Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-23 / 18. (4164.) szám

1937 Január 23, szombat. «PRXGSI-MAG^SR-HTRLai> 3 A szenátusi előadó bejelenti a nemzetvédelmi kiadások emelését ■ A szenátus mindkét olvasásban elfogadta az 1935-ös zárszámadást ■ Hokky Károly szenátor éles bírálata a zárszámadási vitában mezési albizottsága éppen most állapította meg, hogy a cukor ára leszállítható 140 fillér-' rel, anélkül, hogy a termelő és a kiskereske­dő megérezné. Miért nem szállítják le hát sür­gősen? Azért, mert az egyik párt hasznára, a másiknak kárára van. De minden esetben a fogyasztók bőrére megy, akik üllő és kala­pács közé szorulnak mindig a drágítás miatt, — Maga a népjóléti miniszter mondotta, hogy a lakosságnak nagyobbik fele nem keresi meg a létminimumot. A központi szociális biztositó intézet közzétett adatai szerint a kereső sze­mélyek 67 százaléka a mindennapi megélhetés legszükségesebb eszközeit sem tudja beszerezni. A magyarok ét a költtégveiét Prága, január 22. A szenátus plenáris ülésén ma délben az 1935. évi állami zár­számadást tárgyalták. A zárszámadás bi­zottsági előadója, Modrácek képviselő fi­gyelemre méltó előadmányában egyebek között a következőket mondotta: — A válság éveiből az államadósság ret­tenetesen súlyos terhével fogunk kijutni s ezzel még nagyon hosszú ideig kell majd birkóznunk. A feszült külpolitikai helyzetre való fi' gyelemmel számolnunk kell majd a had­seregre fordított összegek növelésével és ezért nagyon körültekintően kell majd gazdálkodni az állami bevételekkel, ha azt akarjuk, hogy az adósságcsinálás megszűnjön és ha nem akarunk uj adós­ságokat csinálni. Az előadó a továbbiakban elitéli azokat a különféle elméleteket, melyek uj adósságok csinálásával akarják visszahozni a jólétet. A vita során elsőnek Hokky Károly sze­nátor szólalt fel. Beszédét alább ismertetjük. Hokky Károly beszéde — Az 1935. évi állami zárszámadás, — kezdte beszédét a szenátor — mint már 1930 óta valamennyi,. jelentős deficittel zá­rult. Ez a deficit 1728 millió korona. Még ki­mondani is sok, hát még elgondolni! A terheit és következményeit viselni pedig kétségbeejtő, — A pénzügyi törvény szerint a költség- vetés jelentős túllépése csak a törvényhozás hozzájárulásával történhetik. De ki tartja azt szükségesnek? Ki felelős ezért? Itt a mi­niszter urak nyakló nélkül költekezhetnek. A községi képviselőtestület vagy tanács, ha költekezik, vagy rosszul gazdálkodik, kor­mánybiztost kap a nyakára. A falusi bírót még be is csukják, ha a község vagyonával nem kellő gonddal gazdálkodik. A minisz­tereket nem. Itt. ha valaki azt mondja, „nem, nem soha", akkor becsukják. De, aki a polgárok adójából — sokszor az utolsó párnából —■ befolyt állami jövede­lemmel felelőtlenül gazdálkodik, a haja- szála sem görbül meg. A zárszámadások kétségtelen bizonyítékai annak, hogy itt az állam pénzei ,,Csáky-szalmája“, amellyel az illetékesek felelőtlenül gazdálkodhatnak. Mikor alkotja meg a törvényhozás a mi­niszterek felelősségéről szóló törvényt? — Vagy itt már úrrá lett az a gondolko­dás, hogy sokszor éppen a hatóságok neg­ligálják a törvényt. Illik rájuk Merezskov- szkij mondása: „a törvények pókhálók, amelyeken a kis legyek fennakadnak, a nagy kártevő bogarak pedig áttörnek." Emelkedő adókivetések — Nemcsak törvénytelen, de erkölcstelen is ez a túlköltekezés, amely — a kormány­körök védekezése szerint — a gazdasági válság miatt állott elő, mert a válság termé­szetes következménye a bevételek csökke­nése. Az adóelőírás mégis állandóan növek­szik. Ezt legjobban visszatükrözi a behajtott adók összege. Ezekből kitűnik, hogy 1935-ben egyenes adók fejé­ben 326 millió, forgalmi adókból 143 millió, vámokból 133 millió, illetékekből 144 mil­lió, fogyasztási adókból 171 millió koro­nával kevesebb, vagyis összesen kereken egymilliárd koronával kevesebb folyt be, mint azt a költségvetésben, előirányozták. Az adómorál föltételei — A kormány mindig sürgeti az adómorál emelését. Lehet-e ott adómorált teremteni, ahol amely egyedül a törvényhozásnak volna fe­lelős. Ezt az állami számvevőszéket sürgetem én már kerek nyolc esztendeje. A nemzetiségek és egyházak hangulata — Vájjon megvan-e a nemzetiségek konszo­lidációja? Nyilvánvalóan nem igazolja ezt az, hogy a németeknél, szlovákoknál, magyaroknál a kormányzással elégedetlenek alkotják a leg­nagyobb pártokat. Hasonlóképen elégedetlenek az autonómiát sürgető ruszin pártok, sőt az autonómiát követelő ruszin ellenzékiek sodra még a koalíciós pártok ruszin tagjait is magával ragadja. Ha a kisebb nemzetiségeket nézzük, a lengyelek és románok szintén az elégedetlenek táborában vannak. — Hát az egyházak nem elégedetlenek? Elég csak a római katolikus püspökök memo­randumát elolvasni, amely az elégedetlenség éles kiáltása. A reformátusok még máig meg nem erősített törvényeit, a kongruanélküli papokat, a bezárt felekezeti iskolákat, a nyugdíjas felekezeti taní­tók panaszait s a nem állami óvónők siralmait szintén az elégedetlenség jeleinek kell minősíteni. Növekszik a drágaság — A munkanélküliek nagy tábora ugyancsak nem a konszolidáció jele. A munkában lévők elégedetlensége is fel-feltör olykor. S talán méltán, mert míg 1929 óta a drágaság lényegesen emelke­dett, amiről az árindex kétségtelen bizonyíté­kot ad, addig a munkabérek fokozatosan csökkentek. 1929-ben az átlag napi munkabér 18.90 korona volt, 1930-ban 19.10 korona, 1935-ben pedig 15.75 korona, vagyis a mun­kabérek több mint 20 százalékkal csökkentek. — Vagy lehet-e ott konszolidáció, ahol az állampolgár legfontosabb, alapvető joga: az állampolgárság nincsen rendezve? Ahol négy generációra kell viszamenni s vala­mennyinek itt kellett születnie, élnie nagykorú­nak lennie, hogy megkapja az állampolgárságot. A lelkek konszolidációjának akadálya ■— Lelki konszolidáció nincs itt. Lehet-e ott leki konszolidációról beszélni, ahol egy magyar egyetemi hallgató, amikor egy egészen kis ösz- szegü havi ösztöndíjért pályázik s bevallja őszintén a magyarságát, ezt aláhúzzák vastagon piros ceruzával, mert ez a legfőbb bűne. Felhívták, hogy változtassa meg nemzetisé­gét. Szóval adja el a lelkét. Nem tette. Nem is kaptiá meg a havi 60 koronás ösztöndíjat. Ez a szellem az, amely itt uralkodik. Itt min­denkinek a lelkét pénzért akarják megvásá­rolni. így nem lehet konszolidációt teremteni. Pénzért fogadott zsoldosok sohasem áldoz­ták fel magukat egy eszméért. Ha a csehszlovák eszmét ily pénzért vásárolt zsoldosok fogják szolgálni, akkor az sohasem fog diadalmaskodni, mert az első kis forgószél feldönti. Csak szeretettel lehet megnyerni em heréket eszmék szolgálatára. Az ezredik kartell — Elégedetlenség van mindenütt. Csak bele kell nézni a főiskolai végzettségű állami tisztvi­selők szövetsége hivatalos lapjának soraiba. Panaszkodnak, hogy a devalváció következté­ben beállott drágulás' miatt nagyon megnehezült az életük. Nem is csoda, mert ők nem jubilál­nak. Nem úgy, mint a kartellben lévők, akik most már az ezredik kartellt teremtették meg Cseh­szlovákiában. Ezek drágítják fölöslegesen a szegény tisztviselőknek s általában a lakosság­nak a megélhetését. És a különböző szindi­kátusok és monopóliumok, A parlament élei­Félórás ülés után február 11-re napolta el magát a képviselőház A közigazgatási bíróság reformja és az aprópénzjavaslat a tárgysorozaton Prága, január 22. A képviselőház ma dél­előtt félórás ülést tartott, amelyen a Lengyelországgal kötött kereskedelmi egyezmény pót jegyzőkönyvét és a nem­zetközi áru- és személyszállítási egyez­ményt — az úgynevezett római egyez­ményt — ratifikálta a bizottsági előadók jelentése alapján, gyorsított eljárással mindkét olvasásban. Ezenkívül négy mentelmi ügyet intézett el a képviselőház: ez alkalommal nem adott ki senkit. A képviselőház legközelebb február 11-én 11 órakor tart ülést. Napirendjén szerepel az aprópénzjavaslat, a közigazgatási bíró­ság reformja és a Guatemalával kötött ke­reskedelmi szerződés. A közbeeső három hét alatt csak bizottsági ülések várhatók. —Mi magyarok természetesen elégedetlenek vagyunk a költségvetés és zárszámadás adatai­val, mert mindig kifelejtenek bennünket a nekünk jogo­san és törvényesen járó összértékből, így legutóbb is nagy elégedetlenséget keltett az, amikor 1,850.000 koronás szubvencióból mind­össze 20 ezer koronát kapott a Masaryk-aka- démia, holott nekünk százalékos arányszám sze­rint legalább 90 ezer korona járt volna. Én ezeken kívül mint ruszinszkói is elégedet­len vagyok, mert hiába kérjük úgy a költség- vetésben, mint a zárszámadásban a ruszin­szkói tételeknek: bevételeknek és kiadások­nak külön kimutatását, ez mindezideig elma­radt, holott nagyon allikalmas volna a kormányté­nyezőknek is örökkön hangoztatott állításaik beigazolására, hogy Ruszinszkóra ráfizetnek. Én azonban kétlem, hogy ez az állítás a valóságnak megfelelne. A további szónokok KvaSnicka cseh nemzeti egységpárti sze­nátor az állami pénzekkel való szanálásokat közéletünk fekélyeinek nevezi,. Mikulicek kommunista elismeri, hogy az államvédelemre rendkívüli összegek kelle­nek, de a nemzetgyűlésnek kétségtelen joga van ellenőrizni, hogy e pénzeket mire for­dítják s hogyan használják fel. Krejci cseh néppárti szerint' az ily komoly időkben meg kellene szűnnie a belső vi­szálykodásnak és vetélkedésnek. A szanálási akciót a szövetkezeteknél és bankoknál 1923-ban kezdték meg s igy nem történt semmi törvényellenes, ha ezt a szanálási akciót a néppárti szövetkeze­teken 1936-ban fejezték be. A szenátus ezután mindkét olvasásban megszavazta az 1935. évi állami zárszám­adást s bizonytalan időre elnapolta ma­gát A szenátus legközelebbi ülését írásban hív­ják össze, ügy mondják, hogy csak február végén. Addig az ideig a kőművesek igyek­szenek darab munkát végezni a szenátus belső berendezésén. A vasúti törvény javaslata most a szená­tus alkotmányjogi bizottságában van. Ez a bizottság alválasztmánynak adta ki a javas­latot. gatja az -egyesületi és családi összejövetelek bé­kéjét. Ezért a romániai országos magyar párt parlamenti csoportja elhatározta, hogy Bethlen György vezetésével küldöttségileg fog megjelenni a belügyminiszter és a szigurancia vezérigazgatója előtt s tőlük a sérelmes intéz­kedések megváltoztatását fogják kérni. A parlamenti csoport foglalkozott az előkészület­ben tevő törvényjavaslatokkal is, igy egyebek között a -mezőgazdasági termelésre vonatkozó törvényjavaslattal amelynek intézkedései úgyszól­ván teljesen lehetetlenné teszik az egyéni gaz­dálkodást. Ezért a magyar párt parlamenti cso­portja a javaslatok képviselőlházd tárgyalásánál a -törvényjavaslat ellen fog állást foglalni. Az állampolgári listák felülvizsgálásával kapcsolat­ban a magyar párt parlamenti csoportja javas­latot készít arra nézve, hogy mindazok, akik még nincsenek felvéve az állampolgári lajstromba, de erre törvényad-ta joguk van, utólag vétesse­nek fel az állampolgárok közé. Végül a parlamenti csoport elhatározta, 'hogy küldöttségileg keresi fel a pénzügyminisztert azoknak a kisebbségi közalkalmazottaknak érdekében, akiket a nyelv­vizsgák során nyugdíj nélkül bocsátottak el a köz-szolgálatból s akik elbocsátásuk -miatt felleb­beztek ugyan, de ügyük még nem nyert -elintézést. A romániai magyar párt harca az erdélyi magyarságot sújtó intézkedések ellen Bethlen György küldöttséget vezetett a belügy- és a pénzügyminiszterhez az adókivetés nem áll arányban a jövedelemmel, s ezt leginkább az egészen kis egzisztenciáknál látjuk. Az adómorál ellen elsősorban az vét, aki több adót vet ki, mint amennyit a fél vagyoni és kereseti viszonyai megengednek. Ezen a té­ren kell az adómorál szilárd alapjait megte­remteni, hogy a kivetés arányos legyen a jövedelemmel. A parlamentnek felelős, független számvevőszéket! — A karácsonyi és az újévi lapokban vezető államférfiak és törvényhozók nagy cikkekben dicsőítették az itteni konszolidációt. Lehet-e konszolidáció ott, ahol az állami vagyonkezelés olyan felelőtlen? A konszolidáció alapja a pénzügyi konszoli­dáció. 1930 óta 10 milliárd deficit mutatkozik a költségvetésekben. Ezt a felelőtlen állami pénzkezelést csak egy modern törvénnyel megalkotott állami számvevőszék tudná meg­akadályozni, egy olyan állami számvevőszék, Bukarest, január 22. Az országos magyar párt parlamenti csoportja csütörtökön Buka­restben ülést tartott. Az ülésen elsősorban a ro­mániai magyarságot ért legutóbbi sérelmekkel é6 a magyarság kulturális tevékenységét szinte teltesen megbénító hatósági intézkedésekkel fog­lalkoztak. A parlamenti csoport megállapította, hogy- ....... .. ez Intézkedések következtében még az egyház alkotmányos működése a a kulturegyesületek alapszabályszerü munkája is teljesen megvan bénítva. A szegénysorsu diákok Msegitését célzó társa­dalmi ünnepélyek betiltása napirenden van, nem beszélve arról, hogy a párt gazdasági és poli­tikai szervezkedését minden eszközzel megaka­dályozzák. A belügyminiszternek az a rendelete, amellyel a titkos és -éjszakai összejövetelek, -részt­vevőit azonnali letartóztatással sújtja, a rendőri és csend őri önkény túlzásaira vezet és megboly­Géni a francia-angol együtt­működésben látja az emópai politika tengelyét Páris január 22. A Matin genfi munkatársa szerint a jelenlegi népszövetségi ülésszak érdek­lődésének előterében a francia—angol együttműkö­dés kérdése áll. Ha Franciaország és Anglia együtt­működése biztosítva lesz, akkor a két hatalom ked­vezően befolyásolhatja az európai politikát. A Pe­tit Journal szerint a francia—angol antant ma erősebb, mint valaha volt. A Petit Párisién úgy véli, hogy Németország inkább hajlandó a fran­cia—angol állásponthoz közeledni, mint Olaszor­szág, mert nagy gazdasági előnyöket remél kapni előzékenységéért. Az angol diplomácia az elmúlt napokban hatalmas munkát végzett Berlinben és a gazdasági problémákat is letárgyalta. Fran­ciaország, Anglia és Németország között a gaz­dasági együttműködés hatalmas rendszere ke. d kialakulni. Az uj megállapodások nagy előnyö­ket biztosítanak a birodalomnak.

Next

/
Thumbnails
Contents