Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-20 / 15. (4161.) szám

1937 január 20, szerda. ^RWIAlMACifeARHlRLAR 7 Hűiben. idd Keddre virradó éjszaka az egész köztársaság­ban havazás állott be, de mig nyugaton a hő­mérséklet nagyjában változatlan maradt, a Kárpátokban a fagy fokozódott. A minimum Kőrösmezőn —30 fok volt. A hegyekben a mi­nimum —16 fok. — Időjóslat: Továbbra is a télles, helyenként havazásra hajló időjárás. — NEM LEHET HAMISÍTANI AZ UJ MAGYAR ÚTLEVELEKET. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti telefonon: A magyar bel­ügyminisztériumban hónapokig tartó tanácsko­zások után elhatározták, hogy az eddig haszná­latban volt magyar útleveleket január közepétől uj útlevelekre cserélik ki. A régi bamasrinü út­levelek helyett a jövőben zöldszinü, keménykö- iésii könyvecskéket hoznak forgalomba. Az uj útlevelek lapjai vegyi papinból készülnek és kü­lönleges vegyi tintával írják be az útlevél tulaj­donosának személyi adatait. A fényképet fém- ikapcsokkal erősítik be az útlevélbe. Az uj út­leveleknek az kisz az előnyük, hogy a különle­ges vegyi papír és a külön e célra készült vegyi tinta miatt lehetetlenné válik az utkvél hamisí­tása. Ha ugyanis a vegyi papírra bármilyen tin­tával imák, a papiros elszineződik, az irás kö­rül folt képződik, amely világosan megmutatja, hogy hamisítás történt. — ÁTKÖLTÖZÖTT A PRÁGAI MÁK. A prágai Magyar Akadémikusok Köre január 15-ón a Vencel-té>r 72. számú ház II. emele­tére kiöitö'aött. — ELÍTÉLTÉK a „SLOVENSKÁ KRAJINA£‘ FELELŐS SZERKESZTŐJÉT. Zsolnai tudósitónk jelenti: Az annakidején Zsolnán megjelent „Slo- venská Krajina“ cimü hetilap volt felelős szer­kesztője, Simek B. és b&szterecbányai tudósitója., Cbalupnik János állott a trencséni sajtóbiróság előtt. A lap 1033 tavaszán megírta, hogy a szel­őéi állami erdőkezelőségnél nagy rendetlenség uralkodik, s emiatt az állam érzékeny kárt szen­ved. A cikk alapiján az államügyészség néhány tanút hallgatott ki, majd elrendelte Krebs Ferenc igazgató letartóztatását. A főtárgyaláson azon­ban a tanuk visszavonták terhelő vallomásukat, s Krebset felmentették. Krebs Ferenciekkor saj­tópert indított a lap ellen. A bíróság Simek fe­lelős szerkesztőt a köteles gondosság elmulasz­tása miatt 200 korona pénzbüntetésre, Ohalupni- kot pedig 500 korona pénzbírságra ítélte. — „BUDAPESTI BÁL" — MÜNCHEN­BEN. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: Szendy Károly polgármester két fővárosi tanácsnok kíséretében szerdán hivatalos meg­hívásra Münchenbe utazik. München városa ugyanis „Ball dér Stadt Budapest" címen nagy­szabású ünnepélyt rendez s erre meghívták a magyar illetékes tényezőket is. A magyar kor­mány rendelkezése folytán Szendy polgármester utazik el az ünnepségre. — SÚLYOS SZERENCSÉTLENSÉG A POZSONYI LÚDVTG-MALOMBAN. Pozso­nyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Kedden délelőtt tíz óra tájban a Ludvíg-malomba hívták ki a mentőket. Kotrla Pál 43 éves csütörtöki vasutas a drótkötélpályán dolgozott. Munka közben a földre bukott, oly szerencsétlenül esett el, hogy eltörött a csipöcsontja és súlyos belső sérüléseket szenvedett. A mentők haldokolva szállították be a kórházba. Pojio szappan minden mosáshoz f — HATVANSZÁZALÉKOS UTAZÁSI KED­VEZMÉNY BERLINBE. Január 29-től február 7-ig Berlinben ..Zöld Hetet" rendeznek. ebiből az alkalomból a német birodalmi vasutak 60 száza­lékos utazási kedvezményt nyújtanak külföldi látogatók számára, akik legalább bánom naipot töltenek Németországban, A megfelelő igazolvá­nyokat a közeli napokban a német birodalmi vasutak csehszlovákiai képviselete (Prága II., Lützowová 40) és miniden utazási, menet jegy­iroda révén lelteit beszerezni. A migrén és az idegesség azon esetei, amelyek a gyomor- és ibélmüködlés zavaraiból erednek, gyakran mór egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvűz használata által is megszűnnek. — UTÓLAG FÖLEMELTÉK NAGY- SZOMBAT VAROS PÓTADÓJAT. Tudósí­tónk jelenti: Nagyszombat város képviselőtestü­lete tegnap tartotta rendes havi közgyűlését Vyskoőil György városbiró elnöklete mellett. A közgyűlés napirendjén az 1936. évi pótadó eme­lésének ügye is szerepelt. Ennek előzményei a következők: Az 1936. évi költségvetés fedezé­sére 300 százalékos városi pótadó lett megálla­pítva, de ennek ellenére is mintegy 600.000 ko­rona fedezetlen hiány mutatkozott. Ezt a város vezetősége az országos hivatal kiegészitési alap­jából kérte fedeztetni. A kiegészitési alapból azonban csak olyan községnek van joga segélyt igényelni, amelynek pótadója a 300 százalékot túlhaladja. — Erre a hivatalos figyelmeztetésre a nagyszombati városi tanács pótadóját még­sem emelte föl, s most az országos hivatal vá­lasztmánya saját hatáskörén belül 300 százalék­ról 400 százalékra emelte föl visszamenő ha­tállyal Nagyszombat város 1936. évi városi pótadóját. — A CSEHSZLOVÁKIAI OSZTÁLYSORS­JÁTÉK II. OSZTÁLYÁNAK MAI HÚZÁSÁN nyeritek: 130.000 koronát: 24.132, 60.000 koro­nát: 101.292. 20.000 koronát: 29.299, 36.803, 113.748, 10.000 koronáit: 14.433, 88.043, 102.691, 102.955, 103.434, 110,460, 5.000 koronát: 12.941, 17.312, 21.998, 27.205, 43.946, 48.792, 55.821, 57.115, 59.611, 61.569, 64.441, 67.352, 70.915, *3.464, 76.230, 81.528, 83.979. Jelentősebb utazások Algír és Tunis mindenért 4600.— Ké I irinvá ailtnrlnnravA _ Olaszország(autokairal)2280.— Ké Liuuia auiuuufiiűVű •| ■ Rupertihaus 8 nap 680.— KS-tól spol. S r. 0. jL 1 Kar Hochsölden 10 nap 1320.— Ké-tól doaiíA II UónhucLó 79 — Ober-Gnrgl 14 nap 1780.— Ké-től ™AHA »■* VaClaVSKB 72 vonattal Scheidegg 14 nap 2450.— Ké-tól Tel. 21308, 22208 SzmHÁz-KönWKaLTORA. 1 " , ■ 'ggSBSBgBgBgS^g— Neubauer Pál nagysikerű előadása a prágai Urániában Prága, január 19. Dr. Neubauer Pál, a Prágai 1 Magyar Hírlap belső munkatársa, aki — mint * ismeretes — „A hiányzó fejezet" cimü nagy re­gényével első dijat nyert egy nemzetközi pályá­zat német csoportjában, az itteni Urania német kulturegyesület meghívására hétfőn este fölolva­sást tartott regényéből az egyesület termében. A termet zsúfolásig megtöltő közönség lélegzet­visszafojtva, igen nagy érdeklődéssel hallgatta végig a regény egyik legizgalmasabb fejezetét, amely Marco Polo hazatérését és titokzatos ha­lálát tárja elénk. A híres velencei kutató har­mincévi indiai utazás után tér vissza Velencébe, ahol a dozse és a városi tanács ünnepélyes fo­gadtatást készít elő a város nagy fiának. Marco Polo minden ünneplést elhárít magától mindad­dig, amig utazásának eredményét írásban meg nem örökítette. Csak a nagy munka befejeztével látja vendégül Velence előkelőségeit és a ven­dégeket kelet kincseivel ajándékozza meg. Ugyanekkor eltűnik házából a titokzatos fehér majom, amelyet Indiából hozott magával és ez a misztikus állat csak akkor tűnik föl ismét, amikor Marco Polo Dante Alighieri biztatására befejezte a nevezetes „hiányzó fejezet" megírá­sát is. Ez a „hiányzó fejezet" a fehér majmok indiai országának és ezzel együtt az indiai ka- balisztikus titkos tudományok ismertetése. A ti­tok föltárása kataklizmát zúdíthat a világra hat­száz év múlva, az indiai „harmónia-ídőszámitás" szakaszának elteltével és Marco Polo 1314-ben fejezte be a „hiányzó fejezet" megírását. A fe­hér majom egy éjszakára visszatér Marco Polo házába és másnap reggel holtan találják meg a nagy kutatót. A hiányzó fejezet eltűnik, a fehér majom szobra pedig tovább is őrködik Marco Polo holtteste fölött a családi kriptában. A regény izgalmas részlete mély bepillantást enged az egész műbe, amely tudományos kaland­regény benyomását teszi, de valóiában sokkal több, mint kalandregény. A misztikus kabalisz- tikus filozófia érdekességei mögött a humaniz­mus örök harca tárul föl az emberben rejlő állat ellen és jaj annak, aki az állatot újból fölkelti a jobb felé, az erőszaknélküliség felé törekvő em­berben. A kataklizma rázúdul a világra, hatszáz év múlva is, mert „hatszáz év annyi a terem­tésben, mint egy perc". Ez a cime is az érdekes fejezetnek, amely kalandos, izgalmas történés­ben érteti meg velünk, hogy a fölidézett bűn ránkzuditja a büntetést évszázadok elteltével is, világkatasztrófává fokozódó méretekben. Neubauer Pál előadását hatalmas tapsvihar­ral köszönte meg a közönség, amely oly nagy érdeklődéssel és megelégedéssel nyugtázta a re­gény nagy sikerét. (s. i.) mondani— nem tartom hibának, ha ez a ki­vonat nem tökéletes. Mert nem a darab tar­talmán van a hangsúly, hanem azon, ahogyan a dolgok történnek. És ezt látni és hallani kell. Még azit is elismerem, hogy a nrü szer­kezetéiben lehetnek kisebb-nagyobb hibák, de eziek ős eltűnnek amellett a nagyszerű és imponáló készség mellett, amelyet az illuszt­ris szerző minden nehézség könnyed leküzdé­se és fölényes elintézése körül mutat. Ennél szebb darabolt Zilahy eddig nem irt. A remekművet a Magyar Színház remek előadásban hozta színre. Az öreg Hűben sze­repét Törzs Jenőre bízta a színház. Minden sző, minden mozdulat életet kapott az ő klasszikus alakításában, amely a legnagyob­bak első sorába állította ezt a különben is nagy színészt. De az előadás hőse. legalább a inni szemiünkben, Makay Margit. Annyi szív­ből jóságot, annyi szeretetet, megértést, mo­solyt és könnyet, annyi szomorúságot és olyan elementárisán ható közvetlenséget vitt az öz­vegy szerepébe, hogy a néző szive egészen megtelik ennek a kivételes asszonynak a lé­nyével és valósággal elsírt könnyeivel. Tit­kos Ilona a neki való szerepben igen jó volt, aminthogy a férfiasán komoly és kegyetlen Fö-ldényi Lászlóról, a léha fivért játszó Haj- mássy Miklósról, a kacér Bársony Erzsiről, a két kitűnő fiatal színészről: Somogyváry Ru­dolfról s Petihes Ferencről, mindig szebben ki­bontakozó, tehetséges Bilicsi Tivadarról, a ro­konszenves Szakáts Zoltánról és Pataky Mik­lósról is csak a legjobbat mondhatjuk. A szép diszletet Upor Tibor tervezte; az előadás stilusos rendezéséért a fiatal Törzs Miklósnak jár ki az elismerés. A bemutató, amelyen Horthy kormányzó és családja is megjelent, maradandó, nagy sikert, aratott. A szerző és a szereplők csak az utol­só felvonás végén jelentek meg a lelkesül­ten ünneplő közönség előtt. ZÓLYOMI DEZSŐ. Budapesti színházak A szűz és a gödölye Zitahy Lajos színmüve a Magyar Színházban Nem tagadóim, kissé kábult vagyok még .most is, — tizenkét órával a premier után — azoknak a gondoltatoknak súlyos szépségétől, amelyek valóban emlékezeteseié teszik eizt a szombat esti bemutatót. Az ember az utóbbi időben kissé elszokott attól, hogy a színpad­ról olyan szavak szánjanak feléje, amelyek mögött — gondolat is van. Szavak, amelyek nem röppennek pehely módijára tovább, ha­nem amelyek ott vibrálnak és visszhangoznak az ember lelkében és beleeszik, be.evésik magukat az agyába és gondolkodásra készte­tik. Hála Istennek, van még magyar irodalom és vannak még magyar írók! Amint igy ülök az Írógépem mellett és szép rendibe igyeke­zem szedni mindazt, amit Zilahy Lajosnak erről a legszebb darabjáról el akarok monda­ni, az jár az eszemben, hoigy „,A szűz és a gö­dölye" szimbolikus kiépe és értelme mennyi­re észrevétlenül, — nem ákarom mondani: akaratlanul — túlnő azon a családi kereten, amelybe Zilahy, bizonyára tudatosan, beleszo- ritoitta. Nézzétek csak ímeg és ereznetek kell, hogy ebiben a darabban neim a Huben-család drámája játszódik csak le. Ebben a darabban benne lüktet nemzetek élete, viszálykodása, sorsa és a tanulság: a becsület és a szeretet győzelme az ármány és cselszövés felett, ta­nulság mindnyájunk számára, akik eléggé szerencsétlenek vagyunk, hogy a imái „törté­nelmi" kodba születtünk bele. Zilahy La­jos nagy iró és élesen látja, merre és hová vezet a testvérharc, amelyből ez a mai embe­riség nem tud, vagy nem akar kibontakozni. De hagyjunk fel ezzel az okoskodással! Be­széljünk a darabról. „A szűz és a gödölye" egy ismeretlen ren- neszánsz festő müve, amely már száz éve van a Hűiben-család birtokában és amiéi ynek hí­re bejárta a világot. Sokan szerették volna már megszerezni, sokan jönnek messze idegen országiból, hogy lássák a képet, amely a Hu- 'ben-családban szinte egy szentséget megillető tiszteletben áll. Szimbólum ez a kép: a csa­ládi becsület és összetartás szimbóluma és az a hit járja, hogy amelyik pillanatban a kép elkerül a családi házból, összeomlik a ház és el vész a becsület. Az öreg Hűben persze min­den idegiszáláva.1 és hitével csüng a képen, [amely ott lóg szobája falán és amelyhez, miint I valami oltár képihez járulnak m, embereik. Es­te körülüli a család és Margit, az öreg Hű­ben özvegyen maradt és az apa gondolkodá- ához mindenben ragaszkodó leánya hiarmó- niuimikisérettel zsoltárt énekel. Pedig a család erős fáját már kikezdte a szu, — de a kép még itt van és az öreg keményen tartja a gyeplőt. Egyszerre csak bekövetkezik a ka­tasztrófa. Egy vállalkozás, amelyben a Hu- ben-ház erősen érdekelt, csődbe kerül. Az öreg Hűben, hogy a család becsületét meg­mentse, kénytelen a képet eladni. Egy fiatal kanadai veszi ímeg, akit a kép híre csalt ide és akit megfogott Margit jóságos, szelíd lé­nye is. Az öreg a legnagyobb titokban máso­latot készíttet a legendás képről és a vevő­től írásos Ígéretet vesz, hogy bárom évig sen­kinek sem árulja el, hogy a kép eredetije az ő birtokában van. A becsületet megmentette az öreg ur, de a kép elvesztésébe belepusz­tul. Halála után egyszerre kifakad iminden fe­kély, amely a család tagjait már az öreg ur életében imogiámadta. Elveszett a kép, — el­veszett a becsület is. Feltárul minden szenny és piszok, minden önzés és gazság, iminden kapzsiság és 'képmutatás, amely a család két fiában és az egyiknek izigi-véirig romlott, hisz­tériás feleségéiben felgyülemlett. Hogy a kép bírását miaguknak biztosítsák, először össze­fognak Margit testvérük ellen, akit egy ér­téktelen sízőliőlbirtokkal elégítenek ki és ezzel •tönkre is teszik. Azután egymás ellen fordul a két fivér a kép birtoka miatt. Persze sem ők, sem senki a család tagjai közül nem sej­ti, hogy értéktelen utánzat az, amelyért fel­borul a család élete és pusztít a gyűlölet. Margit fiát a külföldre űzi anyja szerencsét­lensége és nagybátyáinak kegyetlensége. Zül­lötten, letör len érkezik vissza érmen akkor, amikor anyját kidobják a családi házból. Az utolsó órában érkezik meg a kanadai, akihez Margit nagy bajában a fia miatt fordult és ez a derék ember elviszi Margitét és a fiát magá­val — a kép után, hogy az megint azokhoz kerüljön vissza, akik a tisztesség és- becsü­let utján megmaradva, tovább ápolják és tisz­telik a hagyományokat. A pusztulásra Ítélt család többi taigya pedig képmutatóan üli kö­rül — a hamisítványt, a családi kincset és a Ihetéra énekli a zsoltárt . . . Igyekeztem a színmű tartalmát igy rövidre összefogva visszaadni, dle —• őszintén meg­(*) A nyugatszlovenszkói magyar színtársulat előadása a Jókai-szoboralap javára. Mint po­zsonyi szerkesztőségünk értesül, a jelenleg Ko­máromban időző Földes-szintársulat január 28- án, csütörtökön a felállítandó Jókai-szobor ja­vára rendez előadást és pedig Mikszáth Kál­mán híres regényéből, Balázs Sándor által irt színmüvet, a „Mindeníki lépik egyet", amely ta­valy a budapesti Magyar Színházban Rózsa­hegyi Kálmánnal nagy sikert aratott, mutatja be. (*) Az eperjesi SzMKE Liszt Ferenc estje. Tudó­sítónk jelenti: Nem mindennapi műélvezetben volt része az eperjesi közönségnek, amely a Rákóczi Katolikus Kör dísztermét zsúfolásig megtöltötte. Hemerka Mary zongoraművésznő rögtön első szá­mlával felvillanyozta a közönségét. Liszt E-dur Po- lonaise cimü müvét tolmácsolta, mély és költői fel­fogással és brdliáns technikával. Utána dr. Marti- nyi Ferenc lépett a pódiumra és Liszt Ferenc sze­mélyiségét és művészetét elemezte lebilincselő formában. Magvas tanulmányát szellemes auekdó- tákíkal fűszerezte és a 19. század egyik legnagyobb zsenijének képét vetítette a közönség elé. Majd Simkó Gusztáv együttesének, a Kassai Zeneked­velők Koszorús Dalegyletének pompás produkció­jában gyönyörködött a közönség. Régi magyar ka­rácsonyi énekek hangzottak fel. Simkó Gusztáv született karnagy és pompás biztonsággal vezeti az együttest. Viharos lelkesedést keltett Petőfi „Fgy gondolat bánt engemet" cimü versiéből irt rapszó­diának gyújtó interpretálása. Az est folyamán He­merka Mary virtuóz készséggel játszotta Liszt XII. rapszódiáját és oly nagy sikert aratott, hogy a. közönség ráadást követelt. Az eperjesi SzMKE Lezt-estje a magyarságnak felejthetetlen élménye lesz. (*) A pozsonyi Toldy Kör Reményi József- estje. Pozsonyból jelentik: A pozsonyi Toldy Kör január Sl-én, vasárnap este hat órakor a keres­kedelmi testület nagytermében, Goeitihe-ucca 15. a pozsonyi származású, Amerikában élő magyar iró, Reményi József tiszteletére kulturestélyt ren­dez a következő műsorral: Reményi József iró egyéniségét Tamás Lajos méltatja. Reményi „Pozsonyi emlékek" cimü Írását Nógrády Ferenc olvassa fel, Reményi-verset szaval Tóth Zsolt, Farkas Lehel, Riehter Magda zongorakisérete mellett énekszámokat ad elő és Riehter Magda önálló zongoraszámmal is szerepel. A belépés ingyenes. (*) Magyar szfníelőadás a pozsonyi Városi Szín­házban. A „Kiskárpátok" cserkészcsapat műked­velő gárdája január 24-én, vasárnap d. e. három- negyed 10 órai kezdettel színre hozza Kálmán Imre: Tatárjárás cimü operettjét a Városi Szín­ház színpadán. Jegyek elővételben Seifert-cégnél, Goethe-fucca, Domov passage 1. — 18 koronás ár­ban kaphatók. (*) Hellén módra temetik el Pirandellót. Ró­mából jelentik: „Hellén temetést" rendelt magá­nak Pirandello, a nemrég elhunyt világhírű olasz drámaíró. Földi maradványait utolsó kívánságá­hoz híven elégették és hamvait most szicíliai szü­lőföldjére viszik. Itt a hamvakat ókori görög vá­zába öntik át és Gi rgen ti közelében hegye s-völ- gyes vidéken, közel a tengerhez kőhalom alatt he­lyezik örök nyugalomra

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents