Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-11 / 283. (4132.) szám
1936 december 11, pénteK* Hírek A magyar pénzügyminiszter hazatért Géniből Genf, december 10. Fabínyí Tihamér magyar pénzügyminiszter szerdán este hat órakor elhagyta Genfet Czizik Béla miniszteri tanácsos kíséretében. Elutazása előtt Fabinyi Tihamér a Magyar Távirati Iroda egyik genfi tudósítójának a következő nyilatkozatot adtat — Nagy” megértést és a magyar pénzügyi helyzet beható ismeretét tapasztaltam j a népszövetség pénzügyi bizottsága tagjai- ^ nál. Hosszabb eszmecserét folytattam Bora-, ben Meyer svájci szövetségi elnöki: .1 és pénzügyminiszterrel, valamint Motía sző- !; vetségi tanácsnokkal és Genfben A -o! főtitkárral. Neumayer uj osztrák pén.'agy- j miniszterrel és az Osztrák Nemzeti Bank elnökével szintén megbeszélést tartottam. —' Genfi tartózkodásom módot adott arra, folytatta a magyar pénzügyminiszter —•, hogy a külföld előtt megvilágítsam Magyarország pénzügyi és gazdasági viszonyait és hogy a mai változatos gazdasági helyzetben hasznos tájékozódást szerezzek a nemzetközi pénzügyi helyzetről, tekintettel azokra a problémákra, melyek a világ érdeklődésének előterében állanak, — SCHULER DEZSŐ BUDAPEST UJ ALPOLGÁRMESTERE. Budapestiről jelentik: Budapest székesfőváros törvényíhatósági 'bizottságra szerdám tartott ülésén egyhangúlag Schuter Dezső ibamiáosnoikot jelölte a Lílber Endre halálával megüresedem alpolgármesteri állásira. M'jmt- hogy a jelölés egyhangú volt., a. közgyűlés azonnal megejtette a. választást. — Az uj alpolgármester 1881 májú sálban született, a bácskai Uj- verbászon, de már ötéves karában szüleivel Budapestre került, aliol édesatyja elemi iskolai igazgató lett. A magyar főváros szolgálatába 1899-ben került. Előbb a katonai és illetőségi ügyosztályon dolgozott, majd a közjótékonyság és gyermekvédelem előadója lett. A háború kitörésekor mint. tairbalékos Ihiadnagy vonult be, í917-ben azonban felmentették a katonai .szolgálat alól és a székesfőváros szociálpolitikai ügyosztályának lett egyik vezető tagja. 1922- ben főjegyző, majd nem sokkal később a népjóléti ügyosztály helyettes vezetője tett s nagy érdemeket szerzett a magyar főváros népjóléti .intézményeinek kifejlesztésével. Elismerésül több kitüntetésben is részesült e az elmúlt esztendőben kormányfetaná,csoel címet kapott. Az utóbbi években tanácsnoki minőségben vezette a közjótékonysági és szociálpolitikai ügyosztályt.. Több szakkönyve is megjelent, amelyekkel elismert nevet szerzett a tudományos körökben is. — POZSONYI ZENESZERZŐK LEMARADT „EDVÁRD-HIMNUSZA". Pozsonyi szerkesztőségünk jelenti telefonon: A pozsonyi légi postával egy csomag ment Londonba a királyi palotába. A csomagban ...Vili. Edvárd himnuszá"-nak teljes zenekari kottája volt. A himnuszt három pozsonyi zeneszerző és zenekedvelő szerezte: Pongrácz Miklós, az ismert pozsonyi zeneszerző, Bródy Ignác pozsonyi ügyvéd és Matyuga Kornél magántisztviselő. A szöveget is ők szerezték. A himnuszt megfelelő kísérőlevéllel küldték el VIII. Edvárd királynak s a király koronázására szánták. Küldeményükkel azonban bizonyára elkéstek már, mert VIII. Edvárd koronázása — a király lemondása folytán — végleg elmarad. — MEGNYÍLT AZ ÓTATRAFÜREDI „HE- LIOS" GYERMEK- ÉS LEÁNYOTTHON. Már beszámoltunk a dr. Szászné Joób Júlia vezetése alatt álló, újonnan berendezett ótátrafü- redi „Helios" gyermek- és leányotthonról. Mint tudósitónk jelenti, befejeződtek már az átalakító munkálatok és az otthon megnyílt A gyönyörű téli idővel együtt beköszöntöttek az első kis vendégek is. Víg élet kezdődik most a gyönyörűen berendezett házban: a gyermekek síelnek a ház kertjében és annak környékén, ród- liznak az Otthon saját ródlipályáján és egy pár raap múlva elkészül a jégpálya is. Az Otthon saját ródlipályája, amely 3 és fél méter szélességben öt nagy kanyarulattal kígyózik végig a ház mögötti lejtős kertben, kiállta a próbát. A Í iyeptéglákból összerakott sima, vályuszerü pá- ya kezdő síelők számára is pompás gyakorló- helynek bizonyult és öröm nézni, hogy a jól ki- krépitett kanyarokban milyen biztonsággal iveinek lefelé ezek az apró gyermeksielők (van köztük hároméves is!). Persze, városi gyermekek mind... szijják magukba a friss téli levegőt, Zűrödnek a napsugárban és a kísérő mamák nagy ámulatára farkasétvággyal esznek ezek az otthoni asztalnál rosszalkodó apróságok. Az Otthon a megindulás első heteiben, a karácsonyi főidényben elhelyezi a kísérőket is, hogy saját tapasztalatuk révén minél gyorsabban híre keljen az Otthon mintaszerű vezetésének és be- í«nde zésének., / Meghalt Luigi Pirandello A Nobel-díjas olasz drámairó ■ Pirandello élete és müvei Róma, december 10. A Reufcer-iroda Jelentése szerint Luigi Pirandello drámairó, aki két évvel ezelőtt irodalmi Nobel-dijat kapott, az olasz fővárosban meghalt, Luigi Pirandello atyai részről görög elődöktől származik. 1867 junius 28-án született a szicíliai Girgen- tiben, Rómában tanult, majd Németországban hallgatott irodalmat és filozófiát. Bonnban filozófiai doktori oklevelet szerzett és középiskolai tanár lett Olaszországban. Jóval a világháború kitörése előtt már irodalmi tevékenységet fejtett ki és néhány regényt és novellát irt. Általános elismerésre és világhírnévre azonban csak drámáival tett szert. Színdarabjai közvetlenül a háború után jelentek meg az olasz színpadokon és különösségükkel nagy íellünést keltettek, A legnagyobb sikert kétségtelenül a „Hat személy keres egy szerzőt" cimü darab érte el. Németországi tartózkodása alatt irta „Rajnai elégiáit" és lefordította Goethe „Római elégiáit". 1904-be.n jelent meg „Mathia Pascal változásai" cimü regénye. .Háromszázhatvanöt novelláját négy kötetben összegyüjöíte a következő cím alatt: „Novelle per unó anno" (Egy évre való történetek). Ezenkívül nevezetesebb regényei a következők: „Egy senki, százezren", „Felcsavarni" stb. Pirandello drámaírói tevékenysége a legismertebb. A „Hat személy keres egy szerzőt", a „IV, Henrik", ,A tisztesség kéje", „Lázár", „Diana", „A feleségek barátnője" és az „Ujj gyarmat* ‘cimü darabok bejárták az egész vilá-| got. Prágában mutatták be a világon legelőször p 1935-ben egyik vigjátékát, „Az ember soha sem tudja, hogyan" cimü darabot. Pirandello akkor jj Prágában is járt. Rómában Pirandello külön színtársulatot j alakított és társulatával az odescalehi színházban nriiködqtt. 1929-ben a turini, római és milánói állami színházak igazgatójává nevezték ki. Számos művészeti utazást tett Európában és Amerikában s 1929-ben a római tudományos akadémia tagjává választották, A Nobel-dijat 1934 november 9-én kapta meg. Életének utolsó éveiben Pirandello sokat foglalkozott a filmmel és számos színdarabját is megfilmesítették. Mint filmművész különösen Berlinben, majd később Amerikában működött. Pirandello művészi oeuvre-jének lényegét az érzéki megismerés lélektani relativitásának tana alkotja. Ez a különös probléma csaknem valamennyi játékában szerepel. Sokat foglalkozott áz őrülteik pszichológiájával is. Az in- dividiumok belső élete számára önálló és bonyolult komplexum, amely úgy jelentkezik előttünk, ahogy egyéni hajlamunk szerint magyarázzuk* Pirandello kétségtelenül e'gyike volt a modern olasz irodalom legkitűnőbb képviselőinek. Pirandellonak három fia van. A legöregebb ugyancsak drámaíró és Stephano Landi néven ir, másik fia, Fausto festőművész. Pirandello váratlanul, tüdőgyulladásban halt meg villájában. Néhány nappal ezelőtt még rendezte azt a filmet, amelyet „II fu Mathia Pascal" cimü regényéből készítettek Rómában. * Találkozás Pírardsilóval (s. i) Majdnem pontosan két évvel ezelőtt, 1934 decemberében találkoztam Pirande'Ioval egy prágai szálló különtermében. Husz-harminc újságíró várta az Írót, aki néhány nappal azelőtt vette át a Nobel-dijat. Akkori feljegyzéseimből idézem a találkozás emlékeit: Egy kis fchérszakállas, mosolygó öregurat pillantottam meg magam mellett, aki tétován lézengett közöttünk. Arckép után ismerős volt, de ! nem gondoltam volna... Aztán megjelent az öreg- ur mellett egy jé fellépésű fiatalember, néhány szót mondott hangosan, mire az öregur valamivel határozottabb mozdulatokat kezdett tenni: mosolyogva hajiorgott és kezet fogott velünk. Aztán leültünk valamennyien egy bosszú asztalhoz és elkezdtünk beszélgetni. A gesztus- és póznélküli öreguracska szorÍ galmasan válaszolt minden kérdésre és ha valamire nem tudott elég kiadósán fe'elni, akkor a titkár is megtoldotta a választ néhány kerek, . szónoki mondattal. Itt-ott jegyeztem illendőségből, közben csodá kozva néztem az öreget, aki a leg- | súlyosabb dolgokat mondta súlytalan hangon, jj mosolyogva. 3 —... a film rossz utánzata a színháznak... ! üzleti konszernek kezében van ... a haszonért 1 dolgoznak, nem a művészetért. Mikor az első kérdező a politikát kezdte emlegetni, Pirande'lo riadtan emelte fel a kezét: — Non, non politica. Mikor kissé megnyugtatták, boldogan mondta, hogy a művészet nem bír el semmiféle tendenciát, sem politikait, sem erkölcsit A tendenciát csak a művész intuíciója hozhatja ki, öntudatlanul. Mikor végül négyszemközt megkérdeztem tőle, hogy mi a véleménye a magyar irodalomról, láthatóan kellemesen volt meglepve, de aztán gyors, sablonos módon emlegette az ismert neveket. A titkára jött segítségül és hadarva mondta: Kínzó hátfájását megszünteti a pőstyéni Iszap mélyreható melege. Házikurák céljaira használatra kész ,,G a m m a“ iszapkomp- ressz minden gyógyszertárban kapható. — Igen, voltunk Budapesten is, a mester van ragadtatva a magyar színjátéktól. Rendkívül friss, eleven, egyike a legjobbaknak. Pontosan látszott, hogy a titkár nagyobb szónok, mint Pírandel'o és sokkal bravúrosabban ért a közhelyek alkalmazásához. A k s öreg pedig, amilyen ügyefogyott, egyszerű em’-erke, nem tett egvebet, mint ötven és néhány éves korában elkezdte fúrni és faragni a r'gi kuíisszás, sallangos színpadot és nem nyugodott addig, amig fel nem borította az egészet. Nem tett egvebet, csak megmutatta, hogy a ku- Isszák távolról sem határolják a színpadot, az élet színpadát, mert ez a beláthatat’amil széles i színpad voltaképpen a kulisszák mögött kezdődik és sokkal töV*et látunk be’öla, ha a ku'isz- szákat megfordítjuk. Az élet a sz'nnadra tolakszik, ha pedig tolakszik, akkor engedni kell. — A pirandellista színházat tanulmányozom.— mondta az öregur mosolyogva — és ebben az öntudatos kijelentésben százszázalékosan igaza volt. Festett vi'ág az ő világa, de ez a világ éppen olyan örök, mint az ember. Riadtan hárította el magától a politikát, nem haj'andó a valósággal fogla kozni, — az ő valóságos megjelenése is riadt egv kicsit, — csak művészetben utazik, nem elveket és fegyvereket árul, csak festéket és álarcot. Munkába nem az, hogv szélesre tárja az érvényesülés lehetőségéit, murkája csak az, hogy szélesebbre tárja a kulisszákat és a srinspádon keresztül engedje az élet egész szélvéczcs jj zuhatagát. | Lehetséges, hogv a színjátszás jelen korszakát Ü Pirar.dellórél fogják e’nevezni, az mindenesetre I kétségtelen, hogy — amilyen szelíd és gondos 8 ember, — nevét mélyen bahvéste a korszak szin- ! padi irodalmába. Sze klen és gondosan írja la a ’ revét, valahányszor csak kérik tőle, autogramot ad, szélesen, lassan, gondosan ir, mint valami réglvágásu hivatalnok. Ezzel a ráérő gondossággal irta be nevét a szimáték világtörténetébe, ame'y Aychcilossal kezdődik. A festett világ, amit ők alkotnak, örökké él, nem úgy, mint az a napi „valóság", amelynek jellemzésére a politika szó használható. Az ő világuk az ember világának képe a végtelen idők vonalában és ez a kép állandóan megcsillan a ma „valóságos" gondja mögött is, akármilyen hatalmasnak látszik a valóság gondja. A va’óság reprezentál, Pirandello pedig csendesen, derűsen mosolyog, ahogy a görög bölcsek mosolyogtak és —- az örök emberi kultúra számára dolgozik, ahogy a görög bölcsek dolgoztak. Jaross Andor és Forutezky Géza a garamvQígyi magyarok között Antal Gyula Zseüzen válaszolt Csömör parlamenti beszédére Vszéreszrce: a magyar összefogás Léva, december 10. (Kiküldött imunikatáirstmlk- tól.) Jaross Andor. aiz egyesült pánt országos elnöke dr. Porubszky Géza nemzetgyűlési képviselő 'társasáig,álban több beszámolóit (tartott a Garaim völgyében. Először Ágó községet keresték íell, áhoil Járass Andor a touiitumház 'zsúfolásig megtelt nagy tér, miéiben mondotta el politikai beszámolóját. • A (magyarság (kulturális és gazdaságii követeléseit (ismertette és bangó ztiatta,, hogy a magyarságnak nincs 'kifogása az ellem, hogyha a vegyes, vagy a szlovák vidékeken szlovák iskolákat- állítanak fed, die az .ellem már tiltakozni kell. hogyha sziramagyar községeknek is szlovák iskola jut. Rámutatott a fáim népéinek elszegényedésére s arra, hogy az elszegényedett falusi lakosság állandóan növeli a városi proletariátus létszámát. Az elszegényedés főoka a helytelenül végrehajtott földbirtokreform Majd az iipair és mezőgazdaság helyzetével foglalkozott és hangoztatta, hogy különféle beígért konmányremidszabályok a helyzetet nemi tudták megjavítani. Utána dr. Porubszky Géza beszélt s történelmi példáikkal támasztotta alá azt, a tételt, hogy mindem magyarnak össze kell fognia. A katolikus Pázmány és a református Bethlen Gábor kézfogásáról beszélt. Amiidőm a két tábor összefogásán sokan csodálkoztak, Pázmány Péter azt válaszolta,: „Olyan, időket élünk, amikor a ■magyarokat semmi sem választhatja e,l egymástól". Ma is — (mondotta a szónok, — össze kell fogni minden magyarnak, katolikusnak, protestánsnak, urnák és munkásnak egyaránt, mert sorsunk olyan, hogy nem járhatunk külön utakon. Nagy Gyufa lévai kisgazda és Antal Gyula lévai városbiró beszéd,aibem aktuális kérdésekkel foglalkoztak. A potltifkusoik kőrútjának következő állomása Zsieiiiz voílt, ahol imagyairouhás leány csoport virágcsokrokkal, várta az érkezőket. A gyűlésem, amellyel, Komzslk József zsellzi pártelnök nyitott meg, felvonult *a magyarság számé-java. A megnyitó beszéd 'elhangzása, után Majfchényi László, az országos végrcha jtóibizottság tagja a lévai pártikorzet üdvözletét tolmácsolta és éhből áz ünnepélyes alkalomból üd vözölte -a. távollévő Esterházy János országos elnökölt és dr. Sztíllő Géza klubé Írnokot. Beszédében hangoztatta, hogy az egység, megalakulása különös öirö ml ünnepet je,leint Zseniz számára, mert az egységesítő mozgalomnak mindig élén jártak a L év,a-köirz etii magyarok. Utána Jaross Andor emieűkediéítt s z olásra. — Nemcsak politikai egységre törekszünk, — mondotta, — hanem társadalmi, sőt lélektani egységre is. Ha az itt élő magyarság gazdasági és szellemi javait meg akarja tartani, akkor meg kell vetnie lábát minden városban, faluban és portán, biztosítani kell a magyarságnak, hogy megélhessen. Jaross ezután kitért a magyarság követeléseire. Hangoztatta, hogy teljes nemzeti egyenjogúságot követel a magyarság, követeli, hogy a kormányzat állítsa vissza az 1918-ban talált magyar néprajzi viszonyoknak megfelelő nemzetiségi status quet iskoláztatás terén, földbirtok-viszonyok terén. Olymódon, hogy a magyar nyelvterületen levő telepeket magyar parasztoknak juttassa s tegye lehetővé, hogy minden magyar gyermek magyarnyelvű oktatásban részesüljön, biztosítsa a magyarságnak az őt megillető szerepet a közigazgatásban, bíráskodásban, adóigazgatásban és a közélet minden területén. Beszéde végén Jaross kijelentette, hogy az úgynevezett aktivista magyarokkal a magyar problémát soha sem lehet megoldani. Után,a dr. Porubszky Géza emelkedett szólásra és hangoztatta, ihogy ő, — aki őzen a. vidékein nőtt föl, — tisztáiban van azzal, hogy a földbirtok reform helybeliem, végrehajtása, sok helyen elkeseredést szült 'és a kedvezőtlen gazdaságii sorsra jutott munkásságot a, toomumumiieták karjai. közé kergette. Ezek a mcgtéyeílyedett szögién y emberek eJlfeliedlkeiznek uirfók hogy az 1919-os magyar Ikommün Idején máikéit éltek át. A magyar ellenzéket nem lehet államellenes- nek nevezni azért, mert ellenzék, hiszen a csehek között Is vannak ellenzéki pártok, amelyek nincsenek megelégedve a jelenlegi kormányzattal. Utána Antal Gyula emelkedett szólásra, 0ki többek között polemizált Csömör minapi par.Lr menti beszédé vek Kijelentette, hagy nem iszokott személyeskedni, de mert az ö személye :s szóba került, úgy érzi, joga van védekezni Csömör támadásával szemben. Bizonyos, — mondotta Antal, — hogyha ő maradékbirtokos lenne, amint ezt Csömör állította, ezen a gyűlésen nem merne fölszólalni. Nagy Gyula gazdasági kérdésekkel foglalkozott, hangoztatta, hogy Bodza Zseb zen földművelésügyi múlásziter korában azt állította, hogy a magyar gazda érdiekét szolgálja. A szónok számadatokkal mutatja ki, hogy a gahouamono- póliiuim a gazda érdeked ellen van. Juhász. Ernő zsemléd! gazda és Lányi Gyula za,lábai munkás mély benyomást keltő beszéde után Komzslk József beirekesztette az ülést. Gyűlés után társas vacsora volt <a M-észáiros- vemdéglöbem, ahol Jaross Andor. Porubszky Géza és Majthényi László beszélt lelkes visszhang ;mellett. vmmmmmmmmmmmammmmmmmmmmmmmmmmmmmmnmmmrnmmmmmammmmmmmmmtammmi Agyonütötte a szőlőto'vajt — tízévi [egyházat kapott Kassa december 10. (Kassai szerkesztősé; günk telefonj ele,ütése.) A kassai esküdílbiró- ság ma tárgyaiba Tóth István tornaalmási gazdal egénv gyilkossági ügyét. A vádirat, szerint Tóth István szeptember 26-án kiment a falu határában lévő szőlőjébe s ott észrevette, hogy valaki dézsmálja a termést. A tolvaj a gazda közeledtére futásnak eredt, Tóth István utána vetette magát s futás közben egy kővel fején dobta a [menekülőt. A tolvaj összeesett 's ekkor Tóth István mellélje ugrott és egy kapával addig ütötte a fejét, amig meg nem halt. A holttestet a gyilkos az árokba húzta és ott betemette. Másnap találtak rá a hullára az arra,járó falusiak. A csendőrség rövid nyomozás után elfogta a gyilkost. Megállapították, hogy az áldozat Cseh László tornaafimási rmmkás. A mai tárgyaláson a gyilkos azzaL védekezett, hogy nagyon feldúlt állapotban volt s nem tudta, hogy mit cselekszik. A tanúvallomások elleniben beigazolták, hogy Tóik István először elszedte Cseh Iái suli ót ól a lopott szőlőt s azt, nyugodtan megette. A gyilkosság után pedig táncmulatságra imént. Az esküdtbÍróság tiz évi fogyházra Ítélte a gyilkost. Ab elitéit, semmiségi panaszt, nyújtott be. 4
