Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-23 / 18. (4164.) szám
, Ma: Nagy rádió melléklet 18 oldal. Ara Ké 1.20 XVI. évf. 18. (4164) szám > Szombat • 1937 január 23 Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havonta 26 Ké., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 KI, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága II., Panská ulice 12, 11. emelet. • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON: 3 0 3 -1 1. ® • SŰRGÖNYC1M: HÍRLAP, PRAHA. A HIÁNYZÓ TANÜGYI ÖNKORMÁNYZAT írta: Dr. Salkovszky Jenő Az alkotmányosság fogalmából következik, hogy az állampolgárok résztvegyenek egyrészt a törvények meghozatalában, másrészt azok végrehajtásában, azaz a közigazgatásban. Áll ez a tanügyi közigazgatásra is, ame- lyet csak akkor nevezhetünk alkotmányosnak és demokratikusnak, ha abban a polgárok is résztvesznek. Szlovenszkón azonban a polgárok a tanügyi közigazgatásban, —• a felekezeti iskolaszékek szűk hatáskörétől, eltekintve, — egyáltalán nem vesznek részt. A tanügyi közigazgatást kizárólag állami szervek, az állami tanfelügyelők és az iskolaügyi minisztérium úgynevezett szlovenszkói referátuma intézi és arra a polgároknak semmi befolyásuk nincs. A hivatalnoki elv e majdnem kizárólagos érvényesülése a tanügyi közigazgatásnak [teljesen autokratikus jelleget ad, amely az alkotmány és az abban lefektetett demokratikus elvekkel szöges ellentétben van. Azt halljuk hangoztatni, hogy a kormány •ezt az állapotot csak átmenetinek tekinti, azonban a köztársaság megalakulása óta már 18 év telt el és sine ira et stúdió megállapíthatjuk, hogy az átmenet túl hosszúra nyúlik és alkalmasnak látszik arra, hogy rendszerré váljék. A Szlovenszkón a fordulatig érvényben volt magyar közigazgatási rendszer a tanügyi igazgatásban is elismerte a polgárok részvételét, a tanügyi önkormányzatot. Az 1876. évi XXVIII. törvénycikk foglalta rendszerbe az iskolaügyi önkormányzati hatóságokat. E törvény értelmében ily hatóságok a községi és felekezeti iskolái, iskolaszékei, az állami iskolák gondnokságai, mig másodfokon a közigazgatási bizottságok és a törvényhatósági népnevelési bizottságok voltak az iskolaügyi önkormányzat szervei. Az iskolaszékek és iskolagondnokságok megszabdalt hatáskörükben ma is müködA történelmi országok sem nélkülözték az államfordulat előtt a tanügyi önkormányzati szerveket. . Itt a járási iskolabizottságok, valamint a tartományi, — országos — iskolatanácsok működtek, tagjai részben az országos, illetve járási képviseletek választott kiküldöttei, részben szakelőadók, továbbá az országos, illetve járási tanfelügyelők, valamint az egyházak és a tanítóság képviselői. Hatáskörükbe tartozott a minisztériumok részére javaslatok előterjesztése, az iskolák létesítésénél és kibővítésénél való közreműködés, az ideiglenes tanítók kinevezése és azoknak végleges állásokra való jelölése stb. Az iskolatanácsok külön alakultak meg a cseh- és külön a német iskolák számára és ha valamely járásban csak néhány cseh vagy német iskola működött, úgy ezek nem a járási többséget alkotó másnyelvü iskola- tanácshoz tartoztak, hanem a legközelebbi járásban működő, azonosnyelvii tanácshoz. Láthatjuk tehát, hogy a történelmi országok iskolaügyi közigazgatása szintén túlnyomórészt az önkormányzati elv alapján épült fel . és a nemzetiségi tagozódást is figyelembe vette. A sérelem ott kezdődik, hogy amíg a fordulat után a történelmi országokban a járási iskolabizottságok és országos iskola- tanácsok némi megszorításokkal tovább működtek és nemzetiségi elkülönülésüket is megtartották, addig Szlovenszkón és Kárpátalján megszüntették a régi magyar intézményeket, de azokat újakkal nem pótolták. A történelmi országok tehát továbbra is élvezik a tanügyi önkormányzat előnyeit, mig Szlovenszkó és Kárpátalja azt nélkülözni kénytelen. Hogy ezáltal az elmúlt 18 év alatt mennyit vesztett Szlovenszkó és KárUj belpolitikai válság Tokióban feloszlatták a Japán partámenití A katonák győzelme a pártok fölött - A kormány diktatúrára törekszik Tokio, január 22. A japán parlament keddi ülésén az ellenzéki politikusok rendkívül hevesen támadták a kormány katonai politikáját. A szónokok szerint a hadsereg megnemengedeít befolyást gyakorol Hirota miniszterelnök politikájára és lehetetlen helyzetbe hozta az országot, A legélesebb támadásokat a kormány ellen Hamada képviselő, a Seyukaj-párt vezetője intézte, aki kijelentette, hogy Hirota kormánya harminc év óta a legnépszerütlenebb kormány Japánban. Hamada ezután hevesen támadta a hadsereget, amely szerinte diktatúrára törekszik. A miniszteri padsorokban a beszéd óriási izgalmat keltett. A hadsereggel együtt a haditengerészet is sértve érzi magát a politikusok támadásai miatt* Amikor Arita külügyminiszter szólásra emelkedett* hogy megvédje a kormánypolitikát, a képviselők hazugnak nevezték és nem engedték szóhoz jutni, A japán kabinet pénteken reggel ülést tartott, hogy tanácskozzék arról a krízisről, amelyet a politikusok hadseregellenes támadása az országban keltett. A kormány elhatározta, hogy a parlamentet föloszlatja. A hadsereg ugyanis kijelentette, hogy nem hajlandó együttműködni a parlamentben képviselt pártokká s ezért szükségesnek mutatkozott a parlament föloszlatása* Tokiói politikai körökben az elhatározásnak nagy jelentőséget tulajdonítanak, mert valószínű, hogy az uj választásokig a kormány igyekezni fog a hadsereggel karöltve megerősíteni pozícióját. A parlament föloszlatásában általában a katonai körök győzelmét látják, A politikai helyzet Japánban jelenleg rendkívül bizonytalan és a gazdasági vezetőket komoly aggodalommal tölti el az örökös nyugtalanság. Hamada képviselő, aki a kormány élleni támadást vezette, kijelentette, hogy a hadsereget nem sértette meg. Ha beszédében olyasvalamit találna, ami sértő, harakirit követ el, de ha nincsen sértő beszédében, akkor Teraucsi hadügyminiszter kötelessége, hogy harakirit kövessen el. Hamada képviselő kitűnő szónok és eddig már három kormányt buktatott meg Japánban. A spanyolországi légi háború Uj, pusztító bombatámadás Madrid ellen A harctereken csend - Újabb bombamerényletek Liszabonban - Azana a spanyol rendszerről nek. A 'közigazgatási bizottságok és a megyei (városi) népnevelési bizottságok azonban, bár törvény működésűket meg nem szüntette, tényleg nincsenek megalakítva és nem is működnek. A közigazgatási bizottság 5 törvényhatósági (tehát önkormányzati), 5 állami tisztviselőből és 10, a megyegyülés által választott (tehát önkormányzati) tagból állott és hatáskörébe tartozott a megye területén mü. ködő nép- és polgári iskolák felügyelete, a községi iskolaszéki számadások felülvizsgálata, a tanfelügyelő munkájának ellenőrzése, másrészt jelentéseket és véleményező javaslatokat küldött a vallás- és közoktatás- ügyi miniszternek. A népnevelési bizottságokat a törvény- hatósági képviselőtestülete alakította meg és pedig egyrészt a tanügy iránt érdeklődő polgárokból (8 — 10 tag), másrészt a vallásfelekezetek egy-egy kiküldöttjéből és az állami, községi és felekezeti tanítók egy-egy megválasztott tagjából. E bizottság az ösz- szes népnevelési ügyekben véleményező és imditványozásl hatáskörrel bírt, tagjai látogatták az iskolákat stb. Amint láthatjuk, e bizottságok meglehetős széles hatáskörrel voltak felruházva és ösz- szeállitásuk túlnyomóan az önkormányzati -tlv alapján történj Madrid, január 22. A tegnapi holdfényes éjjelen a nacionalista repülőgépek 21.30 óra és 24 óra között négy bombatámadást intéztek Madrid ellen. Több mint hetven nehézsúlyú bambát dobtak le. összesen hét hárommo toros bombavető vett részt az akcióban, hat feltűnően gyors vadászrepülőgép kíséretében. A támadás középpontjában a keleti kerület állt az úgynevezett semleges zóna közelében, továbbá a város délkeleti része. A váratlan támadások óriási pánikot keltettek a városban, amely az elmúlt napokban aránylag nem sokat szenvedett bombatámadásoktól s némileg megnyugodott. A nagykaliberü bombák robbanását mindenfelé hallani lehetett. Több városrészben egyetlen ablak sem maradt épen. Az uccákon szörnyű jelenetek játszódtak le, amikor az álmából felriasztott lakosság hiányos öltözékben kirohant lakásaiból és kétségbesetten keresett menedéket. A pincékben leírhatatlan volt a tolongás. A kormány egyelőre nem adott ki jelentést a bombatámadás által okozott kárról, de valószínű, hogy a bombák sok embert megöltek, A város peremén és az egyetemi városban, amely eddig heves harcok színhelye volt, az elmúlt két nap alatt szokatlan csönd uralkodott* Az ágyuk mindkét részen alig néhány lövést tettek. Salazar szigorú intézkedései Líszabon, január 22. Az elmúlt éjszaka a portugál fővárosiban két újabb bombamerénylet történt. Egy bomba Barcarale városrészben robbant fel, a másik Caxias kerületben. A robbanások nem okoztak különös kárt. A hadügyminisztérium raktárában ugyancsak bombát találtak* A merényletekkel kapcsolatban eddig hat kommunistát letartóztattak, közöttük több külföldit, aki hamisított útlevéllel utazott. Minisztertanácsot hívtak össze, amely kizárólag a merényletek kérdésével foglalkozott. A miniszter- tanács után a következő jelentést adták kőt — A minisztertanács Salazar elnök elnöklése alatt foglalkozott az elmúlt éjszaka eseményeivel és azokkal a rendszabályokkal, amelyeket a kommunista merényletek miatt foganatosítania kell. A vidékről érkezett tudósítások szerint több vidéki katonai raktárban ugyancsak bombák robbantak* üzana nyilatkozata Valencia, január 22. Azana valenciai köztársasági elnök csütörtökön résztvett a minisztertanácson. Délután a városházán fogadtatás volt, amelyen a Valenciában lévő diplomaták is megjelentek, továbbá a belga parlamenti bizottság* Azana szerint Spanyolországba idegen elemek törtek be* Nemcsak a meglévő politikai rendszer sorsa forog kockán, mondotta Azana, hanem Spanyolország függetlensége is. A spanyol polgárháború a külföldi beavatkozás miatt a nyugateurópai egyensúlyt veszélyezteti.