Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-14 / 10. (4156.) szám
1937 január 14, csutörtSk. 4 •WMMtMAfiÍARHlRLAR Thomas Mann budapesti felolvasóestjén betiltották József Attila ódájának előadását Az ódának politikai tendenciája volt Lényegesen javult a pápa állapota Vatikán-Város, január 13. A Reuter-iroda jelentése szerint a pápa állapota annyira javul, hogy hat hét óta ma délelőtt rövid időre el is hagyta az ágyat. A Szentatya ma délelőtt félórás kihallgatáson fogadta Pacelli bíboros-államtitkárt. Borotvával átvágta a torkát egy losonci uriasszony Kassa, január 13. (Kassai szerkesztőségünk telefonjelentése.) Tegnap este megdöbbentő ön- gyilkosság történt Losoncon. Egy uriasszony, özv. Seengerné, egy mérnök özvegye borotvával átvágta a nyakát. Súlyos állapotban szállították be a kórházba. Az uriasszony nemrégen költözött Besztercebányáról Losoncra. Tegnap este a Bellágh-családnál volt látogatóban és amikor onnan távozott, a lépcsőházban egy élesrefent borotvával elmetszette a torkát A házbeliek figyelmesek lettek az asszony hör- gésére és amikor kirohantak a lépcsőházba, az asszonyt hatalmas vértócsában találták. Azonnal beszállították a losonci kórházba, de ott csak elsősegélyben részesítették az asz- szonyt, mert a kórház túlzsúfolt volt. Kénytelenek voltak a rimaszombati kórházba szállítani az életveszélyes állapotban lévő uriasz- szonyt Az öngyilkosság okát eddig nem sikerült földeríteni. A nyomozó hatóságoknak csak annyit sikerült megállapitaniok, hogy az uriasszony Bel- lághék fürdőszobájában vette magához az élesrefent borotvát. Már készülhetett az öngyilkosságra. mert a zsebében búcsúlevelet találtak. A hatóságok a levél tartalmát még nem hozták nyilvánosságra. Budapest, január 13. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) Thomas Mann, a Nobel-dijas német író, aki a közelmúltban megkapta a csehszlovák állampolgárságot, szerdán reggel Budapestre érkezett. Thomas Mann Az Est munkatársának kijelentette, hogy legközelebb az Egyesült Államokba utazik, ahol német akadémiát akarnak alapítani. Olyan intézmény lenne ez, mely a német birodalmon kívül élő németség szellemi elitjét fogná össze, nemcsak az irodalmi, hanem a többi művészi ágak kiválóságait is. Az európai bizottság már megalakult s ennek tagjai között szerepel többek között Heinrich Mann. Lyon Feucht- wanger és Adolf Busch is. —- Thomas Mann szerdán este Budapesten előadást tartott. Thomas Mann szerda esti felolvasását a Magyar Színházban tartotta. Program szerint a felolvasás előtt József Attila, a kiváló magyar költő Thomas Maimhoz irt ódáját szavalta volna el. A felolvasást és a verset az előírás szerint bemutatták ma déleüőtt a budapesti rendőrségen. József Attila ódáját — mint a „Magyarország" jelenti — a fő- kapitányság engedélyügyi osztálya az államrendészeti osztály véleménye alapján nem tartotta alkalmasnak arra, hogy a nyilvánosság előtt politikamentes ülésen felolvassák. Az államrendészeti osztály véleménye szerint ugyanis József Attila ódája nem mentes a politikától. Az óda elszavalása ennélfogva a ma esti felolvasáson elmaradt. ,A SSovenská Liga egyik eperjesi tagjának különös becsliietsériési pőre' — ISMÉT LEZUHANT EGY UTASSZÁLLÍTÓ GÉP KALIFORNIÁBAN. Los Angelesből jelentik: A menetrend szerinti repülőgép, amely Salt Laké Gtyből indult útnak, hat kilométernyire a kaliforniai Olive-View szanatóriumtól lezuhant. A repülőgép egy utasa meghalt, három utas pedig súlyosan megsebesült. A repülőgépen utazott Martin Johnson, a híres kutató és oroszlánvadász is feleségével együtt. Johnson lábtörést és belső sérüléseket szenvedett, felesége pedig könnyebb sérülésekkel úszta meg a katasztrófát. Az egyik sebesült utas elvonszolta magát a közeli szanatóriumba és onnan érkezett segítség az utasok megmentésére. Valamennyi sebesültet a szanatóriumba szállították. A repülőgép lezuhanása a sürü köd következtében történt. Múlt évi december 30 i számunkban fenn ti c;m alatt megjelent eperjes tudósítás helyreigazításául JUC. Stevo Sabol eperjesi lakrg a sajtótörvényre J való hivatkozással a következő nyilatkozatot küldötte be: „Néni pravdou, ze som v miestnom „Sari§i“ zaú- tocil proti osobe dr. B. Szepesháeyho, ktory ma potom v úrade vyzvai, aby som imu dal satisfakciu liodiac mi pri tóm na oc;, ze som spáohal kedysi kostolnu krádez, ale je pravdu, ze som neuverejnll íiadon ciánok proti dr. Szepesházymu. Uverejni! som v „S'lov. vjöhode“ ciánok, kde som protesto- val proti pomatfarcovaniu skyvenskych cblapcov macfarskym klubom PTVE. Dr. Szepesházy ako predseda PTVE po vyjdeni tohoto clánku pohrozil mi v úrade, ze o to postám, aby sem na mest. úrade dlho néhol. — Néni pravdou, ze dr. Szepes- házy ziadal mest. radu o vysetren.'e uejaikych mo- jich etarych cinov, ale je pravdou, ze ziadal eta- rostu mesta. Néni pravdou tedy ani to, ze mest. rada na úpravila, aby som podal proti dr. Szepcs házymu zalobu, ked'ze túlo som podal z vla tnej in:ciatívy. Néni pravdou, ze boti vvpocuti kapán a kostelníd, ba dokonca aj prelát Zaborcvsky, ale je pravdou, ze bol vypocuty jediine kcstolník, tak- ze dókaiz pravdy nebol predvedeny. Ba néni pravdou ani to, ze som zalobu nápadnym spősobom odvolal, ale je pravdou, ze urobil tak nedopatre- ním zástupca möjho právneho zástupcu dra K. Ma- öuhu. — Koneöne néni pravdou, Éeby presovská verejnosf mohla öakaf so zvedavosfou na vyvoj veci, ked’ze táto je skonöená pripisom starostu meeta, kde dr. Szepesházymu je jasne vjTsvetlenó, ze bol som prijaty do mest, sluéieb na základe svedectva o zachovalosti, ktoré je legálne a ze vysetrovaf chlapeckó kúeky z 14. roku mójho veku néni ani v pravomoci mest. úradu, ani iného. Tym skőr nie, kei ide o kúsok, kde skoda asi 70 Ke bola nahradená a vec domácim epőeobom aj v zaiijme Ikoetolníka urovnaná.“ „FÖUR“A JÉGEN St. Moritzban korcsolyás pincérek szolgálják ki a télisportok híveit. Háborús fá’elem Amerikában Washington, január 13. Parlamenti körökben élénk vita tárgyát képezi a kormánynak az az álláspontja, amelyet egy esetleges európai vagy ázsiai háborús konfliktussal szemben elfoglalt. Úgyszólván naponként érkeznek olyan hirek, hogy a szenátorok nagy többsége javaslatot készít elő a semlegességi törvény érvényének a meghosszabbítására. Az amerikai semlegességi törvény ugyanis, mint köztudomású, április végén elveszíti érvényét. A javaslat előreláthatólag a következőket fogja magába foglalni: Az Északamerikai Egyesült Államok redukálja minimálisra kapcsolatait azokkal az államokkal, amelyek háborúba ránthatnák. Ennek a célnak az elérése érdekében az amerikai törvényhozók nagy többsége hajlandó az Egyesült Államok külföldi érdekeinek tökéletes föláldozására. Sőt egyesek még azokat az amerikai állampolgárokat is sorsukra akarják hagyni, akik valamely veszélyeztetett zónában tartózkodnak. Alboin elfeketült arccal figyelt Ogiluif a legügyesebb kémje volt, kedves és hü embere. Miért szédítse, nincs oka rá. — Láttad magad? — Akik futnak, azok nem hazudnak, kegyelmes nagyur. Télen kitartottak, bízván, hogy a halál aratása megszakad. De a kora tavasz friss erőre kapatta, Alboin lassan megcsöndesedett. Kevéssel utána megjött a másik két kém. Ezek már délebbre jutottak és látták, hogy az első meleggel újra pusztítani kezdett a döghalál. Odalenn hamarább jő a forróság, gyorsabb lábon rohan a vész.. Szomorúság és vigasztalan siránkozás, amerre léptek. Akinek ereje bírja, menti vagyonát föl a hegyekbe, ahová még nem hatolt a rém. Falvak, városok tátognak, csak kóbor ebek üvöltenek gazdátlanul a kő között. A házak átka! Mennél több nép zsúfolódik össze a redves és büdös kövek közt, annál jobban hullanak. Alboin izgalomtól elfúlva töprengett. Ha igy van, ahogy kémei megjelentik, hun megmozgatni a hadat. A vére zubogott: várni, várni? mig elvonul a vész! Bolond fejjel nem viheti a pusztulásba népét! — Hagyjátok futni a kalmárokat, — rendelkezett. Azok sietve szedték sátorfájukat és elkerekeztek Aquincum felé. Márciusban voltak. Ideje jött, hogy uj mag elé készítsék a földet* Uj gond, uj munka, amivel már nem vetettek számot. A föld nem maradhatott parlagon. Ki tudja, mikor mozdulhatnak? Kell az uj szemestermés, uj takarmány, széna és szalma, ha csak ősszel indulnak. A hercegségekbe elnyargaltak a futárok. Vetni, dolgozni! Bevárni a vész múlását Futár ment az Elbához, a szászokhoz is: ne mozduljanak, mig nem üzen. Alboin megtört és megzuzódott ebben a váratlanul rászakadó tétlenségben. Kardforgatói szétmehetnek s nézheti elkeseredve, hogyan túrják a pannon rabok a földet Hiába van tavasz, az egész élet megkeseredik, a bőrét hiába csiklándja a meleg, nem vidul föl tőle.* Harc és gyarapodás nélkül múlnak a hónapok: rabnak való élet! Rozamunda bátorítani akarta: — Miért gyötrődsz, Alboin? — Nem érzed: igy megfutok. Ha mozdulhatnék! — Pedig örülnöd kéne! Alboin csodálkozott. Véres és fénytelen volt a szeme. És gondozatlan és elnyűtt az egész ember. A bőre a sok méhsertöl duzzadt és rosszszinü. — örülni? —, A dögvész utat vág neked. A felére apasztja Longintn légióit. Ha megindulunk, olyan gyönge lesz, hogy kegyelemért rimánkodik. — Nem kérek ilyen szövetségest, — legyintett Alboin kelletlenül. __ fakóbb két kardot ragadjon minden emberem kétannyi emberre. I II EGO FOLD REGÉNY IRTA: EGRI VIKTOR HARMADIK KÖNYV Rozamunda megérezte: a férfi se testében, se lelkében nem tűri a tétlenséget Akadály kell, hogy lebirja. Uj terv, ami erejét feszengett Gondolat, ami célt ád* Talán ha egy időre kimozdulnak innen, más környezetben, uj arcok közt fölvidámodik. Autrich carnumtumi háza csábitó. A herceg kedves vendéglátó. — Menjünk Camumtumha! — ajánlotta, A férfi a fejét rázta. Minek innen mozdulni. Rosszabb az, ha emberek közé jut, akik osztják békétlenségét — Hagyjuk el Brigetiót Mogentianaeban olyan boldogok voltunk* — szólt az asszony fölindult hangon. Sötét szeme csillogott, mint a bogár, a szája ingerlőén rózsás és kérő szava lágy. Csiklándó és ingerlő életvidámság áradt belőle, ami hirtelen szívig bizseregtette az embert. — Rosszak még az utak. Nagyon elgyötörne az utazás. A szabadkozás már beleegyezően hangzott — Nem akarok én szekérkasban ülni. Lovon megyek veled. Alboin arca megtelt vérrel. Hogy ragyog feléje Rozamunda üdesége. Először látta igy a gyerekágy, hosszú betegsége óta. Újra kivirult fiatalsága ingerlő hívás... Még aznap útra keltek. Rügynek, páráző földnek, a kezdő tavasznak nyers és vad szagát csapta arcukba a márciusi szél. A vérüknek mintha most egy üteme, a testüknek egy forrősága lett volna. Frissen és éltetőén kihajtott bennük az elzugott és eltemetett szerelem, mint a hamu alól hirtelen fölcikázó tűz. 10. 53 (FOLYTATJUK) Mogentianaeban maradtak. Rozamunda friss volt és napról-napra Ingerlőbben szépült Bőre hamvát az uj érzés tüze sütötte át. Alboin csodálta s nem tudott betelni vele. Életük összeolvadt, mint régen, amikor csak édessége és öröme volt szerelmüknek. A férfi érezte, hogy most még teljesebben az övé Rozamunda. Frissek, fiatalok voltak* Milyen egyszerű lett hirtelen az egész élet Alboin nem lázongott többé, hogy tétlenségben múlik el az egész tavasz, az egész nyár és talán esztendőbe telik, mig megmozdulhatnak. Futárok hétről-hétre hozták az u) híreket. A meleggel erősbödött a vész ereje odalenn. A mezők az emberek temetőivé, az emberi lakok ragadozók búvóhelyei lettek. Csupa rettegés a nép. Gyermekek temc- tetlenül hagyják nemzőik tetemét A szülők futnak forró láztól gyötört gyermekeiktől. Akit áthat a kegyelet és legkedvesebbjét hant alá fekteti, maga marad temetetlenül. A réteken egy hang, a mezőkön egy pásztorkürt sem hallható. Itália mintha visszaesett *Volna őskori nyugalmába.
