Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)
1936-12-08 / 281. (4130.) szám
4 T^<^-MAGteft.-HIRLflP 1936 december Sejkeddé A Vatikán és Csehszlovákia Szlovenszkó, decemlber 7. Akik ezt a kérdést állandóan figyelemmel kísérik, aizok tudják, hogy a Vatikán és Csehszlovákia közötti viszony a tavalyi prágai 'katolikus kongresszussal határkőhöz jutott. A Vatikán hosz- szu évek tartózkodása után hajlamot mutatott a megegyezésre és Csehszlovákia ezt az alkalmat örömmel ragadta meg, hogy az egyházpolitikai kérdéseket nyugvópontra hozza. Ez úgy az egyházi, mint a katolikus világi köröknek egyetemes óhaija volt. A pápai legátus megjelenése a prágai katolikus kongresszusom mindenkiben azt a véleményt keltette, hogy a közeli megegyezésnek immár nem lehet komoly akadálya. Bár a nyilvánosság a folyó diplomáciai tárgyalásokról nem volt 'tájékozva, mégis annyi kiszivárgott, hogy rövidesen egy pápai bulla fog megjelenni, amely véglegesen rendezi a csehszlovákiai egyházmegyék határait. Ennek az előfeltétele volt azoniban, hogy a csehszlovák kormány a lefoglalt egyházi birtokokat visszaadja és az eddigi gazdálkodásról elszámol. A szloveuszkói egyházi 'birtokokat 1933-ban dr. Jantausch nagyszombati püspök formálisan átvette ugyan, azonban a pápai bulla megjelenése egyre késik, ami a csehszlovák katolikus köröket nyugtalanítja. A képviselőkéz költségvetési bizottsága költségvetési vitájánál legutóbb a szlovák néppárt egyik képviselője, Sidor felvetette ezt a kérdést, amelyre a külügyminiszter hosszabban válaszolt. A külügyminiszter azt mondotta, hogy a Vatikánnal való tárgyalások folyamatban vannak, de eddig nem sikerölt az összes akadályokat elhárítani a pápai hulla megjelenésének az utj álból. A kormány — mondotta a külügyminiszter — igyekszik a Vatikán kívánságainak eleget tenni s eloszlatni a Szentszék aggodalmait egy uj csehszlovákiai földreform végrehajtását illetőleg, amely az egyházi birtokokra is kiterjedne. Ezután védelmébe vette a kormányt, amely szerinte lojálisán járt el az egyházi (birtokok? kai szemben a földreform végrehajtásánál. A földreformot végre kellett hajtani az egyházi birtokokon is és nem lehetett őket sem mentesíteni a vagyondézsma fizetése alól. A lefoglalt birtokokon a teher csupán 11 millió korona és a birtokot kezelő központi igazgatás mindig rendesen utalt összegeket azon egyházifőknek és káptalanoknak, akiknek birtokai Magyarországon vannak. Ezekkel az állításokkal szemben máskép állította be az egész dolgot Sidor képviselő, aki a maga információit bizonyára illetékes egyházi köröktől szerezte be. A lefoglalás Sidor szerint erőszakkal történt és az eljárást nem lehet igazságosnak nevezni. A Szentszék és vele együtt a katolikus közvélemény semmikép sem ismerheti el jogosnak az egvázi birtokokon való ilyen gazdálkodást és azt a tényt, .hogy ez a lefoglalás még ma is fennáll, itt a kormánynak bizonyos céljai voltak. E’o- ször hogy legyen a kezében fegyver a Vatikánnal való jövőbeli tárgyalásoknál, másodszor, hogy megkösse a csehszlovákiai katolicizmusnak a kezét s bizonyos fokig anyagi függőségben tartsa. Ezt igazolják a tények. 1919-ben az állami igazgatás 95.059 kát. holdat vett át. Átvette az élő és holt inventárt, az egész termést és megfelelő készpénzt. Ez a közponi igazgatás dr. Jantausch püspöknek csupán 61.321 kát. holdat adott át, azaz 29.738 kát. holddal kevesebbet. Ha mindent összeszámítunk, akkor még ezenfelül 44 millió korona veszteséget is kimutat a központi igazgatás gazdálkodása, jóllehet a külügyminiszter csak 11 millió korona adósságot említ, Ezen a rossz gazdálkodáson nem is lehet csodálkozni ott, ahol egy kát. holt évi jövedelme mindössze 9 korona volt hosszú éveken keresztül, ahol a folyó kiadásokat a vagyonállag eladásából fedezték s csak a törzsvagyon fel- használásával tudták fenntartani az egyenleget. Ilyen gazdálkodás mellett ez az eredmény senkit sem lep meg. A Szentszék hozzájárult, hogy a revízió az átvétel után történjék. Lehet, hogy ez a revízió megtörtént, de nem úgy, ahogy ezt, gondolták. Ez annál kevésbé lehetséges, mert hiszen a zárlat alól a valóságban ezek a birtokok még máig sem lettek feloldva. Még ha egyes egyházi személyek a mostani állapotban megnyugodnának is, nem változtat ez azon a tényen, hogy a Vatikán a mai helyzetet nem hajlandó szankcionálni. Ennélfogva a imodüs vivendi végrehajtásának az akadályozója nem Róma, hanem a csehszlovák (kormány s ennek magatartása és viszonya a csehszlovákiai katolicizmussal szemben. Tárgyilagosan ismertettük a két felfogást, amelyhez csupán az a megjegyzésünk, hogy ilyen körülmények között még hosszabb idő fog eltelni, amíg a megegyezés létrejön. Mindenesetre fontos, hogy a katolikus közvélemény tisztán lásson ebben a kérdésben, mert tájékozatlan embereikkel igen könnyű elhitetni, hogy a iiTlodus vivendi végrehajtásának az akadályozója egyedül a Szentszék. A fenti ismertetés után azonban látjuk, hogy az akadály nem Rómában, hanem idehaza Csehszlovákiában van. Jogforrásnak ismerik el a közigazgatási bíróság döntvényeit A közigazgatási bíróságról szóló törvény novellájának alapelvei ■ A biróság tárgyalásai titkosak lesznek ■ Az indokolatlan panaszért bírságot vethetnek ki Prága, december 7. A múlt napokban jelentettük, hogy a minisztertanács a közigazgatási bíróságokról szóló törvény novellájának tervezetét jóváhagyta és hogy az igazságügyi miniszter a javaslatot a nemzetgyűlés valamelyik házában rövidesen benyújtja* A nagyjelentőségű javaslatot a légionárius Národní Osvobození a következőkben ismerteti: A novella tervezete a közigazgatási bíróság hatásköréből kizárja a közadók, illetékek s egyéb közdijak kivetése ellen benyújtott panaszokat, amennyiben a vitás összeg nem haladja meg az 1000 Kc-t. De ha a per tárgya az 1000 KC-t nem is éri el, a biróság elfogadhatja tárgyalás végett a panaszt, ha a fél az elfogadásra vonatkozó indítványát külön megindokolja s ha a biróság úgy találja, hogy elvi jelentőségű ügyről van szó. Amennyiben a panaszt a köztársasági elnök, mint a végrehajtó hatalom szerve által kiadott határozat ellen adják be, úgy a panaszolt hivatalt az a minisztérium képviseli, melynek élén az a miniszter állott, illetve aki a panaszolt határozatot ellenjegyezte. A novella szerint a közigazgatási biróság tagjainak egyharmada hivatásos bíró, egy- harmada jogvégzettséggel rendelkező köz- igazgatási hivatalnok: ez utóbbiak a köz- igazgatási bírósághoz való kineveztetésük után élvezik a bírói függetlenséget, mint a hivatásos birák. A bírósághoz háromévi időtartamra osztanak be előadókat a köz- igazgatási hivatalnokok és hivatásos bírák soraiból. Segédelőadói tisztet elláthatnak a közigazgatási biróság tiíkái*ai is. A közigazgatási biróság ama teljes tilésí határozatait, hogy mely ügyekben háromtagú tanácsok (eddig öttaguak) határoznak, a hivatalos lapban teszik közzé. De az ilyen ügyek is tárgyalhatók öttagú tanácsban, ha ennek szükségességét a közigazgatási biróság elnöke elismeri. Ha a biróság bizonyos kérdésben ismételten ugyanazt — s a panaszolt hivatal1 jogi véleményétől eltérő — jogi nézetet mondana ki, úgy az elnök az ügyet kilenctagú tanács elé terjesztheti s ezt a hivatal kérésére is megteszi. Ha a kibővített tanács is az eddigi nézet melleit tart kí, úgy ezt indokolással együtt közli valamennyi minisztériummal s a jogi elvet a hivatalos lapban kihirdeti. A jogi elv kihirdetését követő harminc napon belül lép hatályba. Az ilyen jogi elv csakis a kilenctagú tanács újabb határozatával változtatható meg, amennyiben a változtatást a tanács tagjainak legalább kétharmad része mondta ki. A módosított határozatot is közlik a minisztériumokkal és kihirdetik a hivatalos lapban. Az cly panaszoknál, amelyekben csak a jogkérdés a vitás, az írásbeli előkészilő eljárás elesik. Nem nyilvános tárgyalásban í dönthet a biróság az eljárás hiánya miatt 8 beadott panaszról, vagy ha a biróság úgy ] találja, hogy a panaszost jogaiban nem rövidítették meg és végül, ha a felek nem indítványoznak nyilvános szóbeli tárgyalást. Ha a panaszt elutasították, vagy visszautasították, a bíróság 50—4000 Ke rendbírság- gat sújthatja a felet, ha a panasz nyilván | indokolatlan, vagy ha a törvény világos szövege vágj? elismert jogi elvek ellen I küzd; önkény esetén a birság 10.000 Kc-ig terjedhet, A hivatal a panasszal megtámadott ha* tározatát visszavonhatja? ha azonban ugyanabban az ügyben az előbbivel lényegileg egyező újabb határozatot ad ki, úgy a panaszos uj panaszt adhat be, vagy az eredeti panaszra hivatkozhatik. A közigazgatási bírósághoz benyújtott panasz első ive 60, minden további ive 20 koronás bélyegilleték alá ejtik? ha a fél nyilvános szóbeli tárgyalást javasol, úgy az illeték kétszeresre emelkedik. Minden további panaszért ivenként 30 korona illeték fizetendő. A biróság részéről elfogadható panasz elfogadására irányuló indítvány, továbbá a válaszirat, a replika és duplika ivenkint 30 korona bélyegilleték alá esik, A másolatokra az említett illetékek fele fizetendő. A már háromszor novelláit törvény teljes szövege kihirdetendő a törvények és rendeletek gyűjteményében. A törvény kihirdetését követő kilencvenedik napon lépne hatályba, A novella legfontosabb újítása a háromtagú tanács, továbbá az, hogy szabályként a nemnyilvános tárgyalást vezetik be rendszernek és nyilvánosan csak a külön indítvánnyal ellátott panaszt tárgyalják (eddig pont a fordított volt hatályos). Újítás továbbá a panaszos bírságolása, mert eddig csak a panaszt ellenjegyző ügyvédet bírságolhatták meg s legfontosabb újítás a „jogi Se!vek“-nek a hivatalos lapban való hirdetése, amelyekben ilyen módon a törvény és rendelet mellett újabb jogforrás fakad, Különösen fájdalmas a közadók kivetése elleni panaszok korlátozása. Kánya a római blokk békepolltlkájáról A magyar külügyminiszter nyilatkozata a legnagyobb olasz sasban Róma, december 7. A legnagyobb és legelterjedtebb olasz napilap, a Corriere dela Sera beszélgetést közöl Kánya Kálmánnal, Magyarország külügyminiszterével. A magyar külügyminiszter meghatott szavakban köszöni meg az olasz népnek azt a meleg és szívélyes fogadtatást, amelyben a kormányzót, Darányi miniszterelnököt és őt olaszországi ütjük alkalmával részesítették. — Mélyen meghatott bennünket az a meleg szeretet, — mondja nyilatkozatában Kánya Kálmán — amivel Olaszország népe bennünket fogadott. Olaszországi utunk eredményei teljesen megfelelnek a mi várakozásainknak. Úgy • a kormányzónak az olasz uralkodóval történt beszélgetése, mint az én és Darányi miniszterdnök tanácskozásai Mussolini miniszterelnökkel meggyőztek bennünket arról, hogy Olaszország vezető férfiai meleg rokonszenwel és megértéssel visdtetnek a mi ügyünk iránt. Különösen meghatott bennünket az a melegBudapcsi december 7. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelenfése.) A kormányhoz közelálló „Virradat" cimiü hétfői lap Belgrádiba küldte munkatársát, hogy tanulmányozza az ottani politikiai viszonyokat és főleg a miagy ar-jugoazláv vonatkozásokat érintő kérdésekben próbálja tisztázni a belgrádi álláspontot. Az 'újságíró járt a 'belgrádi külügyminisztériu níban, ahol azonban kérdéseire azt a választ kapta, hogy egyelőre hivatalosan nem. foglalnak álség, axnivd nemcsak a hivatalos körök, hanem a nép széles rétegei is fogadtak bennünket. A külügyminiszter ezután hangoztatja, hogy a magyar államférfiak olaszországi látogatása is bizonyítékot szolgáltatott Európa kormányainak arról, hogy a római jegyzőkönyvben lefektetett politika békés és reális alapokon nyugszik. A római blokk államainak fötörekvése Középeurópa békéjének szolgálatában nyilatkozik meg, — Konstruktív békét akarunk .—■ mondotta az olasz lap munkatársa előtt Kánya külügyminiszter — nem lemondó és megalkuvó békét. Emellett a politikánk mellett minden körülmények között kitartunk, akárhogyan is próbálják bizonyos oldalakról ezt a politikát diszkreditálni. Kitartunk e politikai vonal mellett, mert az a meggyőződésünk, hogy nemcsak Középeurópa, hanem egész Európa érdekeit szolgáljuk vele. lást, mert megvárják Pál régenshereeg visszaérkezését és nyilatkozattételre csak azután kerülhet sor. A belgrádi külügyminisztérium egyik vezető tisztviselője azonban neműivatalos formában nyilatkozott, az újságíró előtt és kijelentette, hogy a belgrádi politikai körökben őszintén örülnek annak a barátságos atmoszférának, amely az utóbbi időben Magyarország és Jugoszlávia között kialakult. Jugoszláviában rendkívül jő benyomást tett Horthy Miklós utazása és a magyar kormányzó barátságos nyilatkozata, amit jugoszláv területen tett, Jugoszlávia minden körülmények között keresi a barátságot Magyarországgal. Ennek tanúbizonyságát. adta azáltal is, hogy volt. szó= fiai követét helyezte Budapestre. A volt szófiai követ érdeme, hogy Bulgária és Jugoszlávia között sikerült évtizedes ellentétek után az egyetértést megteremteni. A kiváló diplomatát Budapesten is ugyanazok a szempontok és célkitűzések vezetik, amelyek Szófiában is sikerrel koronázták működését. A nyilatkozat megemlíti azt is, hogy a jugoszláv kormány a magyar kisebbség kívánságainak teljesülésével is szolgálni akarja a nia- gyr-jugoszlév barátság ü^vét. A magyar kisebbség politikai pártja december folyamán Szabadkán kongresszust fog tartani, amelyen az uj helyzetben követendő politikát beszélik meg. Ugyancsak a jugoszláv-magyar barátság ügyét szolgálja az a jugoszláv irodalmi estély is, melyet néhány bét múlva Budapesten fognak megtartani. Á nyilatkozat .megemlíti, hogy a folyamaiban levő gazdasági tárgyalások'is megegyezés reményiével kecsegtetnek. A külföldi éllempolgsiok birtokai a határövbsn Prága, december 7. A nemzetvédelmi minisztérium sajtóosztályának jelentése szerint az idegen állampolgárok határövbeli ingatlanainak bejelentési kötelezettségére vonat, kozó rendelkezést egyes szomszédos államok propagandája úgy állította be, hogy a csehszlovák állam ez ingatlanokat ki akarja sajátítani. Ezzel szemben a nerazet- védejnij minisztérium megállapítja, hogy más államok is bevezették már az idegen állampolgárokkal szemben az ingatlanokhoz fűződő jogszerzés korlátozását. Csehszlovákiának nem áll szándékában az idegen állampolgárokat kiűzni birtokukból és ipgatlapra való jogigényüktől megfosztani, hanem csak a legszükségesebb intézkedéseket teszi meg az államvédelemhez. Az államvédelmi törvény sehol sem mondja ki, hogy az idegen állampolgár ingatlan tulajdonát vagy ingatlanhoz fűződő jogát a hivatal által megjelölt személynek átadni köteles volna, vagy hogy birtokát az állam minden körülmény között kisajátítja. A törvény csak azt mondja ki. hogy a hivatal a tulajdonosnak célirányos -feltételeket szabhat s kötelezheti, hogy ingatlanát csehszlovák állampolgárra ruházza át. Ez utób bi lehetőséggel azonban csak a legnagyobb szükség esetén kell élni Jugoszlávia legkiválóbb diplomatája dolgozik a magyar-jugoszláv barátság ügyén Budapesten Belgrádi nyilatkozat egy budapesti lapban a jugoszláv—magyar közeledésről
