Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-03 / 2. (4148.) szám
1937 január 3, vasárnap. <I^GS-7V\AGtARHTKMI> Az év első halottja I Január 1-én hajnali egy órakor meghalt Sipőcz Jenő, Budapest főpolgármestere Karácsony óta állandóan rosszabbodott súlyos szívbaja Hétfőn délelőtt temetik a magyar főváros nagy halottját 1 Budaipest, január 2. (Budapesti szierkesz- töséigünk telefon jelentése.) Budapesten az uj- eszitemdJő eilső napjának hajnalán 58 éves korában szivszélhudés következtében meghalt dr. Sipőcz Jenő Budapest székesfőváros főpolgármestere. Halála mély gyászba bomMotta a lő1 várost. Dr. Sipőciz tizennégy éven át Budapest székesfőváros polgármestere, majd a Gömbös-kormány ideijén. Borvendég Feirene főpolgármester 1934 novemberéiben bekövetkezetit halála után főpolgármester volt. Dr. Sipőcz már régebb idő óta betegeskedett Gyenge szerveizetélt nagyon megviselte a folytonos erős munka s régi szívbajához újabban gyomor- és idegbántalniak is járultak. Úgy látszott, begy a beteg állapotában határozott javulás áll be, karácsony előtt azonban hirtelen erős visz- szaesés mutatkozott: a beteg szive kezdte fölmondani a szolgálatot. A beteget a karácsony utáni napokban meglátogatta régi barátja, Zadravecz István tábori püspök és ő adta fel rá az utolsó kenet szentségét is. A beteg nagy lelkierővel és teljes öntudattal vette fel e szentséget, hogy előzőleg meggyónt és megáldozott. December 30-án hirtelen nagyfokú rosszabbodás következett be állapotában, mig végül újév napjára virradó éjjel háromnegyed egy órakor megszűnt a szív működni. Halálának hire futótűzként terjedt el a fővárosban s nagy megdöbbenést és részvétet váltott ki. Dr. Sipőcz főpolgármester örök emléket állított magának a magyar fővárosban azzal, hogy a forradalmi és kommunista rombolás után a keresztény fővárosi politika exponenseként uj életre keltette Budapestet, amely polgármestersége idején sok szép és nagy intézménnyel gazdagodott. A főpolgármester holttestét a Bazilikában ravatalozzák fel, A főváros természetesen saját halottjának tekinti s a Kerepesi-uti temetőben helyezi el örök nyugalomra. A város nevében Szendy Károly polgármester búcsúztatja a halottat. A magyar kormány nevében a vidéken .tartózkodó miniszterelnök helyett Rödeír Vilmos honvédeilimi miniszter, a miniszterelnök állandó helyettese intézett részvéttávdratot az özvegyhez. Darányi Kálmán minisziteredmiöfcöt telefonion éntesiteitték dr. Sipőcz haláláról, aki itávórat- ban fejezte ki részvétét. A temetés hétfőn délelőtt ileisz. ★ Sipőcz Jenő, Budapest főpolgármestere Budapesten 1878 szeptember 19-én született. Tanulmányait a budapesti egyetemen végezte, ahol jógii doktorrá avatták. Pályáját a pastvdidiéki ldr. törvényszéknél kezdte, majd ügyvédi gyakorlatot folytatott. 1906-iban a főváros szolgálatába lépett, 1911-től mint tiszti ügyész működött; 1920 március 24-én Budapest kormánybiztosává' és helyettes főpolgármesterré nevezték ki; 1920 szeptember 1-ém polgármesterré választották. 1926-ban másodszor és 1931-ben immár harmadszor is polgármesterévé választotta a székesfővárosi közgyűlés. E méltóságát és tisztét 1934 november 24-ig viselte. Ekkor a kormányzó az elhunyt Borvendég Ferenc he</t vetőmag. EREJE rendkívül nagy, mert a földkérgen át napvilágra Hajtja a sarjadó növényt. Közben széttöri a rögöt, köveket emel és mozdit el helyükről. Ez az erő rejtőzik minden rozsmagban is, 22.000 rozsmag pedig % kiló Perolát ad. Tehát % kg »Perolac 22.000 egészséges mag erejét rejti magában. lyére főpolgármesterré nevezte ki Halálát öreg édesanyja és özvegye gyászolja. León Blam uj törvénye Kőtelező egyeztető tárgyalások a francia munkátkonfliktusokban Nincs többé szabad sztrájkjog ■ Egyelőre csak kísérlet 1937 végéig Pár is, január 2. Franciaországban a munkáskonfliktusokban való egyezkedés kötelezővé vált. A kamara 1936-i utolsó ülésén, Szilveszter estéjén elfogadta a kötelező egyeztetésről szóló törvényjavaslatot, amely hamarosan életbelép. A kötelező egyeztetés érdekes kísérlete egyelőre 1937 végéig marad érvényben s akkor a kamara meglátja, vájjon az intézmény állandósit- ható-e. Az uj törvény kimondja, hogy az iparban vagy a kereskedelemben kiütött munkáskonfliktusokban mindenekelőtt kötelező egyeztető tárgyalásokat kell folytatni, mielőtt a munkások sztrájkba léphetnének, vagy a munkaadók a munkásokat kizárhatnák. Azokban az üzemekben, ahol az egyeztetési törvény életbelépésekor sztrájk volt, a munkások kötelesek azonnal munkába állni. A törvény „főegyezteíői" állást teremt, amely a miniszterelnökkel együttműködve minden egyeztetési tárgyaláson kimondja a döntő szót. Az egyeztető tárgyalások kötelessége, hogy a konfliktusokat a bírósághoz hasonló igazságos módon és a törvényeknek megfelelően megoldja. A döntések kötelezőek és sem a munkások, sem a munkaadók nem tiltakozhatnak ellene. A francia kamara egyébként múlt évi munkáját a késő éjszakai órákba húzódó vitával fejezte be. Végül is január elsejének hajnalán a kamara 464 szavazattal 75-tel szemben elfogadta az uj adónovellát. A költségvetést aránylag kis többséggel, 367 szavazattal 210-zeI szemben fogadta el a kamara. A törvény hatása Paris, január 2. Francia illetékes körökben EÉhardt újévi nyilatkozatában bejelentette, hogy támogatja Darányit Alkotmányjogi problémák megoldása az előtérben Budapest, január 2. (Budapesti szerkesztőségünk teleíönje,leütése.) Ecbhardt Tibort pártjának országos vezetősége az újév alkalmából ma üdvözölte. Eöldiardit képviselő válaszában mindenekelőtt megenni ékezeti a múlt év politikai küzdelmeiről, melyek során pártja a diktatórikus törekvések ellen vívott kemény harcot. E törekvések azonban — mondotta — megbuktak, s lezárult e kísérletek fejezete és soha többé nem 'tér vissza. Meleg szívvel adok hálát Istennek, hogy megtartotta nekünk a kormányzót, aki az alkotmányos fejlődés legjobb .biztosítéka, A pártvezér bejelentette, hogy mint ellenzéki csoport vezére is Darányi miniszterelnököt támogatja, mert törekvéseiben az alkotmányos rendszerhez való visszatérést látja. A politikai teendők között első helyen említette Eckbairdt Tibor az alkotmányjogi problémáik megoldását, ami még a nyári szabadság előtt volna elintézendő, imént az idő soha se volt oly alkalmas arra, mint most. A teendőik második csoportja a gazdasági problémák megoldása. Megoldandó az igazságos jövedelemmegosztás és A tiszántúli munkanélküliség megszüntetendő. — Az önzetlen eílilenzéki politika alapján állunk 6 ez alapon kivárnunk együttműködni a kormánnyal, de ennek előfeltétellé, hogy a mi szelleműinkben rendezzék az alkotmányjogi, politikai és gazdasági kérdéséket. Minden más személyi kívánságot az állam érdekében félreteszünk — fejezte be nyilatkozatát. ( ; , azt várják, hogy az uj egyeztetési törvény I hozzá fog járulni a francia munkáskonfliktu- sok gyors megoldásához. A kormány most mindenütt keresztül fogja vinni a kollektív szerződéseket és a béremeléseket. BordeauxVegyes érzelmekkel buunzik Kárpátalja Rozsypal országos elnöktől Rozsypal szombaton adta át hivatalát Meznifcnek Ungvár, január 2. Az ungvári országos hivatalban szombaton vett búcsút a nyugállományba távozó Rozsypal Antal országos elnök a tartománygyülés képviselőitől, a közigazgatás, rendőrség, csendőrség és országos hivatal tisztviselőitől. A távozó országos elnököt dr. Meznik alelnök búcsúztatta hosszabb beszédben. Utána dr. Stefan, az országos választmány tagja intézett orosznyelvü búcsúztatót Rozsypal- hoz, aki ugyancsak orosz beszédben köszönte meg az ünneplést és átadta hivatalát Mezniknek. Vasárnap Hrabár Konstantin, a politikai pártok, az egyesületek és testületek vesznek búcsút a távozó országos elnöktől!. Rozsypal hétfőn egyhavi tartózkodásra a Magas Tátrába utazik. Rozsypal bucsuzása A távozó, hetvenéves országos elnök pénteken az egyházi élet vezetőinél tett bu- csulátogatásokat. így meglátogatta dr. Sztojka Sándor püspököt, Svoboda Ferenc római katolikus püspöki adminisztrátort, majd Schönberger Hermant, a zsidó központi iroda elnökét. Délután Damaiszkin pravoszláv és Bertók Béla református püspököt látogatta meg. Vasárnap délelőtt az országos hivatal palotájának előcsarnokában búcsúznak el az országos elnöktől az állami hivatalok vezetői és a szűk baráti köréhez tartozó személyek. Az egész bucsuztatási akció nagyon „hivatalos" s a kárpátaljai nép szivétől nagyon távoleső. Bizonyos, hogy Kárpátalja népei Rozsypal távozását nem fájlalják. Ellenkezőleg, az orosz autonómista többség őszintén örül Rozsypal távozásának, mert benne az autonómia megvalósításának egyik legnagyobb akadályozóját látta. Ezenkívül Rozsypalnak köszönhető — ez közIGYUNK KASSAI SÖRT! ír PRIMUS 18° S(t FLÓRIAN GYARTJAS BAUERNEBL ES FIA R.T. KOSICE ismert tény — a kárpátaljai iskolaügy szép kifejlesztése, ami a cseh iskolákat illeti. Ha a ruszin és magyar iskolaügyet is annyira pártolta volna, úgy bucsuzása kétségtelenül fájdalmasabb lett volna, Bródy nyál! levele Ami végül a szegény ruszin néptől való bh- csuzást illeti, e téren figyelemreméltó az autonóm földmüvesszövet- ség hetilapjában, a Ruskij Vistnikben megjelent nyílt levél, amelynek írója, Bródy Endre nemzetgyűlési képviselő, bár kijelenti, hogy Rozsypalt mindig tisztakezünek tartotta és nem hisz semmi mendemondának, de éppen Rozsypal érdekében fölhívja a távozó országos elnököt, hogy a reábizott jótékonysági alap 10 milliós vagyonával nyilvánosan számoljon el. A közönségesen inségkukorica-alapnak nevezett alapot a minisztertanács bízta Rozsypal elnökre, aki — a kegyeiből élő sajtó állítása szerint e pénzzel nem tartozott senkinek elszámolni (ez súlyos tévedés, mert a legfelső számviteli ellenőrző hivatal ellenőrzése a törvény szerint csak a miniszterelnökség és a külügyminisztérium költségvetésében szereplő 10—10 milliós rendelkezési alapokra nem terjed ki. Minden egyéb állami kiadás — igy a kárpátaljai kormányzó kiadásai is — alá vannak vetve az ellenőrzésnek) . Bródy képviselő nyílt levele megemlíti, hogy a szóbeszédek szerint a kormánypárti (aktivista) magyar és cseh lapok kaptak e jótékonysági alapból pénzeket. Értesüléseink szerint Bródy képviselő a jótékonysági alap elszámolásának ügyét a parlamentben is szóváteszi. Dinamit robbant a román érsek palotájában Bukarest, jammáir 2. Péntek este kiéit dimiamiit- patron robbant Partiul görögkeleti érsek paito- tájáinaik fogadó termiében. A robbanáskor az érsek a pallosában tantóizkodmitit. A rendőrség föltevése szerint politikái bosszú müvéről leket szó, aimieimnyibem az érsek a szélső jobboldala politikai csoportokkal tartott szoros összeköttetésit. s emiatt a (helyi papsággal és a képviselő- ház több tagjával is éles összetűzésed voltak. A robbanás igen nagy anyagi károkat odaoc&ott, Emberéletben neon esett kár. 3 jbaii egy nagy bútorgyár, amelynek munkás- Isága néhány hét óta sztrájkol, végleg bezár- jta üzemét és a gyártulajdonos kijelentette, *hogy többé nem nyitja meg a gyárat.
