Prágai Magyar Hirlap, 1937. január (16. évfolyam, 1-25 / 4147-4171. szám)

1937-01-13 / 9. (4155.) szám

XVI. évf. 9. (4155) szám • $ZGI*C9a ■ 1957 január 13 j Előfizetési ár s évente 300, félévre 150, negyed­évre 76, havontd 26 Ke., külföldre: évente 450. j\ szlovenszkói és ruszinszkói magyarság félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • ... , %. R képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. politikai napilap]ű Egyes szám ára 1.20 Kf, vasárnap 2.— Ki. Szerkesztőség: Prága II., Panská u 1 i c e 12, II. emelet • Kiadóhivatal: Prága II., Panská ulice 12, III. emelet • • TELEFON: 303-11. © • SŰRGÖNYCIM: HÍRLAP, PRflHfl. A marokkói „félreértés" után Elsimult a német-francia viszály Hitler és Francois>Pencet tárgyalásai mindent rendbehoztak * ■ Schacht január 30-ig megköti a nagyarányú német-franc a kereskedelmi szerződést A spanyol vizek ellenőrzése A marokkói álhir (sp) Prága, január 12. Vérlázitó felelőtlenséggel dolgozik az európai sajtó egy bizonyos része azon, hogy gyűlöletének és dühének igézetében semmi eszköztől vissza nem riadva kipro­vokálja a világégést, amelyben számítása szerint Európa népei rárohannak Német­országra és a német népet úgy megbüntetik, ahogy a kontinens németgyülölői vágy­álmaik tehetetlenségében elképzelik és kí­vánják. Néhány ezer vagy néhány tízezer ilyen németgyülölettől ittas ember él Euró­pában, de arannyal bélelt kezüket rátették a sajtóra és a hírszolgálati irodákra s most e talpalatnyi helyről óhajtják kilendíteni nyugalmából az európai világot. Propagan­dájuk féktelen, gátlást nem ismernek, uszí­tásaik minden mást felülmúlnak s csak egyetlen cél lebeg előttük: a kereszteshad­járat Németország éllen. Szemükben öröm­könny csillogna, ha az első néhéz tankok megindulnának a birodalom ellen és a fegy­verek vasökle szétloccsantaná az első ger- jnán ifjak agyvelőit. Túlzás ez? Nem túlzás. Az elmúlt napok eseményei bizonyságot tettek ű felelőtlen sajtó gonosz módszerei mellett, olyannyira bizonyságot tettek, hogy az angolok és a franciák is, tehát a legérdekeltebbek, a legnagyobb felháborodással és undorral fordultak el machinációiktól. Talán jó ta­nulság volt ez az eset és okulva belőle, az európai népek nem fogják többé engedni, hogy a sajtó beugrassza őket a németgyü- löletbe. Néhány nap előtt egy francia és több nemzetközi sajtóiroda azt a „biztos információt" közölte, hogy a németek zárt katonai alakulatokat szállítottak partra Spa­nyol-Marokkóban, német egyenruhában, német lobogó alatt, azaz a birodalom ne­vében a szó valódi értelmében megszállot­ták a területet. A hir szárnyra kelt a la­pokban, a németellenes nemzetközi sajtó boldogan színezte és csinosította s öröm­repesve várta a pillanatot, amikor az állan­dó hirpergőtüzben tartott hiszékeny francia közvélemény a közlemények hatása alatt érzékeny felindultságában visszavonhatat­lan lépésekre ragadtatja magát Németor­szág ellen. A német cáfolat sem számított, gunykacaj fogadta a nemzetközi németgyü- lölet jól kiépített sajtóállásaiban s a hir- offenziva elérte első stratégiai céljait: a fel­háborodás Franciaországban valósággal há­borús hangulattá emelkedett s a nép már hallani vélte a menetszázadok menetelésé­nek zaját. — Napokig tartott a roham s az egymást 'követő „biztos" hírek még az egyébként óvatos és mérsékelt lapokat is elárasztották, annyira céltudatosan és egy­öntetűen voltak lanszirozva. Az újabb rágalomhadjárat Németország­ban is az emberek fejébe szöktette a vért. Hiába cáfoltak, erősködtek, nem használt s néhány pillanatig úgy látszott már, hogy a mesterségesen szított konfliktus tényleg ki­robbanáshoz vezet. A német propaganda- minisztérium ekkor ügyes ellenlökést talált Jd. Ha a nemzetközi sajtó portálni kezdte a németek állítólagos marokkói terveinek hí­rét, hogy ezzel felzaklassa a franciák ér­zékenységét, a német lapok viszont megír­ják azt, amit a német nép érez a franciák­ról, megírták és lanszirozták a német pá­nik-érzést, amely félelem-álmaiban viszont francia előtörésektől ijedezik, egy németel­lenes vörös Franciaország megalakulásá­tól. uj Ruhr-megszállásoktól, francia impe­Páris, január 12. Francois Poncet ber­lini francia nagykövet kedden reggel Pá- risba érkezett és azonnal a Quai d'Orsay- ra ment, ahol két óra hosszat tárgyalt Del- bos külügyminiszterrel és Vienot és Leger államtitkárokkal. Beavatott körök értesü­lése szerint Francois Poncet élénken a né­met-francia közeledés mellett szállt síkra és kifejezte azt a meggyőződését, hogy Hit­ler nyilatkozatai Őszinték és igazak. A to­vábbiak folyamán Francois Poncet kifejtet­te, hogy a német kormány nagy súlyt he­lyez a Franciaországgal való gazdasági tár­gyalások folytatására. Berlinben szívesen vennék, ha Schacht a közeli napokban Pa­risba jöhetne és folytatná a tárgyalásokat, hogy azok még a január 30-i berlini parla­menti ülés előtt befejeződjenek. A francia külügyi hivatal1 kedvezően fogadta Francois Poncet benyomásait és indítványait, de a jövő hét eleje előtt nem hozhat végérvé­nyes határozatot, mert előbb Angliával kell megegyeznie és megszereznie az angol ga­ranciákat Németország gazdasági támoga­tása számára. s A mai párisi hírekből tehát kitűnik, hogy a felelőtlen köröktől kezdeményezett német- francia sajtóháboruságot sikerült leszerelni és a váratlanul! kitört uj német-francia el­lentétet csirájában elfojtani. A párisi lapok ma is németellenes hangon imák, de az események kommentáraiban korántsem ütik meg azt a szélsőséges hangot, amelyet teg­nap használtak. Valamennyi lap megálla­pítja, hogy a feszültség enyhült s Francois Poncet konferenciája Hitler kancellárral kedvező kilátásokat nyitott a jövőre. Csillapul a lapok hangja Páris, január 12. A Havas-ügynökség berlini munkatársa szerint a német sajtó nem kommentálja Hitler kancellár tegnapi beszédét, amelyet a francia nagykövet dip­lomáciai üdvözlésére mondott. Az esti órák­ban a Wilhelmstrasse kifejezte azt a néze­tét, hogy a déli diplomáciai találkozás eny­híteni fogja a német-francia feszültséget. A rializmustól és Németország körülkerítésé­től. Az ellenméreg hatott. Amikor a magu­kon másképp segíteni nem tudó németek hírei megjelentek a német sajtóhadállások­ban, az angol, a skandináv, az olasz és az amerikai lapokban s a vörös Franciaország íalrafestett réme itt is, ott is ijesztgetni kezdett, a francia közvélemény defenzívá­ba kényszerült, a támadó lendület megtor- padt és az emberek eszmélni, magyaráz­kodni, cáfolni kezdtek. Az uszítás erejének lélektani pillanata elmúlt. A légkör útisz- tűlt. A háborút provokálni kívánó sajtó- trükk nem sikerült, a németellenes hír- szolgálati irodák bosszankodva visszavo- , nullák* . 'j . ■ i . .. . . német lapok ennek ellenére ma is azzal vá­dolják Franciaországot, hogy imperialista terveket követ Spanyol-Marokkóban. A Lokalanzeiger azt állítja, hogy Franciaor­szág kinyújtotta kezét Afrika felé és Rio dél Oro spanyol gyarmatot katonailag meg akarja szállni és francia gyarmattá változ­tatni. A Móniingpost diplomáciai munkatársa sze­rint Edén angol külügyminiszter hétfőn ta­nácskozási folytatott a tengernagyi hivatal el­ső lordjával a nemzetközi helyzetről és a spa­nyol partokon uralkodó állapotokról. Elvben megegyeztek abban, hogy az uj angol ellen­őrzési Javaslat azt fogja ajánlani, hogy a spa­nyol vizek ellenőrzését mindazoknak a hatal­maknak a hadihajói gyakorolják, amelyek helyet foglalnak a londoni benemavatkozási bizottságban. A hadihajók a spanyol kikötők előtt horgonyoznának és minden kereske­delmi gőzöst megállítanának, hogy átkutas­sák, nem szállit-e hadianyagot vagy önkén­teseket. Az ellenőrzést spanyol beleegyezés Berlin, január 12. Németország most minden erejével arra törekszik, hogy ki­használja azt a kedvező pillanatot, amelyet Hitler tegnapi nyÜatkozata teremtett és megteremtse az általános politikai és gaz­dasági kiegyezést Franciaországgal. Ezt a tervet nemcsak Schacht párisi utazása szol­gálja, hanem a német sajtó általános maga­tartása is. Néhány nappal! ezelőtt még a legelkeseredettebb polémia uralkodott Fran­ciaország és Németország között, de a fe­szültség mára teljesen megenyhült és a la­pok már a német-francia közeledés uj kor­szakáról beszélnek. A marokkói incidensért járó felelősséget a né­met lapok a francia sajtóra tolják, amely uszí­tásaival igyekezett éket verni a két ország közé. Szerencsére a Quai d‘ Orsay kellő pillanatban felismerte a helyzetet, nem ugrott be a sajtónak, sőt leintette a lapokat. A közeledés első lépését Hitler és Francois Poncet hétfői konferenciája Időközben megbízható angol jelentések érkeztek Ceutából, Melillából, Gibraltár­ból, az angol tengernagyi hivatal nyilatko­zott, a Foreign Office ügynökei akcióba léptek és megállapították, hogy Spanyol- Marokkóban tényleg nincsenek német csa­pattestek, legfeljebb német önkéntesek és német technikusok. Hitler magához kérette Francois Poncet francia nagykövetet s meggyőzte arról, hogy Németország a hí­resztelésekkel ellenkezőleg most — éppen most ■ nem háborút, hanem békés keres­kedelmi szerződést kíván Franciaországgal, szép, hosszantartó baráti megegyezést és Schacht Párisba kíván utazni, hogy január 30-ig megkösse a megállapodást, Francois ország aligha elleneznék, hogy a spanyol ha­tárokra nemzetközi ellenőrző bizottságot küldjenek ki a beutazás ellenőrzésére. A ten­geri ellenőrzés természetesen csak akkor lép­het életbe, ha azt valamennyi hatalom elfo­gadja. A brit flotta semmiesetre sem hajlan­dó egyedül a spanyol partokat blokád alá venni, mert a londoni kormány egyéni ak­ciókban nem vesz részt. Az angol kommunisták külön akciója London, január 12, Az angol független munkáspárt az alsóházban szóvá akarja tenni azt az angol rendeletet, amely megtiltja az angol állampolgároknak, hogy Spanyolország­ba utazzanak. A független munkáspárt sze­rint a kormánynak nem volt joga, hogy ezt a zárlatot lerendelje. A kommunisták máris ki­jelentették, hogy nyíltan szembeszállnak az önkéntesrendelettel és tovább foginak önkén­teseket toborozni Madrid számára. A kommu­nista toborzóirodákat detektívek figyelik Angliában. jelenti. Egyelőre nem tudni, hogy Schacht mikor érkezik Párisba, de annyi bizonyos, hogy béke- küldetésének sikerét a franciák magatartása ha­tározza meg. Páris német ígéreteket kíván a gazdasági béke megkötése előtt, főleg a fegyverkezési kérdés­ben, továbbá angol garanciákat a Németország­nak nyújtandó gazdasági segéllyel kapcsolatban. Schacht föladata tehát elsősorban politikai jel­legű és az eszmecserén nagy szerepet fog ját­szani a gyarmati probléma is. Egyes lapok szerint Schacht január végén ér­kezik Párisba, hogy addig a konferenciát kellő­képen előkészítsék. A kommunisták máris rohamot intéztek Schacht újabb párisi megjelenése ellen és az­zal fenyegetnek, hogy a német politikus je­lenlétét tüntetésekkel fogják megzavarni. A francia parlamentet ma újból megnyitot­ták, Az elmúlt napok feszültsége ellenére a kamara és a szenátus ülése teljesen rendben és nyugalomban folyt le. Poncet meghódolt a német érvek előtt, sür- .gősen Párisba utazott és felvilágosította kormányát, mire Delbos külügyminiszter azonnal leintette a lapok németellenes hangját. A hangulat természetesen Német­országban is lecsillapodott, a marokkói fél­reértés tisztázódott és az uszítok nagy bá­natára haíag helyett megértés keletkezett a két ország között. Az angol-francia spanyol benemavatkozási szerződés jó oldalai hatni kezdtek (holott a németellenes sajtó nem utolsósorban azért bocsátotta világgá a marokkói német partraszállás álhirét. hogy kellő időben lerontsa a német válasz ked­vező hatását), a béketárgyalások minden vonalom megindultak. Az angolok és a nélkül is végrehajtják. Portugália es Francia­Schacht utazása az uj német-francia közeledést óhajtja kiépíteni

Next

/
Thumbnails
Contents