzal vágta ki magát, hogy ő már hosszú évek óta lakik Európában és különben is európai és ameri­kai lapok sok mindenfélét Írnak össze a Tá­vol Kelettel kapcsolatban. Az újságíró a Béoshen elhunyt japán dcereeikedő hullaija rejtély éneik kulcséit ebben az eilitűmit, 'de megkerült fekieteiköves e-züst gyűrűben véli fel­fedezni. Magyar álnév alatt sportol Svájcban a belga király Páris, január 22. III. Lipót belga király Svájcban üdül, ahol Montana Vermala környékén hódol a télisportnak. A király rangrejtve tartózkodik Svájcban s a szállo­dában igy töltötte ki a bejelentőlapot: M. de Réthy, tisztviselő. Budapesti bál Münchenben München, január 22. Páratlan pompa és nagy kulturesemény jegyében zajlott le teg­nap Münchenben a „Budapest város bálja*'. A bál a müncheni német színház pazarul kivilágított hatalmas nézőterén folyt le. A magyar kormányt és Budapestet Szendy Károly polgármester képviselte. A meghí­vott vendégek sorában ott volt a bajor kor­mány, a német nemzeti szocialista párt or­szágos vezetője s a müncheni konzuli tes­tület igen sok tagja. A kulturest és bál mű­sorát magyar tánc- és zeneszámok tarkítot­ták. Tataresiu Prágába Jen? Bukarest, január 22. Tatarescu ro­mán miniszterelnök a bukaresti politikai körökben elterjedt hírek szerint január vé­gén valószínűleg Prágába utazik. A román miniszterelnök Prágában személyesen írja alá a Csehszlovákia és Románia között lét­rejött hadifelszerelési szerződést. Julianna felépült betegségéből Krynica, január 22. Julianna holland trdn- örökcsnő az elmúlt héten megbetegedett és egy hétig az ágyat őrizte. Egészségi állapota most teljesen helyreállt és férjével tegnap már újabb sikirándulásokat tett a környéken. ^ BENES ELNÖK A PRÁGAI VÁ­ROSHÁZÁN. A köztársaság elnöke pénte­ken délelőtt áámal kancellár kíséretében megjelent a prágai óvárosi városházán, ahol dr. Baxa polgármester fogadta. Az e'- nöki látogatás a betegségéből felépült pol­gármesternek szólt és magánjellegű volt. 5

Next

/
Thumbnails
Contents