Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-17 / 13. (4159.) szám
1937 január 17, vasárnap. 17 ■a Hétezer magyar matuzsálem adatait dolgozta fel a Magyarországon mindössze tíz száz évnél idősebb emberi találtak ■ A hosszú életnek nincs titka Budapest, január 16. (Budapesti szerkesztőségünktől.) Mi az a matuzsálemi kor? A hivatala,statisztika úgy felel rá, hogy kilencven év az a korhatár, amelynek betöltésével a halandó Matuzsálem korába lép. A statisztikának és az élettannak jó ideje kedvenc problémája a hosszuéletüek összeírása és életviszonyainak felderítése. A tudomány hozzá akar férkőzni a hosszú élet titkához, v Bizonytalan a legfelső korhatár Az emberi életkor legfelső határa még mindig bizonytalan. Ezért bizonyos misztikum övezi a pátriárkák korába emelkedetteket. Fel-felbuk'kannak itt is. ott is egyesek, — Zoro Agák és társaik, .— akik 150 — 160 évesnek mondják magukat,’a világsajtó szárnyára veszi ezeket a ritkaságokat és bizonyára számosán akadnak, akik hitelt is adnak az ilyen híreszteléseknek. A magyar statisztikai hivatal összeíró munkájának megkezdésekor is felmerült például az a hir, hogy Szeged körül találták meg Magyarország legöregebb asszonyát, aki a fel* vételkor 122 éves volt. Hosszú cikkek jelentek meg róla, egy fürgébb riporter még interjúra, is vállalkozott, pedig az adatok pontos ellenőrzése során kiderült, hogy ez az asszony mindössze 81 éves volt. Az emberi életkor legfelső határát ködbe burkoló bizonytalanság két okra vezethető vissza. )Az egyik ok az, hogy a statisztikai megfigyelések a népességnek az emberi életből való kiválás küszöbén álló rétegére sokkal kisebb kiterjedésüek voltak, mint az emberi életbe belépő és produktív korú néprétegre. A másik pedig az, hogy az életkor megállapítása kivált a legidősebb korunknál ütközött a legnagyobb nehézségekbe, hiszen például Magyarországon a kötelező állami anyakönyvvezetés csak í 895-ben lépett életbe. Mi az a matuzsálemi kor? .. r. ~ t ■ • ; rA valószínű élettartam a háboruelőtti években Középeurópában még 47—50 esztendő volt, a háboruutáni 20 esztendőben azonban jelentékenyen meghosszabbodott s ma 63 év körül van. Talán a valószínű élettartam meghosszab- bodási irányzata is okozza, hogy egyes államokban újabban az öregeket is kiterjedtebb statisztikai megfigyelésnek vetik alá. Leginkább azonban az a jelenség készteti a statisztikát a matuzsálemi korúak behatóbb szemügyrevételére, hogy az egyes népszámlálások aránytalannak látszó nagy számokban mutatnak ki 100 évet jóval meghaladott koruakat. Az életkor általában kényes pontja a statisztikának. Az emberek egyrésze még a müveit államokban sem ismeri pontosan saját életkorát, sokan — különösen a nők közül — hiúságból kevesebbet vallanak be, az öregek viszont igyekeznek idősebbnek feltüntetni magukat, hogy tekintélyt szerezzenek. Az összeírás alkalmával legtöbbször okmány sem áll rendelkezésre és igy az életkorra bevezetett statisztikai adatok gyakran megbízhatatlanok. Ezért több államban kísérlet történt a 100 éven felüliek, a Matuzsálem-koruak pontos összeírására. Bulgáriában, amelyet a Matuzsálemek hazájának tartanak, az 1926. évi népszámlálás alkalmával volt ilyen felvétel és ott 1756 egyén vallotta magát 100 évnél idősebbnek. A következő évben ellenőrző felülvizsgálás volt, amely azzal végződött, hogy csupán 158 egyénnél volt a 100 éven felüli kor kétségtelenül megállapítható. De még ez is igen tekintélyes szám és igazolja, hogy Bulgária valóban a Matuzsálemek hazája. Egy német tudós ismerteti azokat a statisztikai kisérleteket, amelyek egyes államokban idáig történtek. Igen érdekes például, hogy Poroszországban már a 19. század közepén voltak ilyen kísérletek s minden polgárnak, ha hiteles okmányokkal igazolta 100 éven felüli voltát, díszesen kiállított iratot adtak, az állami porcellán gyárban készült ajándékkal jutalmazták és még pénzbelileg is támogatták. Magyarországon a képviselőválasztői jogosultság megállapítását célzó 1935. évi népösazeirás alkalmát használta fel a statisztikai hivatal, hogy a Matuzsálem-ko- ruakra vonatkozó adatgyűjtést elvégezze. Ez a próbafelvétel úgy a belföldön, mint a külföldi szakkörökben nagy érdeklődést keltett. A felvételt a városi tisztiorvosok, a kör- és községi orvosok hajtották végre, mert a kérdőív, több pontja az öregek egészségének állapotára, fizikumára vonatkozólag tartalmazott kérdéseket. A külföldi felvételek többnyire a 100 éven felüliekre terjednek ki, a magyar statisztika azonban a 90 éveken felüliekig tágította ki a kereteket. Hány Matuzsálem él M agyarországon ? A statisztikai felvétel a tavasszal befejeződött s a statisztikai hivatal hónapokon át dolgozta fel a beérkezett anyagot. Dr. Mo- zolovszky Sándor most nagyon érdekes és értékes tanulmányban ismerteti a magyar Matuzsálemekre vonatkozó adatokat. Az 1935. évi népösszeirás során mindössze 1897 olyan egyénről szerzett a statisztika tudomást, akik 90. életévüket betöltötték. Tekintettel arra, hogy Magyarország össznépességének száma akkoriban csaknem elérte a 9 milliót, megállapítható, hogy a 90 éven felüliek száma is ritka, egymillió lakosra 220 Matuzsálem jut, százezer lélek között tehát csak 22 éli meg a 90. esztendőt. A csaknem 2000 Matuzsálemből mindössze tiz bizonyult kétséget kizáróan 100 éven felülinek. Több a női Matuzsálem Érdekes, hogy a 90 éven felüliek között a nők vannak többségben, bár ez a többség nem olyan túlnyomó, mindössze 55.3 százalékot tesz ki. Az igazi Matuzsálemek, a 100 éven felüliek között viszont a nők többsége teljesen határozott. Az idős korosztályokban a nők többsége különben is már régen megállapított és megmagyarázott szabályszerűsége a legtöbb állam népességi kormegoszlásának. A területi megoszlásra vonatkozólag dr. Mozolovszky megállapítja, hogy az öregek legnagyobb része alföldi, kevesebb él a Dunántúlon és a legkevesebb északon. Érdekes az a megállapítás, hogy míg a városokban 1 millió lélek között 188, a vidéken csupán 152 a 90 évesnél idősebb. Ezekből az adatokból a szerző azt a megállapítást vonja le, hogy a magaskoruaknak az egyes területek népességében elfoglalt aránya és az egyes területeken élő népesség kulturális életszintje között bizonyos kapcsolat áll fenn. Azokon a helyeken vannak a 90 éven felüliek a legmagasabb arányokkal képviselve, melyek a kultúrának, elsősorban az egészségügyi kultúrának a legmagasabb fokán állanak, tehát a városokban. Érdekes az a megállapítás is, hogy azoknál a csoportoknál mutatkoznak a 90 éven felüliek jobb arányai, amelyek az analfabétizmus terén a legalacsonyabb arányokkal szerepelnek, Tamás Lajos: IMI HOpCUfyác Lézengd beteg, aki csak pillanatokra érzed jól magad, hogy aztán magadba hull! és visszatérj ágyadba, a sötétbe, úgy tévelyegsz itt, téli napsugár. Reszkető kezedbe fogod a házak arcát, megsimogatod az aszfalt sima képét, az ablakrámát és a telefon-dróton gubbasztó verebet. Vendégül láttunk most közöttünk és utánad nehéz talpakon, dübörögve gördül a hideg vaspáncélos szekere. Nősülj meg, élsz! Az aggkorral foglalkozó kutatók, igy elsősorban Michajkoff, azt a tételt állította fel, hogy ...... ............... a h osszú éleikor elérésének a házassági kötelékben való életmód a javára szolgál. A magyar felvétel is igazolja ezt a tétéit. Elenyészően kicsiny, mindössze 2 százalék arányban voltak köztük olyanok, akik hosz- szu életük folyamán nem választottak maguknak élettársat. A 90 éven felüli 742 házas, özvegy és elvált nő hosszú élete folyamán 4304 gyermeknek adott életét és ezek közül még jó egyharmadrész volt életben az összeíráskor. Érdekes a foglalkozásra vonatkozó csoportosítás is. Abszolút többségben vannak köztük az őstermelő foglalkozást üzötíek (59 százalék.) A foglalkozás és az életkor között természetesen szintén szoros összefüggés van. Egyesek a magas életkort a nyugodt, gondtalan, fizikai vagy szellemi megerőltetéssel nem járó életformához kötik. Mások szerint a munkás élet nem akadálya a magas kor elérésének, de előnyösek ebből a szempontból azok a foglalkozások, amelyekkel a napfényen, szabad levegőn való huzamosabb tartózkodás jár együtt. Michajkoff szoros kapcsolatot talált $ szülők által elért életkor és a magaskoruak között. A magyar felvétel adatai is megerősítik ezt a tételt. Járattan utakon A testalkat, testsúly és magasság adatainak felvételével olyan ösvényre lépett a magyar statisztika, amely eleddig járatlan volt. Nincs ezért még mód egybevetésekre a felnőtt korú, vagyis testben teljesen kifejlett népesség egyetlen korosztályával sem, az adatok azonban önmagukban is érdekesek. Kiderül, hogy az öreg férfiak többsége középalkatu, a nők többsége sovány, kövér mindkét nemből csupán egy töredék, de erre a szélsőségre is inkább a női nemnek van hajlandósága. Testsúlyukat illetve a nők négyötöde 60—70 kiló, a férfiak négyötöde az 50—80 kiló között van. A nők háromnegyede 160 centiméteren alul, a férfiak háromnegyede 170 centiméteren alul van. A férfiak tehát általában véve súlyban 10 kilóval, magasságban 10 centiméterrel nagyobb méretűek a nőknél. A statisztika nem lát összefügést a testsúly és a hosszú élettartam között. Viszont természetesen jelentékeny összefüggés mutatkozik az egészséges és erős szervezet meg az életkor között. A 90 éven felüliek csupán négy százalékának volt baja a tüdejével, a reuma azonban az emelkedő korral mindinkább terjedő, mert mig csupán 4 százalékuknak volt előbb reumája, ki- lencvenen felül már 15 százalékuk szenved ebben a bajban, de négyötödük igy is mentes reumától, köszvénytől. Általános egészségi állapotuk kielégítő, jó étvágyuak és anyagycseréjük rendben van. Inkább az érzékszervek tompulása hatalmasodik el, látó- és hallóképességük élessége ellen csupán egy harmaduknak nem volt panasza. Az emlékezőképesség teljessége is csak 59 százalékuknak van meg. Hogyan étiek? Mi a hosszú élet titka, szabálya? Az evés, ivásban, élvezetekben való mértékletesség? Hét százalék erre a kérdésre nemmel válaszolt. Ezek csodálatos jó gyomruak és még most is igen sokat esznek. Azonban mégis csak kivételek. A legtöbbjük háromszor eszik most is naponta, de vannak négyszer, ötször étkezők is, a másik oldalon pedig olyanok, akik egyszeri étkezéssel is beérik. Általában vegyesevők. Az inkább húsevők között a férfiak, az inkább növényevők között a nők vannak túlsúlyban. Az észleletek inkább a nikotinellenesek javára szólnak, mert kétharmaduk olyanokból került ki, akik sohasem voltak dohányosok. Van azonban több olyan is, aki 90-en fölül is erős dohányos. A férfiaknak 8. a nőknek 39 százaléka volt teljes antialkoholista, a többi ivott és iszik. Rendszeres alkoholélvező köztük még most is a férfiük 26, a nők 16 százaléka, a többi öreg már nem iszik. Igen magas hányaduk' (86%) olyanokból kerül ki, akik életük egész folyamán koránkelők és koránfekvők voltak, vagyis az éjszakai nyugalomra a legalkalmasabbnak fekvő időt használták föl. A fürdést, mosdást azonban meglehetősen elhanyagolták és elhanyagolják, 56 százalékuk egyáltalán nem szokott fürdeni, negyedrészük csak havonként vesz fürdőt, csupán 3 százalékuk, amely naponként rendszeresen fürdik. Végső következtetések Ereiknek a jelenségeknek pontos fel dolgozásával és megfigyelésével a statisztika tudósa a következő végső következtetésre jut: Igenis vannak olyan megfigyelhető és bizonyos csoportosításokban megnyilatkozó, tehát nem tisztán egyéni jelenségek, amelyek a magas életkor elérésére hatással vannak. Ennél azonlban messzebb elmenni és általános normákat levonni a megfigyelések mostani anyagiból vakmerőség volna . , . Vagyis a statisztika még nem tudott eljutni a hosszú élet titkához. Valószínűleg nincs is ilyen titok. Jó szervezet, okos életmód, Isten áldása: talán csupán ennyi a hosszú élet titka . . . MIÉRT JÓ AZ ÁRAMVONALAS AUTÓ? Csikágóban történt ez az érdekes baleset. Egy teherautó ráfutott a személyautóra, aminek aeunmi 'baja sem történt. Gyorsított iramban folytatják a szlovenszkói vasútépítést Prága, január 16. A Venlkiov jelentése szerint, ez évben folytatni fogják a középszlovernezíkói vasúti hálózat kiépítését, illetve javítását. Ezeknek a imiunlkáilait.oknak költségei összesen 400 millió koronáira fognak írngnii. Az id'eii vasúti Ikö ármunkáik programja a következő: A Vöirösko —Margitifatva közötti uj vonalon befejezik a munkálatokat, nevezetesen a Dobéira jégbarlang—áfarény és Margitfalva—Merémy szakaszom. A Zólyomiibrózó és Zólyom közötti pályatestet. átalakítják gypreiyomaiti pályává. Zólyom és Gairaimiberzemce között élkés ziitiik a foettös- vágámyu pályatesteit. A Rimaszombat—Feled vonalon megerősítik a pályatestet és a Zólyom —Pusztaviár szakaszon kiépítik a;z összekötő vonalat.. — A legnagyobb beruházást igényli a Besztercebányát a Turóeviidiáikkel összekötő uj vonat építése, amelynek költségei meghaladják a 300 milliót. Ez az uj vonal mindössze 45 km. hosszúságú, die építése igen nehéz. Ez alkalommal megteremtik az összeköttetést Fielsöstmib- nyá/va! is. Gyorsított Iramban fogják folytatna az Aranyost!manót—Üzbég között'’ 33 lcmues vonal építését, amelynek költségei 04 millióira mug-
