Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)
1937-01-13 / 9. (4155.) szám
XVI. évf. 9. (4155) szám • $ZGI*C9a ■ 1957 január 13 j Előfizetési ár s évente 300, félévre 150, negyedévre 76, havontd 26 Ke., külföldre: évente 450. j\ szlovenszkói és ruszinszkói magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ... , %. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilap]ű Egyes szám ára 1.20 Kf, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. © • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. A marokkói „félreértés" után Elsimult a német-francia viszály Hitler és Francois>Pencet tárgyalásai mindent rendbehoztak * ■ Schacht január 30-ig megköti a nagyarányú német-franc a kereskedelmi szerződést A spanyol vizek ellenőrzése A marokkói álhir (sp) Prága, január 12. Vérlázitó felelőtlenséggel dolgozik az európai sajtó egy bizonyos része azon, hogy gyűlöletének és dühének igézetében semmi eszköztől vissza nem riadva kiprovokálja a világégést, amelyben számítása szerint Európa népei rárohannak Németországra és a német népet úgy megbüntetik, ahogy a kontinens németgyülölői vágyálmaik tehetetlenségében elképzelik és kívánják. Néhány ezer vagy néhány tízezer ilyen németgyülölettől ittas ember él Európában, de arannyal bélelt kezüket rátették a sajtóra és a hírszolgálati irodákra s most e talpalatnyi helyről óhajtják kilendíteni nyugalmából az európai világot. Propagandájuk féktelen, gátlást nem ismernek, uszításaik minden mást felülmúlnak s csak egyetlen cél lebeg előttük: a kereszteshadjárat Németország éllen. Szemükben örömkönny csillogna, ha az első néhéz tankok megindulnának a birodalom ellen és a fegyverek vasökle szétloccsantaná az első ger- jnán ifjak agyvelőit. Túlzás ez? Nem túlzás. Az elmúlt napok eseményei bizonyságot tettek ű felelőtlen sajtó gonosz módszerei mellett, olyannyira bizonyságot tettek, hogy az angolok és a franciák is, tehát a legérdekeltebbek, a legnagyobb felháborodással és undorral fordultak el machinációiktól. Talán jó tanulság volt ez az eset és okulva belőle, az európai népek nem fogják többé engedni, hogy a sajtó beugrassza őket a németgyü- löletbe. Néhány nap előtt egy francia és több nemzetközi sajtóiroda azt a „biztos információt" közölte, hogy a németek zárt katonai alakulatokat szállítottak partra Spanyol-Marokkóban, német egyenruhában, német lobogó alatt, azaz a birodalom nevében a szó valódi értelmében megszállották a területet. A hir szárnyra kelt a lapokban, a németellenes nemzetközi sajtó boldogan színezte és csinosította s örömrepesve várta a pillanatot, amikor az állandó hirpergőtüzben tartott hiszékeny francia közvélemény a közlemények hatása alatt érzékeny felindultságában visszavonhatatlan lépésekre ragadtatja magát Németország ellen. A német cáfolat sem számított, gunykacaj fogadta a nemzetközi németgyü- lölet jól kiépített sajtóállásaiban s a hir- offenziva elérte első stratégiai céljait: a felháborodás Franciaországban valósággal háborús hangulattá emelkedett s a nép már hallani vélte a menetszázadok menetelésének zaját. — Napokig tartott a roham s az egymást 'követő „biztos" hírek még az egyébként óvatos és mérsékelt lapokat is elárasztották, annyira céltudatosan és egyöntetűen voltak lanszirozva. Az újabb rágalomhadjárat Németországban is az emberek fejébe szöktette a vért. Hiába cáfoltak, erősködtek, nem használt s néhány pillanatig úgy látszott már, hogy a mesterségesen szított konfliktus tényleg kirobbanáshoz vezet. A német propaganda- minisztérium ekkor ügyes ellenlökést talált Jd. Ha a nemzetközi sajtó portálni kezdte a németek állítólagos marokkói terveinek hírét, hogy ezzel felzaklassa a franciák érzékenységét, a német lapok viszont megírják azt, amit a német nép érez a franciákról, megírták és lanszirozták a német pánik-érzést, amely félelem-álmaiban viszont francia előtörésektől ijedezik, egy németellenes vörös Franciaország megalakulásától. uj Ruhr-megszállásoktól, francia impePáris, január 12. Francois Poncet berlini francia nagykövet kedden reggel Pá- risba érkezett és azonnal a Quai d'Orsay- ra ment, ahol két óra hosszat tárgyalt Del- bos külügyminiszterrel és Vienot és Leger államtitkárokkal. Beavatott körök értesülése szerint Francois Poncet élénken a német-francia közeledés mellett szállt síkra és kifejezte azt a meggyőződését, hogy Hitler nyilatkozatai Őszinték és igazak. A továbbiak folyamán Francois Poncet kifejtette, hogy a német kormány nagy súlyt helyez a Franciaországgal való gazdasági tárgyalások folytatására. Berlinben szívesen vennék, ha Schacht a közeli napokban Parisba jöhetne és folytatná a tárgyalásokat, hogy azok még a január 30-i berlini parlamenti ülés előtt befejeződjenek. A francia külügyi hivatal1 kedvezően fogadta Francois Poncet benyomásait és indítványait, de a jövő hét eleje előtt nem hozhat végérvényes határozatot, mert előbb Angliával kell megegyeznie és megszereznie az angol garanciákat Németország gazdasági támogatása számára. s A mai párisi hírekből tehát kitűnik, hogy a felelőtlen köröktől kezdeményezett német- francia sajtóháboruságot sikerült leszerelni és a váratlanul! kitört uj német-francia ellentétet csirájában elfojtani. A párisi lapok ma is németellenes hangon imák, de az események kommentáraiban korántsem ütik meg azt a szélsőséges hangot, amelyet tegnap használtak. Valamennyi lap megállapítja, hogy a feszültség enyhült s Francois Poncet konferenciája Hitler kancellárral kedvező kilátásokat nyitott a jövőre. Csillapul a lapok hangja Páris, január 12. A Havas-ügynökség berlini munkatársa szerint a német sajtó nem kommentálja Hitler kancellár tegnapi beszédét, amelyet a francia nagykövet diplomáciai üdvözlésére mondott. Az esti órákban a Wilhelmstrasse kifejezte azt a nézetét, hogy a déli diplomáciai találkozás enyhíteni fogja a német-francia feszültséget. A rializmustól és Németország körülkerítésétől. Az ellenméreg hatott. Amikor a magukon másképp segíteni nem tudó németek hírei megjelentek a német sajtóhadállásokban, az angol, a skandináv, az olasz és az amerikai lapokban s a vörös Franciaország íalrafestett réme itt is, ott is ijesztgetni kezdett, a francia közvélemény defenzívába kényszerült, a támadó lendület megtor- padt és az emberek eszmélni, magyarázkodni, cáfolni kezdtek. Az uszítás erejének lélektani pillanata elmúlt. A légkör útisz- tűlt. A háborút provokálni kívánó sajtó- trükk nem sikerült, a németellenes hír- szolgálati irodák bosszankodva visszavo- , nullák* . 'j . ■ i . .. . . német lapok ennek ellenére ma is azzal vádolják Franciaországot, hogy imperialista terveket követ Spanyol-Marokkóban. A Lokalanzeiger azt állítja, hogy Franciaország kinyújtotta kezét Afrika felé és Rio dél Oro spanyol gyarmatot katonailag meg akarja szállni és francia gyarmattá változtatni. A Móniingpost diplomáciai munkatársa szerint Edén angol külügyminiszter hétfőn tanácskozási folytatott a tengernagyi hivatal első lordjával a nemzetközi helyzetről és a spanyol partokon uralkodó állapotokról. Elvben megegyeztek abban, hogy az uj angol ellenőrzési Javaslat azt fogja ajánlani, hogy a spanyol vizek ellenőrzését mindazoknak a hatalmaknak a hadihajói gyakorolják, amelyek helyet foglalnak a londoni benemavatkozási bizottságban. A hadihajók a spanyol kikötők előtt horgonyoznának és minden kereskedelmi gőzöst megállítanának, hogy átkutassák, nem szállit-e hadianyagot vagy önkénteseket. Az ellenőrzést spanyol beleegyezés Berlin, január 12. Németország most minden erejével arra törekszik, hogy kihasználja azt a kedvező pillanatot, amelyet Hitler tegnapi nyÜatkozata teremtett és megteremtse az általános politikai és gazdasági kiegyezést Franciaországgal. Ezt a tervet nemcsak Schacht párisi utazása szolgálja, hanem a német sajtó általános magatartása is. Néhány nappal! ezelőtt még a legelkeseredettebb polémia uralkodott Franciaország és Németország között, de a feszültség mára teljesen megenyhült és a lapok már a német-francia közeledés uj korszakáról beszélnek. A marokkói incidensért járó felelősséget a német lapok a francia sajtóra tolják, amely uszításaival igyekezett éket verni a két ország közé. Szerencsére a Quai d‘ Orsay kellő pillanatban felismerte a helyzetet, nem ugrott be a sajtónak, sőt leintette a lapokat. A közeledés első lépését Hitler és Francois Poncet hétfői konferenciája Időközben megbízható angol jelentések érkeztek Ceutából, Melillából, Gibraltárból, az angol tengernagyi hivatal nyilatkozott, a Foreign Office ügynökei akcióba léptek és megállapították, hogy Spanyol- Marokkóban tényleg nincsenek német csapattestek, legfeljebb német önkéntesek és német technikusok. Hitler magához kérette Francois Poncet francia nagykövetet s meggyőzte arról, hogy Németország a híresztelésekkel ellenkezőleg most — éppen most ■ nem háborút, hanem békés kereskedelmi szerződést kíván Franciaországgal, szép, hosszantartó baráti megegyezést és Schacht Párisba kíván utazni, hogy január 30-ig megkösse a megállapodást, Francois ország aligha elleneznék, hogy a spanyol határokra nemzetközi ellenőrző bizottságot küldjenek ki a beutazás ellenőrzésére. A tengeri ellenőrzés természetesen csak akkor léphet életbe, ha azt valamennyi hatalom elfogadja. A brit flotta semmiesetre sem hajlandó egyedül a spanyol partokat blokád alá venni, mert a londoni kormány egyéni akciókban nem vesz részt. Az angol kommunisták külön akciója London, január 12, Az angol független munkáspárt az alsóházban szóvá akarja tenni azt az angol rendeletet, amely megtiltja az angol állampolgároknak, hogy Spanyolországba utazzanak. A független munkáspárt szerint a kormánynak nem volt joga, hogy ezt a zárlatot lerendelje. A kommunisták máris kijelentették, hogy nyíltan szembeszállnak az önkéntesrendelettel és tovább foginak önkénteseket toborozni Madrid számára. A kommunista toborzóirodákat detektívek figyelik Angliában. jelenti. Egyelőre nem tudni, hogy Schacht mikor érkezik Párisba, de annyi bizonyos, hogy béke- küldetésének sikerét a franciák magatartása határozza meg. Páris német ígéreteket kíván a gazdasági béke megkötése előtt, főleg a fegyverkezési kérdésben, továbbá angol garanciákat a Németországnak nyújtandó gazdasági segéllyel kapcsolatban. Schacht föladata tehát elsősorban politikai jellegű és az eszmecserén nagy szerepet fog játszani a gyarmati probléma is. Egyes lapok szerint Schacht január végén érkezik Párisba, hogy addig a konferenciát kellőképen előkészítsék. A kommunisták máris rohamot intéztek Schacht újabb párisi megjelenése ellen és azzal fenyegetnek, hogy a német politikus jelenlétét tüntetésekkel fogják megzavarni. A francia parlamentet ma újból megnyitották, Az elmúlt napok feszültsége ellenére a kamara és a szenátus ülése teljesen rendben és nyugalomban folyt le. Poncet meghódolt a német érvek előtt, sür- .gősen Párisba utazott és felvilágosította kormányát, mire Delbos külügyminiszter azonnal leintette a lapok németellenes hangját. A hangulat természetesen Németországban is lecsillapodott, a marokkói félreértés tisztázódott és az uszítok nagy bánatára haíag helyett megértés keletkezett a két ország között. Az angol-francia spanyol benemavatkozási szerződés jó oldalai hatni kezdtek (holott a németellenes sajtó nem utolsósorban azért bocsátotta világgá a marokkói német partraszállás álhirét. hogy kellő időben lerontsa a német válasz kedvező hatását), a béketárgyalások minden vonalom megindultak. Az angolok és a nélkül is végrehajtják. Portugália es FranciaSchacht utazása az uj német-francia közeledést óhajtja kiépíteni
