Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-19 / 14. (4160.) szám

) / v 1/W Ty/||#»pl 1 IzIV/ll/ XVI. évf. 14. (4160) szám • 1937 január 19 Kedd Előfizetési ár: évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havontd 26 K£., külföldre: évente 450, félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ki. • fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. Egyes szám ára 1.20 Ki, vasárnap 2.— Ki. A szlovenszkói és ruszinszköi magyarság politikai napilapja Szerkesztőség: Prága 11., Panská u 1 i c e 12, 1L emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet. • • TELEFON; 3 0 3 -1 1. • • SÜRGÖNYCIH: HÍRLAP, PRAHA. Ellenzékiség és aktivizmus (BI) Aki egy kicsit is megérintette valaha a nyugaíeurópai gondolkodást, megdöbbenve és egyben irigykedve vehette észre, hogy az meny­nyivel pontosabb, egzaktabb, mint a fogalmak mifelénk uralkodó világa. A mi átlagemberünk beszéde telve van homályos, bizonytalan értel­mű szavakkal és kifejezésekkel. A magánélet­ben ez föl sem tűnne, ha nem volna közélet is, politikai eszmecserélgetés, ahol nagyon sok, sőt igen gyakran minden azon múlik, hogy milyen jelentést, tartalmat és érzelmet adunk a kimon­dott szavaknak. A politikában használatos ter­minológiáról van szó. A franciáknál, angoloknál minden ilyen vonatkozású kifejezésnek félreért­hetetlen jelentősége van, amit egyformán tud és használ a hivatásos államférfi, mint az újságol­vasó, vagy vitatkozó polgár. Nálunk, sajnos, ezen a téren szinte anarchia uralkodik. Nincs egyöntetű műveltség, hagyomány, ami manapság egyformán érthetővé tenné mindenki előtt, hogy miről van szó, amikor például parlamentariz­musról, vagy demokráciáról beszélünk, Cseh­szlovákiában különösen áldatlan viszonyok ural­kodnak ezen a téren. Az a fogalomvilág, amiben a csehszlovák köztársaság alapitói nyugateurópai minták sze­rint gondolkoztak és aminek az állam életében alkotmányban, törvényekben és a közéletben érvényt szereztek — különösen a szlovenszkói magyarok előtt majdnem teljesen idegen és is­meretlen maradt. Oka ennek nagyrészt az is, hogy a szlovenszkói magyaroknak nem is volt úgyszólván alkalmuk, hogy a közszájon forgó szavak értelmét elsajátítsák, mivel köztársasá­gunkban igen sok fogalom nem is nyert általá­nos és teljes használatot. Szülő Gézának az egyesült párt parlamenti klubjának ülésén Pozsonyban tartott beszéde éles fényt vet politikai fogalmaink dzsungelébe. Két, talán számunkra legfontosabb szónak adta vissza a nyilvánosság előtt igazi és egyetlen ér­telmét, Az ellenzékiségről és az állam életében folytatott aktivizmusról van szó. Közel állnak hozzánk ezek a nevek. Hiszen parlamentünk, sajtónk, beszélgetéseink csak úgy hemzsegnek ettől a két szótól — és Szüllő Géza félreérthe­tetlenül megmondta, hogy ahányszor használ­ják, ugyanannyiszor — rosszul használják és ér­telmezik őket. Helytelen, de széltében-hosszában divatos fogalmazás szerint ellenzékiség és akti­vizmus homlokegyenest ellenkeznek egymással. Nos, véget kell vetni ennek a gyakorlatnak és meg kell ragadni az alkalmat, hogy végre meg­értessük másokkal, de magunkkal is, hogy nincs jgy^Mi magyarok a régi magyar parlamentariz­mus szellemi hagyományait hordjuk magunkban. Ugyanakkor a cseh politikusok — mint Szüllő Gé­za most Pozsonyban is megállapitotta — a régi osztrák parlament szellemén nevelkedtek és an­nak hagyományaiban gondolkodnak többnyire még ma is. Pedig a két parlamentarizmus közt éppen az ellenzék szerepének és jelentőségének elbírálásában óriási különbség van, A régi oszt­rák parlament nem a nemzetet képviselte, hanem csak a kormányzó hatalom szerve volt. így az ellenzék fogalma sem nyerhetett parlamentáris koncepciót. Ez az ideológiai különbözőség okoz­za azt, hogy a csehszlovák parlamentben sem tudták az ellenzék szerepét úgy értékelni és megértem, ahogy a magyarság a maga ellenzé­kiségét parlamentarikus szellemben fölfogta és értelmezi. Szüllő Géza csak egy kis mellékmondatban tett említést az angol parlamentarizmusról po­zsonyi beszédében, de a szellem, amiben gondo­latai mozogtak, minden izükben utalnak Ang­liára, különösképen amit az aktivizmus és ellen­zékiség kölcsönös viszonyáról mondott. Nem is lehet máskép, mert politikai párt, ellenzékiség pár excellence angol fogalmak, az angol de­mokráciában és parlamentarizmusban születtek és nem is lehet más értelmük, mint amilyet böl­csőjükben elnyertek. A politikai pártok rendszerét Angliában ve­zették be először a tizenhetedik század vége felé. Ennek a fölfedezésnek legtisztább demokra­tikus indító okai voltak: mert azt a célt szolgál­ták, hogy a többségből megválasztott kormány Heves harcok minden harcvonaton Megindult a nemzetlek döntő olVenzivája Madrid ellen Madrid lakosságát „nem zavarja*' az ágyud&rgés • Színházba és moziba még járnak, de rizs és bab már nincs ■ ■ A kormánycsapatok felrobbantották az egyetemi klinika egyik épületszárnyát ■ ■ A nemzetiek elfoglalták Marbellát Madrid, január 18. Tegnap éjszaka óta ismét megkezdődtek a heves harcok Madrid körül. Minden jel arra mutat, hogy úgy a védők, mint a támadó sereg döntő ütközet­re készül. A városban rendkívüli élénkség tapasztalható, úgyszólván egész nap robog­nak a milickatonákkaí megrakott teherautók a tüzvonalba. Ugyancsak a frontra közpon­tosít minden tartalékot a nemzetiek vezér­kara is. A rendkívül élénk tüzérségi mun­kából is arra lehet következtetni, hogy dön­tő ütközetet akarnak a nemzetiek kikény­szeríteni Madridnál. A harcok rendkívül hevesek lehetnek, bár hivatalos jelentéseket a veszteségekről egyik oldalon sem adtak ki. A város minden részében egész nap élénk ágyudörgést és gépfegyverkattogást lehet hallani. Madrid vasárnapja tak voltak, sőt a kávéházakban is megjelen­tek a rendes és tántoríthatatlan törzsvendé­gek. A legérdekesebb azonban az, hogy a boulevardokon a megszokott vasárnapi sé­tálók sem maradtak el, akik vasárnapi ün­neplőjükben családtagjaikkal együtt szép, szabályos sétatempóban rótták az uccákat, miközben a város határában dörögtek az ágyuk és zakatoltak szüntelenül a gépfegy­verek* A kormánycsapatok benyo­multak az egyetemi klinika épületébe A város védelmét irányító katonatanács teg­nap jelentést adott ki a madridi katonai helyzet­ről, A jelentés szerint a kormánycsapatoknak si­került az egyetemi klinika jobbszámyát felrob­bantani* A vörösök behatoltak az épületbe, amelyet most már hosszabb idő óta a nemzetiek tartanak megszállva, E jelentés szerint a nem­zetiek helyzete a klinika épületében rendkívül kritikus, minthogy a robbanás teljesen tönkre­tette a lépcsőzetet, úgyhogy a védők az épület felső emeletein teljesen izolálva vannak. Az utóbbi napokban több támadást kísérel­tek meg a kormánycsapatok is, de általában a nemzetiek vannak oftenzivában. A kormányje­lentések szerint sikerült a kormánycsapatoíknak szerény eredményeket elérni. Ezzel szemben a város védelmét rendkívül megnehezíti az élelmi­szerhiány, amely egyre katasztrófálisabbá és megoldhatatlanabbá válik* Számos család már nem tudja beszerezni a napi élelmezésre szüksé­ges rizst és babot, mert az összes készleteiket le­foglalták a katonaság részére* Valencia, január 18. Del Vayo külügyminisz­ter ma elutazott Genfbe. A külügyminiszter Pó­rison utazik keresztül, ahová kedden fog meg­érkezni* Annak ellenére, hogy a frontokon öldöklő harcok folynak, alig néhány kilométernyire a város belsejében a rendes és megszokott vasárnapi kép fogadja a járókelőt. Madrid uccái változatlanul zsúfolva vannak járóke­lőkkel. A vasárnap a megszokott külsősé­gek között folyt le, az embereket, ugylát- szik, még a háború sem tudja eltéríteni be­gyökerezett szokásaitól. Akinek házát vagy életét nem rombolja össze a háború, az mintha semmi sem történt volna, éli a maga megszokott életét és a vasárnapi programtól semmi körülmények között sem hajlandó el­térni. A mozik és a színházak jól látogatót­Abesszíniának szánt fegyverek Barcelonának Valencia, január 18. A valenciai kormány Franciaországgal szerződést kötött az almade- ni higanybányák kiaknázására vonatkozóan. Ugyanarról a koncesszióról van szó, amelyet korábban Olaszország élvezett. Az United Press munkatársának értesülése szerint a szer­ződést Valencia és Páris között rövid idővel ez­előtt Parisban megkötötték. Spanyol kormány­körökben azt hangoztatják, hogy az uj szerző­dés Spanyolországra nézve sokkal előnyösebb, mint a régi volt, amely Olaszországnak bizto­sítóira az almadeni higanybányák egész termé­sét, A szerződést egyébként Olaszország mon­dotta fel még három hónappal a Burgos-kor- mány elismerése előtt. Az almadeni higanybá­nyáknak rendkívül nagy nemzetközi jelentősé­gük is van, minthogy ennek a ritka fémnek ez az egyik legfontosabb lelőhelye az egész vilá­gon. Brüsszel, január 18. A ,-Nation Be!ge“ jelenti jólinformált helyről, hogy a katalán kormányzó­tanács egy belga cégnél kétmillió belga frank értékű hadianyagot rendelt. A szerződésben, amelyet azonnali szállítás kötelezettsége mellett kötöttek, főleg könnyű gépfegyvereket rendel a katalán kormány. A lap megjegyzi, hogy ezeket cselekedeteivel szemben a leszavazott kisebbség véleménye is napvilágot láthasson és érvénye­sülhessen. Ennek köszönhető, hogy az a párt, amely nem kormánytámogató, még sem sikkad­hat el a többségi határozatok súlya alatt, mert állandóan jelen van esetleges ellenvéleménye, hallatja hangját, meggyőződését és kritikáját. Az angol ellenzék — ahogy nevezik: „ö Felsége Ellenzéke", His Majesty's Opposition, azzal a céllal alakul ugyan, hogy az uralmon lévő kor­mányt megbuktassa, de senkinek sem jutna eszé­be ezért az ellenzéket a haza ellenségének tar­tani. Sőt. Mindenki tudja, hogy a keresztkérdé­sek, bírálatok, amelyek az ellenzék részéről el­hangzanak, óriási értéket képviselnek a viták­ban és véleménycserékben. Az ellentmondást nem szabad ellenséges cse­lekedetnek számítani az ország parlamentjében. Szüllő Géza csehszlovákiai vonatkozásiban eze­ket mondta az ellenzékről: „a mi ellenzékisé­günk nem renitencia a félsőséggel szemben, nem állambontó, de államot javító". Bizony erről van szó. Demokráciát vallunk és igy fogjuk fel az ellenzék jelenlétét. Kétségtelen, hogy a közös tanácskozásnak szellemét könnyebb az angol parlamentben megvalósítani, mint a prágai Ru- dolfinumban. Végeredményben Angliában a ha­todik századig vezetik vissza a parlamentariz­mus gyökereit. Mi Csehszlovákiában pedig ti­zenkilenc éve próbáljuk egymást parlamentben és azon kívül is a vélemények pergőtüzében megértetni és megérteni. De utóvégre is itt az ideje, hogy korrigáljuk a fogalmakat. Mert er­ről van szó mindenekelőtt. Ki kell irtani a köz­felfogásból az ellenzék kormpromittáló értel­mét. És meg kell szüntetni az ellenzékiség és az állam életében és .érdekére folytatott aktivizmus között tátongó űröket. Nem az az aktivista, aki mindenre rábóttintja az igent. Az igenlő ember nem zavar sok vizet, hagyja, hogy az történjen, ami éppen történik. Cseiekvőbb és aktívabb az, aki ellenvéleményével mozgást idéz elő, vizsgá­lat tárgyává teszi a dolgokat, a kételyek nyo­mán rátapint a gyengékre és azon fáradozik, hogy necsak egy oldalról legyen szép az igaz­ság, hanem minden oldalról. Ezt meg kell érte­nie a csehszlovák parlamentnek is, ama parla­mentnek, amely annak az országnak az ügyeit intézi, ahová Masaryk Garrigue Tamás és Be- nes Eduátd egyenesen a nyugati bölcsőkből hozták a demokráciát, a parlamentarizmus és humanizmus nemes elveit. De nemcsak a csehszlovák közvélemény félé vár átértékelésre az ellenzék szerepének ma­gyarázása. Ugyanígy revízió alá kell venni a szlovenszkói magyarság erre vonatkozó felfo­gását is. Parlamenti ellenzékiségünk demokrati­kus, éilamjavító, cselekvő magatartás. A fogal­mak helytelen alkalmazása okozhatta csak, hogy a köztudatban egy másfajta cselekvőség nyerte el az aktív szereplés dicséretét, megbecsülését és példaképét. „Az aktivizmus nem abban áll, hogy mi a kormányt támogassuk. Az alkotmá­nyos jog és kötelesség nem cserekereskedelem. Ahogy nem aktivizmus a kormánypártiság, úgy nem passzivizmus az ellenzékiség sem." Utóbbi időben a többségi oldalon is szokott­nál többet volt napirenden a kisebbségi kérdés. Alkalmat adtak erre a köztársasági elnök, mi­niszterelnök és a külügyminiszter sorozatos megnyilatkozásai. Most Szüllő Géza pozsonyi beszéde bizonyíthatja, hogy ha őszintén és jó- szándékkal 'kívánunk a kisebbség problémáihoz nyúlni, mindenekelőtt szükség . van a , fogalmak tisztázására. Biztos, hogy sok félreértés van többség és kisebbség közt, amit egyszerű logi­kával és tiszta gondolkodással talán el lehet tüntetni. Vagy legalább mérsékelni lehet mér­gező hatásukat. Nemcsak a szavak ártatlan já­tékáról van itt most szó. Mert mindenki tud­hatja, hogy mennyi múlik a szavakon, amelyek a tényeket forgalomban tartják. Nemrég irtuk itt le Peroutka Ferdinánd sza­vait, melyeket a cseh publicista Anglia és Csehszlovákia viszonyáról mondott. Peroutka Ferdinánd szerint , .mindig Ugy kell cseleked­nünk, hogy Anglia megértsen bennünket". Nos, bízvást számíthatunk Anglia megértésére min­den olyan cselekedetünkben, mely a tiszta an­gol parlamentarizmus szellemében történik. Ilyen cselekedet lenne például az is, ha Szüllő Géza pozsonyi beszéde nyomán a csehszlovák köztársaság minden egyes polgára előtt — a túloldalon is — uj és igazi értelmet adnának az ellenzékről és az aktivizmusról alkotott felfo­gásnak. ]

Next

/
Thumbnails
Contents