Prágai Magyar Hirlap, 1936. december (15. évfolyam, 275-297 / 4124-4146. szám)

1936-12-05 / 279. (4128.) szám

Az angol atkotmányhrizis lemond vagy nem mond le Ed várd király? Baldwin és a domíniumok tovább ellenzik a király és Mrs. Simpson házasságát ■ • Edvárd hajthatatlan ■ ■ Hétfőre halasztották a döntést A nagy népszerűség népsze változik niiimokheli min i szterelnökséa eket vállal!; Bürokrácia és parlamentarizmus (d) A képviselőház csütörtöki ülésének „ váratlan élénkséget kölcsönzött a ritka eset, hogy egy miniszter élőszóval válaszolt a hozzáintézett interpellációra. A képviselő­ház egy pillanatra a francia vagy a magyar parlament élénkségét öltötte magára, az in­terpelláció anyaga, amelyet • máskor csak akta gyanánt kezelnek, kivételesen . a par­lament egész nyilvánossága előtt került szőnyegre. Ez a ritka eset megérdemli, hogy vele kapcsán rámutassunk a prágai parlamentarizmus egyik sürgősen orvoslan- dó hiányosságára. Necas miniszter válaszában az újdonság a szóbeliség volt. S ez azért érdemel figyel­met, mert a parlamentarizmus lényege az egész világon éppen a szóbeliség, az eleven élőszó, a demokratikus vitázás szabad le­hetősége. Nálunk a parlamentarizmus, saj­nos, mindjárt az első években kezdett el­fordulni az élőszó vonalától és az Írásbeli­ség irányába kezdett fejlődni: a szónokok nem beszéltek, hanem felolvasták írásban elkészített beszédeiket s énnek következté­ben a parlament ülései hosszú monológok­ból állottak, amelyek sem a karzatra, sem a terembe nem tudtak sók hallgatót csábí­tani. Szerencsére még a többségi tényezők is belátták egy évtized elmúltával, hogy az Írásművek olvasása elszürkiti a parlament életét, módosították a házszabályt s azóta legalább annyi történt a parlamenti élet közvetlensége érdekében, hogy a törvény­hozók, ha szónokolnak, nem olvashatják többé kézirataikat, hanem valóban beszél­niük kell. A monológokból dialógok lettek. Az interpellációk terén azonban tovább­ra is megmaradt az Írásbeliség régi, elavult rendszere. Az interpellációs jog ma is ott tart, ahol a szónoklás volt a házszabálymó- dositás előtt. Máshol az interpellációkat mindenütt írásban jegyzik be, az interpel­láló fölolvassa és megindokolja interpellá­cióját, a minisztertől szóbeli választ kap és jogában van a válaszra elmondani meg­jegyzését, szóval az interpellálás a parla­menti dialógusok formájában folyik le. Vannak törvényhozási testületek, ahol az interpellációk elmondására és megválaszo­lására külön ,,interpellációs napok" vannak. A napokban a szlovák néppárt szónoka is követelte az interpellációs jog olyértelmü átrendezését, hogy nálunk is ilyen interpel­lációs napok legyenek. Külföldön az ilyen interpellációs ülések a legelevenebb parla­menti életet produkálják, hiszen a törvény­hozók rendszerint a napi szenzációk közé tartozó politikai eseményeket, külpolitikai híreket, közigazgatási visszásságokat, köz­életi afféreket teszik interpellációk tárgyává s ezért azután nemcsak a parlament, hanem az egész ország közvéleménye is feszült ér­deklődéssel várja a szőnyegre hozott kér­désekben a kormány esetről-esetre való ál­lásfoglalását. Az angol, a francia és a ma­gyar parlamentben egy-egy interpellációs válasz sokszor állampolitikai fontosságú megnyilatkozást is tartalmaz. Nálunk az interpelláció bürokratikus el­járás tárgya. A törvényhozó nem élőszó­ban, hanem csak írásban adhatja be inter­pellációját. Azt sem egyénenként teheti, ha­nem csak csoportosan, például a sürgős in­terpellációhoz 50 aláírás szükséges. Napok telnek el, amig interpellációja a Ház nyom­tatványai közt nyomtatásban megjelenik és további napok, sőt néha hetek múlnak eh London, december 4. Az angol alkot- mánykrizis még nem érte el tetőpontját. A tárgyalások Baldwin és Edvárd király kö­zött tovább folynak és a király házasságá­nak problémája egyelőre nincsen megoldva. Az angol főváros két nap óta teljesen a rendkivüli esemény hatása alatt áll. A más­kor higgadt és józan közvéleményben a legfantasztikusabb hirek keringnek, de sen­ki sem tudja, hogy mi lesz a végleges meg­oldás, Baldwin, a parlament és az ország túlnyomóan nagy közvéleménye továbbra sem akar hallani arról, hogy Edvárd király nőül vegye Mrs. Simpsönt, a kétszer elvált asszonyt, aki második férjétől állítólag még nem is vált el jogerősen. Viszont Edvárd király feltűnő szívóssággal ragaszkodik ter­véhez és a családi konferenciákon többiz- ben kijelentette, hogy hajlandó a trónról lemondani és feleségével kivándorol Argen­tínába. Ebben az esetben a jelenlegi trón­örökös, Albert yorki herceg kerülne a trón­ra. A felsőház és az alsóház pénteken ülést tartott. Emberemlékezet óta nem fordult elő, hogy a felsőház pénteken összeüljön és mindenki nagy szenzációt várt a lordok tanácskozásától. Mivel azonban a magán- tárgyalások még nem fejeződtek be és a megoldási módok még nem kristályosodhat­tak ki, a felsőház nem hozhatott döntést és jelentéktelen, kétperces ülés után hétfőre elnapolta tanácskozásait. A sajtó és a be­avatott körök szerint a végérvényes döntés valószínűleg hétfőn következik be. Ha ad­dig nem sikerül rábírni Edvárd királyt, hogy megváltoztassa szándékát, fontolóra kell venni azokat a megoldási módokat, amelyek kínálkoznak. A megoldási módok A konzervatív Morningpost illetékes kö­rökből ma úgy értesült, hogy a krízist há­amig a kinyomtatott interpellációt a Ház legközelebbi ülésén kiosztják a parlament tagjainak és a minisztereknek. Megint to­vábbi heteket, sőt hónapokat kell várnia a törvényhozónak, amig a parlamenti nyomda közvetítésével valamelyik ülésen a nyomtat­ványok sorában ott találja a meginterpellált miniszter válaszát. Ez a hosszadalmas pro­cesszus voltaképpen nem más, mint a tör­vényhozó és a miniszter nyomtatásban való levelezése a parlament tagjai számára ki­adott időszaki kiadványokban. A parlament maga hallgat az egészben, mert hiszen nem nyiíatkozhatik a procedúra során, hogy a miniszter válaszában foglalt kormányintéz­kedést, illetve álláspontot megfelelőnek s ki­elégítőnek tartja-e, nincs alkalma szavazás­sal kinyilvánítani, hogy a kormány válaszát tudomásul yeszi-e vagy nem. Hogy a per­romféleképpen lehet megoldani. 1. A király aláveti magát birodalma nép- képviseleti akaratának, amint az Anglia és a domíniumok miniszterelnökeinek taná­csaiban megnyilvánult és lemond házassági tervéről. 2. A király kitart elhatározása mellett és feleségül veszi Mrs. Simpsönt, elismeri azonban, hogy a parlamenteknek jogában ál! akaratukat keresztülvinni s ezért lemond a trónról öccsének, a yorki hercegnek ja­vára, 3. A király kitart jogai mellett és a biro­dalmi parlamentek megkérdezése nélkül megházasodik. Ebben az esetben a brit im- périum valamennyi kormánya lemond és törtöktől péntekre virradó éjjel 2 óra 25 percig Londonban maradt, majd a windsori parkban fekvő Belvedere-kastélyba távozott. Fél órával később megérkezett a kastélyba jogi tanácsadó­jának társaságában. Pénteken reggel ismét Lon­donba utazott s a pénteki nap lett a nagy angol alkotmánykrizis legdöntőbb napja. A helyzet rendkívül kritikus, mert eddig semmiféle kom­promisszumot nem sikerült találni. Reggel hirek terjedtek el Londonban, hogy Mrs. Simpson csütörtök este Franciaországba utazott. Ezt a hirt egyelőre nem erősítették meg, csak annyi bizonyos, hogy az asszony idegei felmondták a szolgálatot és senkit sem fogad. A péntek reggeli lapok oldalas cikkek­ben számolnak be az eseményekről és latolgat­ják a lehetőségeket. A többi világesemény tel­jesen háttérbe szorult. A Times vezércikke vi­lágosan vázolja azokat az okokat, amelyek miatt a parlament és a nép a király és Mrs. Simpson házasságát ellenzi. — Egyetlen döntő és lenyűgöző kifogás léte­zik s ez az, hogy az illető hölgynek már két férje volt. Egy szuverén esetében ez olyan ki­lamentarizmus szempontjából mit jelent a. parlament bizalomnyilvánitási joga az in­terpellációs válaszok tudomásulvétele vagy elutasítása révén, arra legjobb a francia példa. Párisban az interpellációs válasz fö­lötti szavazást gyakran használják föl úgy a kormány, mint az ellenzék részéről a bi­zalmi kérdés fölvetésére. Nem egy francia miniszter, sőt nem egy kormány vonta le a konzekvenciáit egy-egy ilyen szavazás­nak s távozott helyéről. A miniszteri válasz tudomásulvétele fölötti házhatározat élővé, ténylegessé, folytonossá teszi a parlament ellenőrző hatalmának gyakorlását és a fele­lős miniszterekben fokozza az egyéni fele­lősség tudatát. Sajnos, minálunk az inter­pellációs procedúrában virágzik az írásbeli­ség, a nehézkes, lássu bürokratizmus parla­menti csökevénye. Ebben az esetben uj válásztásokat írnának ki, ha a király talál olyan személyiséget, aki átmenetileg vállalja a miniszterelnöksé­get. Az uj választások folyamán kitűnne, vájjon a brit közvélemény a király mellett foglal-e állást, vagy a király ellen Baldwin és a lemondott miniszterelnökök oldalán. Ez az utóbbi lehetőség valószínűtlennek látszik, mert Angliában senki sem akadna* aki átmenetileg vállalná a miniszterelnöksé­get. Ma a parlament túlnyomó többsége a kormány oldalán áll. Viszont láp jelentések szerint a pártok nem egységesek s vala­mennyi pártban nagy azoknak a száma, akik hajlandók beleegyezni Edvárd házas­fogás, amit respektálni kell. Az ilyen házasság Anglia és a birodalom la kosságánaík többségét annyira megbotránkoz­tatná, hogy a brit világbirodalom egész beren­dezését komoly megrázkódtatásnak tenné ki. Másrészt viszont a lapok nagyrésze a király le­mondása ellen foglal állást. A News Chronicle például igy ir: — Reméljük, a királynak nem mondották azt, hogy csak két választás áll előtte, vagy lemond a házasságról, vagy lemond a trónról. Megállapítható egyébként, hogy a közvéle­mény és a lapok nagyrésze tulajdonképpen együtt érez a királlyal és rendkívül sajnálja, hogy ilyen szerencsétlen helyzetbe került, ahol emberi mivolta konfliktusba került királyi rang­jával, de a veleérzés ellenére a lapok mégis szi­gorúan megállapitják, hogy a királyság eszméje szentebb és magasabban áll, mint a király sze­mélyes vágyai és kívánságai. Az anglikán egyház állátpontja A legérdekesebb, hogy most kitűnt, hogy a bradfordi püspök néhány nap előtti nyilaíko­A parlamenti vitában dörgedelmes han­gok hallatszottak arról, hogy emelni ‘kell a parlamentarizmus tekintélyét. Erre nézetünk szerint a legjobb mód a törvényhozók inter­pellációs jogának nagyobb megbecsülése. Nem kell hozzá más, mint az. hogy a mi­niszterek mind kövessék Necas miniszter példáját. A törvényhozóknak meg kell adni azt a jogot, hogy a bürokratikus írásbeliség mellett élőszóval adhassák elő és indokol­hassák interpellációikat, legyen joguk a mi­niszteri válaszokra .a parlamentben nyom­ban válaszolniok és a Házra apellálhassa­nak, ha a miniszter válaszát nem tartják kielégítőnek. Ehhez nem kell más, mint a nyugati nagy parlamenti demokráciák ha­gyományainak követése s a parlamenti munka gépezetéből a bürokratikus elintézés- módnak a kiküszöbölése. senki sem akad, aki az angol és a domi- ságába. Miért ellenzi a közvélemény a házasságot? London, december 4. Edvárd király a csü­Ma^^gyjrádl^nellék^ Jxv- évf. 279. (4128) szám ■ Szombat ■ 1936 december 5 Előfizetési árs évente 300, félévre 150, negyed- # Szerkesztőség: Prága ll„ Panská évre 76, havonta 26 Ki., külföldre: évente 450, ^4 SzloVeUSzkÓÍ és rUSZÍ7lSzkÓÍ magyarság " 11 c e “* em^ • K1 a d ó ^1 v a t a ! í félévre 226, negyedévre 114, havonta 38 Ké. • . . . . ó Praga II., Panská ulice 12, III. emelet fl képes melléklettel havonként 2.50 Ké-val több. DOUtikai napilapja • • TELEFON: 303-11. •• Egyes szám ára 1.20 Ké, vasárnap 2.— Ki. SÜRGÖMYCIM: HÍRLAP, PRfiHfl.

Next

/
Thumbnails
Contents